Esztergom és Vidéke, 1935

1935-11-10 / 88.szám

ESTERfI ftH o/DfK£ ÖTVENHATODIK ÉVF. 88. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP. 1935. NOVEMBER 10 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A jobb és több kenyérért Mi történik a kenyérfronton, mit tesz a kormány a jobb és több kenyér biztosításáért ? A kérdésre nem nehéz felelni: A gazdaadósságok rendezéséről ki­adott kormányrendelet és tör­vényjavaslat megrögziti, meg­szilárdítja a gazda lába alatt a kenyértermő földet, hogy több és jobb kenyeret teremjen. A hitbizományi törvényjavaslat megbontja a kisember termé­szetes és egészséges terjeszke­désének útjában álló holtkézi birtokok évszázados kinai falát. Rést nyit a latifundiumok tes­tében, bejáratot nyit a földhöz azoknak, akik a magyar föld birtoklására érdemesek és meg­művelésére hivatottak. Megte­remti a földszerzési lehetőséget, hogy a. kisember a saját föld­jén termelhessen több és jobb kenyeret. Ugyanezt a célt fogja szol­gálni a telepítés, amelynek tör­vényes előkészítése annyira elő­rehaladt, hogy a törvényjavas­lat rövid időn belül a képvi­selőház elé kerül. Több és jobb kenyér biztosítása a célja a fá­sítási programnak, az Alföld erdősítésének, a vizek szabályo­zásának és gazdaságos tárolá­sának, a csatornázási és öntö­zési programmnak, amelyek kapcsolatban vannak az aszály következtében szükségessé vált és az Alföld felé koncentrált ezreknek kenyeret adó ínség­munkákkal. És hogy teljes legyen az alkotó agrárpolitika terén a munka, most jelent meg a kor­mánynak a tagosításról intéz­kedő legújabb rendelete. Nem kell Magyarországon bővebben magyarázni a tagosítás nagy jelentőségét. Ezerszer elmon­dották és ezerszer megírták hi­vatott szakemberek, hogy a kis­gazda üzemének versenyképes­ségét mennyire megakadályoz­za az, hogy a föld apró par­cellákban egymástól fél napi járóföldre van feldarabolva. Min­den érdekelt tudja, hogy a ra­cionális gazdálkodást a kisbir­tokon tagosítással kell elkez­deni. És mégsem történt ezen a téren hosszú esztendőkig olyan intézkedés, ami a tagosí­tást megkönnyítette és olcsóbbá tette volna. Évtizedek mulasztását pótolta a tagosításról most megjelent rendelet, amely kettős irányú: először egyszerűbbé, másod­szor olcsóbbá teszi a tagosítást. Tagositani eddig is lehetett, de az eljárás körülményes, nehéz­kes és drága volt. A kormány mostani rendelete az adott vi­szonyok közt mindent megtesz, hogy elhárítsa a nehézségeket a tagosítás útjából és hogy módot adjon minden kisbirto­kosnak olyan egységes, össze­függő kisüzem létesítésére, ame­lyen belterjesen lehet gazdál­kodni, amelyen tehát több és jobb kenyér terem. Bebizonyított valóság, hogy a tagositott kisüzemen husz szá­zalékkal nagyobb a termésho­zam. Ez egyébként egészen ter­mészetes is. Egy darabban lé­vő huszonöt holdon jobban le­het gazdálkodni és többet, job­bat lehet termelni, mint ötven darabban elszórt harminc hol­don. Az egységes üzemet át­tekintheti a gazda, jobban trá­gyáztathatja, többféle gazdasági ágat honosíthat meg és egysé­gesebb minőséget termelhet. Ha tehát most az új rende­let először jelentékenyen le­csökkenti a tagositási költsé­geket, másodszor ezeknek husz százalékát az állam fedezi, har­madszor pedig módot ad a gazdáknak arra, hogy öt éven át részletekben fizethessék a reájuk eső lecsökkentett költ­ségeket, akkor kétségtelen, hogy a húsz százalékos hozamtöbb­letből ezeket a rátákat minden gazda nehézség nélkül fizetheti. Megteremtette tehát a rendelet a tagosítás lehetőségét ott is, ahol erre a megfelelő tőkeerő hiányzott. Valósággal aranyhid­dal szolgált a kisgazdáknak, amelyen mindössze öt eszten­deig fizetik a méltányos össze­gű vámot, azután pedig teljes egészeben élvezhetik az össze­sített és egységesített üzem haszontöbbletet, amely ujabb és több kenyérben jelentkezik. Komoly és nem kis munka íolyik ezért a több és jobb ke­nyérért. Az alkotó agrárpolitika a nemzeti öncélúság "jegyében tevékenykedő gazdasági és szo­ciálpolitikával karöltve valóban alkot. Építi, egyengeti a jobb magyar jövendő útját és egye­temes nemzeti erdekeket szol­gál, amikor az ország funda­mentumát, a földművelést erő­siti, mert azon a földön él és virul ipar és kereskedelem is, amelyet eredményesen hasit a földművelés ekéje. Ezért kell a jobb és több kenyér politiká­jának a barázdákkal kezdőd­nie. %%%%%%%%%%%%%*%%%%%%%%%%%%%%%*%%%%%%%%WWlVk*%%%%%%%%%^ Megalakult a Nemzeti Egység esztergomi szervezetének városházi csoportja Kedden este 9 órakor gyűltek össze a Nemzeti Egység szerveze­tének városi képviselőtestületi tagjai, hogy elsőizben összeüljenek és hi­vatalosan is kimondják városházi csoportjuk megalakítását. A gyűlé sen megjelent dr. Radocsay László főispán, ott voltak a N. E. városi képviselőtestületi tagjai majdnem tel­jes számban és eljött több olyan városi képviselő is, aki ugyan jelen­leg nem tagja a N. E. szervezetének azonban készséggel belép a N. E. városházi csoport tagjainak sorába. A Hiszekegy elmondása után dr. Marczell Árpád mondta elnöki elő­terjesztését, amelyben először a vá­rosházi csoport megalakításának szük­ségességét és jelentőségét vázolta. Kell ez a szervezet a kérdések ala­pos megbeszélésére és a vélemények összeegyeztetésére, mert enélkül egészséges várospolitika nincsen. Kell egy olyan alakulat, ahol az egyenlő gondolkodású embereknek alkalmuk nyilik a találkozásra és a tanácsko zásra. Kell egy olyan nem hivatalos szerv, amely a közönség körében felmerülő jogos óhajokat, kérelme ket és panaszokat észreveszi s azok orvoslását elősegíteni törekszik. Kell továbbá egy olyan tényező, amely élő kapcsolatot tart fenn azokkal, akiknek képviseletében a városhá­zán összeül és akiknek életét nem­csak gondos figyelemmel kiséri, ha­nem az adott körülmények között segítségükre is törekszik. Ezzel egy­úttal mód nyilik arra, hogy a város polgársága utat találjon a hivatalos tényezőkhöz, azok pedig segitséget nyerjenek a városházi csoport tag­jaiban. A városházi csoport programmjá­nak tartalmi része teljes megegye­zést mutat a Ker. Gazd. Párt annak idején elkészített „Esztergom jövője" című alapos tervezettel. Ez a prog­ramm felöleli a város életének min­den ágát s megjelöli jövő fejlődésé nek minden útját és irányát. Időköz­ben sok minden megvalósult már, egy s más talán az évek eltelte miatt Kiegészítésre szorul, ennek megálla­pítására és a szükséges pótlásra a gyűlés szakbizottságot küldött ki. A Nemzeti Egység helybeli szer­vezete jogos örökségének tekinti ezt a városfejlesztési tervezetet, mivel azok készítették, akiket most saját soraiban lát s akik most a N. E. vezetőségében foglalnak helyet. Va­lami szép szimbólumot kell látnunk abban, hogy ezt a programmot a HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Óriási részvét mellett temették el Radnai Miklóst, az Operaház hirte­len elhunyt igazgatóját. — Föld­birtokpolitikai programmot adott Bethlen István az inkei népgyűlésen. — Halálra zúzta magát Budapes­ten Steinweg Rudolf, a világhírű autóversenyző. — Lerakták a Pálos templom alapkövét Pécsen. — Más­félmillió pengőt juttat a MABI a kiskereskedői hitel céljaira. — Hús­konzervgyár épül Pápán. — Vizs­gálatot rendelt el a belügyminiszter Szolnok egész vagyonkezelésére. — Hartmann László érte el a két legjobb időt a guggerhegyi verse­nyen. — Agyonlőtte egy könyv­kereskedősegéd a békési alispán unokahugát. — Elkészültek az al­föld öntözési tervei. — Budapesten tartózkodnak az amerikai csoda­úszók. — Zilahy új darabjának be­mutatója Győrben volt, nagy siker­rel. — Sir Geoffrey Knox, anglia új budapesti követe. — Vasárnap Svájc csapata ellen mérkőzik a ma­gyar futballválogatott. — Titulescu átutazott Budapesten, — Á kor­mánypárt szentesi jelöltje Várady László gyógyszertártulajdonos. — Hetvenfokos hévvizet találtak Mar­gitszigeten. — Elindult Abessziniába harcolni egy soproni erdész-főisko­lás. — Polgári biróság vizsgálja felül Dréhr Imre elszámolásait. — Emelkedett a fertőző megbetegedé­sek száma a fővárosban. KÜLFÖLD Kiürítették az abesszinek Ma­kalét. — Görögország népének 97 százaléka a királyság mellett szava­zott. — Megbénították a tengeri forgalmat a pusztító őszi viharok. — Kifosztották a belga miniszterelnök villáját. — Japán tiltakozik Kina pénzügyi megsegítése ellen. — Mus­solini felavatta Róma új egyetemi városnegyedét. — A népszövetség nov. 18-ára tűzte ki a szankciók életbeléptetését. — Merényletet kö­vettek el a kinai miniszterelnök ellen — Tiltakozott a lengyel kormány a cseh kormánynál az ismételten előfordult határincidensek miatt. — Mussolini a frontra rendelte gróf Vincit. — Mégkétszereződött az angol fegyverkivitel. — Százhúsz­kilométeres arcvonalon törnek előre az olasz csapatok az északi fronton. — Szabadulni akarnak a tótok a cseh uralomtól. — Anglia lázas sietséggel szállítja csapatait Egyip­tomba. — Hatalmas bányász sztrájk tört ki a belga bányavidéken. — Szovjetmunkások megölték a mun­kásbrigádok vezetőit. — Aláirtak Varsó Dan a lengyel—német gazda­sági egyezményt. — Belgrádba ér­kezett Pál jugoszláv kormányzó­herceg. — Hodzsa Milán az egy­kori magyar képviselő lett a cseh miniszterelnök. — Camera győzött Neusel ellen New yorkban az ököl­vívó világbajnokságért megtartott küz­delemben. — Megindult a rend­szeres légiforgalom Európa és Ame­rika között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom