Esztergom és Vidéke, 1935

1935-02-24 / 16.szám

tának, idejének és az alkalmazandó gyógymódnak a kérdése. Ezen kér­dések tanulmányozása a g/ülésen a jelenlevő belgyógyászok és gyakorló orvosok között igen heves vitát pro­vokált, majd több hozzászólás után az eredményeket összefoglalva az az előadó kimutatta, hogy az epe­kősebészet terén a haladás nyilván­való, azonban az eredmények további javulása csak akkor remélhető, ha az orvos és közönség köztudatába megy át, hogy a műtéti javaslat fel­állításával nem szabad késlelkedni, mert az idejekorán végzett műtét nyújtja a legfőbb biztositékát a köz­vetlen és állandó gyógyulásnak. A nagy tetszést aratott előadás után társasvacsora zárta be az összejövetelt. HÍREINK a „Karneváliai hadiszintérről" A karneváliai Hőfer jelenti: Kar­neválja népe a farsangi vigasságok diadalmámorában nagyarányú lam­pionos felvonulásokkal ünnepel or­szágszerte, A kacsaláb várkastély falain ma a következő tartalmú neofényplakát jelent meg: ő hercegi Fensége a követke­ző legfelső hadiparancsot méltóz­tatott legkegyelmesebben kiadni: Indíttatva érezzük Magunkat Há­zunk és a hadügyek miniszterét megbízni, hogy a február 1-i tán­" cos győzelem nyomán legfelsőbb elismerésünket népünk tudomására hozza. Az öröm és vigasság e rózsa­felleges óráiban megbízzuk Önt, hogy a mellékelt hadiparancs ki­hirdetése iránt intézkedjék. Kelt Karneváliában 1935. far­sangmásodik hó egyhijján husza­dikán. KARNEVÁL herceg sk. GONDŰZŐ sk. miniszterelnök A farsangi hadak minden Katonájához! Kacagó öröm töltötte el a hosszú pihenés folytán már búval bélelt keb lünket, amikor láttuk a febr. 1 i dia dalmas harcot a parkett-mezőkön. Minden hadvezérünk, tisztünk és köz­legényünk, sorkatonaságunk és had­astyánjaink olyan bútmegvető bátor­sággal forgolódtak a csillogó leány­szemek pergőtüzében, olyan örö.n­reszántan dobták oda magukat a táncroham fergetegének s álltak a hólabda-ütegek gyilkos tüzét, hogy róluk csak a legmagasabb dicséret és a legfelsőbb elismerés hangján emlékezhetünk meg. És ezen dicsé­retünk és elismerésünk jeléül min den hívünknek nem, kor és illető­ségi tekintetek nélkül a „Nagykacaj­rend" lovagkreclijét adományozzuk a „ Szivárvány-szalag "-gal s a gyen­géb nemnek a „Csipi-csapodár Mars­csillag"-gal, a teremtés koronáinak — a férfiaknak — pedig az „Ide oda bolygó Vénusz csillag" gal. Óhajtjuk és kívánjuk, hogy leg­magasabb kegyünk e megnyilvánu­lását alattvalói hódolattal fogadják és jókedélyben gyarapodva viseljék. Ám ez nem utolsó szavunk. Kí­vánjuk, hogy a hála el ne marad­jon s minden kitüntetett és kitünte­tést még óhajtó hívünk jelenjen meg március 2-án betyáros udvarlásunkra és hódoljon uralkodói Személyünk előtt a diszes csataszállói parkett­mezőn s bokorugrók és lenge ma­gyarok díszében búcsúzzon Felsé günktől, akik az eljövendő hideg böjti szelek szárnyán rövidesen tövaröp penünk kényszerű tavaszi álmunkra. A betyár amazonok, Finum Ró zsik, Rózsa Sándorok és Sobri Jós kák mellett ott tüdököljenek körünk­ben és színünk előtt a mamák, pa­pák és mindennemű nézők diszes seregi, ha egy örökre emlékezetes farsangi parádé emlékével akarnak búcsúzni felségünktől. Mert ezen a napon, a Betyárok-báljának nevezett vigasságon Fejedelemségünk hatal mát és díszét soha nem látott att rakciók tarka és pompás meglepeté seivel fogjuk bevésendeni híveink és elleneink emlékezetébe. Kelt Karneváliában 1935. farsang második hó egyhijján-huszadikán KARNEVÁL herceg sk. GONDŰZŐ sk. miniszterelnök. Ipartestületi közlemények A Fürdőszállóban ma, vasárnap d. e. 11 órakor tartandó ipartestü­leti rendes évi közgyűlésen a város polgármestere nyújtja át Henczi Fe­renc és Patóczky József esztergomi iparosoknak az egész ország iparos­ságának nevében adományozott elis­merő oklevelet, melyeket a kecske­méti Országos Iparos Kongreszus felhatalmazása alapján az Ipartestü letek Országos Szövetségének nagy­választmánya állított ki és küldött meg. Mindkét iparos 50 éven felüli iparosmulttal rendelkezik, A jó Isten tartsa meg őket továbbra is erőben egészségben. Az esztergomi OTI választások alkalmából az elöljáróság rendkívüli ülést tartott, melyen az iparosság a kisiparosság érdekeinek megvédése céljából kizárólag kisiparosokat kí­vánt az OTI választmányába kül­deni. A megejtett titkos szavazás eredményeként az esztergomi kisipa­rosság Hermann Lajos ipartestületi elnököt, Davidovics Ákos elölj árosági tagot rendestagul és Venczel Ferenc és Mészáros János háznagy elöljá­rósági tagokat pedig póttagokként jelölte az OTI választmányába. A GYÜMÖLCSTERMELŐ EGYESÜLET KÖZLEMÉNYEI Röviden pontokba foglalva ismer­tetjük az idősebb gyümölcsösben a lombhullástól rügyfakadásig elvég­zendő munkákat, melyek végrehaj­tása nélkül a téli permetezés hatás­talan marad. 1. Az idősebb fáknál, ahol a ké­reg már cserepes, ezeket az elhalt részüket kéregkaparóval el kell tá­volítani. Az elhalt kéreg ugyanis egy­részt hátráltatja a törzs légzését, másrészt számos kártevőnek ad bú­vóhelyet a tél hidege ellen. Ha a kéregkaparást elvégeztük a törzset drótkefével is alaposan át kell ke­félni. Fiatal, zuzmó lepte fáknál hasz­náljunk közönséges gyökérkefét, ne­hogy a fiatal fa kérgét megsértsük. 2. A törzstisztogatással egyidejű­leg végzendő el a sebkezelés is. A fa sebeit éles késsel ki kell vágni egészen az élő részig, teljesen ki­tisztítani és sebkátrannyal bekenni. Ha a fában nagyobb odu van, azt ki kell tisztítani, kivágni, sebkátrány­nyal bekenni, az odút pedig legjobb cementhabarccsal kitölteni. 3. El kell végezni az idősebb fák koronatisztogatását és koronaritkitá­sát is. A koronából feltétlen ki kell vágni az elszáradt, beteg, korhadt, túlságosan közel álló, vagy pedig befelé növő ágakat, úgyszintén az úgynevezett viz- és fattyuhajtásokat, ha azokra a korona kiegészítésénél nincsen szükség. Különösen fordít­sunk gondot a fa tövéből feltörő vad hajtásokra és vágjuk azokat teljesen a tőben, ahonnan kiindultak, Külön ben tavasszal újra ki fognak hajtani. Az ágak eltávolításánál sohasem sza­bad csonkot hagyni, mert azt a fa nem tudja beforrni, A nagyobb ága kat közvetlen a törzsnél kell eltávo­lítani, késsel simára faragni és seb­kátránnyal bekenni. 4. A koronatisztogatással egyidő ben igen fontos teendő a gyümölcs­múmiák és a „ hernyófészkek" le­szedése és elégetése. 5. Az alma- és körtefákat most lehet megifjítani. Az ifjításra akkor van szükség, ha a fa csucságai szá­radni kezdenek és a fa alsó része, ágtövei tele vannak vizhajtásokkal. A vizhajtásokból neveljük az új ko­ronát. Csonthéjasokat (őszibarack, szilva, kajszi stb.) csak a nyár vé­gén augusztusban és szeptemberben szabad ifjítani. A sebeket mindig kenjük be sebkátránnyal. 6. Ugyancsak elvégzendő a bo­gyósgyümölcs űek (ribiszke, málna, köszméte) bokrok ritkítása, az öreg részek kivágása is. 7. Az összes lekerült hulladékot, ágakat, kéregdarabokat, múmiákat feltétienül össze kell ézedni és el kell égetni. 8. Ha ezeket a munkákat mind elvégeztük, következik a gyümölcs­fák téli permetezése, amellyel rész­letesen a legközelebbi számunkban fogunk foglalkozni. *. J- 2 EGYRŐL-MÁSRÓL Előző lappéldányunk ezen rovatá­ban a „napszámtalan napszámosok" és a szigeti „babi lejáró"-ra vonat­kozó elmefuttatásunk élénk vissz­hangra talált olvasóink lelkében s látván ezt a jóakartú széliemet, amely a hiányosságokat nem felelősségre­vonó szándékkal, hanem az általá­nos béke jegyében óhajtja megszün­tetni, számtalan panasszal keresték fel szerkesztőségünket. A közölt adatok nagy száma le­hetetlenné teszi, hogy azokkal egy cikk keretében foglalkozzunk, ígér­jük azonban, hogy azokat az ügyek fontossága és általános közérdekű jellegének figyelembe vételével sor­jában majd közöljük. * * * A város polgármestere, hogy az éveken át úgyszólván fillérekért szor­galmasan munkálkodó ifjúság elő­menetelét lehetővé tegye, elhatároz­tatta a városi adóhivatalban egy számtiszti állás betöltését és arra pályázatot is hirdetett. A pályázók sokan vannak. Sokan reménykednek a jelenleg szolgála­tot teljesítők közül és nagyon sokan pályáznak majd vidékről, az ország minden részéből az állás- és kenyér­nélküliek. Hogy ki lesz a szerencsés, akire a választás esik, tisztán, kizárólag a város polgármesterétől függ. Nem­csak azért, mert ő a hivatalfőnök, hanem azért is, mert a város polgár­mesterének minden kétséget kizáró­lag és fenntartás nélkül biztosítandó a munkatársait kiválasztó joga. Nehéz a feladata, nehéz a hely­zete, mert majd nagyon sokan kilin­cselnek. Bizony befolyásukat ér­vényre akarják juttatni olyanok is, akik csak akkor jelennek meg a vá­rosházán, ha protezsálnak. Kérnek majd apák, anyák, de kérik maguk a pályázók is elhatározó igéretét. Mi azt szeretnők, ha a polgár­mester választása azon kipróbált munkaerőre esnék, akiről meggyő­ződött már hosszú évek során, hogy a város és a közönség érdekét egy­formán a szivén viseli. Nincs helye a családi, baráti, fel­sőbbségi összeköttetésnek, kapcso­latnak. Csak arra a teljes képzett­séggel rendelkező — feltétlen esz­tergomi származású — pályázóra eshetik elhatározása, akiről már eleve megbizonyosodott, hogy szorgalmas, tum kitartó, hűséges munkatársa lesz a főnöknek, s készséges kiszolgálója a közönségnek. * * * Nem törvényes rendelkezés, hogy a legmagasabb javadalmazású ideig­lenes dijnokkal kell a számtiszti állást betölteni, hanem a már emlí­tett tulajdonságokkal kell a pályá­zónak rendelkezni. Fiatal barátaim! Az államszámvi­teltani vizsgát már le kellett volna tenni. A kérelmet nem lehet támo­gatni ígérettel, hogy majd egy éven belül megszerzem. * * * A szülő gondja a gyermek felne­velése, a szülők kötelessége, hogy gyermekeinek kenyeret adjon, amig ' azt megkeresni módjában nem lesz. ' A mai elszegényedett időben a szülők ezen köteles gondoskodása I túl hosszú ideig tart. Kell jönni más világnak, más viszonyoknak. Az elő­szele jelentkezik, az összes hivata­lokban sok a dolog, a megállapított létszám keretében alkalmazott erők hivatalos idő utáni szorgalommal ' sem képesek elvégezni azt. I Ha körülnézünk a városban, nem­! csak a városházán, de a többi hi­'vatalokban is találunk nem egy, több létszám felett szorgalmaskodó ; fiatalokat. Sajnos, ezek víg kedélyük ! ellenére is még szintén csak „nap­I számtalan napszámosok", j Hivatalfőnök urak! Kérve-kérjük, j hogy a munka leértékelését ne ve­' zessék gyakorlatba. Sem a magán­I ember, sem az állam nem kívánhat ! munkát ellenérték nélkül. Ezek a fiatalok a nemzet erkölcsi értékei, kincsei, amelyet meg kell becsülni, meg kell óvni, meg kell védeni. * * * Egy pesti újságíró két évre vissza­menőleg összegyűjtött minden olyan sajtóterméket, amely Alpár Gitta és Fröchlich Gusztáv házasságával és válópörös híreivel, valamint Rökk Marika kulisszák mögötti szereplé­sével foglalkozik. Az ujsághasábokat kivágta, centiméterrel egyenkint fel­mérte és kiszámította, hogyha mind­azt a helyet, amelyet a két művésznő részére kizárólag reklámul szolgáló cikkek, hirek és tudósítások elfog­laltak, meg kellene fizetni, úgy 1.250.000 pengő és 50 fillérről szóló hirdetési számlát lehetne prezentálni a két színésznőnek. Megáll az ember esze! Hálószo­bák titkait, hisztérikus színésznők pikáns magánéletét nagydobra veri bizonyos sajtó, amely akkor úgy hallgat, vagy három-tiz soros hírek­ben emlékezik meg a kat. egyház világraszóló ünnepségeiről, áldásos működéséről. A válásnak, erkölcsi félrelépegetésnek milliós propagan­dát csinálnak ingyen, de pl. a her­cegprímás házasságiogi törvényja­vaslatáról mukkot sem irnak. Szé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom