Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-20 / 82.szám

1935. október 20. ES2TERGO M SS VIDÉKE 3 Emlän is lebet homokon szőlőt termelni Ugyanazok a tényezők, amelyek kiadták a jelszót, hogy minden rossz, amit a kormány cselekszik, attól sem riadnak vissza, hogy egyes gaz­dasági vonatkozású törvényjavasla­tokról hamis híreket terjesszenek és igy igyekezzenek ellenük hangulatot kelteni. Hetek óta folyik például az agitáció a kormány új hegyközségi javaslata ellen. Egyszerűen ráfogták erre a javaslatra, hogy minden ho­moki szőlőt ki akar irtani és álta­lában eltiltja a homokon való sző­lőfelújitást és termelést. Ez a híresztelés nem fedi a való­ságot. A szőlők telepítésére vonat­kozóan már az 1929. évi XVII. t. c. állapit meg korlátozásokat, illetve tilalmat. A hegyközségi törvényja­vaslat nemhogy szigorítja, hanem Vármegyei mezőgazdasági Bizottság ölése ellenkezőleg, enyhíti ennek a tör­vénynek intézkedéseit, mert nemcsak a szőlőfelujitást engedi meg a ho­mokon minden külön feltétel nélkül, hanem jogot ad minden olyan gaz­dának, aki szőlőtermelésre alkalmas úgynevezett immúnis homokon gaz­dálkodik, hogy külön engedély nélkül telepíthessen szőlőt egy kataszteri holdon, feltéve, hogy eddig szőlője nem volt. Semmi akadálya sincs tehát a ho­moki szőlők felújításának és nem felel meg a valóságnak az, hogy az új törvényjavaslat ezt tilalmazná. A hegyközségi törvényjavaslat nem tönkretenni, hanem megmenteni és megtartani akarja a szőlőbirtokoso­kat. Gróf Esterházy Móric volt minisz­terelnök elnöklete alatt folyó hó 14.­én tartotta meg Komáromban őszi rendes közgyűlést a vm. mez. bizott­ság. Az előadói tisztet Jeziersky Mihály várm. m. kir. gazd. felü­gyelő és vitéz Zsiga János dr. vm. aljegyző töltötték be. A gyűlés ke rétében a mezőgazdasági kamara képviseletében megjelent Mille Géza helyettes igazgató, ki meleg szavakkal emlékezett meg arról az intenzív és eredményes munkáról, amelyet az illusztris elnök vezetése alatt állo bizottság az agilis előadók közremű ködése, a tagok élénk érdeklődése és a közigazgatási hatóságok hatha­tós támogatása mellett kifejt. Gróf Esterházy Móric elnöki meg­nyitójában megemlékezett a közel­múltban megjelent gazdavédelmi (adó­ságrendezési) rendeletről és a Lon­donban megtartott agrárkonferen­ciáról, amelyen 31 állam képviselői vettek részt és amelyen Magyaror­szág egyik képviselője az elnöklő Gróf Esterházy Móric volt. A kon­ferencia akcióit indított aziránt, hogy az európai agrárimportra szóló ál­lamok szükségleteiket elsősorban és lehetőség szerint az európai agrár exportállamoktól szerezzék be. A közgyőlésen a székesfehérvári gazdasági iskola igazgatója Gajári Géza és Rayman János várm. gyü­mölcsészeti intéző tartottak nagy tet­széssel fogadott előadást a kisgaz­dák szakoktatásáról, illetve az egy­séges gyümölcstermelésről. A gazdag tárgysorozat keretében véglegesen elfogadta a várm. mező­gazdasági bizottság a vármegyei bika akcióra vonatkozó tervezetet, elha­tározta, hogy a törvényhatósági bi­zottság utján a sertéspestis ojtóa­nyagok árának leszállítását kéri, Kisbéren és Komáromban pulyka és baromfi export vásárok tartását ké­relmezi. A bércséplés hatósági sza­bályozását nem tartja ezidőszerint szükségesnek. Örömmel vette tu­domásul a minőségi buza és kuko­rica vetőmag akcióira, az abrak és szálas takarmányok szállítási ked­vezményeire vonatkozó jelentéseket és a pápai legelő és rétgazdasági, valamint sertésgondozói tanfolyamra vonatkozó ismertetést. A közgyűlés délután fél 2-kor ért véget. Felhívás a gazdaközönséghez! A földmivelésügyi miniszter úr törvényjavaslatot terjesztett be a bor előállításának, kezelésének és forgal­mának szabályozásáról. A javaslat rövidesen a parlamentben tárgya­lásra kerül. Szükségesnek tartom, hogy az ér­dekeltek felfogását, óhajait megis­merjem s ezért e célból ma, vasárnap, október 20-án délután 5 óraüor a Belvárosi Katolikus Olvasókörben értekezletet tartunk. A gazdaközönséget és az érdek­lődőket erre a megbeszélésre ezen­nel ezúton tisztelettel meghívom. Hazafias tisztelettel Túri Béla országgyűlési képviselő. Frontharcos Bajtársak figyelmébe! A helybeli országzászló bizottság felkérésére a főcsoportunk is disz­őrséget állit vasár- és ünnepnapon­ként az országzászlóhoz. Elsőizben folyó hó 20-án vasárnap kerül ránk a sor. Az őrség kezdődik d. e. 9 órakor és tart a sötétség beálltáig. Felkérjük formaruhás bajtársainkat, hogy beosztásuk végett mielőbb je­lentkezzenek főcsoportunk titkáránál (Gazdasági Bank.) Ezúton is felhivjuk Bajtársaink figyelmét a vármegyei szervező, dr. vitéz Zsiga János c. százados által a vármegye területén megjelenő hír­lapokban közzétett felhívásra és arra, hogy minden beszervezett hadviselt frontharcos tartsa becsületbeli köte­lességének a szövetségbe még be nem lépett hadviseltek körében való propagandát. Ezúton is tudatjuk szövetségünk tagjaival és a többi hadviseltekkel, hogy az országos elnökség illetékes helyre eljuttatta a hadviseltek összes méltányos kívánságainak a lehető­séghez mért kielégítését célzó és arra alkalmas frontharcos törvény­tervezetet amelynek sikere és az ille­tékes tényezők által leendő elfoga­dása elsősorban attól függ, hogy a hadviseltek maguk mind egyetértés­sel támogatják-e a frontharcos veze­tőséget és mely kitartással szolgál­ják a frontharcos zászlót. Tehát nem csak kötelességünk, de saját jól felfogott érdekünk az, hogy a szövetség fejlődjék és a vidéki ala­kulatai is intenzív tevékenységet fejt senek ki. A felvétel iránt és minden más kérdésben felvilágosítást lehet (kapni kedden d. u, 7—8-ig a volt szent­tamási elemi iskolában. Vezetőség. ••••• •••••i»:»;»:o:»»:»j»i^ Zongoratanitás. Brenner Júlia okleveles zongoratanitónő iskolájá­ban — Sissai-u. 1 sz. — az okta­tás megkezdődött. Jelentkezni állan­dóan lehet. Tandij havi 12 P. Cso­portban olcsóbb. Kelengye vásznat sehol ne ve­gyen addig, amig meg nem győző­dik Illés Sándor cég olcsó árairól. tehet sávszélessége! szabőfyO£ftt! Egy gombfordítóssol a készülék működésének kétféle irányt szabhatunk. Egyik oltásban, szelektivitását o végtelenségig fokozhatjuk, tehát nineclyanlrávoli, vOöV kis állomás, amit tisztán ne vehetnénk. A gomb másik állásában a készülék működése^fetBígtninőségre von beállítva és szinte meglepetés, az az- eddig nen> hallott hamisítatlan plasztikus hang, amelyét az öfcsöves 555-ös Orion ^r6d\6 *nyvit hangortóinok. ORIOM-553 KAPHATÓ MM40&M Oft» ON ßADIOKeßCSÄE DŐWl Bemutatja: Szölgyémy Esztergom, Rákóczi-tér Egy különleges esztergomi ipar sikere Évekkel ezelőtt hallottuk, hogy Aalami helyi különlegességi házi­ipart kellene kifejleszteni, mint pl. egyes magyar vidékek kézimunkái, faragványai, vagy cserepes munkái, de a jóindulatú indítvány látszólag eredménytelen maradt. Am egy csendesen és céltudato­san dolgozó és a helyi lekicsinylés­től kedvét nem vesztett háziiparos úriasszony, dr. Katona Sándorné olyan téren teremtette meg ezt az esztergomi különlegességet, amelyre eddig senki sem gondolt: a házi szőttes szőnyegiparban. Jellemző a rendkívüli és művészies egyéni Íz­léssel készült szőnyegek hirére, hogy a „Magyar Lányok" lapjának „Ott­honunk" című rovata igy ír róluk: „a csíkozott modern rongyszőnyeg, igen olcsó, az esztergomiak olyan szépek, hogy a legelőkelőbb lakásba is beillenék." Ebből világosan látszik, hogy a háziszőttes szőnyegipar ma már szer­vesen egybeforrott Esztergom nevé­vel. Az üzem nagy és a városra nézve is jelentős diadalát azonban a kö­zelmúltban aratta, mikor az ujonan szervezett iparügyi minisztérium ma­gyarosan berendezett államtitkári hi­vatalának szőnyegeit Szily Kálmán miniszteri osztálytanácsos dr. Ka­tona Sándorné háziipari szövőüze­ménél rendelte meg. Arra a sikerre, melyet a szállított árú aratott, áll­jon itt vitéz Petneházy Antal állam­titkár levele: M. KIR. IPARÜGYI MINISZTÉRIUM. ÁLLAMTITKÁR. Budapest. 1935 szept.. 30 Nagyságos Asszonyom! A hivatal helyiségeibe rendelt szőnyegek leszállítása igen ked­ves alkalmat ad részemre arra, hogy Nagyságos Asszonyomnak teljes elismerésemet és hálás kö­szönetemet fejezzem ki azért a szép és rendes munkáért, amely­lyel a megrendelt szőnyegeket oly szépen és gyorsan elkészítette. Szívből kívánom, hogy szőnyeg­szövő ipara teljes sikerrel és jó eredménnyel folyjon továbbra is és hogy minden munkája, minden megrendelőjénél és vevőjénél olyan megelégedést érjen el, mint amilyent nálam elért. Köszönetem megismétlése mel­lett, fogadja kérem őszinte tisz­tem kifejezését. vitéz Petneházy Antal sk. Ehhez bővebb kommentár nem kell. Ha még hozzávesszük ehhez, hogy dr. Katona Sándorné iparmű­vészi nívójú szőttesei a súlyos ál­dozatok árán készített újszerű kira­katokban mennyire emelik városunk főterének szépségét, akkor csak a legmesszebbmenő elismerés hangján kívánhatunk további sikereket, eh­hez a város hírének növeléséhez nagyban hozzájáruló és igy maga­sabb érdekeket szolgáló iparművé­szi munkához. Csak aPfaff varrógép jár 30—40 évig csendesen javí­tás nélkül. — Egy edarnsitú: SCHENKEN0EL A. Esztergom JBL mm MU Mm. Októberi litániára hivó, lágyan csengő-bongó, szelí­den szárnyaló harangszó kopogtat be esténkint a házak s a szívek ajtaján. Odakünn szürkén leszálló őszi alkony hangtalan homályába burkolódzik a fázó város. A temp­lomok rácsos ablakán át pirosló gyertyafény sugárzik bele a korán leboruló őszi éjszakába. Kezemben a rózsafűzérrel, c sen­desen meghúzódom a merész bolt­iveket hordó oszlopok homályában. Könyörgő, egybeolvadó, monoton búgássál szárnyal az ima a bol­tozat fele s néha fojtott, nyomott, letompított tömegbe sűrűsödik a hang, mintha a rejtett őskeresz­tény katakombák földalatti mélyé­ből szűrődnék föl, szabadságért, megnyugvásért, lelki békéért, az üldözések, a szenvedések enyhülé­séért könyörögve ... 5 mintha ezek a cifra ruhába öltözött lányok, fakószinű nagy­kenáőbe burkolt öreg nénikék, hetyke áiákok és őszfürtű, gör­nyedthátú földmivesek is még mind Galerius vagy Traján csá­szár idejéből menekült őskeresz­tény katechumenek volnának, sze­mükben valami riadt félelem az üldözött óz kimerültsége látszik. Fáradt arcok, örömtelen szemek, bágyadt mozdulatok s a sírás ha­tárán libegő, tétovázó, könyörgő hang... Ott sir bennök az élet ezernyi búja, baja, a fiatal szivek reménytelensége s az öregedő lel­kek csalódottsága. A görnyedt vál­lak roskadtsága s a sovány tér­dek töröttsége nehéz élettérhek sú­lyáról beszél. De im, mintha fellobbanna a gyertya lángja, mintha kiegyene­sednének a csuklott térdek, fel­emelkednének a lehajtott fejek s reménykedő erővel szállna az ima hangja: — az oltár felől egy megnyugtató, bátorító, buzáitó ige száll a vergőáő szivek felé'. n ki érettünk a nehéz keresztet hor­dozta ..." Igen, Ki érettünk a szenvedések, a megaláztatások, a gyötrelmek nehéz keresztjét hordozta, im itt van közöttünk, ismeri bajainkat, kétségeinket, esettség Unkel s máris nyújtja felénk segitő karjait, hogy leemelje, megkönnyítse váltainkon az élet terhét, a szenvedések nehéz keresztjét...

Next

/
Oldalképek
Tartalom