Esztergom és Vidéke, 1935

1935-11-07 / 87.szám

ESZTERÍi ft*t «/BE Kf ÖTVENHATODIK ÉVF. 86. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai ós társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. NOVEMBER 7 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Rendezni kell az iparosok adósságát A nemzet létérdeke: az ős­termelés megmentése. Az a mondás, amely azt hirdeti, hogy ha a parasztnak pénze van, akkor mindenkinek van — sohasem volt időszerűbb, mint ma. Amióta a gazdák odáig jutottak, hogy az adós­ságuk kamatainak fizetésére kénytelenek drága kölcsönt igénybevenni s amióta a gaz­dának nincsen ünneplője, csak foltozott, avult gúnyája: érzé­kenyen érzi az egész gazdasá­gi élet. A kormány kellő időben iparkodott megállítani a lejtőn a teljes anyagi romlás íelé csúszó gazdatársadalmat és in­tézményesen rendezte a gazda­adósságokat. Jelentőségben egy vonalon áll az ország iparosságának sorsa a gazdatársadaloméval. Ismeretes, hogy az árak, a munkabérek, a munkásvédelem, a szabadverseny-korlátozás kér­désében, a munkás és a mun­kaadó közötti viszony szabá­lyozásában a kormány a kis­emberek mellé állott, most már a hitelügy terén volna szükség sürgős segítségre. Rendezni kell az iparosadósságokat is. Az egyiptomi hét csapás el­törpül azok mellett a súlyos megpróbáltatások mellett ame­lyeket az utolsó évtizedben az iparosságnak végig kellett szen­vednie s amelyeknek ledobhatat­lan terhét ma is hordozzák ros­kadozó vállaikon. A szegénység gályapadjához először a háborús és háború után következett idők rendki­vüli pénzügypolitika intézkedé­sei láncolták az iparosságot. Vagyona elpusztult a hadiköl­csönök, a koronaromlás, lebé­lyegzés, kényszerkölcsönök, in­ségterhek viharában. A közter­hek hatalmas megnövekedése mellett az árrombolás, a kon­tárok garázdálkodása, a kartel­lek árdrágítása csak fokozták azt a hullámot, amely a gazda­és tisztviselőtársadalom vásár­lóképességének fokozatos csök­kenése és az ingatlanvagyon elértéktelenedése következtében a feje tetejéig elöntötte az ipa­rosságot. Állami érdek fűződik az ipa­rostársadalom gyors talpraálli­tásához. Vissza kell adni az iparosságnak hagyományos nem­zetfenntartó szerepét, hogy meg­indulhasson a termelő munka, hogy biztosan állhasson a lá­bán az a társadalmi osztály, amely ma a teljes megsemmi­sülés ellen küzd. Ugyanolyan intézményes módon kell segíte­ni az iparosokon, mint a gaz­dákon. A tőketartozások egy részét törölni kell, a kamatokat le kell szállítani. Ha ilyenfor­mán a hitelező is, az adós is egyformán viseli a rendezés terhét és az állam segítése is lendit az iparos sorsán, akkor újból megfelelhetnek a reájuk váró feladatoknak. Megindulhat újból a munka. A munkaal­kalmak kenyeret biztosithatnak azoknak, akik ma csak a tár­sadalom könyörülete által ten­gődhetnek és talán elérkezik ismét a diadalmas mindennapi kenyér derült világa munkás­nak és munkaadónak egyaránt. Kétnapos búcsú Taton Az elmúlt vasárnap nagy ünnepe volt Tatnak. ,Az ünnep hármasnak ígérkezett, de „csak" kettőt ünne­pelt Tát vallásos, hazafias népe. Az első a búcsú volt. A templom védő­szentjének bennsőséges ünnepe. Ta­ton ma már gyönyörű hitélet virág­zik. A templom zsúfolva, legényegy­let, cserkészet, szivgárda működik az Actio Catholica keretében. A má­sik ünnep egy egyéves jubileum. Egy éve, hogy a Fő-út egyik sarok­házát vörösmárvány-táblával jelölték meg. Ernszt Sándor, a Keresztény Párt ősz vezére, Huszár Károly ün­nepelték a táti bölcsőből kiindult nagy alapitó vezért, Molnár Jánost, akinek szellemét uralja a falu és a falu minden egyes vezetője. A harmadik ünnep, amire rövidesen sor kerül, hazafias ünnep lesz. Tat­tal is szembenéz a Dunán keresztül a jubiláló ellenséges hatalom. Ideát mi kálváriát járunk, a kálvária já­rás minden keserves fájdalmával. A táti templom külső falába a magyar kálvária stációit építik be, a bar­langban őrködő Magyarok Nagyasz­szonya szobra mögé. Ide egy me­mentó kerül, a község fájdalmának és bizakodásának szimbóluma. Ez lesz Tát legközelebbi nagy ünnepe. S mialatt vasárnap este négy helyen szólt a zene, táncolt a falu, a főjegyzői lakban, fehér asztal mel­lett komoly beszélgetés indult a falu diszpolgár-atyjával a falu sorsáról, küzdelmes életéről, jövőjéről, nagy álmokról, melyeknek realizálására rövidesen sor kerülhet. Kivül Tát gondtalanul szórakozott a szomszéd községek asszisztálása mellett ... A „Kékes" szálló méreteit is meghaladó építkezést terveznek a Dobogókőn munkával való ellátását. De figye­lembe kell vennünk azt is, hogy a Dobogókőn létesítendő sportszálló elkészülte az egész környék keres­kedelmére és iparára jótékony kiha­tással lesz a nagyarányú idegenfor­galom miatt. A „Magyar Reménységek Útjai­nak elkészültével a Dobogókő felé irányuló forgalom erősen fellendült és az építkezési vállalkozók figyelme is Csonka-Magyarország e legszebb pontja felé irányult. A napokban Suppinger Ferenc (Budapest, II., Zi­vatar-u. 8.) műépítész nagyarányú építkezési terveket nyújtott be a po­mázi főszolgabírói hivatalhoz építési engedély megadása végett. A kére­lemben a vállalkozó felemlíti, hogy Gönczy Istvánné és kiskorú Gönczy István, valamint érdektársai dobo­gókői telkén épülne a hatalmas mé­retű szálló, amely 147 szobát, 58 fürdőszobát, 2 éttermet, előcsarno­kot, borbélyüzleteket, négy fogadó­szobát, báltermet, fedett és nyitott terraszokat és az egyéb helyiségek nagy mennyiségét foglalná magában. A nagyméretű sportszálló négy­emeletes lenne, külön luxus és tu­rista osztályokkal és hozzátartozna egy nyolcemeletes toronyépület is, amely egyszersmind kilátóul szol­gálna. Az építési tervek és az építési engedély megadása iránti kérelem benyújtása környékszerte nagy ér­deklődést váltott ki és hogy az en­gedély megadása milyen horderővel bir, elég rámutatnunk arra, hogy a munkálatok megindítása maga után vonja az egész Pilishegyvidék épí­tőipari munkásságának hosszú időre Iparkamarai értekezlet Esztergomban Több oldalról felmerült az a kí­vánság, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége a kamara ke­rületébe tartozó iparosok és keres­kedők kívánságait és panaszait időn­kint a helyszínen hallgassa meg. A győri Kereskedelmi és Ipar­kamara vezetősége most elhatározta, hogy ennek a kívánságnak eleget! tesz, és évenkint lehetőleg több íz­ben meglátogatja a kamarához tar­tozó ipartestületeket és kereskedelmi társulatokat, hogy a panaszokat és kívánságokat megismerje és ennek! megfelelően a közvetlen megismerés alapján tehesse meg a szükséges lépéseket a bajok orvoslására. A kamara elnöksége átiratban ke­reste fel az Esztergomi Kereske­delmi Társulat és az Ipartestület vezetőséget, amelyben közli, hogy az aktuális kérdések megbeszélésére folyó hó 8-án Esztergomba jönnek a kamara kiküldöttei, akik súlyt he­lyeznak arra is, hogy az ipart és kereskedelmet érdeklő fontos kér­dések ismertetése és megtárgyalása után megismerjék a helyi panaszo­kat is. Felkérték ezért mind a Keres­kedelmi Társulat, mind az Ipartes­tület elnökségét, hogy a kamarai nap megtartását az iparosok, illető­leg a kereskedők között lehetőleg minél szélesebb körben tegyék is­mertté, hogy az érdekeltek minél szélesebb rétege találhasson alkal­mat panaszainak vagy kívánságai­nak előterjesztésére. A Kereskedelmi Társulat és az Ipartestület vezetőségei már közöl­ték tagjaikkal, most pedig lapunk útján is felhívják az érdekeltek fi­gyelmét az értekezletre, amely /. hó 8-án (pénteken) délután 2 órakor lesz az Ipartestületben az iparosokkal, — utána, délután 4 órakor a Magyar Király különtermében a kereske­dőkkel. A kamara részéről az értekezleten Morvay István felsőházi tag, kama­rai elnök, Kántor Leó, az ipari osz­tály elnöke, Meixner Ernő dr. főtitkár és Újlaki Géza dr. titkár fognak résztvenni, akik megelőzőleg Süttőn szállnak ki, aznap, tehát /. hó 8-án délelőtt 10 órakor, hogy a süttői kereskedőket és iparosokat is meg­hallgassák. A kamarai napok megtartása csak jót eredményezhet kereskedőinkre és iparosainkra, de lényegesen meg­könnyítheti a kamara munkáját is, ha a jól felfogott közös érdeket és a közös ügyhöz méltó komolyságot az érdekeltek szem előtt tartják. A kamarai látogatások ez esetben meg­rögzitődnek. fia a tárgyalások ko­molytalannak és eredménytelennek bizonyulnának, a kamarai kiszállá­sok is elmaradnak. Kereskedőink és iparosaink tehát vegyék komolyan a kamara kezde­ményezését és csak komoly, a közös ügyet szolgáló kívánságokat és pa­naszokat terjesszék elő a kamarai napokon a kiküldöttek előtt, hogy tényleg hasznát lássák önmaguk, de különösképpen a köz. Szent Imre ünnepély a bencésgimnáziumban Bensőséges családi ünnepség kere­tében zajlott le hétfőn délután 6 órai kezdettel a Bencés gimnázium dísz­termében az intézet Szent Imre ünnepsége. A kitűzött időre telt ház várta az ünnepély kezdetét, melyen ott lát­tuk társadalmunk szine-javát. A fé­nyes műsor a Szent Imre himnusz­szal kezdődött. Majd Berényi Szi­lárd IV. o. t. egy ismeretlen szerző­től tolmácsolt himnuszt Szent Imré­hez, erős, bátor rutinnal és nagy szavalói képzettséggel. Az ünnepi beszédet Legányi Norbert, a bencés­gimnázium ősszel idekerült új tanára mondotta, aki gondolatokban gazdag, magasszárnyalású beszédé­vel, kiváló szónoknak bizonyult. Szent Imre hét csókját vette beszéde tár­gyául a szónok és a hét csókot, mint hét erényt tárgyalta egyenkint,

Next

/
Oldalképek
Tartalom