Esztergom és Vidéke, 1935

1935-12-19 / 99.szám

Sajtóreform A pénzintézetek és egyéb nagyobb vállalatok is jól ismerik a „szerkesztő urat", aki időnkint szívélyes ábrázattal — és kitöltetlen nyugtával kopogtat be a vezérigazgatónál. A szolgálat, amelynek honorálását kérik ezek a „közgazdasági szerkesztők", valahogy ugy fejezhető ki: a lap nem fog írni azokról, akiktől a pénzt kéri, mert ha ir, — rendszerint alaptalan, de annál arcátlanabb és mindenképpen hitelrontó cikket, — az azt jelenti, hogy a „vágás" nem sikerült. De jelentkezik a sajtó, — talán még sokkal kártékonyabb formában — a család életében is. Sok tapasztalatlan liatal leányt vitt már lejtőre a színházművészeti rovatok csillogó mezébe bujtatott erkölcsrontó propagandája és sok tiszta lelket mételyeztek meg erotikus megtévelyedésekben, válóperes botrányokban, bűncselekmények szennyes részleteiben vájkáló szenzációk. Nem utolsó sorban destruálják a közszellemet azok a cikkek sem, amelyek felületes szenzációhajhászásból, személyes rosszindulattól vezetve vagy egyszerűen a nyomtatott betű nyilvánosságának könnyed fölényeskedésével tiszteletreméltó közéleti férfiakat, intézményeket, testületeket hurcolnak meg a közvélemény előtt. Mindez ellen nincs ma oltalom. Sajtótörvényünk nem provideálhatott a háború utáni idők beteges fejlődési irányára s a megtorló eljárás hosszadalmassága csak akkor nyújt már védelmet és megtorlást a méltatlanul támadottaknak, mikor már régen feledésbe ment az ügy érdemi része, csak a megbélyegezettséií homályos emléke él a köztudatban. A magyar nyilvános életnek erre a beteg tünetére tapintott reá biztos kézzel Gömbös Gyula miniszterelnök, mikor bejelentette a sajtóreformot. Uj sajtótörvénynek kell jönnie — hangoztatta, — amely az alkotmány szellemében, törvényes uton hozza összhangba a sajtószabadságot, a nemzeti közérdek egyetemes szempontjaival. A magyar közvélemény kivánja, hogy rendet teremtsünk az összes sajtókérdések tekintetében, kivánja, hogy az uj sajtótörvény megvédje a családot, a gyermek, a nő erkölcsiségét, az egyéni tisztességet és a közélet tisztaságát és erős bástyát építsünk. Talán sehol a világon nincs olyan befolyása a sajtónak a közszellem kialakítására, mint Magyarországon. A magyar ember szinte szentirásként hisz lapjának, hiszen apáitól tanulta annak a messzeviiágitó intézménynek tiszteletét. Majdnem száz év előtt a legnagyobb magyar soha nem feledhetően intő szavakban igy szólt: „Éljünk csak a sajtóval, mely magában a lehető legjobb, de alkalmazása által a lehető legrosszabb is lehet." Dr. Csilléry András v. miniszter Esztergomban Lapunk egyik régebbi számában Scheiber Győző dr. tollából cikk jelent meg, mely felhivta a középosztályt, tehát azt a társadalmi réteget, mely sem az OTI-nak, sem a MABI nak, sem az OTBA-nak, tehát egy biztositó-intézetnek sem haszonélvezője, kapcsolódásra egy olyan mozgalomba, mely az individuum, az egyén egészségügyi szolgálatán túl és keresztül a közegészségügyet is szolgálni kivánja. Az elmúlt vasárnap orvosi megbeszélés volt a vármegyeház kistermében, melyen megjelent Csilléry András dr. ny. miniszter, országgyűlési képviselő, az Orvosszövetség elnöke, Mándy István dr. 0. Sz. főügyész, Csúry dr. igazgató és Pajor László Budapestről, Fehér Gyula dr. és Csárszky István dr. prelátus-kanonokok, Frey Vilmos dr. alispán, Etter Ödön elnök-vezérigazgató és az esztergomi és környéki orvosok nagy számban. Az összejövetel célja Csilléry And rás dr. ismertető előadása volt, melyben vázolta a mozgalom megindulásának intuitív gondolatait. A Nemzeti Balesetbiztosítás nem üzleti vállakózás, azt a célt szolgálja, hogy az orvostársadalom segítő kezet nyújtson azoknak, — akik biztosításon kivül állva — a betegség váratlan, vagy súlyosabb fellépése által katasztrofálisan sújtatnak — mondotta. — A betegség nagy terheket ró a családra. Azt akarjuk, hogy az intézmény nyúljon a hóna alá azoknak, akik rászorulnak egy szociális biztosítás keretében. Ma különféle intézmények gondoskodnak a munkások egészségügyéről. Miért van kihagyva a középosztály ? A tisztviselő-társadalom egy része hasonló követelésekkel lépett fel, a vármegyei és városi tisztikar részéről is felhangzott az a kívánság, hogy gondoskodás történjék róluk is. Ugyanez a helyzet a munkaadóknál is, akik a különféle biztosító-intézeteknél fizetik az alkalmazottak után járó dijat, de ők maguk szolgáltatásban nem részesülnek. Magyarországon is alakultak a 1 külföld példájára jótékonyság cégére alatt üzleti vállalkozások, melyek igyekeztek nyújtani valamit, de az adminisztráció mindent felemésztett. Ezért olyan megoldást kellett keresni, mely eliminálja a társadalom károsodását és biztosítja az autonómiát az egyén érdekében, Mint a mult században a francia liberalizmus végigszáguldott Európán, úgy most érezzük a keleti eszmék hatását, a kollektivizmust, amely erőt tud kitermelni, mellyel az egyén életét jobbá, boldogabbá lehet tenni. Arra a megállapodásra jutottunk, hogy maga az orvosi társadalom vegye kezébe a betegbiztosítást, így nem szolgáltatja ki magát a kőzve ti tőnek, az orvosi etikai felfogást érvényesiti a beteggel szemben, a maga érdekeit a középosztály érdekeibe állítva. Ez az intézmény a kollektiv szellem keretében az orvosi munka megbecsülését is jelenti, azonkívül, hogy elsősorban a közegészségügyet szolgálja. Biztosítja a bizalmi viszonyt, ami kötött orvosi rendszer mellett, más intézményeknél lehetetlen. A szabadorvosválasztás a régi, a súlyos gazdasági helyzet miatt kihalóban lévő háziorvosi intézményt kivánja újból megvalósítani. Ez a bizalmi viszony az áj biztosítás alapja. A díjszabást felsőbb hatóság intézi, melynek kötelessége a prosperitás biztosítása. Az intézmény irányítását is orvosok végzik. Ez az új biztositó intézmény, amely a középosztálynak, más intézményeken kívülállóknak alkalmat nyújt arra, hogy betegségükben támaszt találjanak. A megyei, városi tisztviselő társadalomnak, az összes társadalmi rétegeknek bekapcsolódásával lehetővé válik az egyén szolgálatán keresztül a nemzet közegészségügyének felkarolása is. A nagyvonalú ismertető előadást Scheiber Győző dr. orvos, Frey Vilmos dr. alispán és Eggenhofer Béla dr. kórházigazgató-főorvos köszönték meg, majd kisebb kételyek megvitatása után az előadás véget ért. Az előadás után Csilléry András dr. tisztelgő látogatást tett a bíboros Főpásztornál, majd egy órakor bankett volt a Fürdőben, ahol a délutáni órákig igen kellemes hangulatban volt együtt a társaság. Pilca László. A Szt. Erzsébet Nőegylet jótékonycélú műsoros teadélutánja jan. 5-én lesz a Fürdő Szállodában. A Katolikus Kör koitnrdélntánja Az esztergomi Katolikus Körben vasárnap délután műsoros előadás volt, melyen igen sokan jelentek meg Esztergom vezető társadalmából. Ott volt Radocsay László dr. főispán és felesége, Frey Vilmos dr. alispán és felesége, Machovich Gyula dr., Meszlényi Zoltán dr. és Török Kálmán dr. prelátus-kanonokok, Balogh Albin dr. gimnáziumi, Obermiiller Ferenc reálgimnáziumi igazgatók, Krecsányi Kálmán dr. rendőrtanácsos, Hegedűs Zoltán dr. rendőrkapitány, Székely Gyula rendőrfelügyelő, Moldöván László pénzügyőri biztos, Reicher József Máv. főnök, Jáky Sándor Máv. főintéző, Serényi Gyula számvevőségi főtanácsos és sokan mások. Csárszky István dr. prelátus-kanonok elnöki megnyitója után Szatzlauer Katóka Sík Sándor: Roma aeterna c. költeményét adta elő bájos közvetlenséggel, sok szint adva a nehéz költeménynek. Drahos János dr., az A. C. egyházmegyei főigazgatója, a katolikus áramlatról tartott ismertető előadást. Kifejtette, hogy az A. C gondolata nem új keletű, egyidős a kereszténységgel. Világi apostolok mindig voltak, a kereszténység első századaitól kezdve, az üldözések idején és azóta is mindig találkozunk a világi apostolkodás gondolatával, melyről legszebben az a gazdag martirologium tanúskodik, melyben azoknak a névjegyzéke van, akik közel kétezer éven át vérrel pecsételték meg az A. C. gondolatát. Ismertette az egyes külföldi szervezeteket, majd a magyar szervezkedést, mely az egyházközségek keretében folyik, szakosztályokban, melyek egy-egy kitűzött célt valósítanak meg. Végül munkálkodásra hívta fel a hallgatóságot. Sebők József zongoraművészetével ragadtatta el a közönséget. Két Chopin valcert és Liszt: Rigoletto paraphrázis át adta elő közismert, rutinirozott nagy tudásával. Az első kultúrdélután ezzel véget is ért. örömmel láttuk, hogy a Katolikus Kör falai közé bevonult az ifjúság. Ebben Vértes Zoárd bencéstanár tevékenységét üdvözöljük, akinek nemes terve az, hogy az esztergomi katolikus ifjúságnak is teret enged a Katolikus Körben. Szépen sikerült a dömösi karácsonyfaüanepély Szép és lélekemelő ünnepség között folyt le a Magyar Turista Egyesület karácsonyfa ünnepélye Dömösön az elmúlt vasárnap. Már kora reggel nagy sürgés-forgás volt a hóval borított faluban s mindenki igyekezett a templomba, hogy hálaimát rebegjenek mindazon jókért, melyekkel a turisták elhalmozzák a község szegény iskolás és óvódás gyermekeit. Az ünnepségre sokan feljöttek a ÖTVENHATODIK EVP. 99. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1935. DECEMBER 19 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 KöreSZtény pOÜU&ai ÓS társadalmi lap. Előfizetési ár l hóra: l pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.