Esztergom és Vidéke, 1935

1935-12-08 / 96.szám

I©85. december 8. orvosi titoktartás teljés mértékben érvényesül. A betegbiztosítás önkéntes és nem kötelező, vagyis nem törvény és rendelet kény­szeríti a tagságra, tehát az Intézet­nek gondja van arra, hogy tagjai legolcsóbb ár mellett a legtöbbet kapják. Meg legyenek elégedve, mert aki nincsen megelégedve, az kilép­het a tagok közül. Mennyi időre kötik a biztosi­fást? Lehet ugyan egy évre is kötni, de aki öt évre köti jobban jár, mert 25 °/o engedményt kap, igy a dija olcsóbb. Gondoskodás történt arról is, hogy aki egy év múlva ki akar lépni, felmondhassa a szerződést, azonban az Inztézet is fenntartotta magának ezt a jogot, bár erre rit­kán log kerülni a sor. A felmondást sem az intézet, sem a biztosított nem tartozik indokolni. Mi a szabad orvosválasztás ? A nálunk eddig működő betegse­gélyzők orvosai is, a többi orvosok is érezték azt a hibát, amit a kötött rendszer jelent a betegnek: a beteg csak egy előre megállapított orvos­hoz mehet bajával, akár van hozzá bizalma, akár nincsen. A Betegbiz­tosító oly módon javította ki ezt a hibát, hogy megengedi, hogy a be­teg az Orvosszövetség bármelyik tagjához fordulhat kezelés, vagy gyógyítás céljából. Megjegyzem, hogy Esztergomban minden orvos az Or­vosszövetség tagja. Ahol az Intézet egy idő óta működik, látják, hogy a külföldi mintára nálunk is a sza­bad orvosválasztás alapján vissza­tért a régi bizalom orvos és betege között. Ugvancsak szabadság van a gyógy­szerrendelésnél is: bármilyen gyógy­szerésztől elkészített minden orvos­ságot 4 P-ig az Intézet kifizet, és naponta irható, ahány recept szük­séges. Itt az orvos keze teljesen szabad. Ha pedig tudjuk, hogy az OTBA a tisztviselőknek semmi or­vosságot sem ad, a postások beteg­segélyzője az orvosság kétharmad részét vállalja, egy harmadot pedig a beteg fizeti, az OTI pedig az 1 P 10 •fill, körüli árakat engedélyezi (miből a beteglappal és a gyógyszer­tárban fizetendő összeggel együtt 40 fill, lemegy), akkor látjuk, hogy a 4 P nem korlátozó határérték. A gyógyszerkülönlegességek 80 °/e-át az Intézet vállalja és 20 °/o a beteg költsége. (A kötött rendszer­nél csak megengedett, sőt főorvos­tól időről-időre megengedett egyes különlegességet szabad felírni!) Kórházi ápolás költségei. Az olcsóbb díjszabás a' II. osztá­lyú, a drágább az első osztályú (különszoba) költségeit fedezi. Melyik kórházba mehet a biz­tosított? Bármelyik kórházat, vagy klinikát választhatja, saját kívánsága, vagy orvosa tanácsára. Megjegyzem, hogy a kórházban (klinikán) a különszo­bás betegeknél szokásos műtéti és különleges költségeket is megtéríti az Intézet, természetesen annak, aki több dijat fizet, annak többet is ad. Az olcsóbb árak is fedezik a nálunk szokásos műtéti stb. költ­ségeket, a drágább díjszabás pedig a szanatóriumi árakkal azonos, Ki mehet szanatóriumba? Aki havonta egy pengő pótdíjat fizet, annak szükség esetén jogában áll szanatóriumot is igénybe venni. A felvételnél nincsen előzetes orvosi vizsgálat. A már meglevő betegség kárait a biztositó nem vállalja, mint ahogy a már égő házat sem lehet tűz ellen biztositani. Mivel előzetes E3ZTERÖ O orvosi vizsgálat nincsen, erre való a várakozási idő, ami átlag három hónap, de egyes betegségeknél, mű­téteknél, szülésnél több. Balesetnél nincsen várakozási idő. Megjegy­zendő azonban, hogy az itt elveszett idő egy részét pótolja az Intézet akkor mikor megszűnik a biztosítás, még hat hétig vállalja a felmerülő betegségek költségeit. Hogyan történik a költségek kifizetése ? Ha a beteg meggyógyult, orvosá­tól számlát vagy (ha kifizette) nyug­tát kér, ezt benyújtja a gyógyszer­számlával együtt az Intézetnek Itt át­nézik és a kötvényben megállapított árat két héten belül megkapja a biz­tosított, ha kifizette, ha pedig tar­tozik vele, az orvos kapja meg. Hosz­szabb betegség esetén nem kell a betegség végét megvárni, vagy kór­házi (klinikai) betegnél lehet előbb is benyújtani a számlát. Nézeteltérések kiküszöbölése és visszaélések elkerülése. Előfordulhat, hogy a beteg orvosa és az Intézet orvosa nem tudnak egy véleményre jutni, akkor közö­sen választanak egy harmadik or­vost, kinek a véleménye döntő. Visszaélés esetén él az Intézet a felmondás jogával. Végül hozzáértők gyakran kérde­zik, hogy Ilyen aránylag olcsó árak mellett hogyan tad az Intézet ennyi terhet, kiadást vállalni. Több éves külföldi tapasztalat sze­rint az árak és szolgáltatások arány­ban vannak egymással. És ne té­vesszen meg bennünket, hogy az adminisztráció alig kerül valamibe, táppénzt pedig nem ad (ami pl. az OTI-nál nagy tételt jelent). A más biztosítók mintájára az Intézet is biz­tosítja magát nagyobb károk ellen (viszontbiztosítás) ugyanúgy, mint mikor egy falu leég, nem megy tönkre egy jól vezetett biztositó in­tézet. Dr. Scheiber Győ&ő IMIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomós, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Felsődnnáotúli Mezőgazda­sági Kamara közgyűlése Felsődunántúli Mezőgazdasági Ka­mara közgyűlése f. évi november hó 30-án egyhangú helyesléssel és nagy tetszéssel fogadta el a várm. mező gazdasági bizottság elnökének gróf Esterházy Móric nagybirtokosnak arra vonatkozó indítványát, hogy eszközöljék ki illetékes helyen a ro­mán kukoricaimport és magyar cu­korexport kontingensének lényeges csökkentését. Ma az a helyzet, hogy igen drágán hozunk be tengerit kül földről és kedvezőtlen eladási áron a termelési költségeken alul expor tálunk cukrot. A cukortermés nagy részét takarmányozási célokra kellene fordítani, ennek folytán a takarmány hiány csökkenne, tehát a külföld­ről behozandó tengerivel födözendő takarmányszükséglet is enyhülne. Ezen akció nem csak külkereske­delmi mérlegünk aktiv voltát befő lyásolná kedvezően, hanem a cukor­répa termelés fokozásával a mező­gazdasági munkaalkalom hiányon is segítene és sok ezidőszerint munka­nélküli napszámos részére biztosit­hatna tiszteséges munkát és ke­nyeret. A közgyűlésen vármegyénk részé­ről Jeziersky Mmály, Meszes Ferenc, dr. Meszlényi Zolián, dr. Vizkelety M la VIDÉKE Sándor, vitéz Varga János és vitéz dr. Zsiga János vettek részt. A gyűlésen felszólalt Tribolt László bokodi kisgazda törvényhatósági bi zottsági tag is és indítványt terjesz tett elő a közmunkák arányosítása, a közjegyzői díjszabás és örökösö dési illeték csökkentése érdekében és rámutatott ama viszás helyzetre, hogy jelenleg anyagiak hiányában a törvényhatósági bizottságba és ennek különböző albizottságaiba a mező­gazdasági érdekeltség részéről bevá lasztott munkavállalók és kisbirtoko sok nem tudják teljesíteni kötelessé güket és gyakorolni jogaikat, mert nincs pénzük a gyűlésekre való uta­zással és azokon való részvétellel kapcsolatban elkerülhetetlenül felme­rülő költségek viselésére. Nagy el­keseredést váltott ki az érdekeltség körében azon állásfoglalás, amellyel a Máv. elzárkózott arra irányuló ké­relmük elől, miszerint ily alkalmakra 50 százalékos kedvezménnyel utaz­hassanak a gyűlés székhelyére és onnét vissza lakhelyükre. Ezért Tri­bolt a közgyűlés tagjainak élénk helyeslése mellett sürgős intézkedést kért aziránt, hogy ezen kérdés mie­lőbb és kedvezően megoldassék, mert ellenkező esetben kénytelenek len­nének a tetjesen szegény törvény­hatósági bizottsági tagok a gyűlé­sektől távolmaradni és ezzel magu kat a vármegye életéből teljesen ki­vonni. imMMMtitiitiMtnniMi Miről adott hírt az „Esztergom és Vidéke" husz év előtt? 1915. dec. 2—8-ig. Blümmelhuber Ferenc esztergomi nagyprépost november 29-én életé­nek 92-ik, áldozópapságának 58-ik évében elhunyt. — A városházi sik­kasztás ügyében a vizsgálatot befe jezték s az iratokat felküldötték a törvényszékhez. — A református templomot ez évben már másodszor feltörték. — Molnár miniszteri köz élelmezési biztos felülvizsgálta a vár megye közélelmezési intézkedéseit. — A város polgársága panaszkodik, hogy a város a'tűzifa árát nagyon felemelte, de a fát az erdőről kése­delmesen hordatta be. — A német császár Frey Vilmos dr. huszárfő hadnagyot a vaskereszttel tüntette ki. — A városi közgyűlései nagy vi­hart idézett föl a város adminisztrá 3 —, : dójánál előfordult számtalan mu­lasztás. — Az esztergomi főgimná­zium tanári kara és tanuló ifjúsága 18 ezer korona hadikölcsönt jegy­zett. ü I II K K Szeplőtelen Fogantatás Szikrázik a hó, fehér díszben állnak a fák a járáaszegélyen, a vizeken a iég páncéltakarója, a „végtelen fagy rázza jeges öklét 1 * s lenn vonaglik az élet: válság, sorsok és társadalmak tragédiája, harc, harc .., A bárokban jajgat ajazz-band, korunk kísérőzenéje és mámorban ringanak az emberek. Valami sö­tét, fekete hangulat ült a fehér földre, a sors sötét árnya, a bűn, feketeség s mi tisztaságot ünne­pelünk, szeplötelenséget, mely két­ezer év óta magasban áll a föld felett s fehér fényét hinti szét. Spártára kell gonáolnunk, ahol egy tiszta generáció őrizte a haza határait s a vezér ség pálcáját tar­totta kezében a „áerült nyugalom* tengerpartján. A magyarság jö­vendőjének ideálja a Szeplőtelen Fogantatás, egy tiszta nemzedék vezérlője, mely hazát akar, kenye­ret kér s álma: a békés Magyar­ország erős nemzete. A héten a Kerschbaummayer gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. *** Szent István halála 900 éves évfordulójának megünneplése. Köztudomású, hogy honalapító ki­rályunk, Szent István halálának 900 éves évfordulóját 1938 ban fog­ják országszerte megünnepelni. Esz­tergom, a szent király szülővárosa is méltó részt kíván venni ezekben az ünneplésekben, ezért Glatz Gyula polgármester szerda délutánra ösz­szehivta e célra megalakított központi bizottságot, hol nagy körvonalakban előterjesztette azokat a tennivalókat, amelyekkel méltóképpen tudná meg­ünnepelni az országos keretben nagy fia halálának évfordulóját. Sok élet­revaló és nagyszabású terv merült fel, aminek kivitelezéséhez anyagi erőink bizony szegényesek. Bejelentette a po'gármester, hogy ezügyben felírt

Next

/
Oldalképek
Tartalom