Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-27 / 84.szám

1985. október 27. ESZTERGOM is VIDÉKE » Téli előadássorozatot rendez a Nemzeti Egység esztergomi szervezete A Nemzeti Egység pro;?rammjában szerepel az uj magyar társadalom kialakítása, amely társadalom ismeri az ország jelenlegi helyzetét, azokat a feladatokat, amelyek a nemzetre hárulnak s látja azokat az utakat és eszközöket amelyek ezen célok meg valósításához vezetnek. Az utolsó évtizedek döntő váltó­zást idéztek elő Európaszerte. Meg­változtak egész államok, egymáshoz való viszonyaik, az előző szövetsé­gek ; megváltozott a társadalmi és gazdasági berendezkedés, vagy lega­lábbis erős próbának lett kitéve; megváltozott továbbá az egész fel­fogás, a világnézet mind az egyes emberek, mind pedig az egész tár­sadalom lelkében. Nem állhatunk meg teljesen tájé­kozatlanul eme változások előtt és nem térhetünk ki a mai helyzet feladatai elől, különösen akkor nem, amikor körülöttünk sok minden va­júdik és amikor a feladatok megol­dásától jólétünk, boldogulásunk, eset leg létünk kérdése függ. Nem állha­tunk meg teljesen tétlenül sem a cselekvést parancsoló helyzetekben, s nem várhatjuk mások segítségétől sorsunk megjavítását, amikor az el­sősorban a mi kezünkbe van letéve. Ezért érzik a Nemzeti Egység mozgalmának vezetői a szükségét annak, hogy a nemzet szellemi irá­nyítóit, vezetőit, értelmiségét, mind­azokat, akiknek bármily szerepük is van a nemzet életének intézésében, tájékoztassa a mai helyzetről, a jelen feladatairól, és rámutasson a jövő lehető útjaira. Meg akarja a mai zűrzavarban az igazat, a helye­set, a szükségeset találni; meg akar erről győzni mindenkit s megnyerni a jobb magyar jövő munkája szá­mára. Énnek a magyarság számára oly­annyira szükséges erőtérnek kiépí­tésére határozta el, hogy november hó közepétől december hó közepéig, az Adventben, 4 előadást rendez. Nem csupán pártpolitikát kivan ez­zel szolgálni, hanem a mai magyar élet összefoglaló képét akarja adni, megjelölve azokat a célkitűzéseket, amelyeknek teljesülését a magyar nemzet ma adventi lélekkel várja. Nem csupán a párt tagjainak ren­dezi ezeket az előadásokat, hanem szólanak azok az egész magyar in­telligens társadalomnak. Nem csupán egy csoport megerősítésére törekszik ezzel, hanem az egész magyarság anyagi megerősítése mellett a lelki és szellemi felemelkedés és öntuda­tosulás kiépítésére. A rendelkezésre álló idő és körül menyek nem engedik meg a sok irányban részletekig terjedő fejtege­tést, éppen ezért minden előadás egy egy jellemző tárgykörét öleli fel a mai helyzetnek és életnek. Az első előadás általános elméleti, alapvető jellegével a jelenkor élet­formáló tényezőiről és egymáshoz való viszonyukról szól. Kiterjed az esztétika, művészet, irodalom terü­letere is és tárgyalja általában a mai ember válságát a maga sokféle vo­natkozásában. Ezzel filozófiai jellegű ismertetését adja a ma keresztmet­szetének. A második előadás nemzetpoliti­kánk legfőbb kérdéseit ismerteti át­fogó szemléletben, kitérve a bel- és külpolitika időszerű kérdéseire. A harmadik előadás gazdasági és pénzügyi helyzetünk, életünk és be­rendezésünk jelenlegi állapotával és jövő fejlődésének útjaival foglalkozik. A negyedik előadás végül a mai magyar társadalom jelenlegi helyze­tét, fejlődési irányait tárgyalja, az egyes osztályok szerepének és har­móniájának kérdésével, európai beál ­litásban. Ezzel a mai helyzet legjellemzőbb vonásait és a mai élet legfőbb kér­déseit ismertetik szerves összefüg ­gésben : filozófiai alapvetésben, po­litikai, gazdasági és társadalmi vo­natkozásaiban. Előadóknak elsőrangú országos szakemberek jönnek Ezztergomba, politikusok és politikán kivül álló tekintélyek. Az egyes előadók sze mélye tekintetében most van a meg­állapodás folyamatban. Szó van Kor­nis Gyula államtitkár, egyet, tanár, Bud János v. miniszter, egyet, tanár, Márkus László, az Operaház főren­dezője, a kiváló publicista, Rácz Kál­mán orsz. gyül. képviselő, közgaz dasági író, báró Zech Alfonz, a N. E. orsz. közp. igazgatója és Knob Sándor dr. orsz. gyül. képviselő, Gyosz titkár személyéről. A Nemzeti Egység helybeli szer­vezetének tervezett előadássorozata méltán tarthat számot a legszéle­sebb körben a legteljesebb érdeklő­désre. játszik, természetesen kedvét veszti és igy még azt sem tudja nyújtani, amit a benne rejlő tudás alapján tőle várhatunk. A biró személyét illetőleg annak ítélkezéseit bírálgatni teljesen feles­leges. Mert, mint már a múltban nagy mérkőzéseken is bebizonyoso­dott, a biró ítéletét még hatvanezer ember sem tudta megváltoztatni. Leg feljebb az ilyen birálgatások arra vol­tak jók, hogy a biró fejét vesztve, egyik csapatot éppúgy, mintha má­sikat, téves ítélkezéseivel sújtsa. A fentiek figyelembevételével arra kérjük Esztergom sportszerető kö­zönségét, hogy a* mérkőzések alkal­mával — mind itthon, mind idegen­ben — igyekezzék együttérezni a csapattal, azt buzdításaival ambicio­nálni és igy eredményességét fokozva — a bajnoki tabellán előbbre vinni. Ne szóljak le futballcsapatunkat balsikerei miatt Az elmúlt vasárnap, valamint az azt megelőző vasárnapokon az ide haza megrendezett bajnoki mérkő­zések során a közönség köréből egyesek részéről oly sértő kritikák és közbeszólások hangzottak el rész­ben a biró, részben az egyes játé­kosokra vonatkoztatva, mely semmi szin alatt nincsen jóhatással Eszter­gom futball-sportjára. Tisztában kell lenni azzal, hogy a mérkőzések eredményei nem min­denesetben a tudáson alapszanak, ahhoz feltétlen szükséges sok eset­ben a szerencse is és nem kis mér­tékben a közönség buzdítása. A legutóbbi mérkőzésen látottak alapján megállapítható volt, hogy csapatunk úgy egységesség, mint tu­dás tekintetében többet nyújtott, mint ellenfele, ezt bizonyítja a má sodik félidő nyomasztó fölénye, mi­dőn hátvédeink a félpályán állva verték vissza a váciak támadásait, azonban a rohamozó csatáraink lö­vését nem kisérte szerencse és ak­kor, midőn a legnagyobb szükség lett volna arra, hogy a közönség buzdításával ujabb erőt öntsön a csapatba, akkor egyesek megfeled­kezve magukról, oly közbekiáltás o kat használtak, ami a csapatot am­bíciójának fokozása helyett letörték. Addig, amig más városban — ezt alkalmunk volt többször tapasztalni — a közönség a teljesen reményte len mérkőzések alkalmával is kitart csapata mellett és buzdító szavaival ujabb és ujabb rohamra küldi, ad­dig Esztergomban az első sikertelen akció alkalmával intrikál a csapat ellen és ezzel mintegy kedvét szegi, hogy ujabb kísérletekbe bocsájtkoz­zék. Nem szabad figyelmen kivül hagy ni azt, hogy más az elméleti és más a gyakorlati futball. Más szemmel látjuk mi a nézőtérről a mérkőzés egyes mozzanatait, mint az a játékos, aki kénytelen a reflexszerűen adódó alkalmakat kihasználni és eredmé nyesse tenni. Nekünk van időnk az egyes ak­ciók levezetésén gondolkodni és azt szerintünk helyesen elképzelni, azon­ban a cselekvő játékosnak nem min­den esetben van arra ideje, hogy a megkapott labdával először iskolát tartson magának és azt a mi elgon­dolásunk szerint továbbítsa rendel­tetési helyére. Már most ha az a játékos nem látja a közönség részé­ről a jóindulatot és a biztatást, aki­nek szórakoztatására tulajdoképpen liért késik a légvédelmi ntasitás kiadása? Ez év augusztus havában propa­gandát indítottunk a tűzrendészeti törvény megalkotása érdekében és örömmel állapítottuk meg, hogy en­nek a sajtópropagandának meg lett az eredménye: a tűzrendészeti tör­vényt letárgyalták már az összes szakminiszterek és a fiáz asztalára kerül. Ez alkalommal a légvédelmi uta­sítás érdekében emeljük fel szavun­kat és felhivjuk a kormány figyel­mét arra, hogy a légvédelmi törvényt már a képviselőház és a felsőház is elfogadták és a légvédelmi utasítás kiadása érdekében még sem történik semmi. fia nézzük a Csonka-fiazánkat környező államokat, azt látjuk, hogy a lég- és gázvédelmi intézkedések már igen előre haladott állapotban vannak, hiszen pár héttel ezelőtt már Ausztria is tartott Bécsben lég­védelmi gyakorlatot, ahol mint né­zők, magyar tűzoltótisztek is részt­vettek. Olvashatjuk az újságokból az olasz­abesszin háborúval kapcsolatosan, hogy a repülő támadások az abesz­szin katonák soraiban milyen bor­zasztó pusztításokat végeznek és mindez miért? Mert az abesszin hadsereget és lakosságot a repülő támadások teljesen készületlenül ér­ték. A mai puskaporos világban ez Csonka-Hazánkkai is igen könnyen megtörténhetik és a lakosságot egy ilyen támadás teljesen készületlenül találná és a repülő bombák még borzasztóbb pusztításokat végezné­nek, mint az olaszok bombái Abesz­sziniában. Kérjük tehát a kormányt, hogy a légvédelmi utasítás kiadását ne ha­lassza tovább, minden perc késede­lem óriási hátrányokkal járhat, és ha már megalkotta a légvédelmi törvényt, akkor adja ki soron kivül a törvény végrehajtási utasítását is. Romániában a repülő bélyegek bevezetésével még a pasziv légvé­delmi költségek jórészét is elő tud­ják teremteni, miért ne történhetne ez meg nálunk is ? Addig cselekedjünk, amig nem késő! Ezt a kérdést a ka pcsolási elv dönti et A jó kapcsolást elv ugyan­azon alkatrészekkéI jól oldja meg a szelektivitást, a fading ki­egyenlítést és a hangvisszaadást. A 344-es Orion rádió egyedül­álló teljesítményének titko -a reflex super kapcsolás,, mely lehetővé teszi a rádiócső' kétszeres kihasználását. Budapest, VIII. Baross-utca 1, sz. Nagy választék. Kedvező részletfizetés. kAPM&fÖ^ÖtMO'éM OBION «ÄoioKeßesKeoöNöl i ##m IHNMI ft #i t 11 Bemutatja: Szölgyémy Esztergom, Rákóczi-tér Óiért szervezkedtek a frontharcosok ? A magyar hadviseltek egy zászló alá tömörülnek, melynek célja az, hogy a diadalmas régi győzelmeket jelentő kipróbált frontharcos töme­geket egy hatalmas táborba gyűjt­sék, mely nagyságánál és erejéné[ fogva az eredmény reményével tud­jon megküzdeni a frontharcos minő­ségből származó sérelmeknek, mel­lőztetéseknek orvoslásáért. Front­harcos törvénytervezetet készítettek, mely a hadviseltek erkölcsi és szo­ciális érdekeit intézményesen bizto­sítaná és megvédené s amely biz­sitákot jelent az esetleges utánuk jövő frontharcos nemzedéknek is. A tervezet az illetékes kormány­hatóságok előtt van s minthogy a jelenlegi kormányzat immár három esztendeje alatt a frontharcosoknak több kivánsága teljesült, most foko­zott mértékben bíznak abban, hogy a hadviseltek iránt szeretetet tanú­sító kormány és a parlament, amely­nek számos frontharcos tagja van, a tervezetből törvényt alkot. De nemcsak saját érdekükben szer­vezkednek a hadviseltek, hanem egy­úttal azért is, hogy e tábor meg­dönthetetlen pillére legyen a nem­zeti gondolatnak és gerince egy oly irányú egyetemes nemzeti összefo­gásnak, amely a nemzet öncélúsá­gát mindenek elé helyezve alkalmas arra, hogy a régi, szentistváni ha­tárok között egy erős, boldog, álta­lános életlehetőséget nyújtó magyar nemzetet teremtsen. A szövetség nem politikai testület, felette áll minden pártpolitikai irány­nak, politikával nem foglalkozik, mintahogy azt alapszabályaik is tilt­ják, és nem tarthatja megengedhe­tőnek, hogy oly kérdések, amelyek a frontharcos egységet megbonthat­nák, a szövetség keretei között fel­színre kerülhessenek. Ilyenek a val­lási, a társadalmi, állásbeli, vagyoni helyzetbeli különbségek, király-kér­dés stb. Ellenkezőleg a frontharco­sok sorai között olyan eszméket és elgondolásokat honosít meg, melyek a frontharcosokat egymáshoz köze­lebb hozza és lelkükben a frontok vérzivatarában kialakult bajtársi ér­zést újra feléleszti és a legmaga­sabb fokra emeli. Legközelebbi számunkban ismer­tetni fogjuk a frontharcos törvény­tervezet főbb pontjait. A miniszter­elnök szerdán fogadta a frontharcos elnökséget, őszinte elismerését fe­jezte ki az október 6-i országos frontharcos találkozó fegyelmezett és impozáns megrendezéséért s kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom