Esztergom és Vidéke, 1935

1935-11-07 / 87.szám

ESZTERÍi ft*t «/BE Kf ÖTVENHATODIK ÉVF. 86. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai ós társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. NOVEMBER 7 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Rendezni kell az iparosok adósságát A nemzet létérdeke: az őstermelés megmentése. Az a mondás, amely azt hirdeti, hogy ha a parasztnak pénze van, akkor mindenkinek van — sohasem volt időszerűbb, mint ma. Amióta a gazdák odáig jutottak, hogy az adósságuk kamatainak fizetésére kénytelenek drága kölcsönt igénybevenni s amióta a gazdának nincsen ünneplője, csak foltozott, avult gúnyája: érzékenyen érzi az egész gazdasági élet. A kormány kellő időben iparkodott megállítani a lejtőn a teljes anyagi romlás íelé csúszó gazdatársadalmat és intézményesen rendezte a gazdaadósságokat. Jelentőségben egy vonalon áll az ország iparosságának sorsa a gazdatársadaloméval. Ismeretes, hogy az árak, a munkabérek, a munkásvédelem, a szabadverseny-korlátozás kérdésében, a munkás és a munkaadó közötti viszony szabályozásában a kormány a kisemberek mellé állott, most már a hitelügy terén volna szükség sürgős segítségre. Rendezni kell az iparosadósságokat is. Az egyiptomi hét csapás eltörpül azok mellett a súlyos megpróbáltatások mellett amelyeket az utolsó évtizedben az iparosságnak végig kellett szenvednie s amelyeknek ledobhatatlan terhét ma is hordozzák roskadozó vállaikon. A szegénység gályapadjához először a háborús és háború után következett idők rendkivüli pénzügypolitika intézkedései láncolták az iparosságot. Vagyona elpusztult a hadikölcsönök, a koronaromlás, lebélyegzés, kényszerkölcsönök, inségterhek viharában. A közterhek hatalmas megnövekedése mellett az árrombolás, a kontárok garázdálkodása, a kartellek árdrágítása csak fokozták azt a hullámot, amely a gazdaés tisztviselőtársadalom vásárlóképességének fokozatos csökkenése és az ingatlanvagyon elértéktelenedése következtében a feje tetejéig elöntötte az iparosságot. Állami érdek fűződik az iparostársadalom gyors talpraállitásához. Vissza kell adni az iparosságnak hagyományos nemzetfenntartó szerepét, hogy megindulhasson a termelő munka, hogy biztosan állhasson a lábán az a társadalmi osztály, amely ma a teljes megsemmisülés ellen küzd. Ugyanolyan intézményes módon kell segíteni az iparosokon, mint a gazdákon. A tőketartozások egy részét törölni kell, a kamatokat le kell szállítani. Ha ilyenformán a hitelező is, az adós is egyformán viseli a rendezés terhét és az állam segítése is lendit az iparos sorsán, akkor újból megfelelhetnek a reájuk váró feladatoknak. Megindulhat újból a munka. A munkaalkalmak kenyeret biztosithatnak azoknak, akik ma csak a társadalom könyörülete által tengődhetnek és talán elérkezik ismét a diadalmas mindennapi kenyér derült világa munkásnak és munkaadónak egyaránt. Kétnapos búcsú Taton Az elmúlt vasárnap nagy ünnepe volt Tatnak. ,Az ünnep hármasnak ígérkezett, de „csak" kettőt ünnepelt Tát vallásos, hazafias népe. Az első a búcsú volt. A templom védőszentjének bennsőséges ünnepe. Taton ma már gyönyörű hitélet virágzik. A templom zsúfolva, legényegylet, cserkészet, szivgárda működik az Actio Catholica keretében. A másik ünnep egy egyéves jubileum. Egy éve, hogy a Fő-út egyik sarokházát vörösmárvány-táblával jelölték meg. Ernszt Sándor, a Keresztény Párt ősz vezére, Huszár Károly ünnepelték a táti bölcsőből kiindult nagy alapitó vezért, Molnár Jánost, akinek szellemét uralja a falu és a falu minden egyes vezetője. A harmadik ünnep, amire rövidesen sor kerül, hazafias ünnep lesz. Tattal is szembenéz a Dunán keresztül a jubiláló ellenséges hatalom. Ideát mi kálváriát járunk, a kálvária járás minden keserves fájdalmával. A táti templom külső falába a magyar kálvária stációit építik be, a barlangban őrködő Magyarok Nagyaszszonya szobra mögé. Ide egy mementó kerül, a község fájdalmának és bizakodásának szimbóluma. Ez lesz Tát legközelebbi nagy ünnepe. S mialatt vasárnap este négy helyen szólt a zene, táncolt a falu, a főjegyzői lakban, fehér asztal mellett komoly beszélgetés indult a falu diszpolgár-atyjával a falu sorsáról, küzdelmes életéről, jövőjéről, nagy álmokról, melyeknek realizálására rövidesen sor kerülhet. Kivül Tát gondtalanul szórakozott a szomszéd községek asszisztálása mellett ... A „Kékes" szálló méreteit is meghaladó építkezést terveznek a Dobogókőn munkával való ellátását. De figyelembe kell vennünk azt is, hogy a Dobogókőn létesítendő sportszálló elkészülte az egész környék kereskedelmére és iparára jótékony kihatással lesz a nagyarányú idegenforgalom miatt. A „Magyar Reménységek Útjainak elkészültével a Dobogókő felé irányuló forgalom erősen fellendült és az építkezési vállalkozók figyelme is Csonka-Magyarország e legszebb pontja felé irányult. A napokban Suppinger Ferenc (Budapest, II., Zivatar-u. 8.) műépítész nagyarányú építkezési terveket nyújtott be a pomázi főszolgabírói hivatalhoz építési engedély megadása végett. A kérelemben a vállalkozó felemlíti, hogy Gönczy Istvánné és kiskorú Gönczy István, valamint érdektársai dobogókői telkén épülne a hatalmas méretű szálló, amely 147 szobát, 58 fürdőszobát, 2 éttermet, előcsarnokot, borbélyüzleteket, négy fogadószobát, báltermet, fedett és nyitott terraszokat és az egyéb helyiségek nagy mennyiségét foglalná magában. A nagyméretű sportszálló négyemeletes lenne, külön luxus és turista osztályokkal és hozzátartozna egy nyolcemeletes toronyépület is, amely egyszersmind kilátóul szolgálna. Az építési tervek és az építési engedély megadása iránti kérelem benyújtása környékszerte nagy érdeklődést váltott ki és hogy az engedély megadása milyen horderővel bir, elég rámutatnunk arra, hogy a munkálatok megindítása maga után vonja az egész Pilishegyvidék építőipari munkásságának hosszú időre Iparkamarai értekezlet Esztergomban Több oldalról felmerült az a kívánság, hogy a Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége a kamara kerületébe tartozó iparosok és kereskedők kívánságait és panaszait időnkint a helyszínen hallgassa meg. A győri Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége most elhatározta, hogy ennek a kívánságnak eleget! tesz, és évenkint lehetőleg több ízben meglátogatja a kamarához tartozó ipartestületeket és kereskedelmi társulatokat, hogy a panaszokat és kívánságokat megismerje és ennek! megfelelően a közvetlen megismerés alapján tehesse meg a szükséges lépéseket a bajok orvoslására. A kamara elnöksége átiratban kereste fel az Esztergomi Kereskedelmi Társulat és az Ipartestület vezetőséget, amelyben közli, hogy az aktuális kérdések megbeszélésére folyó hó 8-án Esztergomba jönnek a kamara kiküldöttei, akik súlyt helyeznak arra is, hogy az ipart és kereskedelmet érdeklő fontos kérdések ismertetése és megtárgyalása után megismerjék a helyi panaszokat is. Felkérték ezért mind a Kereskedelmi Társulat, mind az Ipartestület elnökségét, hogy a kamarai nap megtartását az iparosok, illetőleg a kereskedők között lehetőleg minél szélesebb körben tegyék ismertté, hogy az érdekeltek minél szélesebb rétege találhasson alkalmat panaszainak vagy kívánságainak előterjesztésére. A Kereskedelmi Társulat és az Ipartestület vezetőségei már közölték tagjaikkal, most pedig lapunk útján is felhívják az érdekeltek figyelmét az értekezletre, amely /. hó 8-án (pénteken) délután 2 órakor lesz az Ipartestületben az iparosokkal, — utána, délután 4 órakor a Magyar Király különtermében a kereskedőkkel. A kamara részéről az értekezleten Morvay István felsőházi tag, kamarai elnök, Kántor Leó, az ipari osztály elnöke, Meixner Ernő dr. főtitkár és Újlaki Géza dr. titkár fognak résztvenni, akik megelőzőleg Süttőn szállnak ki, aznap, tehát /. hó 8-án délelőtt 10 órakor, hogy a süttői kereskedőket és iparosokat is meghallgassák. A kamarai napok megtartása csak jót eredményezhet kereskedőinkre és iparosainkra, de lényegesen megkönnyítheti a kamara munkáját is, ha a jól felfogott közös érdeket és a közös ügyhöz méltó komolyságot az érdekeltek szem előtt tartják. A kamarai látogatások ez esetben megrögzitődnek. fia a tárgyalások komolytalannak és eredménytelennek bizonyulnának, a kamarai kiszállások is elmaradnak. Kereskedőink és iparosaink tehát vegyék komolyan a kamara kezdeményezését és csak komoly, a közös ügyet szolgáló kívánságokat és panaszokat terjesszék elő a kamarai napokon a kiküldöttek előtt, hogy tényleg hasznát lássák önmaguk, de különösképpen a köz. Szent Imre ünnepély a bencésgimnáziumban Bensőséges családi ünnepség keretében zajlott le hétfőn délután 6 órai kezdettel a Bencés gimnázium dísztermében az intézet Szent Imre ünnepsége. A kitűzött időre telt ház várta az ünnepély kezdetét, melyen ott láttuk társadalmunk szine-javát. A fényes műsor a Szent Imre himnuszszal kezdődött. Majd Berényi Szilárd IV. o. t. egy ismeretlen szerzőtől tolmácsolt himnuszt Szent Imréhez, erős, bátor rutinnal és nagy szavalói képzettséggel. Az ünnepi beszédet Legányi Norbert, a bencésgimnázium ősszel idekerült új tanára mondotta, aki gondolatokban gazdag, magasszárnyalású beszédével, kiváló szónoknak bizonyult. Szent Imre hét csókját vette beszéde tárgyául a szónok és a hét csókot, mint hét erényt tárgyalta egyenkint,