Esztergom és Vidéke, 1935

1935-12-08 / 96.szám

EsnntGOODft ÖTVENHATODIK ÉVF. 96 SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1935. DECEMBER 8 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Vásároljunk itthon Az esztergomi kereskedelem és ipar nevében szólunk mind­azokhoz, akik egy kicsit is lei­kükön viselik ennek a város­nak életét, életének, gazdasági vergődésének nagy napjait. Mert be kell vallani, hogy itt bizony „nagyhete" van esztendők óta, sőt „böjtje" van a kereskede­lemnek és iparnak. És ha igy vagyunk, már pedig igy va­gyunk, akkor igyekezzünk ösz­szetartással, egyetértéssel, egy­másra találással segíteni egy­máson. Itt közeleg a legszentebb sze­retet ünnepe, a Karácsony, ami­kor még ezekben a nehéz esz­tendőkben is vásárolt és vásá­rol mindenki. Most is fognak vásárolni! Éppen ezért az a mi kérésünk, hogy ezeket a vásárlásokat az esztergomi kö­zönség egy emberiként itt Esz­tergomban eszközölje, vásárlá­saival ne menjen a fővárosba, hiszen azt az árut, amit ott vehet, ugyan olyan minőségben, ugyan abban az árban itt is beszerezheti mindenki. Ma, mi­kor országosan egy és ugyan­azon beszerzési forrásból ve­szik a kereskedők áruikat, akkor igazán nem lehet árdifferenciá­ról beszélni. Nem mindig csak az a jó, amit a fővárosban vá­sárolunk. És nem mindig az az olcsó, amit ott vásárolunk! Minden esetben Esztergom ke­reskedőtársadalma nagyon jó sikerrel felveszi árban, minő­ségben a versenyt a főváros áruházaival. Nem szabad elfelejteni azok­nak, akik eddig a fővárosban szerezték be legszükségesebb, vagy luxuscikkeiket, hogy itt Esztergomban kell elköltenie a pénzét mindenkinek, aki itt szerzi meg a pénzt arra, hogy költhessen. Tele vagyunk ezernyi rend­kivüli kiadással, napról-napra nő az inségmunkások száma. És ezeket a toronymagas túl­kiadásokat is az esztergomi adózónak kell előteremteni, nem utolsó helyen az esztergomi iparosnak és kereskedőnek. De honnan és hogyan teremtsen elő túlkiadásokra pénzt, hogyan tegyen eleget kötelezettségei­nek, társadalmi, ínséges, szo­ciális kötelességeinek akkor, ami­kor a vásárló közönség egy része talán divatból, vagy meg­szokásból minden bevásárlását a fővárosban végzi el. Senki félre ne értsen bennün­ket, itt nem a íőváros iparosai, kereskedői ellen akarunk irni. Mi csupán azt akarjuk, hogy az esztergomi ipar és kereske­delem a terhei mellett találja meg számítását úgy, hogy azok, akik még vásárolni tudnak, akik még költhetnek, vásároljanak itt, költsenek itt. Rotter Lajos előadása Tokodon a vitorlázórepülésről Két hét leforgása alatt szomba­ton másodszor voltunk tanúi annak a lelkesedésnek, amit a vitorlázóre­pülés Tokodon felébresztett. A gép­szentelés után Rotter Lajost, a ma­gyar vitorlázás apostolát hivták meg, aki örömmel vállalkozott arra, hogy másfélórás vetitettképes, közvetlen­hangú előadásban szemléltesse a mi repülésünket, a vitorlázórepülést. Az előadáson ott volt Csanády László MÁK igazgató és felesége, Bellas Béláné és családja, Víg Imre igazgató, a mérnöki és tisztviselői karból sokan, Rubik Ernő pilóta, az az esztergomiak részéről Philipp Jó­zsef ügyv. elnök, öenersich Béla, százados, Bodnár László főtitkár, Fe­kets Sándor főoktató, pilóta, György László, Sebők József titkár. Ott vol­tak a pilótanövendékek, a Munkás­otthon nagytermét pedig zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. Az énekkar hazafias dalokat adott elő, majd Nagy Imre igazgató-tanító üdvözölte a megjelenteket, Rotter Lajos pilótát és felkérte előadása megtartására. Rotter Lajos, amint a színpadra lépett, hosszantartó, lelkes ünnep­lés fogadta. Majd megkezdte elő­adását, „Mi a vitorlázórepülés" cimen. A jól sikerült felvételekkél illuszt­rált előadás, egyszerű, világos köny­nyen érthető részleteinél fogva ha­talmas sikert ért el. Bebizonyította a vitorlázórepülés fontosságát, mely közvetlen iskolatársa a motoros re­pülésnek. Az előadás után szavalat, majd ének következett. A dalárda előadta a MOVERO-nak felajánlott gyönyörű éneket. A szépen sikerült előadás után szűkebb vacsora volt a tiszti ka­szinóban. Philipp József lelkes sza vakban emlékezett meg Tokod köz­ség vezetői, különöskép Csanády László érdemeiről. Beszéde végén a „Justice for Hungary" kis modelljét nyújtotta át az igazgatónak. Rotter Lajos újból hangoztatta a vitorlázás nemzeti fontosságát. A vi­torlázás támogatása nem érdem, — mondotta — hanem szent köteles­ség. Fütykös jár anna*, aki nem dolgozik érte, még erősebb fütykös annak, aki olyan helyzetben van, hogy áldozhat is a magyar aviatikának s ezt nem teszi. Tokod község ezt meg­értette. Azért jöttem ide nagyon szí­vesen, mert bajtársakat véltem itt találni. Remélem, sőt tudom, az első tokodi gép csak szinbolum. Szin­boluma a megértésnek, akarásnak, áldozatkészségnek,„és a lelkes mun­kának. A repülés kitűnő hazafiakat nevel. A pilóta sokkal jobban sze­reti hazáját mint más ember, fia valaki felrepül a magasba, Gödöllő tájáról már látja a Kárpátokat. Látja és érzi, hogy milyen végtelen a ha­zánk, és mégis milyen közel van­nak a határok. Magyarnak lenni ma mélységesen nehéz sors. De legyünk fc büszkék arra, hogy magyarok va­gyunk, vegyük ki részünket a nehéz magyar életből ... Csanády László köszönetet mon­dott Rotter Lajosnak a kitűnő elő­adásért, üdvözletét tolmácsolta a tá­vollévő Madaras Aurél elnöknek, aki az esztergomi vitorlázást meg­teremtette. Rotter Lajos ma beveze­tett minket a vitorlázó repülés fon­tosságába, — mondotta, — mi nem akarunk megállni az első gépnél. Szándékunk, hogy a repülésnek meg­felelő erőket is adjunk, alkalmas generációt, pilótákat akarunk aján­dékozni a hazának. Érdeklődésünk teljes, rajta leszünk, hogy teljesítsük kötelességünket . . . A szép est után sokáig igen kel­lemes hangulatban maradt együtt a lelkes, a magyar vitorlázásért lelke­sedő társaság .. . Selyemtenyésztők jutalmazása Az országos selyemtenyésztési felügyelőség a gubótermelés iránti vállalkozási kedv növelése céljából ez év tavaszán külön jutalmakat helyezett kilátásba a selyemtenyész­tőknek. A jutalmazási akció két részre oszlott. Már a gubók beváltása al­kalmával minden egyes selyem­tenyésztő, aki legalább 10 kg. gu­bót termelt, a beváltási áron felül egy szép szines fejkendőt kapott ajándékba. Most a jutalmazás má­sodik neme, a pénzbeli jutalmak kiosztása került lebonyolításra. Ebben a jutalmazásban résztvet­tek mindazon selyemtenyésztők, akik legalább 20 kg. I. osztályú gubót szolgáltattak be. Ezek a selyemte­nyésztők tehát az ingyenes fejken­dőn kívül pénzjutalomban is része­sültek. A pénzjutalmakat a gubóhozam arányában osztotta szét a felügyelő­ség és pedig 100, 80, 50, 30, 20,10, 5 és 3 pengős tételekben. A 100 pengős legnagyobb jutalmat ifj. Ábel Béla mezőkeresztesi selyemtenyésztő nyerte el, aki 137 kg. 90 dkg. I. osztályú gubót hozott beváltásra, mely mennyiséggel az ország leg­több, legjobb gumót termelt selyem­tenyésztőjének bizonyult. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Milliós kötvénycsempészést lep­leztek le Budapesten. — A késaiilő űj adókódexben megszigorítják az adóeljárásokat. — A budapesti Tos­canini hangverseny 28 000 pengőt jövedelmezett. — Magyarország az első helyen áll az angol baromfi­bevitelben. — A fővárosi Front­harcos Szövetség kettészakadt. — Tarpdn az NEP győzött 68 szava­zattal. — A magyar futballcsapat 5:1 arányban győzött Parisban. — A debreceni Tóth lett az országos tornászbajnok. — Botrányok kö­zött folyt le az OTI országos köz­gyűlése. — A leányörökösöket ki­zárják a hitbizományból. — Ken­deresre szállították a Kormányzó nagyszüleinek hamvait. — Az OTI viharos közgyűlése bizalmatlanságát fejezte ki az ügyviteli vezetéssel szemben. — Katonai laktanyát és OTI székházat építenek Szekszár­don. — Harminc hold lesz a leg­kisebb hitbizomány. — Tízmillió pengőbe kerül Óouda szabályozása. — A belügyminiszter megvizsgál­tatja a mozik szüneteltetésének okát. — Aa állástalan fiatalság modern árúcsarnokot nyitott Győrben. — Feltűnően szaporodik a Magyaror­szágba visszavándorlók száma. — Hatvanezer mm-val csökkent Kecs­kemét ezidei gyümölcskivitele. — Novemberben szaporodott a kény­szeregyezségek száma. KÜLFÖLD Tovább özönlik az arany Ame­rikába. — Polgárháború rémképe kísért Parisban. — Elkoboztak a román kataszteri vezérfelügyelő va­gyonát. — Oroszország bevezeti a polgári rendszert. — Anglia meg­erősíti a pénzügyi készenlétet. — Meghalt az angol király nővére. — Brazíliában leverték a kommunista forradalmat. — Feloszlatták a né­met érzelmű zsidók szövetségét. — Franciaországban külön falvakat építenek a tüdöbajosoknak. — Ma­saryk lemondott a cseh államfői méltóságról. — Gummipatkót kap­nak a hollandi rendórolvak. — Kína Angliához fellebbez Japán ellen. — Kairóban Kiújultak a véres zavar gasok. — Tizenegyezer elitélt ka­pott kegyelmet Jugoszláviában. — Véres vallási zavargások vannak In­diában. — György görög király köz­kegyelemben részesítette Venizeloszt. — Prága támogatta a volt tengyel belügyminiszter gyilkosainak össze­esküvését. — Bezárták a kairói egyetemet. — Cigányokkal ós né­gerekkel német nem köthet házassá­got. — Laval győzelme megszilár­dította a francia frankot. — Har­mincezer ifjú házaspár jelent meg a pápa előtt. — Hl inka kibékült Hodzsával és Jurigaval. — Felál­lítják az osztrák Önkéntes néphad­sereg parancsnokságát. — Madrid­ban álarcos banditák fényes nappal kirabolták az állampénztár autóját. — A román kormány új kiviteli és devizarendeletet adott ki. ff

Next

/
Oldalképek
Tartalom