Esztergom és Vidéke, 1935

1935-01-27 / 8.szám

198 *5január 27. ESZTERGOM és VIDÉKE 3 Dr. Paár Lajos 78 Péntek Pál 75 Dr. Tomanóczy József 73. Leadott összes szavazat: 84. Közegészségügyi bizottság: Dr. Eggenhoffer Béla 50 Etter Ödön 50 Henzer István 50 Dr. Jenny Géza 50 Keleti József 50 Vitéz Matus Gyula 50 Meszes Ferenc 56 Michl Géza 50 A főispán törvényadta jogánál fogva a következőket nevezte ki Komárom és Esztergom vármegyék tiszteletbeli tisztviselőivé: Tiszteletbeli főjegyzőkké: Dr. Závody Albin vm. II. főjegyzőt, F. Szabó Géza ny. főispán, orszgy. képviselőt (Budapest). Tiszteletbeli főszolgabírókká : Prikkel Mihály szolgabírót (Ko­márom). Maros Antal szolgabírót. Dr. Pékh Gyula szolgabírót. Dr. Kálmán Rudolf szolgabírót (Tata). Vitéz dr. Zsiga János vm. aljegy­zőt. Dr. Vécsei Kálmán, árvaszéki ül­nököt. Vizváry Viktor vm. aljegyzőt. Tiszteletbeli szolgabirákká : Dr. Mattyasóvszky Dénes vm. fo­galmazót. Dr. Gárdái István vm. közig, gya­kornokot. Dr. Jánoskuti József vm. közig, gyakornokot. Tiszteletbeli főügyészekké: Dr. Bakonyi Adolf ügyvédet (Ko­márom.) Dr. Berényi Róbert ügyvédet. Dr. Bóth Kornél ügyvédet (Komá­rom. Dr. Doroghy Kálmán ügyvédet (Budapest). Dr. Etter Jenő városi főügyészt. Az állam és a nemzet legfőbb üdve, a boldogulása megkívánja, hogy a fejlődés során előállott ujabb helyzetekben ujabb szemszögből vizsgáltassanak meg intézmények és amikor a görögkeleti szerb egyház so­hasem tett másról tanúságot, csak igen józan önmérséklésről és nem nyilatkozott meg túlságosan egyön­tetűen és lelkesedéssel a magyar állameszme mellett, mert félszem­mel mindig átsandit azon a véres és fájdalmas nyitott seben át, amit demarkációs vonalnak vagy trianoni határnak neveznek. A keresztfán szenvedő Magyarország vérző se­beire nem akartak irt csöpögtetni a szerb testvéreink, akik évszázadok óta itt laknak mint betolakodott menekültek, akiknek azonban min­dig szük volt Macedonia, akik soha­sem voltak megelégedve és a nem­zetegyházi kongresszusokon, Kar­loczán, követelték az önnálló Vajda­ságot, a szélső autonómiát és a tel­jes függetlenséget vallási kérdé­sekben. Nem láttuk őket sohasem, ami­kor arról van szó, hogy Magyaror­szágot le kell venni, mielőtt elvér­zik a trianoni keresztről. Sohasem hallottam még, hogy a görögkeleti szerb egyházi méltóság rredenta lett volna. Nádler István 50 Dr. Paletta Viktor 50 Id. Rüdiger István 50 Szijj Bálint 45 Vizváry Mihály 56 Dr. Zwillinger Ferenc 45. Leadott összes szavazat: 56. A kinevezett tb. tisztviselők s Frey Vilmos dr. alispán, mint a köz­ponti választmány elnöke leteszik a hivatalos esküt s ezzel negyedhá­rom órakor végetért az vármegye új ciklusának első közgyűlése. Dr. Garzuly József ügyvédet (Tata). Dr. Gróh József ügyvédet. Dr. Hamar Árpád ügyvédet (Buda pest). Dr. Jármy István ügyvédet. Dr. Kőmsves László ügyvédet. Dr. Mattyasóvszky Béla ügyvédet. Dr. Mocsi Aba ügyvédet (Tata). Dr. Müller Győző ügyvédet (Buda­pest). Dr. Pogány Jenő ügyvédet (Tata). Dr. Popper Dezső ügyvédet. Dr. Szabó Kálmán városi főügyészt (Komárom). Dr. Szegedy József ügyvédet. Dr. Troykó Imre ügyvédet (Tata). Dr. Tomanóczy József ügyvédet (Komárom). Dr. Virágh Zsigmond ügyvédet (Tata). Dr. Walter Károly ügyvédet (Buda­pest). Dr. Wimmer Károly ügyvédet (Budapest). Tiszteletbeli alügyíszekké. Dr. Szalay Gyula ügyvédet. Dr. Szabó Mihály ügyvédet. Tiszteletbeli vármegyei tiszti főorvosokká: Dr. Schleiffer Mátyás járási orvost. Dr. Virágh Elemér járási orvost (Tata). Dr. Berényi Zsigmond városi tiszti orvost. Tiszteletbeli járási orvossá: Dr. Szemző Kázmér körorvost (Bán­hida). A népek testvériesülése, az örök béke, azok lázálmok, mert az egy akol és egy pásztor kora sohasem fog elkövetkezni. A szerbek és a románok már ta­nultak a mult tapasztalatain és ami­kor Jugoszláviában nem engednek meg egyetlen magyar tanítóképzőt sem működni, akkor, amikor a kis­gyerekek az első elemiben cirill ákom­bákomokat tanulnak, akkor ők jól fogták fel a tényleges helyzetet. Tűzzel és vassal nacionalizálni, aki nem paríroz, annak kitekerni a nyakát, ott van a bíróság és a köz­igazgatás a politikai jellegű bűn­cselekményekre, ott van az adóki­vetés a vagyonra. Nemrég tiltotta ki a belgrádi kormány az összes ma­gyar sajtótermékeket. Koldussá és szlávvá tenni a ma­gyarságot, hogy megtörjön a Kossuth­kutya, ez a kolonicsi jelszó van fel­írva, úgy a hivatalos, mint a nem­hivatalos állami és társadalmi gépe­zetek zászlójára. Az utódállamok népeinek nacionalizmusa barbár és türelmetlen. Az „átkos" magyar liberalizmus, amely megengedte, hogy terebé­lyesre és nagyra nőjjön az állam­ellenes elemek organizmusa. A szentesi eset csak egy jel, hogy maguk az autokefal szerb egyház hivei nincsenek megelégedve a pap­jaikkal és nincs meg a harmónia a felsőbbség és a hivek között. Azon­ban az új alapítás és a kivonulás, egy be nem vett vallásfelekezetbe való átlépés, ezek már a paródiái a komoly és tényleg számba jöhető egyházi vonatkozású mozgalmak­nak. Itt' csak az egyéni érvényesülés és valószínűleg a hitvány anyagi érdekek a rugói annak, ami tör­ténik. A nagy nemzeti szempontokból, ezek a jelentéktelen események nem sok vizet zavarnak, csak legfeljebb ezek is bizonyítékul szolgálnak, hogy a görögkeleti szerb egyház körül Magyarországon nincs minden rend­ben. A szerbek materialista világné­zete és az erős francia befolyás a politikai élet irányításába, a sza­badkőműves páholyok irányító és vezető tevékenysége az egyházi kö­röket háttérbe szorítják és amig a francia befolyás pénzzel és eszmék­kel támogatja a mai uralmon lévő osztályt, akik a magyarellenes ér­zésekben élik ki magukat, addig az egyház csak segítségükre van és igyekszik fedezni ezeket a dolgo­kat, jóllehet az irányítás a kezük­ből kicsúszott és a i-párizsi „Grand Orient" páholynak több szava van a szerb politikai és diplomáciai kér­désekben, mint a Varnava metro­politának. Azonban más az egyház helyzete — már a pravoszláv autokefal gö rögkeleti szerb egyház helyzete — Jugoszláviában és minálunk. Mi elvártuk volna, hogy a görög­keleti szerb egyházközség elszakad elsősorban a karlócai patriarchától, mint ahogy a szerbek beleszóltak a római katolikus ügyekbe és siettek konkordátumot kötni és a bácskai katolikusoknak el kellett szakadni a kalocsai érsekségtől és Szabadkán megalakult a bácskai uj katolikus püspökség, amelynek hatalmas bir­tokai maradtak a megszállott terü­leten, a híres bácsi egyházi birto­kok, amelyek valaha a kalocsai ér­sekség tulajdonát képezték Bács községben 10.822 katasztrális hold, Bácsujfalu községben 722 katasztrá­lis hold príma bácskai föld, felbe­csülhetetlen érték. A szerbek tudtak gondoskodni arról, hogy a bácskai bunyevácok és magyarok katolikus tömegei azon­nal szakadjanak el egyházilag is a kalocsai érsekségtől és megalakí­tották az uj, immár jugoszláv sza­badkai katolikus püspökséget, de még 1918 óta nem hallottuk, hogy a budai görögkeleti szerb püspök elszakadt volna a karlócai pat­riarchától. Es nincs, aki megkérdezze, hogy ez lehetséges-e és miért nem tör­ténik ezen a téren valamilyen in­tézkedés. Timeo danaos, hiába a hosszú török uralom átalakította a szerbe­ket egyrészt a keleti ravaszság, de a keleti kegyetlenség és a rossz­indulat is úrrá lett felettük és na* gyon messze van az ő állami be­rendezésük és az egész állami struk­túrájuk attól, amit nyugati és kö­zépeurópai kultúrának és fejlettebb állami életnek neveznek. Az erőszak és a kegyetlenség, szitkozódás és negligálása minden nyugati és bevett szokásnak, han­goskodás és verekedés, ezek az ér­vek a parlamentben, szónoklatok helyett gépfegyverszerű tüzelés a horvát képviselőkre, az egyes, más nézeten lévőkkel szemben a leg­eredményesebb propaganda a köz­vetlen fejbeverés, esetleg puskatus­sal, vagy revolveraggyal. Beszélj szerbül, hogy az egész világ megértsen, ez a jelszó, pedig ez nem üres szólásmód, hanem va­lódi meggyőződés. Ilyen országban székel a magyar görögkeletiek legfőbb egyházi fó­ruma, vájjon még meddig ? De azt hiszem ennek az irány­zatnak vége és a liberális irány he­lyett az egyedül helyes út az, ami a szélső nacionalizmus zászlajára van felírva, mert kétszeresen kell éreznünk azt a szivbemarkoló pár szót, amitől könnyes lesz a sze­münk, hogy „a nagyvilágon e kivül nincsen számodra hely". Minden intézményünk, az egész állami berendezkedésünk, minden megmozdulásunk, minden cseleke­detünk egy irányba kell, hogy ha­ladjon az öncélúság felé. Ki kell válogatni az intézmények­ből, akármennyi tradíció is tapad hozzájuk, azokat, amelyek a naci- „ onalista irányzatot szolgálják és ki "H­kell gyomlálni mindent, ami idegen, V ami nem a diadalmas Nagymagyar- ­ország visszaállítását van hivatva ^ szolgálni. 5 (Vége.) dr. Csányi Tibor Uj tiszteletbeli tisztviselők mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Kihalt görögkeleti szerb egyház­községek vagyonáról Felmentették az Eternit-Müvek Bt. tiszt­viselőit a vesztegetés vádja alól A budapesti büntetőtörvényszék f hó 21. és 22-én tárgyalta Lavotta Gyula ny. székesfővárosi műszaki tanácsos, Klein Mór, a nyer^esujfa­lui Eternit Művek R. T. cégvezető­igazgatója és Székely Hugó, az Éter nit tisztviselője megvesztegetési bűn­ügyét. Az ügyészség ugyanis azzal vádolta az Eternit tisztviselőit, hogy 1700 pengővel megvesztegették La­votta műszaki tanácsost. Patay István törvényszéki elnök a tárgyaláson különféle iratokat is­mertetett, köztük a székesfőváros fegyelmi bíróságának ítéletét, amely megállapította, hogy Lavotta Gyula műszaki tanácsos fegyelmi vétséget követett el és ezért hivatalvesztéssel sújtotta. Lavotta felebbezett a fe­gyelmi bírósági határozattal szem­ben. A közigazgatási bíróság meg­változtatta az elsőfokú döntést és Lavottát a szolgálat alóli felmentéssel büntette, mire a polgármester nyug­díjazta. A tárgyaláson mindhárom vádlott tagadta, hogy megvesztegetés történt volna, mert csupán Lavotta régebbi műszaki munkáit kívánták ezzel az összeggel kiegyenlíteni. Dr. Bary Zoltán kir. ügyész vád­valamint dr. Patzner Jenő, dr. Án­gyán Béla és dr. Kartsoke Lajos vé­dőbeszéde után a törvényszék több mint egy órai tanácskozás után fel­mentette mindhárom vádlottat az el­lenük emelt vádak alól azzal a meg­okolással, hogy a rendelkezésre álló adatok nem igazolják bűnösségüket. A megokolás szerint nem nyert be­igazolást, hogy Lavotta Gyula a ju­talmat a cég érdekében kifejtett ked­vezésekkel kapcsolatos jutalékként kapta, ellenkezőleg az a védekezés nyert megerősítést, hogy régebben az Eternit-pala tökéletesítését ered­ményező műszaki tanácsok honorá­riuma volt az 1700 pengő. Ilyen kö­rülmények között a törvényszék nem állapíthatta meg sem Klein Mór, sem Székely Hugó bűnösségét. A felmentő ítélet miatt a királyi ügyész felebbezést jelentett be. A „Templom egere" a legmaibb, a legmulatságosabb vígjáték. Minden­kinek meg kell néznie. Hócipő, sárcipő, házicipő legol­csóbban Keménynél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom