Esztergom és Vidéke, 1935

1935-10-06 / 78.szám

2 ESZTERGOM Is VIDÉKE 1985. október 6 tására évenkint az Országzászlónál legalább egy ifjúsági ünnepélyt kell tartani. Az Országzászló alapokmánya Az Országzászló alapokmányát a bizottság 1935. május 28-án a mű fundamentámában egy hermetikusan elzárt üveghengerben helyezte el az aznap megjelent „Nemzeti Újság" és az esztergomi újságok lapszámaival együtt. Számos meghívott 10—11 éves gyermek jelenlétében, akik emberi számítás szerint legtöbb ideig lehetnek élő tanúi ezen eseményeknek. Az elhelyezett alapokmány a következő : EMLÉKIRAT az esztergomi Országzászló emlékművének felállításáról. Mi alulírottak, mint az esztergomi Országzászló bizottság tagjai, aláírásunkkal tanúságot teszünk arról, hogy a Társadalmi Egyesületek Szövetsége Komárom-Esztergom vármegyei kerületének kezdeményezésére, Komárom-Esztergom k. e. egyesített vármegyék törvényhatóságának adománya és Esztergom szab. kir. megyei város közönsége közadakozásból ugyan, de nem kis részben a város polgármesterének hivatali hatáskörében nyújtott támogatás által, ifjú Toldy János mérnök tervei szerint és kivitelezése mellett, amit díjtalanul bocsátott rendelkezésünkre, itt a nemzetközivé lett Nagy-Dunának a partján, a Kis-Duna-ág beömlésénél adódó földnyúlványon, az egyezer éven át magyar katolikus élet fényét hirdető esztergomi főtemplom lábainál, a magyar történelem számos dicsőséges és fájdalmas eseménye által megszentelt helyen, Párkány mezővárossal szemben, amely ezidő szerint Cseh-Szlovák állam uralma alatt él, Országzászlót emeltünk, amelynek az a rendeltetése, hogy félárbocra engedett nemzeti zászlójával mindenkit figyelmeztessen Nagymagyarországra és különösen arra, hogy minden magyar polgár — nő és férfi, ifjú és öreg — egyaránt akkép köteles élni, hogy minden cselekedetével szolgálja Nagy-Magyarország visszaállítását. Ezen emlékiratot alulírottak a Mindenhatóhoz és Magyarország Nagyasszonyához, a Boldogságos Szűz Máriához intézett azon alázatos imádságunkkal helyezzük el hogy nemesítse meg munkásságunkat, fokozza erőinket és összetartásunkat, tegye áldozatossá életünket a Hazáért és mielőbb adja vissza nekünk szeretett Nagy-Magyarországunkat, a Kárpátok összes bérceit és Fiúméban parányi tengerünket. Ezen emlékiratot az emlékmű fundamentumában elhelyeztük az Úr 1935. évének május havában. Ezen emlékirattal elhelyeztük a mű alapkövénél a Nagy-Magyarország megszentelt földjének kis mennyiségét, amit az Ereklyés-országzászló Nagybizottság bocsátott rendelkezésünkre, végül az elhelyezés napján megje lent egy budapesti és két esztergomi hírlapot. És mindez történt akkor, amidőn vitéz nagybányai Horthy Miklós volt Magyarország kormányzója, doctor Serédi Jusztinián, a római szentegyház bibornoka az ország hercegprímása és Esztergom érseke, vitéz jákfai Gömbös Gyula Magyarország miniszterelnöke, doctor Radocsay László Komárom és Esztergom egyelőre egyesitett vármegyék főispánja, doctor Frey Vilmos alispánja és Glatz Gyula Esztergom szabad királyi megyei város polgármestere. Az Úr kegyelme őrizze nemzetünk minden jóakaratú fiát és adja vissza nekünk régi nagy hazánkat. Kelt ezen emlékiratunk Esztergomban az 1935. év május havának huszonnyolcadik, vagyis Szent Ágoston papján. Az Országzászló diszőrsége Minden ünnepélyes alkalommal az országosan elfogadott szabályok szerint az Országzászlónál díszőrségnek kell szolgálatot teljesíteni. Ezt a díszőrséget Esztergomban a leventék és a cserkészek fogják adni. Kérelem a további adakozásra Az Országzászló költségeinek fedezetéhez még mintegy 300 pengő hiányzik. Igen sokan vannak Esztergomban jómódú magánosok és intézmények, akik eddig még egy fillérrel sem járultak hozzá ezen műhöz. Szeretettel kérjük, küldjék el adományaikat a cél megjelölésével bármelyik esztergomi pénzintézethez. A felavatás alkalmával perselyekkel fognak körüljárni és a jelenlevőktől az Országzászlóra adományokat gyűjteni. Szent István kultuszának emlékei Esztergomban Szent István egykori fővárosa, születésének helye természetszerűen hivatott őrzője és képviselője a nagy király kultuszának és emlékének. Nem csoda tehát, hogy ennek a kultusznak Esztergomban ma is aránylag sok emlékét találjuk. A szent király ereklyéiből vajmi kevés ismeretes. A szent Jobbot — régiesen Szent Jognak mondották — Budán őrzik, de az esztergomi bazilika kincstárában van az az ezüst ereklyetartó, melyben a szent Jobbot Scitovszky primás idejéig őrizték. Ekkor a magyar püspöki kar által készíttetett új ereklyetartóban helyezték el, a régit pedig a primás Esztergomba hozatta, ma a kassai vértanuk ereklyéi vannak benne. Hasonlóan Esztergomba került annak a finom arannyal gazdagon díszített brokát párnácskának egy kis része is, melyen egykor a szent Jobb nyugodott és amely Mária Terézia királynőnek saját kézimunkája volt. Ez a kis darab ma a Régészeti Múzeumban látható. Ugyanitt van egy kis másolata a szent Jobbnak, valószínűleg valamely kedvesnővér munkája ugyancsak 1862 tájáról, amikor a 9

zent Jobbot uj ereklyetartóba tették és igy az érdeklődés jobban feléje fordult. Első királyunk valóságos ereklyéje is van a bazilika kincstárában: I egy koponyacsont. Ez ma Szent Imre és Szent László ereklyéivel együtt egy gótikus 68 cm. magas ereklyetartóban van elhelyezve. Ezt az ereklyetartót Scitovszky János primás Brix és Anders ötvösöknél készíttette, az ereklyéket 1855 január 12.-én belehelyezte és a következő évben a bazilikának ajándékozta. Azelőtt (1807 óta) az ereklyék más ugyancsak a magyar szent koronával díszített ereklyetartóban voltak elhelyezve, melyben ma Szt. Lukács és Szt. Máté apostolok ereklyéi nyugosznak. 1807 előtt az ereklye Szent István ezüst szobrában volt, de ez a szobor 1809 ben a napóleoni háború költségeire beolvasztatott. (Hasonló sorsra jutott Szent Istvánnak egy másik ezüst szobra, melyet a káptalan 1773-ban csináltátott). 1635 előtt, mikor a szobor készült, az ereklyének aranyozott ezüst kar-alakú ereklyetartója volt Szent Imre ereklyéjével együtt. Igy volt már 1553-ban is, amikortól pontos följegyzések szólnak róla, de mint itt őrzött ereklyét már régebben is emiitik. A bazilika kincstárának rendkivül hatalmas monstranciáján, Esterházy Imre primás ajándékán (1729) szintén látható Szent István alakja (a felső oszlopos részen). Rajta van Kutassy János érsek gyönyörű miseruháján is, mely a XV. században készült, az érsek 1590-ben szerezte. Ennek keresztjén baldachin alatt díszes himzés állítja elénk a szent király alakját. A leltárak beszélnek még egy Kutassy-féle miseruháról. Ez állítólag Szent István ruhájából készült, de ma semmi nyoma. Szent István tiszteletére külön templomot 1771-ben Mária Terézia építtetett Esztergomban a mai bazilika helyén. Homlokzatán a Szent István-renden látható cimer mellett ott állott Szent István (és Szent László) hatalmas szobra. A bazilika építése alkalmával ez a kis templom egészen eltűnt, ma már nyoma sincs. Szent István különleges kultuszának szolgálatában áll manap a várhegyen az a diszes kápolna-jellegű helyiség, mely a most föltárásra került III. Béla-kori király palota egy termének bizonyult. E sorok irója már 1929—30-ban kifejezte gyanúját, hogy jelen formájjában későbbi alkotás. E véleménye azóta csak megerősödött, de ez nem zárja ki, hogy a helyet ne tartsuk Szent István szülőhelyének tekintettel arra is, hogy a királyi palotában való elhelyezkedése is a királyné lakosztályához tartozó diszes helyiségének igazolja. — Lényegében tehát III. Béla korában csak átépítésen ment keresztül. Mostani fényes kifestését 1874-ben nyerte, amikor a Jobbszt testvérek végezték a festést és Simor primás rendeletére Lippert építész kisebb átalakításokat eszközölt (ablakok, bejárat). A Szent Istvánkápolna néven ismert helyiség eszerint valóban méltó arra, hogy kegyelettel lépjünk be ajtaján és viszszaállíttassék eredeti formájába. Magában a bazilikában a jobboldali kereszthajó oltáránál találkozunk Szt. István alakjával. A magyar szentek oltárának hatalmas festményei állítják elénk, amint Szent Adalbert megkereszteli, amint a király maga apostolkodik (két oldalt) és amint az országot fölajánlja a Nagyasszonynak (középen). Ez utóbbi képet a főoltár képének művésze, Grigoletti kezdte festeni, de Mayer bécsi festő fejezte be. Megtaláljuk Szent Istvánt a Szent Márton tiszteletére emelt oltár bronz domborművein is, melyeken Kiss György Szent István fogadalmát, a Koppánnyal vivott harcot és Pannonhalma alapítását mutatja be. (Vovet, Vincit, Implet). A bazilika sekrestyéjéből a káptalan tanácstermébe lépve, ismét nagy terjedelmű képet látunk: Hess Mihály egri festő művét — Szent István megkeresztelése, — melyet Király József pécsi püspök bőkezűségéből a főoitár oltárképének szánt. A téli kápolna ismét Szent István nagy tiszteletéről tanúskodik. Az oltáron ott áll Szent István szobra és a falfestményeken — MagasiNémeth Gábor művei — ugyancsak ott találjuk az ő alakját. Nem hagyhatjuk említés nélkül a Bakács-kápolna oltárának Szent István szobrát sem, mely nem az oltárt épitő Ferrucci műve ugyan, de mindenesetre ügyes alkotása a bazilika építésénél egyébként is foglalkoztatott Delia Vedovának. A bazilikának a Duna felé néző frontján szintén megtaláljuk a nagy király alakját. Ott áll mint szobor, Kiss György alkotása. A könnyű horganyból készült szobor Casagrande hatalmas kőszobrának helyére került, mert ennek súlya az épület biztonságát fenyegette. A nagy szobor feje sokáig látható volt a primási palota udvarán. Egészen eltűnt a 25 mm. súlyú Szent István harang, melynek finom ércét a világháborúban hadi célokra requirálták. Ma is látható azonban az a bárok kőszobor, melyet Szent László szobrával együtt Hebenstreit szobrász készített és a mai bazilika terének bejáratánál áll. A bazilika szomszédságában a szeminárium hatalmas épületében Szent István szintén megkülönböztetett tiszteletben részesül. Róla van elnevezve az ősrégi intézet. Kápolnájában gyönyörű színekben pompázó üvegfestmény örökíti meg a szent király alakját. Az ebédlő hatalmas termében szép bárok kép állítja első apostoli királyunkat az ifjú leviták elé. A szenttamási Kápolna-utca elején csinos bárok templom emelkedik Szent István király tiszteletére. Már annak a kis emelkedésnek is, mely egészen külön válik a Szent Tamáshegytől, tulajdonképpen Szent István hegy a neve. Hogy miért éppen itt épült a kis templom, annak magyarázata kétségen kivül az, hogy amikor II. József a sérelmes intézkedései miatt elkeseredett nemzetet ki akarván engesztelni, a szent koronát Bécsből viszszaszállíttatta Budára, 1790-ben egy napig a szomszéd Káptalan-házban volt kitéve közszemlére. A kápolna eredeti oltárképe ma már nem látható, helyette Majer István püspök, a népszerű István bácsi festetett uj oltárképet Szent Istvánnak 1875-ben. Ez ugyan nem éppen műremek, és igy nem igen tudja pótolni az elveszett eredetit. Annál inkább mondhatjuk ezt, mert a szentély menyezetén a templom építésével láthatóan egykorú falfestmény igen érdekes: a Szent Jobb megdicsőülését ábrázolja, egészen egyéni felfogásban, a négy sarokra festve pedig a Szent Jobb gyógyító erejét szimbolizáló sánták-bénák láthatók. A vizivárosi plébániatemplomban szintén nem hiányzanak Szent István kultuszának emlékei. A főhajó mennyezetén az első jobboldali fali | képen őt látjuk ábrázolva, amint az országot fölajánlja a Szűzanyának. A bejárattól számítva az első baloldali oltár szintén az ő tiszteletére van szentelve bárok oltárképével, mely a szent királyt fiával, Szent Imrével együtt állítja elénk. A Bibliothékában elhelyezett Régészeti Múzeum a már emiitett tárgyakon kivül érdekes népies jellegű Szent István szobrot is őriz : valószínűleg a XVIII. század végéről való. Jellemző, hogy a régiek Szent Istvánt általában csizmában szerették ábrázolni: ez a magyarázata, hogy a csizmadiák különösen tisztelték mint patrónusukat, de azért alakja igen sokszor ott van a többi céhek hivatalos iratain is, Esztergomban rendszerint a bal alsó sarokban, pl. a molnároknál, szabóknál (Sajnos, az ujabb időkben már letűnt róluk). A Bibliothéka szomszédságában, Reviczky Elemér főszolgabíró lakásán szintén van egy helyes bárok Szent István-szobor, mely oda a szőgyéni templom lomtárából került. Folyt. köv. —ß— Kézimunkafonalak dús választékban Keménynél. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Intézeti ruhaszövetek, csíkos és sima bluz vásznak legolcsóbbak illés Sándor divatárú üzletében.