Esztergom és Vidéke, 1936

1936-03-19 / 23.szám

SZTFRfiftH „VIDÉKE Palazzo Venezia felé... A magyar kormányfő és külügy­minisztere, valamint az osztrák szövetségi kancellár és külügymi­niszter érkezését várja Róma, a Palazzzo Venezia, ahol Mussolini pirosszőnyeges dolgozószobájának hatalmas ivóasztalán két évvel ez­lőtt aláirta k a három állam tanács­ekozó férfiai: Dolfuss, Gömbös és Mussolini a római paktumot. Ez a paktum azóta tűzpróbákon ment keresztül és a tűzben meg­acélosodott. A három állam együtt­működése az utolsó két év bonyo­lult, labilis eseményei közepette a béke és biztonság szilárd pontjának bizonyult s bár több oldalról rossz­indulatú sajtókritikák és fúrások igyekeztek éket verni a harmonikus és őszinte együttműködésbe, az európai diplomáciai tárgyalásokon nem lehet figyelmen kivül hagyni a római paktum signatóriusait sem. Különös jelentősége van ennek a csütörtökre halasztott római útnak a jelen pillanatban, amikor Európa ismét olyan helyzet előtt áll, amelyre kibontakozási lehetőséget találni igen nehéz és bonyolult diplomáciai feladat. Hitler — a londoni közvé­lemény szerint — széttépte a locar­noi megegyezést, amelyen a nyu­gati államok békéje és stabilitása nyugodott. Ebbe a kérdésbe Ausztria és Magyarország nem szól bele, annál inkább Olaszország, mint olyan állam, amely a paktumban alá­írásával szerepel. Mussolini a szom­baton kezdődő megbeszéléseken bizonyára tájékoztatni fogja az osz­trák és magyar kormányfőket a kö­vetendő eljárásról, ismerteti azt a vonalat, amelyen Olaszország a bo­nyolult helyzetben haladni fog. Magyarország számára sem kö­zömbös a jelenlegi európai helyzet, amelyen a háború és béke borotva élén járnak. Igaz viszont az is, hogy a háború elodázása csak rövid időre szólhat, mert előbb-utóbb fegyveres leszámolásra kerül a sor Francia­és Németország között. Hogy ma még az angol álláspont ridegen vi­selkedik a franciával szemben, egye­düli oka az, hogy Anglia háborús felkészültsége nem engedhet meg fegyveres beavatkozást. Az olasz­abbesszin konfliktusból származó angol-olasz egyensúlyi eltolódás el 1 í­minálása után, az angol fegyverke­zés — melyre nemrégiben szavazott meg az alsóház 300 millió fontos összeget — olyan domináns szere­pet játszik majd Európában, amely­lyel sem a francia, sem a német nem veheti fel a versenyt, fedezet hiányában, a nép túlerőltetett meg­próbáltatása nélkül. A magyar külpolitikának a jelen esetben nem lehet egyéb célja, mint az olasz-angol tengelyen nyugvó barátsági politika. Ábrándok után nem mehet a szárnyaszegett, lefegy­verzett, ellenségektől körülvett nép. önálló külpolitikát is csak annyi­ban követhet, hogy felismerve a nagyhatalmakhoz vezető utat, a Dunamedencében elfoglalt központi helyzetét, a problémáknak nélküle való megoldásának lehetetlenségét, történelmi hivatását mind a nyugati civilizáció régi, mind a germán és hatalmas szláv ütköző pontokon az egyensúly lavírozó szerepét egyedül hivatott nemzet szerepét az ezer­éves történelmen, történelmi faktu­mokon keresztül bebizonyítani. Látnia kell Európának — amint erre az utóbbi napok eseményei alatt egyes francia és angol iapok rámutattak —, hogy Magyarország feldarabolásával olyan helyzetet te rémtettek a Dunamedencében, Európa szivében, melynek ratifikálása eddig is, ezután pedig fokozott mérték­ben növelni fogja az európai egye­netlenkedéseket. Olaszország már felismerte a tör­ténelmi tényeket, amelyeket Masaryk és Benes háború előtti és alatti fel­világosító propagandája oly végze­tesen meghamisított. Az angol államférfiak is rádöb­bentek a világháborút követő külön­féle szerződések labilis voltára, a versailesi után jön a többi. Helye­sebb a történelmi tanítások útjait követni, mert az áldoktrinék elpusz­títják Európát . . . Mussolini, Schuschnigg és Göm­bös római tanácskozása a Palazzo Venezia boltivei alatt, folytatása le­het csak a megkezdett útnak. Az útkereszteződések sohsem mutatnak tiszta képet, a három államnak, mely a római paktumban közös érdeke­ket fektetett le, világosan kell megmutatnia azt az utat, amelyen ez a paktum továbbra is az euró­pai diplomácia stabil pontja és egy új kibontakozás szilárd alapja lehet... Piles Lássió. A Turista Dalárda Liszt-hangverseü?e méltó volt oegyedszázidos jubileumához Esztergom kulturulis életének egyik legkiválóbb, feladata magaslatán álló egyesülete, a Turista Dalárda, nagy­szabású hangversenyen áldozott a magyar zeneművészet legnagyobb­jánaít, Liszt Ferenc emlékének. Tiszta, emelkedett szellemű, .salakmentes muzsikát hallottunk ez estén és Liszt csodálatos lángzsenijének fény­csóvája a kiváló előadók művésze­tének tükrén keresztül megvilágí­totta azt a magasabbrendű teret, amely az igazi művészet vonalát képviseli. Liszt nagy volt, mint ember, és nagy volt mint művész, nagy volt, akár akarati, akár szellemi és művé­szeti kincseit, kikristályosodott egyé­niségét nézzük is. Liszt magyar volt és ez annyira hozzátartozik az ő lényéhez, hogy annak erőszakos le­választása, megtagadása megcson­kítja érzelmi és gondolatvilágának nagyszabású egységét. Liszt magyar­sága nekünk magyaroknak nagy büszkeségünk, hitvallása az ő ma­gyarsága mellett pedig kell, hogy minden magyarnak lelkét arra az imádságos, magasztos fokra emelje, amely csak hálát tud adni az Isten­nek, hogy magyarnak született. Szombaton este hat órakor elő­kelő közönség gyülekezett a Legény­egylet nagytermében, hogy hódol­jon a nagy zeneszerző szellemének. Az előkelőségek közül a következők nevét sikerült feljegyeznünk: Ma­hovich Gyula dr. érseki ált. hely­tartó, Lepold Antal dr., Csárszky István dr., Drahos János dr. prelátus­kanonokok, dr.Radocsay Lászlóné, dr. Frey Vilmosné, Glatz Gyula polgár­mester és felesége, vitéz Szivós­Waldvogel József ny. tábornok és felesége, Ett er Ödönn é, Gróh József dr. ban \tJ^ffi(T,"^^ujás József állampénztári igazgató, Balogh Al­bin dr. bencésgimnáziumi igazgató, Ober müller Ferenc, P. Weisz Richárd reálgimnáziumi igazgatók, Bartal Alajos tanitóképző-intézeti igazgató, Brenner Antal dr. városi főjegyző, Boncz Nándor dr. várm. árvaszéki ülnök, Serényi Gyula számvevőségi főtanácsos, Aj'tay János százados. A felsoroltakon kívül városunk tár­sadalma igen szép számban volt képviselve. A színpad előtti emelvény Ízléses szőnyegdiszben állt, s rajta dísz­cserjék pompája között, a nemzeti szalaggal övezett dalárdazászló alatt Liszt Ferenc jellegzetes portréja és gipszbe öntött keze dominált. f Koudela Géza dr. zeneművészeti gőiskolai tanár, a legkiválóbb ma­veyar Liszt-ismerő mondott a hang­va |i'senyen emlékbeszédet, mely hit­lás volt Liszt magyarsága mellett és é letrajzának tömör ismertetésébe beleszőtte azokat a megdönthetetlen, le nem tagadható dokumentumokat, amelyek kristálytisztán bizonyítják a halhatatlan művész magyarságát, és amelyek előtt ma már a legtöbb külföldi zeneesztetikus is meghajol. Az esztergomi közönség őszintén hálás Koudeía Gézának, hogy eljött közénk és hogy az ő tudományos felkészültségén, kiváló előadásán keresztül ismerhette meg Lisztet, a magyart. A közönség háláját kiválóan bizonyítja az a tapsvihar, amely elő­adása végén köszöntötte a kiváló előadót. A hangverseny szólóművészei Eyssen Irén operaénekesnő és V. Kürschner Lilly zongoraművésznő voltak. Eyssen Irén három Liszt-dalt éne­kelt: „Ha álmom mély", „Oh mily bűvös, csodás való" és „Ifjúság varázsa". Mind a három kompozíció tiszta művészet, csorbíthatatlan szép­ségű zene, amelynek minden szép­ségét maradéktalanul tolmácsolta a művésznő bársonyos melegségű hangja és ritka előadóművészete. A közönség szűnni nem akaró tapsát egy ráadással köszönte meg. Zon­gorán Eyssen Tibor dr. kisért finom és plasztikus alkalmazkodó kész­séggel. V. Kürschner Lilly két kompozí­ciót tűzött műsorra: Valse de Con­cert sur deux Motifs de Lucia et Parisina, és Liszt—Paganini: E-dur Etude-t. Liszt zongoraműveiben volt a legnagyobb. Az első szám Liszt férfias szépségű líráját, a második Liszt technikai ötletességének gaz­dag tárházát csillogtatja meg. Az előadó művésznő feladata magasla­tán állott. Rendkivüli technikájával, kiváló frazeálásával, játékának sajá­tos, egyéni ízével valósággal magá­val ragadta a közönséget. A művész­nő ráadásul Liszt: Rákóczi-induló átiratát adta elő magával ragadó lendülettel. Külön dicséret illeti meg a kiválóan működő női-, vegyes- és férfikóru­sokat. A Dalárda teljesítményét az tudja igazán értékelni, aki ismeri Liszt kórusait azok minden nehézségei­vel, harmónia gazdagságával, rend­kivüli énektechnikai nehézségeivel együtt. Ilyen feladat elvégzésére csak az az énekkar alkalmas, amelynek minden egyes tagja fáradságot, időt nem kímélve kívánja szolgálni a tiszta művészetet. Őszinte elismerés illeti meg a kiváló karnagyot, Haj­nali Kálmánt, aki nemcsak a be­tanítás nehézségei közepette, hanem a vezénylés közben is igazi, vér­beli muzsikusnak bizonyult. Felfo­gását, elgondolásait szuggesztív erő­vel tudja átvinni az énekkarba, és vezénylése aiatt a hóit kottafejeit életrekelnek és az énekkar egy élő orgonává alakul. Nem is tévesztet­ték el a kórusok hatásukat és a közönség őszinte szeretettel és lel­kesedéssel ünnepelte a kitűnő dalár­dát. Az előadott számok közül külö­nösen a „Vigyázz az égi jelre.. .", „Ave Maria", „Tavasz" és a „Bor­dal" tetszettek. ^ A pompás műsort Kőhalmy László Gyula diák jubileumi versének ne­mes egyszerűséggel való elszavalása nyitotta meg és Homor Imre kö­szönő szavai zárták be. Őszinte szívvel gratulálunk a Dalárdának, amely most tölti be huszonöt éves fennállását, és kivan juk, hogy működését, kulturális misz­szióját továbbra is szeretettel foly­tassa és minél gyakrabban része­sítse az esztergomi közönséget ilyen kiváló művészi élményben. Sebők Jőssef. A jubileumi év sajtó- és pro­paganda-bizottsága is meg­kezdte működését Hétfőn d. u. 5 órakor ült össze a sajtó és propaganda bizottság v. SZÍVÓS Waldvogel József ny. tábor­nok elnöklete alatt, aki a betegsége miatt távol lévő Túri Bélát helyet­tesitette. Az összejövetelen Gróh József dr. terveinek ismertetése szerepelt volna, ez azonban az őt ért gyászeset miatt elmaradt. Igy Balogh Albin dr. in­dítványa szerepelt napirenden, mely­ből az idegenvezetőkre vonatkozó terv váltott ki hosszabb vitát. Ugyanis nem áll rendelkezésre megszervezett idegenvezető gárda, amely nyelvtudással is rendelkezve eleget tudna tenni ezen feladatnak. Épen ezért kurzuson kell kiképezni

Next

/
Oldalképek
Tartalom