Esztergom és Vidéke, 1935

1935-05-26 / 42.szám

^J'i, ESZTERGOM Is VIDBKE 1035. május 26 feddett és jobb, erkölcsösebb életrej akarta szoktatni. Azonban ez nekif nem tetszett és elhatározta, hogy bosszút fog állni ezért gazdáján. Ekkor gondolt arra, hogy megöli. Napokon keresztül várta azt az alkalmas időt, mikor borzasztó tettét végrehajthatja. Kedden azután már felkészült a gyilkosságra és már reggel úgy öltözött, hogyha tettét végrehajtja, mindjárt el is szökhessen. A fejszét nyelénél fogva nadrágjába dugta és hogy ne lehessen észrevenni, kötényt kötött maga elé. Tudta azt, hogy Mattyasóvszky otthon van, csak várta, hogy csengő szobájába hívja. Hat óra tájban csakugyan megszólalt a csengő és felment az igazgatói szobába. Mattyasóvszky odaadta az esztergomi öreg cserkészek kis selyem emlékzászlóját, hogy egy szeggel akassza az ágya fölé és megmutatta azt a helyet, ahova ki-J vánja. Ezt a pillanatot használta ki a bestiális gyilkos, és az elkészített fejszével hátulról hatalmas ütést mért az áldozat fejére. Az igazgató megtántorodott és az ágyra esett. Erre a gyilkos még két csapást mért az elalélt igazgatóra. Az utolsó fejszecsapás oly erős volt, hogy a balta élével a homlokcsontot áttörve, mélyen beleszorult, úgy hogy annak eltávolítása nehezen ment. Ekkor a gyilkos kivette az igazgató reverendájának zsebéből a pénzszekrény kulcsát, kinyitotta a szekrényt és 180 pengőt vett magához. Azután bezárta a dolgozó-háló, majd az előszoba ajtaját, szobájába sietett, esernyőt vett a kezébe és eltávozott azzal, hogy rövidesen visszatér. Szekrényének kulcsait átadta bátyjának, aki szintén a rend szolgálatában áll. Reggelig a városban csatangolt a gyilkos, reggel útlevelet akart váltani, iratai azonban nem voltak rendben és igy azt megtagadták tőle. Ekkor felült a nyíregyházai vonatra, ott azonban felismerték, értesítették a rendőrséget, ahol razziát rendeztek és egy pincérnő lakásán elfogták a bestiális gyilkost. Tettét kérdezés nélkül beismerte, azonnal megbilincselték és értesítették a budapesti főkapitányságot. A gyilkosságot reggel fedezte fel Horváth Kandid házgondnok. Feltűnt ugyanis,; hogy a főigazgató, akit este Bódy László fővárosi tanácsnok vacsoráján hiába vártak és a rendházban többször érdeklődtek utána, reggel a szokott időben nem volt jelen a szentmisén. A rencftársak élén a házgondnok kopogtatott az igazgató szürkére festett ajtaján, majd felhívták a portást, felnyittatták az ajtót és bejutottak az előszobába. Feltűnt, hogy a dolgozószoba ajtaját is zárva találták. Felnyitották és a belépő házgondnok visszaborzadva, holtfehéren rebegte: — Rettenetes, megölték ... Értesítették a főkapitányságot, ahonnan azonnal a helyszínen voltak: Ferenczy Tibor dr. főkapitány, Dóra Sándor dr. főkapitányhelyettes, a bűnügyi osztály vezetője, Laky Lajos detektivfőnök, Szrubián Dezső rendőrtanácsos, a sérülési osztály vezetője, Zsigmondy Endre dr, Krizsaaer Kálmán dr. rendőrkapitányok, Zilahy János dr. rendőrfogalmazó, a gyilkossági ügyek előadója és mintegy ötven-hatvan detektív. Az iskola kapuit bezárták, táblát függesztettek fel, amelyben a diákokat felszólították, hogy menjenek haza, nincs tanítás. A gyilkosság hire azonban csakhamar elterjedt és a Baross-utcai épület előtt hatalmas tömeg gyülekezett, úgy hogy rendőröket kellett kivezényelni a rend fenntartására. A szörnyű hír hamar beszáguldottá a fővárost, a vidék pedig rádió útján értesült a borzasztó esetről. Dulakodás nem látszik, csupán az ágy és a kis selyemzászló, amelyen a következő felírás olvasható : „Öreg Hollók csónakházavatása, Esztergom, 1935, májas 20", vérrel van borítva. Ránk különösen tragikus az esemény. Itt született, itt élt, itt tani tott, innét indult gyönyörű pályájára a főigazgató. Utolsó perceiben tőlünk való emléket szorongatott kezében, amit az életösztön hirtelen felragadtatott vele. Az öreg Hollók emlékzászlaja igy vált az öreg cser készek Veronika-kendőjévé. Rekviem Esztergomban Az esztergomi bencésgimnázium nak és esztergomi rendtársainak a váratlan és megdöbbentő esemény felett érzett nagy fájdalma és mély séges gyásza leírhatatlan. Az intézet és rendház falai között még ott lebeg egészen frissen volt nagy igazgatójának szelleme alkotásaiban, és áldott lelkének, meleg szivének, jótetteinek feledhetetlen emléke is ott él sok-sok diák hálás szivében; a szülőkében is. Gyász és fájdalmas megdöbbenés városszerte. A fájdalom megható módon nyilvánult meg csütörtökön reggel 8 órakor a Szent Ferenc-rendiek templomában bemutatott ünnepélyes gyászmisén, amikor a templom főoltáránál Balogh Albin dr. bencésgimnáziumi igazgató mondott gyászmisét, a mellékoltároknál pedig az elhunyt rendtársai. A templomot megtöltötte a tanintézetek ifjúsága, a hatóságok kép viselői és a társadalom minden rétegéből összesereglett volt tanítványok jóbarátok és tisztelők gyászoló serege. A diákság gyászéneke fátyolosan, bánatosan hangzott... a szemekből hullottak a könnyek, a fájdalom könnyei. Siratták a tragikus véget ért főigazgatót, a diákság jótevőjét, megértő, szerető atyját... A diákok, a szegények atyjának temetése az egész ország kéztördelő, könnyes részvéte mellett Rekviem Budapesten Budapesten pénteken d. e. 9 órakor a józsefvárosi plébánia-templomban ünnepélyes gyászmise volt, a templom hajója, szentélye és oratóriumai zsúfolásig megteltek könynyező emberekkel. A misét Krywald Ottó prelátus, érseki főbiztos celebrálta nagy papi segédlettel. Ugyanakkor a mellékoltároknál bencéspapok miséztek. Félkilenckor már diszruhás rendőrök álltak sorfalat a templom előtt, a megjelent előkelőségeket Kemenes Illés dr. főigazgató fogadta és öreg bencés diákok vezették a kijelölt helyre. A szentélyben kaptak helyet Kelemen Krizosztom főapát, Haász István tábori püspök, Kriston Endre egri segédpüspök, Strommer Viktorin tihanyi apát, dr. Bitter Illés clairvauxi apát, dr. Kemenes Illés főigazgató, Kaldeway Umbert a nuncius uditorja, Berkó István ezredes, Berkó Antal, őrgróf Marenczy altábornagy, a Palkovics család, Blieszner Ágoston prépost-plébános, a fővárosi papság, a rendtársak vidéki képviselői, P. Bőle Kornél tartományfőnök, Németh Károly c. kanonok, kőszegi igazgató, gróf Eszterházy Móric v. miniszterelnök, Hóman Bálintné, Bódy László fővárosi tanácsos, kegyúri biztos, dr. Dóra Sándor főkapitányhelyettes, gróf Teleki Pál főcserkész egyenruhában, a kultuszminisztérium főtisztviselői, GévayWolf Nándor ny. államtitkár, Müller Antal országgyűlési képviselő, továbbá a különböző egyházközségek és egyesületek kiküldöttei. A diszes katafalk a szentély előtt volt felállítva, vizicserkészek, főiskolások és gimnazisták sorfala között. A koporsón a tragikus véget ért főigazgató lila miseruhája, kelyhe és misekönyve volt elhelyezve. A kóruson a gimnázium énekkara énekelt. Megrázó volt, ősz emberek, diszruhás magasrangú katonatisztek, főpapok, előkelő hölgyek nem tudták visszafojtani nagy megindultságukat és engedték szabadon patakzani könnyeiket. A templomi fátyolos csillogásban Budapesttel együtt az ország siratta nagy fiát... Beszentelés a Kerepesitemetőben A rekviem után a Kerepesi temető halottas háza előtt hatalmas tömeg gyülekezett. A gyönyörű ravatal körül ismét vizicserkészek és maturandus diákok álltak őrt. A ravatalt elborították a koszorúk, a görögtüzek fényét elhalványította az erősen tűző nap. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök egykori osztálytársa végezte a megrázó gyászszertartást, melyen jelen volt Szendy Károly polgármester, Pintér Jenő főigazgató, Bódy László, Csupor József, Felkáy Ferenc, báró Babarczy István és Purébl Győző tanácsnokok, Kelemen Krizosztom főapát, Ernszt Sándor v. miniszter, Strommer Viktorin tihanyi apát, P. Bőle Kornél tartományfőnök, a pálosok képviselői, Ugrón Gábor és felesége, dr. Tóth László főszerkesztő. Túri Győző közoktatási tanácsos, Márkus Jenő, dr. Dóra Sándor főkapitányhelyettes Preszly Elemér belügyi államtitkár, dr. Takács István bizottsági tag, a cserkészszövetség részéről gróf Teleki Pál, gróf Khuen-Héderváry Károly, Pap Antal dr., Major Dezső dr. és vitéz Szegheő Béla tábornok. Ott volt dr. Mattyasóvszky Béla főügyész családjával, Mattyasóvszky László ezredes, a főigazgató unokaöcssei, a kultuszminisztérium képviseleté ben Weidinger Gyula és Kőrössy László miniszteri tanácsosok, a Nemzeti Múzeum és a fővárosi könyvtár képviseletében Pasteiner Iván főigazgató. A hatalmas tölgyfakoporsón az elhunyt neve, előtte egyszerű fake reszt rajta következő felírás: /// nyugszik Dr. Mattyasóvszky Kasszián élt 56 évet, meghalt 1935. május 21. Béke hamvaira! A keresztet liliom, rózsa és különféle csokrok tömege övezi. A szertartás végén Shvoy püspök imát mondott, „az ő drága lelke nyu godjék békében" fejezte be az imá ját a püspök. A szertartás alatt egy repülőgép tiszteletkört irt le a ravatal felett. Utána a gimnázium énekkara elénekelte a gyászéneket, majd Berkó István ezredes, a Bencés Diákszövetség elnöke búcsúzott a főigazgatótól. — Tevékeny szellemed — mon dotta — mindig közöttünk él, mintha testileg is itt volnál. Utána Teleky Pál gróf búcsúzott — Elhoztuk a magyar cserkészek utolsó üdvözletét — mondotta elhoztuk a zászlót, melyet Te adtál kezünkbe, a fiúk üdvözletét, akik nek könny csillog a szemében, a férfiakét, akiknek kezét Te szorítót tad baráti munkára, elhoztuk a sze retetet, melyet Te ojtottál a szi vünkbe. A cserkészet nem búcsúzni jött, hanem tisztelegni. Elhagyod őket, átveszed a másik szerepet, áldást kérsz, ami nélkül .földi mun kád eredménytelen. Zászlónkat meg hajtjuk előtted, aztán felemeljük, elvisszük a lelkedet, hogy mindig fe lettünk lebegjen. Előtted ma a Magyar Cserkészet utoljára tiszteleg. Szádeczky-Kardoss György a diá kokj nevében búcsúzott az igazgatótól majd a szülők nevében Salomváry György mondott utolsó Istenhozzádot. A beszédek elhangzása után halottszálitó autóra emelték a koporsót, egy autó teljesen megtelt a koszorúkkal, az autó pedig megindult lassan, könnyeket, nehéz szivek halk búcsúját víve maga után utolsó útjára, Esztergom felé... A nagy halott megérkezése Esztergomban Egy negyed kettőkor ért a két autó Esztergom határába, ahol az öreg Hollók küldöttsége és a cserkészek kerékpáros csapata várta, az ő soraik között ment a szomorú menet a szülőföldön keresztül, az utcán síró emberek. Megható jelenet volt, amikor az autó a Ferenc József-út 25. számú ház elé ért. Megállt egy pillanatra. Ez a ház Mattyasóvszky szülői háza. Mintha még egyszer körülnézne, mintha nagy útján megpihenne, a szülői ház édes-meleg emlékeit, az ifjúkor álmodozását akarná átélni egy futó pillanatra, azután folytassa útját, amely szeretteihez visz. Szem nem maradt szárazon. Mindenki sirt. Az autó lassan megindult. Méltóságteljesen, csendben, alázatosan. Szinte lábujjhegyen mentek el a vízivárosi zárdatemplom előtt. Itt misézett mindennap, igazgató korában. Itt osztotta meg az angyali eledelt naponkint agg édesatyjával, amig az örök hazába nem szólította őt az Úr. A menet tovább ment. Tán még egy pillantás az úton a túlsó félre. Fájdalmas megemlékezés a rab testvérekről .. . azután megérkezett szentgyörgymezőre. Temetés Szentgyörgymezőn A temetőkápolnában állították fel a ravatalt. Már három órakor gyülekezett a közönség. A temetőben ezren és ezren látogatták meg a koporsót s akik csak bejutottak, pár perc múlva kisirt szemekkel jöttek ki. Esztergom búcsúztatta nagy halottját. Délután négy órakor már minden talpalattnyi hely el volt foglalva. Négy órakor befutott a különvonat, mely a pesti gimnazistákat és a szülők, barátok százait hozta. A temető körül több, mint száz autó állt, sok taxi és autó. öt órakor érkezett meg Serédi JusztinlarT dr. bíboros-hercegprímás, Hóman Bálint kultuszminiszter és felesége, Terbőcz Miklós miniszteri titkár, Radocsay László dr. főispán és Kemenes Illés dr főigazgató. A több, mint hétezer főnyi közönség zsúfolva szorongott a ravatal körül. Ott láttuk magyarságunk kiválóságait, kik közül a következők neveit sikerült feljegyezni: Az esztergomi főkáptalan tagjai, a vidék és a főváros papjai igen nagy számban. A bencésrend képviselői, Kelemen Krizosztom főapát, Strommer Viktorin dr. tihanyi apát és többen mások. Itt volt Dsida Ottó, kir. tanker, főigazgató, az Akció Katolika; Simon Miklós győri reáliskolai igazgató a város középiskoláinak képviseletében. Ott volt a vármegye és város tisztikara Radocsay László dr. főispán és Glatz Gyula polgármesterrel az élén, a Palkovics-csaláő, az esztergomi orvosi és ügyvédi kar teljes számban, városunk és a környék előkelőségei, a helyőrség képviseletében báró Ungar Károly helyőrségi parancsnok, az összes intézetek igazgatói és tanári kara, a cserkész csapatok, az öreg Hollók kék-fehér egyenruhás csapata, Budapestről: Berkó István ezredes, Berkó Antal tábornok-orvos, Pisztelka Rezső tábornok, Palavicini István ezredes, Röder vezérkari alezredes, Pertigán-Balassa Brúnó, Galai József, Túri Béla, Mátéfjy Viktor, a cserkész-szövetség^ részéről: Major Dezső, v. Farkas .Ferenc alezredes, Bucki Emil dr., Báthory