Esztergom és Vidéke, 1935

1935-11-07 / 87.szám

Az egész beszéd egységes koncep­ciója, könnyű áttekinthetősége és emelkedettsége mély hatással volt a hallgatóságra. Az ifjú tanárt az ün­neplő közönség meleg ovációban ré­szesítette. A következő számot az intézet szalonzenekara szolgáltatta, amely ez alkalommal mutatkozottt be tem­peramentumos, muzikális lelkű veze­tőjével, Paczolay Imrével. Schubert: „Moment musícal"-ját adták elő szabatos, precíz kidolgozásban. Pa­dányi Tivadar Mécs László költemé­nyét, a „Szegény Jézus" -t szavalta el, majd Reviczky Géza Horváth Géza : Magyar rapszódiáját játszotta el zongorán. Befejező műsorszám­ként a szavalókórus Hajnali Kálmán énektanár vezetésével a „Krisztus­hívás" c. költeményt adta elő. A minden ízében kitűnően sike­rült ünnepély a pápai himnusz el­éneklésével ért véget. Dombormű leleplezés a bencésgimnáziumban Az Országos Szent Gellért Egye­sület a Szent Imre előesti és a Szent Imre napi ünnepségekkel kapcsolat­ban adta át Krasznai Krausz Lajos ^ szobrászművész kiváló alkotását, Szent István és Szent Imrét ábrázoló domborművet a Szent István bencés gimnáziumnak, melyet hétfőn, a Szent Imre-ünnepély után lepleztek le ünnepélyesen. Az emlékművet Balogh Albin dr. gimnáziumi igazgató, az OSztGE tb. elnöke áldotta meg s meleg sza­vakkal köszönte meg az egyesület által adományozott művészi dombor­művet. Ezután k. Kamenszky Gyula dr. alapitó országos elnök beszélt a dombormű jelentőségéről. Különösen kiemelte azt, hogy ez a dombormű jelenti az OSztGE Ifjúsági osztályá­nak fogadalmát a Szent Imre szel­lemében fejlesztendő irodalmi s művé­szeti feladatokra vonatkozólag. A domborművet négy oldalról körülzáró körirat keretezi a követ­kező szöveggel: „Szent Gellért, ki Szent István megbízásából írtad az Intelmeket, szorgalmazz irodalmi és művészi munkánkban." Az elnöki babérkoszorú nemzeti szalagján pe­dig ezt a feliratot olvashattuk : „Gyü­mölcsöztessük Szent Imre erényeit." A szép ünnepély a Hymnus el­éneklésével ért véget, mely után az elnökség emlékképeket osztott szét EGYRŐL-MÁSRÓL A városházi toronyóra zengőn, ércesen üti a kilencet. Dal­lamosan száll tova a hang a város­háza árkádjai között. Olyan szívvi­ditó a zenéje, mint a rajnamenti ónémet kolostorok harangjátékának melódiája. A postapalota sarkán két kis fiú gubbaszt. Olyanok, mint az ázott verebek. Rongyosak és szürkék. Me­zítelen lábszárukat vörösre marta a novemberi csipős szél. Az óra reg­gel kilencet ütött, hétköznap van, biztos, hogy iskolakerülők a külső perifériákból. Olyan 6—-7 évesek. Beszélgetnek, csak úgy dünnyögve s persze minden logika s bölcselke­dés nélkül. Már amint az ilyen ve rebek szoktak csipogni. Azt mondja a kisebbik: — Mi kongat ? — Ahun az új óra. — Oszt' mért kongat ? — Hogy tudják, mennyi az idő. — Oszt' kik tudják? — Hát a . . . gimlazisták. — Osztén az öregtemplomon ki­nek üt? — Ott meg a .. . lejaristáknak. Kevés gondolkodásra szánt szünet Közben a kisebbik illedelmesen vé­gighúzza fázós öklét az orra alatt és szippant. Aztán tovább érdeklő­dik: — Hát a barátok diákjainak hun üt? — A barátok toronnyán. A kisebbik nem röst, kitrappol a tér közepére s elnéz a ferencesek tornya felé. — Ott csak pingálva van az óra, a' nnemüt. — Nem baj, — mondja a másik, — de azoknak meg legnagyobb os­kolájuk van. Megnyugodnak, kicsit ténferegnek még, aztán elindulnak a piac felé. Én is megnyugszom. Ha eddig nem tudtam, hogy miről jó a város­házi toronyóra, most már tudom. Meg tudom azt is, hogy a toronyóra lánccal nem föltétlenül szükséges az életboldogsághoz. Elég az is, ha az embernek szép nagy háza van. Mint a ferencesek diákjainak. Meg aztán néha jobb is, ha nem tudja az ember, hogy hányat ütött az óra . . . Kétféle vélemény Az „E. és V." egyik utóbbi szá­mában panaszos közlemény jelent meg, hogy a kisdunapart legfelső szakaszán egyáltalán nincs villany­világítás s hogy ez bizony sok ki­fogás alá esik. Most egy másik levelet kaptunk. Azt irja az illető, hogy minek oda villany, eleget világítanak ott a csil­lagok, meg a hold s hogy igy sok­kal romantikusabbak a nyári esték. A villany zavarja a „szelíd hangula­tokat". A két levelet igy egybevetve eszünkbe jut „Szenes ember" (Sze­nes Andor) egyik tréfás verse, me­lyet vagy húsz év előtt olvastunk, amely azonban feltétlen hitelesség­gel igazolja, hogy húsz év előtt is éppúgy gondolkodtak az emberek, mint most. A vers a balatonfüredi part vil­lanyvilágításáról szól s igy hangzik : Este van, fenn az égben ilyenkor pihenni térnek már az angyalok, lenn a Balaton partján két pár andalog. Az egyik pár már öreg, s lassan csoszogva mászik, boldog, szerelmes és fiatal — a másik. Az öregek, amint bátortalanul haladnak, neki mennek egy padnak. A fiatalok, amint bátran haladnak, szintén neki mennek egy padnak. Szól az öreg úr: pardon, de abszurdum, hogy ilyen kevés lámpa ég a parton. Szól a fiatal: pardon, de csacsiság, hogy ilyen sok lámpa ég a parton. Ilyen az élet, az egyik hideget akar, a másik meleget. A szegény fürdőigazgatóság ilyenkor kinek tegyen eleget ? Valahogy igy van nálunk is. Egyik hideget akar, a másik meleget. Sze­gény Hungária Rt., ilyenkor kinek tegyen eleget ? Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Kézimunkafonalak dús válasz­tékban Keménynél. Minden vasár- és ünnepnap össztánc Zachey tánciskolájában HÍMJE JK Ki Őszi gondolatok Szélországból már itt vannak a áuhaj vándorlegények. Halljuk füttyüket és látjuk rombolásuk nyomait. Terítve van a fák alja az eljövő nyárnak aranyló zálo­gával. Már az erős, hatalmas vadgesztenye fa terebélyes lombja is sárgul, gyérül. Halk sóhajjal búcsúzik minden levele. De egy­szerre, a természet ezen költőien finom, zenei fináléjába hangos koppanással aá uj hangot egy le­pottyanó, kövér gesztenye. A bur­kából kiszabadult, barnaragyogásü gesztenye vidáman bukfencezik egyet-kettői a zörgős levélek közt. Ez az uj kép csodálatos plaszli­citással érinti meg az ember lel­két : — Nincs halál és nincsen szo morúság. Értsük meg a természet nekünk küldött üzenetét. Ránkfér a gyen­gékre, a kishiiűekre, a szomo rúakra egy kis vigasztalás. Nincs halál és nincsen szomo­rúság ! A halhatatlanság olajába álli­totta bele lelkünk mécsét a Szeretet végtelensége. Örökélet van csupán és végtelenség! Életünk lobogó lángja nem számit. Ez a pici, nyug­talan tűz csak ellenhuzatot támaszt a szépen égő belső láng körül. Véges életünk halhatatlanságunk éáességét keserűi. Azt az éáességet, amelyet Istenhez szálló gonáolat­méheink gyűjtöttek össze. Azt az édességet, melyet erősségünk gya­nánt nyújtott át a végtelen Ur véges szolgájának. Ennek az éáes­ségnek ki kellene csurogni a szt vünkből, mináen szavunkból, egész lényünkből, hogy mások is kapja­nak belőle! Isten teremtő tervében nem sze­repelt az ember számára sem a halál, sem a szomorúság. Mináen rossz, ami velüuk történik az O akarata ellen van, Mi magunk szólítottuk életre a boldogtalansá­got, amelytől minden más földi élet mentes. Irigyelni szoktuk a napfénynek daloló madárka és az illatozó virág boláogságát, holott mi előttünk a hétmennyország bol­áogsága is nyitva áll.. . E héten a Rochlitz-gyógyszer­tár (Rákóczi-tér) tart éjjeli szol­gálatot Üj doktor. Lacsny Tibort, Lacsny Ferenc szobi igazgató-tanitó fiát, a mult hónapban avatták — kitüntetés­sel — az államtudományok dokto­rává a szegedi egyetemen. Változások a főegyházmegye ben. Nemes Antal vál. püspök, a koro­názó Mátyás-templom plébánosa nyu galomba vonul, további intézkedésig azonban mint adminisztrátor vezeti plébániáját. Bozóky Géza január el­sejével vonul nyugalomba. Kahler Ferdinánd ideiglenesen nyugdíjazta­tott, betegsége miatt. Adminisztrátor lett Patakon: Bernáth Elemér. Hit oktató és kisegítő lett a bp.-ferenc­városi plébánián Simon László. Káp­lánnak küldettek: Bán Imre Bp.­felsővizivárosba, Szépe László Do­rogra. Gyászmisék az elhunyt prímá­sokért. A főszékesegyházban az el­hunyt bíborosokért évenkint tartani szokott gyászmisét f. hó 4-én, hét­főn mutatták be; a főkáptalan el­hunyt tagjaiért 6-án, szerdán volt a gyászmise. A szobi elemiiskolások lelki­gyakorlata. Október 29-, 30- és 31-én tartották lelkigyakorlataikat a szobi elemi iskolák összes tanulói: 180 gyermek. Lelki vezetőjük P. Buzai József missziós pap volt, aki esténkint a szülőknek is tartott kon­ferenciát „Krisztus és a gyermek" tárgykörből. Befejezésül f. hó 3-án, vasárnap, száz szivgárdistát avatott fel a község lelkipásztora, Búzás István esperes-plébános. Az avatás méltó befejezése, valóságos ünnepe volt Szobnak, mert nemcsak az is­kolás gyermekek, hanem a szülők és más felnőttek is megújultak lé­lekben a lelkigyakorlatok alatt. Szob községben általában nagy hitéleti megerősödés tapasztalható. Báró Kray Pál installációja. Október 29-én, mult kedden iktatta be stallumába ünnepélyesen az esz­tergomi főkáptalan új tb. kanonokját, báró Kray Pál dr. balassagyarmati plébánost. Az installáción Nógrád­Hont vármegyét Baross József al­ispán, Balassagyarmat városát pedig Horváth Béla dr. polgármester és Vásárhelyi Miklós dr, tanácsnok kép viselték. Eljöttek az új tb. kanonok rokonai, köztük báró Kray István v. országgyűlési képviselő, sok hive és tisztelői. Szent Erzsébet ünnepség a zárdában. A szatmári irgalmas nővé­rek vezetése alatt álló Észtergom­Vizivárosi Érseki Tanitónőképző­Intézet. f. hó 16 án és 17-én d. u. fél 5 órakor Árpádházi Szent Erzsé­bet szenttéavatásának 700 éves ju­bileumára ünnepséget rendez az intézet dísztermében. Ünnepi beszé­det mond Lepold Antal dr. prelátus­kanonok, főegyházmegyei főtanfel­ügyelő. Előadásra kerül „Isten ked­ves rózsaszála", Erzsébet legendák­ból drama izált énekes, ifjúsági szinmű három felvonásban. Szövegét irta: Goriczky Elvira, zenéjét szerezte: Demény Dezső. Belépődíj nincs. Mű­sormegváltás kötelező. Mindenszentek] virágárusítás — szegények javára. Mindenkép­pen dicséretreméltó szokást honosí­tott meg Szob községben az ottani Szeretetegyesület. Mindenszentek ün­nepén az egyesület fiatalabb hölgy­tagjai, Gimesi Antalné h. elnöknő vezetésével a templom és temető előtt virágcsokrokat árultak. A virágok árusítása a halottak iránti kegyelet le­rovása mellett az élő szegények iránti szeretet gyakorlása volt. A nemes cselekedet a szegényakció céljára 55 pengőt eredményezett. Megalakult a Nemzeti Egység esztergomi szervezetének város­házi csoportja. Kedden este 9 órai kezdettel tartották első megalakuló gyűlésüket a Nemzeti Egység vá­rosi képviselőtestületi tagjai. Megje­lent dr. Radocsay László főispán ós a csoport legtöbb tagja. A gyűlésen elhatározást nyert, hogy a csoport kizárólag várospolitikai kérdésekkel fog foglalkozni ós ismertetésre ke­rült a munkaprogramm vázlatos terve is. A gyűlés részletes lefolyá­sáról szombati számunkban közlünk bővebb beszámolót. A szentgyörgymezői népműve­lési est fényes sikere. Vasárnap folyt le a Szentgyörgymezői Kat. Olvasókörben az idei első népmű­velési előadás. Az est kisérőműsorát a Végzett Tanítónők Mária-kongregá­ciója tagjainak kedves számai tették élvezetessé. A műsort egy köri ifjú sikerült szavalata nyitotta meg. Majd Mike Mária hegedűjátéka Laping Ludovika harmonium kiséretével ara­tott általános tetszést és szűnni nem akaró tapsot. Bloch: Magyar ábránd­ját adták elő finoman, nagy készült­séggel. Heincz Éva Harsányi Lajos „Örzse néni kis libái" c. költeményét adta elő nagy hatássa 1 . Az est elő­adója, Madaras Aurél plébános, „A családi élet fontossága az egyén bol­dogulása és a társadalom szempont­jából" cimen találó példákkal illusz­trált beszédében megszívlelendő in­telmet intézett a hallgatósághoz. Az előadót hosszasan megtapsolták. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom