Esztergom és Vidéke, 1935

1935-06-27 / 50.szám

Vajda János és Balassa Bálint Társaságának találkozása első királyaink várának tövében Szombaton este ünnepelt a ma­gyar irodalom, ünnepelt Esztergom városa is. A hangtalanul tovarohanó Duna partján, a kiásott vár ezeréves szentistváni szellemének lenyűgöző igézetében, az első nagy magyar lí­rikus vérétől szentelt földön talál­kozott a két nagy költő, Balassa Bálint és a „váli iharos komor­magányos énekese", Vajda János szelleme, szellemüknek kiváló leté­teményese és őrzője, a két irodalmi társaság. Fényes külsőségek között, felma­gasztosult lélekkel ünnepelte a vá­ros az „isteni szikra" ihletett lan­tosait, amikor másfél órán át feje felett érezte lebegni a magyar líra felkentjeinek, Balassának, Vajdának és Adynak lelkét. Felemelő volt ez az este, s a szi­vekben pedig halkan gordonkázott a gyönyörűség . . . A város előkelőségének jelenlété­ben Lepold Antal dr. prelátus-kano­nok nyitotta meg a Vajda János Társaság vándorgyűlését, mint a vendéglátó társaság elnöke. — Köszönetét tolmácsolom — kezdte beszédét — a Balassa Társa­ságnak, hogy Vajda János Társasága leereszkedett hozzánk és látogatásá­val Esztergomot tisztelte meg. Az itteni társaság történelmi okból vette fel a Balassa nevet Itt sebesült meg, az esztergomi vár körüli csatában vesztette életét a keleti fantáziájú Balassa Bálint, Petőfi előtt a legna­gyobb magyar lírikus. Ezért lett a mi vezérünk. Vajda János Társa­sága nem történelmi okokon vá­lasztotta vezérét. Választhatta sza­badon a magyar Pantheon mesés gazdagságú szellemtárában. Ez a társaság emberi szempontból kapta nevét. Az esztétikai szép örök tör­vényei vezették, mikor felvette a Vajda János nevet. — Ennek a társaságnak — bár a nyugati irányt követi — soha eszébe se jutott, hogy az általános szép mellett tagadja a nemzeti iro­dalom fontosságát. A két társaság találkozása a legjobb időben és a legjobb helyen történik. Ma, amikor az egyesítésre a kegyetlen valósá­gok rácáfoltak, a legújabb fejlemé­nyek megmutatták, hogyha az álta­lános értékeket elnacionalizáljuk, bábeli nyelvzavar keletkezik. Helyes a találkozás a hely szempontjából is. Ebben a városban írta Szent Ist­ván intelmeit, a nyugati általános igazságok lefektetése mellett hang­súlyozta a nyugati szellem fon­tosságát is. — Legyen ez a gyűlés — fejezte be beszédét — a két irány együtt haladásának kézfogója. Nagy szere­tettel fogadjuk a városunkat meg­tisztelő társaságot, ígérjük, hogy az ő megjelenésük, kiváló működésük ránk is ösztönzően fog hatni. A megyitó beszéd után Kárpáti Aurél, a városunkból származó, je­lenlegi legnagyobb esztétikusunk, a Vajda Társaság elnöke köszönte meg a fogadtatást, reményének adott ki­fejezést, hogy a jövő évad folyamán Budapesten üdvözölhetik a Balassa Bálint Társaságot. Majd röviden vá­zolta a társaság célkitűzéseit. Beszélt a szellem és a lélek fel­ségjogairól, a stílus fontosságáról és egy új konstruktivizmus szüksé­gességéről, a szellem elfogulatlan­ságáról, az önmagukat kialakítani akarásról, a lelkiismeretes Önkriti­káról. Az irodalom magyarságáról a következőket mondta: — Feleslegesnek tartom, hogy a magyarság kérdését külön hangsú­lyozzam, író számára, aki magyarul fejezi ki magát, ez a kérdés nem kérdés. Mert a nyelv nemcsak kön­tös, hanem test és szellem is. Nem­csak külső forma, hanem belső tar­talom is. Nemcsak eszköz, hanem anyag is. Lélek, gondolat, érzés hor­dozója. Magyar író csak magyarul érezhet és gondolkodhat. Iroaalmi szemszögből nézve ez nem kü­lön érték, de természetes adottság, amellyel akarva-akaratlan élni kell. Európa befolyásától mi nem félünk. Még kevésbé féltjük a magyar iro­dalmat, ahogy Kazinczyék és Szé­chenyiek sem féltették, mert tudjuk és valljuk, hogy a nemzeti kultúrák egymásra hatása mindig csak köl­csönös gazdagodást jelent. Mi eu­rópai magyarságot akarunk az iro­dalomban. S itt inkább az európaias­ságra kell vigyáznunk. Hiszen ma­gyarságunktól még akkor sem sza­badulhatnánk, ha akarnánk. A nyelv, amellyel és amelyben élünk, min­dennél erősebb. örök biztosíték. Ezzel a gondolattal nyitotta ineg a vándorgyűlést, őszinte szeretettel köszöntve a megjelenteket. A magasszárnyalású beszéd után Török Sophie három verset adott elő, majd Andersen Felicia Balassa, Vajda és két Ady költeményt szavalt nagy sikerrel. Utána Szabó Lőrinc olvasott fel a verseiből, majd Laczkó Géza előadása (Caesar halála) után Kosztolányi Dezső és Babits Mihály új verseikből olvastak fel. Az előadott remekeket frenetikus siker kisérte, irodalmi méltatásuk nem ránk tartozik. Az előadásnak több kiváló fővárosi vendége is volt, azon­kívül megjelent a kolozsvári egye­tem hét, a szabadegyetemre érke­zett hallgatója is. A két irodalmi társaság találko­zója a júliusi csillagfényes est­ben fényesen sikerült. Ünnepelt a város, ünnepelt a magyar irodalom, ünnepelte gyönyörű megtermékenyü­léseit és az ihlet megszállottjait, mi­közben az elmélyedt közönség szi­vében „halkan gordonkázott a gyö­nyörűség. " Piles László. megállapított ár, az arzénes szerek ára kg.-ként 2'50, P a pétisó ára rendeltetési állomáson q-ként 10 P. A fenti kellékekkel rendelkező igény jogosult, fagykárt szenvedett gazdák a védekezési anyagok, illetve műtrágya igénylése céljából a vátos gazdasági hivatalában jelentkezhetnek a hivatalos órák alatt. — Itt jegyez­zük meg, hogy a pénzügyminiszter kiadott rendeletével biztosította az adóelengedésre irányuló igények minél egyszerűbb módon való ér­vényesítését is. Fehér vászon egyenruhát kapnak nyárra a rendőrök A rendőrlegénység nyári ruhakér­désének a megoldása végre tető alá jutott. Évek óta nehéz, sötét posztó egyenruhában teljesítettek szolgálatot a rekkenő hőségben a pesti rendőrök. A belügyminisztérium azonban eddig sohasem tudta dűlőre vinni ezt a kérdést, pedig már a közönség is sajnálkozott a rendőrökön, akik vas­kos téli ruhában verejtékeztek poszt­jukon a rekkenő hőségben. A belügy­minisztérium ugy döntött, hogy a legrövidebb időn belül fehér vászon­ból puhagalíéros, könnyű nyári egyen­ruhát kapnak a rendőrök, amihez szellős, fehér sisakot vagy sapkát fognak viselni. A csinos egyenruhák magyaros szabásúak lesznek. A magunk részéről mindenesetre örömmel fogadjuk a pesti hírt és reméljük, hogy az nemcsak a fővá­rosi, hanem az egész ország rendőr legénységére fog vonatkozni. Elvégre Esztergomban épp ugy szenvednek az őrszemek a nyári hőségtől, mint Budapesten ! I Fagykarosnlt szélé és gyümölcsös tulajdonosok támogatása A földmivelésügyi miniszter a fagy­károsult szőlősgazdák és gyümölcs­termelők részére kamatmentes hitelre rézgálicot, arzénes védekező szere­ket és kedvezményes áru pétisót bocsájt rendelkezésre. A kedvezmény­ben azok részesülnek, akiknek a szőlő és gyümölcsterülete külön-kü lön, vagy együtt a 3 kat. holdat nem haladja meg és szőlőjükben, illetve gyümölcsösükben legalább 50 szá­zalékos fagykárt szenvedtek s akik­nek a szőlő, illetve gyümölcsös fő jövedelmi forrását képezi. A hivatkozott rendelet az igényel­hető rézgálic maximális mennyiségét mind szőlőre, mind kizárólag almára, vagy körtére telepitett gyümölcsösre kat. holdanként 12 kg.-ban, az ar­zénes szer maximális mennyiségét, kizárólag almával, vagy körtével te lepitett termő gyümölcsösre kat. hol­danként 6 kg-ban, a pétisó maxi malis mennyiségét kizárólag szőlőkre kat. holdanként 60 kg. ban állapította meg. A felsorolt anyagok az igény­jogosult gazdák részére 1936. évi december hó 1 ig való kamatmentes hitelre adatnak ki, a pétisó pedig akként, hogy az átvett mennyiség ellenértéke 12 egymásután következő részletben fizetendő ki kamatmente­sen. A rézgálic kg.-kénti ára a 91900/1934. sz. F. M. rendelettel Or. Mattyasóvszky Kasszián emlékezete Városunk közönsége nagy meg­nyugvással fogadta azon legutóbbi híradásunkat, hogy Esztergom nagy szülöttének emlékét — tekintettel az ország minden részebői érkező és az első hetek alatt igen tekintélyes összegekre emelkedet adományokra — egy nagyarányú szoborművel óhajtja megörökíteni az Öreg Hollók kezdeményezésére alakult emlékbi­zottság. Erre a hírre a helybeli ada­kozás is újabb lendületet nyert, most j már nemcsak egy kivételes an nagy J és jótékony esztergomi szerzetes I cserkész iránti hála és kegyelet, ha­I nem elsőrendű városi érdek is pa­j rancsolja, hogy az itt született és j áldásos életének eredményekben leg­J gazdagabb éveit itt leélt dr. Mattya ! sóvszy Kassziánnak méltó emléke I álljon az általa annyira szeretett kék Duna partján. A mozgalom bizony­nyára el is fogja érni kitűzött ne­mes célját, biztosíték erre egyrészt a megindulás várakozáson felüli ered­ménye, a megboldogultnak országo san ismert kedves egyénisége s a bizottság tagjainak agilitása. Miként értesülünk, az emlékművet a kisdunaparti sétánynak dr. Mattya sóvszky szülőháza közelében fekvő parkjában szeretnék elhelyezni. A gondolatot rendkívül szerencsésnek tartjuk, mind a hely megválasztása, mind pedig azért, mert ennek a ked­ves sétánynak igy gyönyörű disze lenne az emlékmű. A magunk ré­széről talán a lebontásra kerülő mán gorló helyét tartanok a legalkalma­sabbnak. Ujabb adományok a következők : gróf Batthány Tivadarné 100, Kat Háziasszonyok Országos Szövetsége 30, Elek Ferenc 20, dr. Kőmives László 15, dr. Acsay István, Barkó Antal, Csernak Szaniszló, Gaál Mó­zes, Humpfner Imre, Gonda Olga, dr. Sikalla Lászlóné, Serédi Danes 10—10, dr. Csóka Lajos. Fleischer Dezső, dr. Gats Rezső, Jobbágy Fe­renc, ifj. Klinda Károly, Krywald Ottó, dr. Kuzmich Gábor, Mérey Kálmán, Mihályi Ernő, N. N., Phi­lipp József, Szarvas Béla, dr. Sztri­lich Pál, Töldezsán István, Várko­nyi Hildebrand, Várossy Ferenc, Várossy Gyula 5—5, dr. Bády Ist­ván, dr. Szabó Károly 4—4, Győrffy Gábor, Kurbély Vince, Perneczky László, Schmidt József, dr. Sinkó Ferenc, Ssumpf Mátyás, Szántó Pál 3—3, Szent Margit Leánynevelő In­tézet 2'50, Babocbay Jusztin, dr. Belcsák László, Bozsóky Mihályné, Buttykay Sándor, Borszéky Oszkár, Csókás Erzsébet, Fekete Rezső, Ger­gely János, Gyürke Dezső, dr. Hor­váth Károly, Pallós Kajetan, Szenczi Ferenc, Székely Anna, Szombathelyi István, Vlassics Róbert 2—2, Csó­kás Boldizsárné, dr. Horváth József, Urbán Dezső l-l P. H IJHK K fii Ä főispán névnapja cH vármegye, a oá fos és más hioaíali szervek nyíl­óan a beoeíí módokon üd­vözlik a vármegye főispán­ját névnapja alkalmából. Ezen üdvözlésekhez óFőm­mel esaílakoztatjuk Eszter­gom egész közönségének őszinte jókivánaíaií. Jladoesay László esak egy éve van Esztergvmban. JDe ez az egy év a maga köz­igazgatási és politikai ese­ményekben gazdag tevékeny­ségével alkalmas volt arra, hogy f őis p ónunkban m eg is­merjük a töroényt, igazsá­got és méltányosságot gya­korló embert, aki a békét keresi, aki telítve van szo­ciális érzéssel nemesak sza­vaiban, de cselekedeteiben is. cHki egész lelkével hiva­tásának él s aki minden gondolatával a közjót szol­gálja. cHz elmúlt év alatt megmutatta nekünk egész személyét s enneh ismere­tében mondjak, hogy hogy reáiIlik a Szentírás szava: az első helyet foglalja el, de valóban mindenkinek a szolgája. Ä héten a Schwarcz gyógyszer­tár (Víziváros) tart éjjeli szol­gálatot. Tóth Tihamér pápai prelátus. XI. Pius pápa dr. Szmrecsányi La­jos egri érsek előterjesztésére dr. Tóth Tihamér apát, egyetemi tanárt, a Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karának jövő évi dé­kánját és a központi szeminárium kormányzóját pápai prelátussá ne­vezte ki. Brilli Gyula síremlékének fel­avatása. A Turista Egyesület Esz­tergomi Osztálya f. hó 30.-án, va­sárnap d. e. fél 11 tartja ezévi ren­des közgyűlését a szétküldött meg­hívón jelzett tárgysorozattal. Utána testületileg kivonul a belvárosi teme­tőbe, hol kis ünnepség keretében fogja leleplezni Brilli Gyulának, az osztály megalapítójának síremlékét. Erre a kegyeletes ünnepségre az el­íunyt barátait, tisztelőit, mindazokat, kiket valamelyes emlék fűz hozzá, ezúton hívja meg az osztály vezető­sége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom