Esztergom és Vidéke, 1935

1935-01-31 / 9.szám

Alapszabályait módosította közgyűlésén az Esztergomi Katolikus Kör Folyó hő 27-én, vasárnap tartotta az Esztergomi Katolikus Kör XLIII. évi közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. Csátszky István dr. prelátus-kanonok elnöki megnyitójában rámutatott a Kat. Kör nagy missiójára, különösen az Actio Catholica keretében, amely mozgalom hivatva van segíteni a szociális és gazdasági bajo kon, különösen a világháború okozta súlyos csapásoktól sinylődő mai nehéz napokban. Nemcsak hazánk érzi az idők súlyát, de az egész társadalom, így az egyesületek is, melyeknek elszaporodása bénitólag hat az egye sületi életre, a társadalomban pedig fölösleges tagozódásokhoz vezet. Szólott még a kormányrendeletről, mely az alapszabályok módosítását teszi szükségessé. A kör ügyésze ezzel el is készült s azt végrehajtani a jelen közgyűlés feladata. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Saly Arnulf ben cés tanár, a Kör agilis titkára számolt be tartalmas és gondolatokban gazdag titkári jelentésében az elmúlt év tevékenységéről. Rámutatott a Rerum ,Novarom és Quadragesimo Anno által megjelölt utakra, melyek Krisztus szellemét viszik az életbe és az emberi boldoguláshoz vezetnek. Szólott az áláshalmozások megszüntetéséről és az öregek mellőzéséről, melyek lehetőséget nyújtanak a fia tal diplomások elhelyezésére. Meleg szavakkal parentálta el Számord Ignác tb. kanonokot, ki a Körnek egyik legnépszerűbb tagja volt, ki úgyszólván második otthonának tartotta a Kat. Kört. A jelenvoltak lelkesen ünnepelték dr. Saly Arnulf titkárt magas szinvo nalú szép titkári jelentéséért, majd mmmmmmmmmmmmmm pedig felolvasta a számvizsgáló bizottság jelentését és a jövő évi költségvetési előirányzatot, mit a közgyűlés tudomásul vett és Müakovszky Lászlónak, a Kör buzgó pénztárosának a felmentvényt megadta. Márkus Ferenc könyvtárosi jelentése után megejtették a tisztújítást. Elnökké ismét dr. Csárszky István prelátus-kanonokot, alelnökké pedig dr. Major Ödön nyug. várm. árvaszéki elnököt választották meg nagy lelkesedéssel. Dr. Major Ödön há'atelt szavakban mondott köszönetet a közgyűlés kitüntető bizalmáért és ünnepélyes fogadalmat tett, hogy minden igyekezete azon lesz, hogy kör felvirágozzon. Titkárnak dr. Saly Arnulfot, jegyzőnek Schönbeck Mihályt, ügyésznek dr. Kőmíves Lászlót, pénztárosnak Müakovszky Lászlót, háznagynak Hollósy Mátyást és könyvtárosnak Márkus Ferencet, míg a megüresedett választmányi tagsági helyekre Radocsay László dr. főispánt, Frey Vilmos dr. alispánt és Glatz Gyula polgármestert választották meg egyhangú közfelkiáltással. Ezután dr. Kőmives László előterjesztette az alapszabály-módosítási tervezetet, melyet többek hozzászó lása után csekély változtatással elfogadott a közgyűiés. Végül a közgyűlés megbízta dr. Csárszky István elnököt, hogy tolmácsolja a Kör fővédője, a bíboros főpásztor előtt a tagok hódolatát és ragaszkodását. Este" 8 órakor 60 teritékes vacsora volt a kör nagytermében, amely kedélyes hangulatban a késő órákig együttartotta a társaságot. wwwmmwmmmwsHmmi Befagyott az adóamnesztia Részletesen beszámoltak a szaklapok annak a nagyszabású és a gazdasági élet szempontjából minden esetre fontos munkának az előkészületeiről, amely a különböző adóügyi rendelkezéseknek hivatalos öszszefoglalására irányul. Ezzel kapcsolatban felmerült olyan kívánság is, hogy mivel a rendkívül bonyolult adóügyi rendelkezések közt az illetékes tényezők is csak nehezen ismerik ki magukat, az adózófelek pedig nagyon könnyen eshettek jóhiszemű tévedésbe, helyénvaló lenne adóamnesztiát adni, amellyel számos adózástól különböző módokon elvont vagyontárgy és jövedtlmi forrás jutna felszínre, úgy hogy az amnesztiának a kincstár is hasznát látná. Jól informált helyen érdeklődtünk ebben az ügyben és azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ujabb amnesztiáról most nincs szó. A legutóbbi amnesztiával az illetékes tényezők elmentek e téren addig a határig, ameddig a kincstár érdekeinek veszélyeztetése nélkül elmehettek. Ujabb adóamnesztia a fel fogás szerint veszélyeztetné az adómorált, amelynek pedig nem a csökkentésére, hanem épen ellenkezően, fokozatos növelésére kell törekedni. Az adóügyi rendelkezések most készülő hivatalos összefoglalása előreláthatólag három részben fog megjelenni. Az első rész az egyenes aáókról szól, ahol talán legégetőbb szüksége mutatkozik annak, hogy a különböző időpontokban megjelent egy mással nem mindig harmonizáló rendeleteket, olyan egységes rendeletekbe foglalják, amelyben mindenki kiismeri magát. Éppen ezért szinte elkerülhetetlen lesz néhány fontos adóügyi rendelkezés módosítása, bár szerves reformról egyelőre szó sem lehet. Az adóügyi kódex éppen az elmaradó reformot lesz hivatva pótolni. Az alsóbbfokú pénzügyi hatóságoknak ma rendkívül sokféle rendelkezést kell nyilvántartaniuk és az új adóügyi kódex hivatása épen az lesz, hogy ezt a rendszert a lehetőségig egyszerűsítse. A kódex másik két része a forgalmi adónak, illetőleg az illetékekre vonatkozó rendeleteket és j >gszabá lyokat foglalná magába. A forgalmi adózás terén egy két cikk kivételével már megtörtént az áttérés az egyfázisú rendszerre és igy a forgalmiadó törvény összes pótló intézkedésével együtt nagyrészt hatályát vesztette. A különböző fázisrendszereket most egymással is összhang zásba kell hozni, ami csak a készülő egybefoglalás keretében történhetnék meg. Talán még nehezebben áttekinthető a helyzet az illetékek terén ahol százéves pénzügyi jogszabályok mellett egészen új intézkedések is érvényesülnek. Az okiratilletékek uj tervezete hir szerint már elkészült, de még pótlásra szorul a törvénykezési, valamint a vagyonátruházási illetékeknek egységes rendszerbe foglalása. Mindez természetesen hatalmas munkát igényel, amely jó időre le fogja kötni a pénzügyi kormány ren delkezésére álló munkaerőknek jelentős részét. Az volna kívánatos, hogy az egységes adóügyi kódexnek mind a három része egy időben jusson nyilvánosságra, erre azonban legfeljebb csak ősszel kerülhet sor. az Esztergomi Stefánia Szövetség rendelésében tartott Mikulás és karácsonyi vásárról. A mult évi december hó 1—2-án rendezte meg az Esztergomi Stefánia Szövetség a Fürdő Szálló nagytermében műsorral egybekötött szokásos Mikulás- és karácsonyi vásárját, melynek elszámolása a következő : Bevétel volt teajegy és műsor eladásából 244, felülfizetésekből 148 82, buffet-asztalnál 99 53, cukrászdánál 111*09, italmérésből 180-66, bazár asztalnál 111*40, Mikulás asztalnál 189 64, bizományból 144 60, zsákba macskából 6 70 P. Összesen 1235 P 49 fi!. Kiadás volt a terem fűtésére, vilá gitására és takarítására 64 78, bizományi árúkért 125'91, nyomda számlákra 23*04, italmérési engedélyre 11*36, egyéb kiadásokra 7709 P. összesen 302 18 P. Tiszta jövedelem 933 31 P. Felül fizetések: dr. Machovich Gyula 11*50, dr. Csárszky István, dr. Fehér Gyula, dr. Radocsay László, Uri Jazz zenekar 10—10, dr. Török Mihály 7, Nádler István 5*50, dr. Balogh Albin, dr. Drahos János, dr. Hamza József, dr. Lepold Antal 5 — 5, Csanády László, dr. Eggenhofer Béla, dr. Etter Jenőné, dr. Jeszenszky Kálmán, Orosz Antal, dr. Rogrün Jenőné, Walter Károly 4—4, Etter Ödön, Raufstein Antal, Machovich János, dr. Meszlényi Zoltán 3—3, Berencz Györgyné, dr. Brenner Antal, Einczinger Ferencné, Gottmann Istvánné, dr. Hamvas Endre, dr. Weisz Ferenc 2—2, dr. Felber Gyula, Madaras Aurél 150 — 1'50, Badinszky László, özv. Czobor Gyuláné, dr. Eggenhofer Béláné, Gárday István 1 — 1 P, Schalkhász Ferenc, Fekete Rezs">, Mátyássy Gyula, N. N. 50—50 fii:; N. N. 32 fii. A tiszti asztalra az alábbi tiszti asszonyok adakoztak : Ajtay Jánosné, Badinszky Lászlóné, Brandsch Mihályné, Csizy Béláné, Csiby Ferencné, Fekete Lászlóné, Ganersich Béláné, Horváth Zoltánné, Jáky dárné, László Józsefné, dr. Mallász Tiborné, Mattyasóvszky Dezsőné, Mihailic Erna, v. Ország Józsefné, Prettenhoffer Dezsőné, Podhradszky Károlyné, Wiszkidenszky Györgyné, Weiber Edéné. Esztergom- Táborból: Baló Zoltánré, Biebel Józsefné, Dóczy Lászlóné, Kögler Jenőné, v. Nagy Lászlóné, Méhes Jenőné, Szedlák Miklósné, v. Zenthay Ivánné. A gyűjtés eredményéhez karikatúra rajzaival hozzájárult Mohacsek Jenő karpaszományos a 3. kp. zászlóaljnál 46'50 pengővel. A Mikulás-asztalhoz a következő kereskedők adakoztak : Ámon Károly, Buzárovits Gusztáv, Fried Ármin, Farnady Endre, Háber Árúház, HÁJ drogéria, Heischmann Ferenc, Hirschler Nándor, Holop Mihály, Izsák Rt. esztergomi fiókja, Kaszás Károly, Kemény Lajos Korentsy Mihály, Laiszky Kázmér, Leidenfrost főtrafik, Meszes István, Müller Izidor, Neumann Gyuláné, Pelczmann Lász ló, Roszival Rudolf, Rochlitz testve rek, Szatzlauer Gyula, Stühmer-cég, Schrank Ödön, Török János, Vörös József. Wetzler Ignác. A b-izár-asztalhoz hozzájárultak : Bartha-Pongrácz Lonci kézimunka, v. Boronkay Rudolfné játékok Özv. Brutsy Gyuláné 1 baba. Einczinger Kató játékok. Erdélyi Béla 10 drb. kis szita. Garai Gusztáv 4 darab gesztenye-ütő, 1 drb. takaréktűzhely. Giegler Ferenc babaedények. Hinel Károly játékok. Miklóssy nővérek 8 darab pénztárca. Meszes Gyula 2 darab autó. Gróf Sternberg Józsefné játékok. Babajátákokat gyönyörűen festett V'szkop N. szobafestő. Babát öltöztettek, babaládát és ágyat szereltek : Borokay Márta, Darvas Bözsike, Farkas Buci, Háber Gabi, Heincz Éva. Kottler Gabi, Mike Marika, Orbán Klári, dr. Süttő Istvánné, Szatzlauer Kató, Szlabey Vali, Takács Mimi, Vicze Károlyné. (Folyt, köv.) A Nemzeti Egység vacsorája a Magyar Királyban Szombaton este tartotta ez évben első vacsoráját a párt, szépszámú részvétel mellett. Megjelent a vacsorán báró Zech Alfonz, a párt országos igazgatója, Radocsay László dr. főispán vezetésével a vármegye, Glatz Gyula polgármester vezetésével pedig a város tisztikara, szép számban a tagok és nem tagok. Láttunk ott kisgazdákat, munkásokat, a viselkedésük azonban azt mutatja, hogy nem az eszme mellett való állásfoglalás vitte őket oda. Jelen volt az kigazdák esztergomi vezetője és fel is szólalt. . . Vacsora után több felszólalás volt. Radocsay főispán élteti a kormányzót, szavait állva hallgatják a megjelentek. Azután örömét fejezte ki, hogy az első megjelenése alkalmával ilyen szép számban jöttek össze, külön üdvözli a kisgazdákat és újból hangoztatja, hogy a Nemzeti Egység Pártja nem pártpolitikát hirdet. Báró Zech Alfonz központi igazgató a párt eszméit fejtegeti, ] Marczell Árpád dr. a helyi szervezet alelnöke pedig hangoztatja, hogy jaz épitő munkából mindenkinek ' egyformán ki kell vennie a részét. Végül Kósa Lajos megyei párttitkár, mondott hosszabb beszédet, örömét fejezte ki, hogy fiatal kora ellenére is résztvehet a párt megszervezésében. Meszes Ferenc a főispán, ezen keresztül a kormány támogatását kérte a kisgazda-közönség számára. Kőhalmy László dr. egy irredenta költeményt, Varga Tibor sajátjából szavalt — sikerrel. MegAla- j tapsolták Szkalka Lajos tárogatóját is. HIREK 1 UHUI — A Hercegprímás trónfoglalás sáliak hetedik évfordulója 1928 január 28-án, szombaton, délután 4 óra 3 perckor robogott be Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás vonata az esztergomi pályaudvarra. A lombkoszorús mozdony zászlókkal, magyar címerekkel volt díszítve, elején égő villanykörtékből összeállított apostoli kettős kereszt ragyogott. A városban, a főegyházmegyében, az egész csonkahazában mindenütt öröm ragyogott az arcokon, öröm csillogott a szemekben, mert megérkezett a magyar Róma főpapja, az ország hercegprímása, hogy elfoglalja őseinek elárvult trónját: az esztergomi érseki széket. Másnap, január 29-én, vasárnap volt az ünnepélyes beiktatás a bazilkában fenségesen fényes keretek között. Az öröm leírhatatlan volt és általános . .. csak az új hercegprímás lelkét töltötte el szorongó érzés .. . Székfoglaló beszédében ezt nem is titkolta: „... Amikor tekintetem a jövőbe esik, első pillanatban szinte megtorpanok — mondotta többek között a hercegprímás —, mert látom, hogy esztergomi érsek még soha ilyen nehéz viszonyok között nem foglalta el székét..." És igaza volt. De szembenézett a sorsával, megnyugodott Isten akaratában és bizalommal nézett fele-