Esztergom és Vidéke, 1935

1935-03-17 / 22.szám

ülésében szögezte le ünnepélyesen állásfoglalását a Keresztény Szociá­lis és Gazdasági Párt mellett, ami­kor Radocsay László dr. főispán ki­jelentette, hogy a Nemzeti Egység nem állit hivatalos jelöltet, hanen odaadással támogatja Túri Bélái Ez a támogatás kölcsönös, mert ; Keresztény Gazdasági Párt viszon a fővárosban támogatja a Nemzet Egység Pártját. Ezért a város nerr károsodik, ha képviselője nem i Nemzeti Egység Pártjából kerül ki Mert éppen kormány hozzájárulásá­val most, tavaszkor keramitozzák a Lőrinc-utcát. Kossuth-utca végén is befejezik a keramit burkolást, a vas­úthoz vezető út kiépítéséhez, a Ko­los-kórház építéséhez máris tekin­télyes állami kölcsönt kaptunk a kor­mánytól. A főispán kijelentését lelkes taps és éljenzés követte, amely csak fo­kozódott, amikor Túri Béla megje­lent a teremben az érte menő kül­döttség élén. Túri Béla beszédében kifejezte, hogy megtisztelve érzi magát a meg­hívásért. Békés egyetértésben akar dolgozni a kormánnyal az ország­gyűlésen a nemzet s főkép e határ­menti város érdekében. Esztergom érdekeit minden ügyben megtárgyalni és a parlamentben erőteljesen kép­viselni fogom. Hivatkozott tizenöt­éves képviselői múltjára. A dolgok lényegében egyek voltunk mindig a miniszterelnök úrral, de ha elvi dolgokban ellenkeztünk, ellenségek mégsem voltunk. Közjogi kérdések­ben mindig én adtam át neki a ter­vezetet. Ha jó volt^ elfogadta. Ha nem, megmondta. És megértettük egymást. Túri beszédében egy hatalmas programm bontakozott ki városunk jövőjét illetőleg, melynek elmondá­sáért Marczell Árpád dr. mondott köszönetet. A késő éjjeli órákban ért véget a gyűlés Túri Béla lelkes éltetésével. Március 31-én, vasárnap lesz a választás A központi választmány Eszter­gomban és a vármegyénkben az or­szággyűlési képviselőválasztást már­cius hó 31-ére, vasárnapra tűzte ki. Választási elnökök lettek : Esztergomban Etter Ödön taka­rékpénztári elnök-vezérigazgató, Dorogon Müller Ernő m. kir. kor­mányfőtanácsos, bányatulajdonos, Komáromban Belcsák Sándor kir. közjegyző, Tatabányán Réhling Konrád bá­nyaigazgató, Tatán Galambos János nyug. táb­labíró, Nagyigmándon Ghyczy Elemér fel­sőházi tag, földbinokos. EGYRŐL-MÁSRÓL A statisztikusok érdekes számítá­sokat eszközölnek arra vonatkozó­lag, hogy a világháborúnak milyen kihatásai vannak a házasságköté­sekre, egyben megvilágítják azt a körülményt, hogy miért vannak oly lényeges eltolódások a házasulandók életkorában. Megvilágítja a statisztika azt, hogy nem divatból vesznek el a férfiak velük egyidős, vagy éppen idősebb nőt, mert a nősülendők e téren kény­szerhelyzetben vannak. . Onnan indul ki ez az érdekes ki­mutatás, hogy 1916 —19-ben üresen maradtak a bölcsők, később is rend­szertelenséget mutat fel a születési statisztika. A kevés születés előbb az elemi iskolákban éreztette hatá­sát, később a felső iskolákban. Ma már ott tartunk, hogy a világháború hatása felborította a házasságköté­sek megszokott rendjét. A gazdasági helyzet mellett a kor­különbség is akadályokat gördít a lázasságok elé. Kiszámították, hogy 935-ben 150 ezer 21—24 éves fla­il embernek nem lesz hozzáillő korú 'árja, idősebb, vagy túl fiatal leányt cénytelén feleségül venni, ha ugyan ;des igába akar görnyedni. Az ép­3en férjhezmenési korban lévő leá­íyok igen kapósak lesznek ebben az jvben. A most következő tiz évben a nő­sülendő férfiak még nehezebben kap­lak magukhoz illő, korú leányt, leg­íehezebb lesz a házasságkötés 1939­)en, amikor ezer férfira csak ötszáz 21—24 éves nő esik, igen sok lesz 1939-ben a túlfiatal eladó leány, mert izer férfira 1817 húsz éves leány fog esni. Az 1940—43. évek lesz­nek az eladó sorban lévő leányok dömping évei, mert kétszer annyi ieány kerül eladósorba, mint ameny­nyi vőlegénykorba. A statisztikusok szerint csak 1947­ben kerül vissza a jó békebeli álla­pot, amikor egyforma számarányban kerülnek szembe a 21—28 éves fér­fiak és a 17—24 év között lévő eladó lányok. H l UK E£ . IM. JLW HRil — öjti szél rázza, ébresztgeti, keltegeti új ta­vaszra az alvó rügyeket. Új tavaszra s az új tavaszban új életre, hogy a tél hosszú dermedtsége, poshadt­sága a termést rejtő rügy merev tetszhalála után új virág fakadjon, új gyümölcs érlelődjék a hosszú meddőségben szenvedő fán. Böjti szél, új tavaszt, új virágzást, új fakadási igérő friss szál rázza, ébresztgeti, keltegeti a tél hosszú dermedtsége után a nemzet fájának alvó rügyeit is, hogy az immár tetsz­halálnak is beillő álmodozás után új életre, nemzetmentő, alkotmányos reformmunkára való feltámadásban ünnepelje a nemzet, elpusztíthatat­lan életerejének, élniakarásának bi­zonyságát. A rügyek enyves hártyája pattog­zik s az életet rejtő csirából gyü­mölcsöt, a termést hozó virág meg­indul majd a napfény, a világosság felé. Minden rügy egy-egy virágot, gyümölcsöt, termést igér a nemzet ősi fáján s mi, új tavaszra, új életre, egy munkás, alkotó megújhodásra sóvárgó kálváriás magyarok epedő, sóvár vágyódással várjuk a rügyek virágbaszökkenését, a virágok gyü­mölccséérését. Jövel hát rügyet, virágot, gyü­mölcsöt érlelő meleg napsugár, hogy megolvadjon a magyar probléma közöny zúzmarája, hogy kiengedjen a lelkek dermedtsége s hogy boldog ujjongásal, hivő bizakodással kö­szönthessük a ver sacrumot, a szent tavaszt, mely a tél tétlenségéből a virágfakasztó, gyümölcsérleiő nyárba segiti át ezt a húsvéti feltámadást váró szegény országot s annak kál­váriát járó, bojtos magyarjait. Arcunkat, mellünket nekifeszítjük, kitárjuk az új életet hirdető böjti szélnek, mely most — reméljük — meghozza a Széchenyi szellemében várt megújhodást, — szent tavaszt. Kg...ám+j ftue«­Vüké 5o fte­I VEK EGY Vl / *.' M-i-­A héten a Rochlitz gyógyszer­tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szol­gálatot. A hercegprímás Budapesten. Serédi Jusztinián dr. bíboros-herceg­prímás szombaton végezte a szeminá riumban az alszerpapszentelést, mely után a fővárosba utazott és részt vett a Felsőház elnökválasztó ülésén. Holnap, hétfőn, a Főpásztor ismét Budapestre utazik és csak a hét vé gén tér vissza székhelyére. Ez idő alatt részt vesz a Püspöki Konferen­cia tárgyalásainak előkészítésében és vezetésében, elnököl a Szent Ist­ván Társulat közgyűlésén, ahol a megnyitó beszédet is mondja. Dr. Rudolf Béla — a MESz alelnöke. Rudolj Béla ny. járás­birósági elnököt, az Esztergomi Ha­jós Egylet örökös elnökét, a Magyar Evezős Szövetség f. hó 7-én tartott közgyűlése alelnökévé választotta. Püspöki konferencia. A magyar­országi latin és görög szertartású katolikus püspöki kar szokásos ta vaszi konferenciáját március 20 án, szerdán tartja meg a budai herceg­primási palotában. A püspökkari ta­nácskozáson, amely reggel 9 órakor kezdődik, Serédi Jusztinián herceg­prímás elnököl. Az Urilányok Mária Kongre­gációja meghívására dr. Marcell Mihály egyetemi m. tanár Szent Imre kollégiumi igazgató „A legszen­tebb női hivatás" cimen f. hó 17-én vasárnap d. u. 5 órakor a vízivárosi zárda polg. isk. zenetermében elő­adást tart. Vendégeket szívesen lát a kongregáció. Starhemberg herceg tatai lá­togatása. Ernst Rüdiger Starhem­berg herceg osztrák alkancellár fele­ségével néhány napra Tatára utazik, ahol gróf Esterházy Ferenc látja ven­dégül. Starhemberg herceg magyar­országi tartózkodása magánjellegű. A püspöki kar megjelenik a Pázmány Egyesület irodalmi ün­nepén. A katolikus írók és hirlap írók Országos Pázmány Egyesülete március 21 én délután félhat órakor rendezi irodalmi ünnepét a Vigadó nagytermében. Ezen az ünnepségen megjelenik Serédi hercegprímással az élén az egész magyar püspöki kar. A hercegprímás kéthetes szent missziót rendelt el a fővárosban. A bibornok hercegprímás az Actio Catholica családvédelmi és valláser­kölcsi programjának érdekében a szé­kesfőváros valamenyi katolikus temp­lomában kéthetes szent missziót ren­delt el. A missziókat március 23-tól 31 ig a nők, 31-től április 7-ig fér­fiak számára tartják. A szentbeszé­dek időpontját minden tamplomajtóra kifüggesztették. Március 15 ét Ünnepelték a Beiv. Olvasókörben a március 10-i, utolsó kulturest keretében. Az Érs. Tanítóképző zenekara Kehler Rákó­czi-nyitányát adta elő Geyer Béla vezetésével. Dr. Etter Jenő a már­ciusi események és a világháború között vont párhuzamot. Búzás Kál­mán „Talpra magyar" szavalata után a „Bácskai leány" c. irredenta flarab került színre a következő szereposz­tásban; Prológot mondta Szabó Ró­zsi ; Bakos Piros, Holdampj Márta, Kőrös Ilona, Elek Mária, Kicsinál Irón, Csepregi Ilona, Sádli Anna és Bálint Juci tánca igen tetszett a kö­zönségnek, meg is kellett ismételniük Vészicsné, szerb kémnő Pocik Ka­talin, leánya Marica Szabó Annus, a szobaleány pedig Schliz Margit volt. A nagymama szerepét Fleischer Manci, Bolzayné ét pedig Mojzes Ilonka játszotta. Mészáros László tanitó titkári jelentése után, dr. Fel­ber Gyula plébános, a Kör elnöke bezárta az 1934—35. év utolsó kul­turestjét. A himnusz eléneklésével fejeződött be az ünnepély. Szép, ki­dolgozott volt a „Bácskai leány" szereplőinek a játéka. Gáráonyi Sári, ki a táncot tanította, Hajnali Kál­mánné, Meszéna Jolán, Vezér Mária tanítónők áldozatkész munkájának köszönhetjük azt az élvezetet mely­ben a darab előadása közben ré­szünk volt. Hálás köszönetet mon­dunk fáradságos munkájukért és Hajnali Kálmán tanítónak, ki szives volt zongorajátékával a darabb elő­adásában közreműködni. Vezetőség. Credo-gyűlés március havában a választások miatt elmarad. Az esztergomi érseki tanító­képző intézet I. osztályába magu­kat felvétetni óhajtók kérvényeiket az intézet igazgatóságánál május hó 30-ig nyújtsák be. Bővebb felvilá­gosítást az igazgatóság ad. Bánhidán megalakult a gazda­kör. Régi óhaja valósult meg Bán­hida nagyközség gazdaközönségé­nek f. hó 9-én. Ugyanis e napon tartott gazdasági irányú előadást Kutas János gazd. tanár a gyümölcs­termelés hasznáról. Az előadás vé­geztével Kutas tanár a közóhajnak eleget teendő, a gazdakörök jelentő ségét is ismertette. Mire a jelen volt nagyszámú hallgatóság egyhangúlag elfogadta az előterjesztett indítványt, miszerint a gazdakört megalakítja. Az alapszabályokat Láng József fő­jegyző ismertette, amelynek elhang­zása után nyomban megválasztották az ideiglenes tisztikart. Elnök lett Schmuála János v. községi biró, al­elnök Izing Ferenc biró, jegyző Végh Ervin adóügyi jegyző, pénztáros Nagy Mihály előljáró. Színtartó nemzeti zászlók nagy választékban 1 drb. P. 475. Schwach Sándornál. Ha a welszi herceg Esztergomba jött volna, csak Laiszky-féle kusztusi bort ivott volna a „Bosznia" borozóban! Basa-utca 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom