Esztergom és Vidéke, 1935

1935-02-07 / 11.szám

nem találtak, keztyűben dolgoztak a betörők, egy pár szürke cérnakeztyűt a helyszínen is hagytak. Maradt utánuk még három elem, az egyik még nem is volt egészen kiégve. Munka közben dohányoztak is, mert mintegy húsz cigaretta véget hagytak a jelforgatott hatos szobában. A rendőrség nagy apparátussal végzi a nyomozást, több alibi igazoltatás is történt, értesülésünk szeesztergomi cinkosa is volt, a tettes pedig a báliszezon alatt wikkendkirándulás keretében elvégezte munkáját. Valószínű, hogy nagyobb zsákmányra számitott, azonban 3300 pengővel „kénytelen" volt megelégedni. Értesítették a pesti nyomozóhatóságokat is és így valószínű, hogy kézrekerül a „mester", aki esztergomi kirándulásán az OTI-ban kísérletezett. rint az a feltevés, hogy a tettesnek mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmtm Rendezni fogják a Várhegyet Komoly és nagyjelentőségű tárgyalások és megbeszélések voltak mult héten városunkban az esztergomi Várhegy rendezéséről. Végre legilletékesebb faktorok vették kezükbe az ügyet és most már minden remény meg van arra, hogy Magyarország legnagyobb és legszebb templomának, a Bazilikának környéke, az ezeréves magyar törtéténelem legértékesebb emlékeit és kincseit őrző Várhegy, méltó disze lesz a fenséges Dómnak, a primási városnak, büszkesége az egész országnak é*s hirdetője a dicsőséges magyar múltnak. Az utóbbi ásatások révén az egész művelt világ figyelme felénk irányul és amikor a jövőben Esztergom nemcsak az európai tudósok és ku tatok találkozóhelye lesz, hanem az idegenforgalomnak is legkeresettebb helye, akkor nem maradhat tovább az esztergomi Várhegy a mostani elhagyatott, szinte szegényes álla potában. A mult heti tanácskozások azt mutatják, hogy a kormány végre komolyan törődik Esztergommal, a trianoni határszélre jutott hajdani királyi székhellyel, mert a tanácskorészéről Tormay Géza dr. kereskedelmi államtitkár, továbbá Gerevich Tibor dr., a Műemlékeket Őrző Országos Bizottság elnöke, Lux Kál mán dr. építész-tanár, Bogsch Aladár miniszteri tanácsos, Bogyós Ottó dr. MÁV. üzletigazgató, Esztergomból : Radocsay László dr. főispán, Lepold Antal dr. prelátus-kanonok, Frey Vilmos dr. alispán, Glatz Gyula polgármester és Hamvas Endre dr. pápai kamarás, hercegprimási titkár. A főispáni hivatalban tartott értekezlet után a bizottság kiszállt az ásatások megszemlélésére és örömmel látta a legújabb eredményeket. Majd beható szemlét tartott a Várhegyen, az utakat vizsgálta meg a hegyoldal felső részének, a Bazilika környékének rendezését beszélték meg. Felmerült kilátóhelyek létesítése is. Az értekezlet a legközelebb megvalósítandó munkálatok előkészítésének megbeszélése volt, s ennek alapján készül el a nagyarányú terv, amelynek kivitele modern diszbe öltözteti főszékesegyházunk környékét, a Magyar Sión ormát, Szent István, első magyar király születéshelyét és zarándokhelyévé avatja azt a nem zetek és népek tudósainak és a hivők és hazafiak klki megújulást kereső, erőt meríteni akaró tömegeinek. zásra kiküldött bizottságban részt vett a kereskelemügyi minisztérium Az idei báliszezón eddigi meglepetése a fényesen sikeralt vasntasbál közel 1200 résztvevővel Soha ennyi bál egy „Farsangi naptár"-ban. Sőt, egy napon három bál — mindegyik teljes sikerrel. Érdekes tünet, jó ómen az elkövetkező időkre. Az emberek keresik a bálokat, talán azért, hogy a tánctermek édes muzsikájú, keringős világában feledjék kissé az Életet; talán azért, mert az előérzetük jó, vagy rossz, ki tudná azt megmondani? .. . Tény, hogy van hangulat, jókedv, tánc, tánc reggelig; amikor újból kezdődik — a tánc . . . Az év második hónapját, a tulajdonképpeni esztergomi báli szezont az Öregcserkészek műsoros táncestélye vezette be. Az öregcserkészbáloknak immár patinás hírnevük van, találkozik a megye intelligenciája, sokszínű, dekoltált, divatos estélyi ruhákban, zsakettben, szmokingban vonul fel a szórakozni vágyó közönség. Igy volt ez az idén is. A bált megelőzően a műkedvelő gárda a Vígszínház nagysikerű, bájos vígjátékát: a „Templom egeré"-t adta elő zajos sikerrel. A gárda minden egyes tagja tudásának legjavát adta. Kitűnő volt Szatzlauer Kató Nagy Zsuzsi, a templom egerének alakításában, de nem maradi el tőle Farkas Buci sem Szűcs Oly szerepében. Mindkettőnek a játéka megkoronázása volt eddigi sikereinek. Jedlicska István kitűnő játékát viszonyítva a nemrég elhunyt legnagyobb magyar epizódista-szinész, Szerémy Zoltán játékához hasonlíthatnám. Nagyszerűen hozta ki az öreg gróf szerépét, előadásával tengelye tudott lenni a darabnak. Majdnem a tökéletességig megközelítette Jedlicska játékát Bárdos Miklós remek alakítása. ^Ők ketten képviselték a humort ebben a darabban. Etter Kálmán dr. teljes biztonsággal játszott '"a~ vezérigazgató súlyos szavaival, nagy otthonosságot árult el ebben a szerepben. Katona Gábor dr. is nagyon jól játszotta az apai tekintély miatt kevés — különösen a nők között — sikerrel szereplő fiú keserves életét. Szölgyémy Pálnak és Gábris Ödönnek csak kisebb szerep juthatott, azonban ezt is igen ügyesen oldották meg. A bál után tánc volt, majdnem a délelőtti órákig. Másodikán három műsoros táncestély is volt: a vasutas-bál, a Legényegylet bálja és a Frontharcosok táncestélye. Mind a három bál nagyon jól sikerült, zsúfolt házak voltak. A vasutasok műsorán kitűnő fővárosi művészek szerepeitek székelyudvarhelyi Kapcza István műsorrendezésében. Teljes sikert aratva működtek közre Várady Kató gyer mekprimadonna, Gassner Mary énekesnő, Gábor Tibor, az Orfeum tagja, Hegyi Péter, Révész Vilma és Budapest legcsunyább színésznője. Remek volt az a tangó, amit Gassner Mary és Kapcza István mutattak be. A Fürdő színházterme anynyira zsúfolva volt, hogy még a hallban is igen sokan táncoltak. A hangulat igen jó volt, és sokan a legkellemesebb emlékekkel gondolnak vissza erre a remekül sikerült táncestélyre. Vasutas bál már hét év óta nem volt. Lehet, hogy ez is nagy mértékben járult hozzá a fényes sikerhez. A Legényegylet műsorán a „Vadvirág" szerepelt meglepően jó előadásban és a Zenekedvelők Körének közreműködésével. A szereplőkről csak jót lehet mondani. Szentgyörgyi Mariska utolérhetetlen kedvességgel és elragadó bájossággal alakította Éva szerepét, Gregor Ilonka Klemen tina szerepében volt kitűnő, Mátéjfy Jolánka Mária szerepét játszotta meg tőle megszokott kedvességgel, Ujváry Rózsika Tertay grófnőt alakította nagy rátermettséggel s alaposan pergeti a nyelve, nem kell őt félteni, megállja a helyét az életben is. A férfi szereplők közül Müller Ernőt (Sziráky ügyvéd) kell különösen kiemelnünk tökéletes játékáért, továbbá Jurisin Gyula Ámon orvos, Szűts Zoltán Szabó Feri, Mitter Lajos Abris szerepében nyújtottak kitűnő alakítást. Általában az összjáték kitűnő volt s a többi szereplőkről is csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. A rendező Merényi Gyula volt. Ennél többet nem is kell mondanunk. Színdarab után táncraperdült a fiatalság. Reggel 5 órakor még nem látszott, hogy készülődnének. Nagyon szép közönség és széles jókedv. Sokáig feledhetetlen lesz a legényegyleti nagybál ábrándos lelkű leánykáink és mulatni vágyó ifjainknak. De még a mamáknak és papáknak is. A sikerült színdarabot vasárnap délután 5 órakor megismétlik a legényegyleti színpadon 80, 50 és 30 filléres helyárakkal. Jegyeket előre váltani lehet Schweitzer Vilmos üzletében és naponkint este az egyesületben. * * * A Frontharcosok a Szentgyörgymezői Olvasókörben rendezték mulatságukat, esti 7 órai kezdettel. Az Olvasókör Jielyiségei szűknek bizonyultak ezalkalommal az érdeklődő közönség befogadására. Szinre került Szigeti József: „A vén bakancsos és fia a huszár" három felvo násos kitűnő népszínműve. A szereplők öreg bajtársak voltak, akik közül többen még sohasem voltak színpadon, mégis mindannyian úgy játszottak, ahogy azt a szerző elgondolta s igy a nézőkben azt a hatást keltették, hogy ezt a darabot az iró a szentgyörgymezői frontharcosok számára irta. Szmrtyka Manci Lidi szerepében igen kedvesen játszott és szép énekével soksok tapsot aratott. Méltó partnere volt Bartus Juliska Ilona szerepében, ki nehéz szerepét mély érzéssel játszotta. A férfi szereplők közül első helyen kell említenünk Erős Andrást (Vén bakancsos) és fiát, Pézsa Mihályt (a huszárt). Mindketten oly melegséggel és érzéssel játszottak, hogy sokak szeméből könnyeket fakasztottak. Voticzky József a Veres csapiárt alakította igen ügyesen. Sokat kacagott a közönség Bartal István (Frici) és Hangos kántor ügyes mókáin. Meg kell emlékezni kis szerepében is ifj. Trexler Antalról, aki, mint Pista bojtárfiú, oly természetesen játszott, amilyent színpadon ritkán láthatni. De a többi női és férfi szereplőről is csak dicsérőleg szólhatunk. Nagyon tetszett és nagyban emelte az est sikerét a frontharcosok dalárdájának Ammer József mesteri dirigálása mellett előadott gyönyörű éneke, valamint vitéz Zsiga János dr., tb. főszolgabíró beszéde. Nagy hatást keltettek Tóth Jánosné és Jakab Sándor dorogi frontharcos által előadott irredenta költemények is. A darab betanítása és a kiváló rendezés Nyári József tanitó érdeme. Pach. László, a kitűnő súgó is nagyban hozzájárult a darab sikeréhez. Voticzky József ingyen festette át a színpadot, Előadás után a szentgyörgymezői „Lujzt-banda húzta a talp alá valót. Az első táncot Kornháber Samuné Erős Istvánnal, Kornháber Samu pedig Erős Istvánnéval fiatalos könnyűséggel járta. A bajtársak pedig reggel 6 óráig kitartottak. Általános közkívánatra a darabot f. hó 24-én megismétlik a Fürdő Szállodában, ugyanezen napon délután pedig előadást tartanak a tanulóifjúságnak a gimnázium nagytermében. Tekintettel a már is megnyilvánuló nagy érdeklődésre, ajánlatos a jegyekről kellő időben gondoskodni. Két év múlva fizet az 0T1 öregségi járulékot A társadalombiztosító 1929 január elseje óta — mint ismeretes — öregségi járulékot is szed. Az öregségi és rokkantsági törvény értelmében, öregségi járulékot az igényelhet, aki 65 ik életévét és a megalapított 400 járulékhetet betöltötte. A járulékhétszámitás 1929 jan. elsejével kezdődött, tehát két esztendő múlva az egész országban megkezdik az OTI öregségi járulékok kiutalását. A rokkantjárulékok fizetését az idén megkezdték, mivel ebben az esetben 200, sőt vakság esetén 100 járulékhét elégséges az igényjogosultsághoz Febr. 15-ig kamatmentes adót fizetbet Az együttesen kezelt közadók idei első negyedévi részlete január l-ével esedékessé vált ugyan, de febr. 15ig kamatmentesen fizethető. Akinek az előző évről nincs hátraléka havi részletekben is fizetheti adóját. Ez esetben minden 15 én esedékes az adó. Ha valamely adót erre az évre még nem vetettek ki, akkor az előző évi kivetés szerint kell fizetni. Senki se várja meg tehát, amig adóját kivetik és adóivét kikézbesitik, mert ha csak attól az időponttól kezd eleget tenni adófizetési kötelezettségének, az elmaradt részletek után késedelmi kamatot kell fizetnie, ami jelentékenyen szaporítja a terheket. Az évvégi szokásos adóelengedési kedvezményben csak az részesülhet, aki pontosan eleget tesz adófizetési kötelezettségének. 1 1 1 t ft K Farsangi naptár Február 9-én Reformátusok műsoros táncestélye a Fürdőben. 9 én a tűzoltók szigorúan zártkörű táncestélye a Magyar Királyban. 9-én a Széchenyi Kaszinó farsangi teaestje saját helyiségében. 9-én a Kat. Legényegylet szinielőadá-ának megismétlése saját helyiségében. 16- án a Női Kereskedelmi Szaktanfolyam műsoros „Fehérrózsa" estélye a Fürdőben. 17- én az esztergomi cigány zenészek színdarabbal egybekötött táncestélye a Rákóczi-vendéglőben. Március 2-án Öreg Cserkészek álarcosbálja a Fürdőben. 2- án a Levente Zenekar műsoros táncestélye a Magyar Királyban. 3- án Kat. Legényegylet farsangzáró jelmezestélye saját helyiségében. 4 én Turista és Polgári Egyesület músoius farsangzáró estélye a Magyar Királyban. A héten a Rochlitz gyógyszertár (Rákóczi tér) tart éjjeli szolgálatot. Halálozás. Waldthurmi Lang György nyug. áll. ezredes életének 71. évében február 1 én Budapesten [meghalt. Február 3-án temették el a yáli-úti honvédkórház kápolnájából a rákoskeresztúri katonai temetőben. Á