Esztergom és Vidéke, 1936

1936-03-15 / 22.szám

Vármegyei kisgyűlés és közigazga­tási bizottsági ülés Dr. Radocsay László főispán el­nöklete alatt f. hó 10-én megtartott kisgyűlés a tagok élénk részvétele mellett tárgyalta le a 45 pontból álló tárgysorozatot. Napirend előtt dr. Garzuly József megemlékezett azokról a sajtóköz­leményekről, amelyeknek illusztris szerzője dr. Magyari Zoltán racio­nalizálási kormánybiztos s amelyek a legnagyobb tárgyilagossággal és meggyőző érvekkel Tata és Tóváros községek közigazgatásának egyesí­tése melleit szállnak síkra. Az ész­szerű okok mellett érvényben levő kormányrendelet is indokolja, hogy a régóta húzódó kérdéssel az illeté­kes tényezők és különösen a felsőbb hatóságok érdemlegesen és sürgő­sen foglalkozzanak. Dr. Frey Vilmos alispán a hozzá­intézett azon kérésre, hogy a köz­ségek egyesítése céljából szükséges lépéseket mielőbb tegye meg, azzal válaszolt, hogy erre csak akkor ke­rülhet sor, ha az egyesítéssel szem­ben a két község lakossága részé­ről tapasztalt ellenszenv megszűnik és ha közhangulat az egyesítést kí­vánja. Nem opportunus tisztán ha­talmi szóval elintézni e kényes kér­dést. A megoldás előkészítése a köz­ség lakosságának a feladata, s ha a korábbi közhangulat megváltozik és a lakosság tekintélyes része az egyesítést kívánja, a vármegye ve­zetősége késedelem nélkül intézkedni fog. Hasonló szellemben válaszolt dr. Radocsay László főispán. Mindkét választ köszönettel vette tudomásul a felszólaló. A kisgyűlés részletesen letárgyalta a várm. nyugdíj- és közuti-alap és a várm. autóüzemének 1935. évi számadását és megállapította özv. dr. Büttner Károlyné pilismaróti kör­orvos özvegyének nyugdiját. Nagyobb érdeklődést váltott ki a lakásbérletekről, a házfelügyelők jog­viszonyairól alkotott szabályrendelet, amelyre vonatkozó előadói javaslat előterjesztése után dr. Garzuly Jó­zsef felszólalásában kijelentette, hogy igen alapos és jó munka s ezért mint jogász nyugodtan ajánl­hatja az elfogadásra. A kisgyűlés igy is határozott. A vármegyei tulajdonként beszer­zendő és az állattenyésztés rendel­kezésére bocsátandó bikák vételével kapcsolatban igénybeveendő állami kölcsön biztosítékául a vármegyei ebadóalap tartalékolt takarékpénztári betétjéből 20.000 pengőt ajánlott fel a kisgyűlés. örömmel újságolhatjuk, hogy a vármegye közönsége 95—95 pengő segéllyel lehetővé tette egy ászári és kisbéri gazdaifjúnak, hogy részt vehessen több hónapos olaszországi gazdasági tanulmányúton. Elfogadta a kisgyűlés a vármegye területén engedélyezett üdülőhelyek­ről és a kéményseprőipar gyakor­lásáról készült szabályrendelet terve­zeteket. Az előbbivel kapcsolatban sajnálattal hallottuk, hogy a várme­gye területén csak egy községet nyil­vánított a m. kir. kormány üdülő­hellyé nevezetesen Tóvárosi, mig a többi üdülőhely-jellegű községeink, mint pld. Dunaalmás, Pilismarót stb. még nem élvezhetik az üdülőhely előnyeit. A kisgyűlés jóváhagyta Esztergom város képviselőtestületének a Ru­dolf-féle ház eladása, 150.000 pengő OTI kölcsön felvétele és e kölcsön­nek a Kolos kórház kibővítésére leendő felhasználása tárgyában ho­zott határozatait és kihirdette Ku­lacsy Zoltán gyermelyi magánállat­orvos oklevelét. Dr. Frey Vilmos elnöklete alatt megtartott közigazgatási bizottsági ülésen felolvasott alispáni havi je­lentés részvéttel emlékszik meg Hor­váth Mihály törvényhatósági bizott­sági tag elhalálozásáról, aki Eszter­gom város gazdatársadalmának köz­becsülésben álló kimagasló vezér­alakja, a thv. bizottságának és Esztergom város képviselőtestületé­nek évtizedeken át önzetlen tagja volt. A pestvidéki m. kir. pénzügyigaz­gatőság február havi jelentése sze­rint a behajtási eredmény a mult év február havához viszonyítva az ál­lami egyenes adóknál 20.000 pen­gővel, a bélyeg- és jogilletéknél 2.000 pengővel, az illeték egyenér­téknél 860 pengővel kevesebb, a közúti gépjárművek közúti adójánál 1.200 pengővel, az általános forgalmi adónál pedig 5000 pengővel több. A komáromi m. kir. pénzügyigaz­gatóság jelentése szerint az állami egyenes adóknál a behajtás 85.000 pengővel, bélyeg- és jogilletéknél 13.000 pengővel, a közúti gépjár­művek közúti adójánál 2.000 pen­gővel, általános forgalmi adónál 97.000 pengővel több, visszaesés csak az illeték egyenértéknél van, ahol 1500 pengővel és fényűzési forgalmi adónál, ahol 1000 pengő­vel kevesebb folyt be. A várm. m. kir. gazdasági fel­ügyelő havi jelentése szerint február első harmadában az időjárás igen enyhe és csapadékos volt, majd 5 napig tartó hősülyedés lehetővé tette a várvavárt jégtermelést és a jég­vermek megtöltését. A hó utolsó harmadában ismét enyhe, csapadé­kos, szeles időjárás volt. Az őszi vetések és évelő takarmányok jól teleltek, jelentősebb fagy vagy rovar kártételről nem érkezett jelentés. Az ázott talajon februárban még nem kezdődtek meg a tavaszi vetési mun­kák. A szálas takarmány készlet gondos pótlásokkal és beosztással elegendőnek fog bizonyulni. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a vármegye területére kedvezményes áron 300 q adómentes takarmány­cukrot utalt ki ä 11 P és 6 %-os ab cukorgyár a vevő zsákjaiban. Eb­ből csak az 50 kat. holdon aluli gazdaságok részesülhetnek. A na­gyobb gazdaságok részére ugyan­ezen áron a cukorgyárak közvetle­nül is adnak el. Ugyancsak 200 q. szállított répaszeletet kapott a vár­megye forgalmiadómentesen 6 P 50 filléres árban ab Óbuda gyár. Az eddigi igénylések sajnos jóval felülhaladják az engedélyezett kon­tigenst. Az állatállomány kondíciója közepes. A mezőgazdasági munká­sok általános kereseti lehetősége ke­vés volt. Nagy tetszéssel fogadta a közigaz­gatási bizottság a havi jelentés azon részét, mely a minőségi búzaterme­lési akció eddigi lefolyásáról és eredményeiről számolt be. A thv. főorvos február havi je­lentése szerint a várm. egészségügyi állapota az évszakhoz viszonyítva és általában kielégítő volt. Az eb­ben az időszakban szokásos influ­enza még nem lépett fel nagyobb számban és általában enyhe alakban mutatkozott. A fertőző betegségek száma az előző hónaphoz viszonyítva lényegesen csökkent. Részvéttel em­lékezett meg a havi jelentés dr. Bütt­ner Károly pilismaróti körorvos el halálozásáról, aki hivatása lelkiis­meretes és buzgó teljesítésének lett az áldozata. A hatósági orvosok egészségügyi vizsgálataik alkalmá­val feltűnőbb szabálytalanságot nem tapasztaltak. Az államépitészeti hivatal jelen­tése szerint az állami és törvény­hatósági kezelésben levő közutak februárban forgalomképes állapotban voltak. Folyamatban van a felső­galla—tarjáni, kisbér—császári, nagy­igmánd—tarkányi, tóváros—felső­gallai és az esztergom—pilisszent­léleki közutak építése, illetve az utakra a kőszállítás. Megkezdődött az esztergomi—pilisszentlélek—do­bogókői út kitűzése és kedvező idő beálltával megkezdik ez útszakaszon a földmunkákat. Lantai János tatai járási th. útbiztos nyugdíjba vonu­lása folytán helyére Kovács Gyula csendőrtörzsőrmester igazolványos altisztet nevezték ki. A várm. m. kir. tanfelügyelő, il­letve a körzeti iskola felügyelők februárban sok elemi iskolát láto­A városi hivatalban várható eset­leges személyi változásokkal kapcso­latban az ügybeosztás átszervezése is tervbe van véve. Ez a közigaz gatási, részben a fogalmazási kar­ban történnék meg. A mostani hely­zet szerint ugyanis egyes főtisztvi­selők kezeiben nagyon sok ügykör összpontosul, az átszervezés célja éppen az, hogy ezzel mentesítsék őket a nagy tehertől s az ügybeosz­tás általában arányosabbá váljék. Az egyes ügykörök végleges elosz­tása még nincs meghatározva, de szó lehet pl. az iparügy vagy gaz­dasági ügyekről. Ez az átszervezés nem jár létszám­növeléssel, mert a városházi tiszt­viselői státus meg van állapítva. A tervezet szerint a pénzügyi ta­nácsnoki állás a miniszteri rendelet értelmében megszűnik, mivel az jelenleg személyhez kötött és a jö­vőre nincs rendszeresítve. Helyette egy aljegyzői állás megszervezését tervezik — esetleg adóügyi aljegy­zői állás formájában —, igy a jö­Az utóbbi időben sok bonyolult ügyre kellett az esztergomi rendőr­kapitányságnak világosságot derí­tenie. Itt volt az emlékezetes Szilveszter éji OTi betörés, majd novemberben a sikertelen városházi kasszafúrás, melynek kinyomozásával egy nagy­arányú pénzhamisító társaságot sem­misítettek meg. Ennek az ügynek a sikeres kinyo­mozásáról emlékezik meg a főkapi­tányi 3. számú napiparancs, Buda­pest, 1936. évi március hó 2-áról keltezve. „Esztergom szabad királyi megyei város képviselőtestülete az 1935. évi dec. hó 19-én tartott közgyűlé­sén a városi pénztárnál 1935. nov. 29 történt kasszafúrás tetteseinek kinyomozásáért, az esztergomi ren­dőrkapitányságnak a nyomozásban részt vett közegeinek: dr. Hegedűs Zoltán rendőrkapitánynak, Herczegh Lajos detektivnek és Németh III. La­jos rendőrtörzsőrmesternek köszö­netét és elismerését fejezte ki. A nyomozásban részt vett tisztviselő uraknak és őrszemélyzeti tagoknak a magam részéről is elismerésemet fejezem ki." Ugyanezen napiparancsban a kö­vetkezőket olvassuk: „Az esztergomi rendőrkapitányságon szolgálatot tel­jesítő Nemes Lajos rendőrfőtörzsőr­mestert dicséretben részesítem azért, mert körültekintő, éber és lelemé­nyes szolgálatával szabadnapján egy betöréses lopás tettesét elfogta, to­vábbá mert egy pálinkacsempész gattak meg részben kisdedovódákat is, a látogatások tanúsága szerint a taneredtnény általában kielégítő, ahol hiányt vagy mulasztást tapasz­taltak a szükséges intézkedést meg­tették. A 160—1936. ein. számú vkm. kormányrendelet szerint végel­bánás alá vonandó tanitók ügyeinek elbírálására hivatott háromtagú bi­zottságba a miniszter a népoktatási intézetek részéről Borz Lajos segéd­tanfelügyelőt küldte ki, helyetteséül pedig dr. Pauer István tanügyi fo­galmazót nevezte ki. A közigazgatási bizottság plénu­mának ülése után az adóügyi, gyám­ügyi, fellebbviteli, útügyi, népoktatás­ügyi és gazdasági albizottság ülé­sezett, amelyeknek ülései délután 1 órakor ért véget. vőben majd két aljegyzői állás be­töltésére kerül sor. Nagy megnyug­tatásul szolgál az ügymenet zavar­talanságának biztosítása terén, hogy a legutóbb megválasztott számvevő hosszú évekig ezen beosztásában ma­rad, mert kell, hogy a számvevői állás stabil kézben maradjon, leg­alább is évekig, s ezért nem lenne kívánatos, hogy a számvevő új be­osztásba kerüljön. így a város ügy­menetében, sem a közigazgatásban, sem a pénzügyek terén a két al­jegyzői állás betöltése nem hozhat semmi zökkenőt. Az adóosztálynál is változtatások vannak tervbevéve. Elhatározott do­log, hogy a jelenleg ideiglenes tiszt­viselőkkel betöltött helyeket rend­szeresített tistviselőkkel töltik be. öt ember helyéről van szó, előre­láthatóan 2 számvevői és 3 alszám­vevői állás betöltésére kerül majd sor. Ezek azután, mint választott tisztviselők, rendszeresített állásban a városi tisztviselői státusba kerül­nek. társaságot felfedezett és annak egyik tagját elfogta. A dicséretet az őrszemélyzet előtt ki kell hirdetni s azt az érdekelt törzskönyvi lapján fel kell tüntetni." F. hó 9-én délelőtt, háziünnepség keretében adta át a főkapitányi el­ismerést és az erről tanúskodó ok­iratot a rendőrkapitányság vezetője : dr. Krecsányi Kálmán elismerő sza­vak kíséretében. Meleg szavakkal emlékezett meg a rendőr hivatásáról, a kitüntetettek eredményes, szép munkájáról és kérte, hogy buzgóságukat a jövőben is őrizzék meg, hogy még sok el­ismerést szerezhessenek az eszter­gomi és ezen keresztül a magyar rendőrség jó hírnevének. Az okirat, melyet a kitüntetettek kaptak, a főkapitány dicséretét tar­talmazza, gyönyörűen kidolgozott rézkarc keretben, melynek négy sar­kán a négy világtáj szobra, fent kö­zépen a koronás magyar cimer két lovasrendőrrel, lent a rendőri jelvény, oldalt pedig a rendőri hivatás apo­theózisa, a hivatását teljesítő rendőr életéből két gyönyörű jelenet. Az okiratot dr. Éliássy Sándor vidéki rendőrfőkapitány irta alá. örülünk az esztergomi rendőrsé­get ért elismerésnek és kitüntetés­nek . . . : Csak a Píaff varrógép jár %»W 30—40 évig csendesen javi­§f|Ä tás nélkül. — Egyedárusitó: JP^* SCHENKENÖEL A. Esztergom Arányosítják az ügybeosztást a közel lövőben a városházán Az esztergomi rendőrkapitányság dicsérete a vidéki rendőrfőkapitány leiratában

Next

/
Oldalképek
Tartalom