Esztergom és Vidéke, 1935

1935-09-26 / 75.szám

A főispán Ötnegyed, az alispán egy évi működés után tovább folytatják munkásságukat, melyet eddig is megbecsülés kisért. Bízunk abban, hogy főispánunk a másik három vármegyénél is eléri azt a bizalmat és megértést, amit nálunk oly ha­mar kiérdemelt. A kettős vármegye szeretetéhez a másik három várme­gye és Győr városa is őszintén hoz­zájárul. (P. L.) Mindent a gyermekért! Még cseng fülünkben a Kormányzó­nak Harkányban elhangzott hatal­mas szózata a gyermek megmentése érdekében. A gyermek sorsa felől tanácskozik e napokban az Országos Katolikus Nagygyűlés is. Míg a legfelsőbb fórumok nagy­részt a jövendő gyermekgenerációról való gondoskodást tűzik ki tárgya­lásaik napirendjére, addig e szerény sorok célja véleményt nyilvánítani a már meglévő, tehát a jelenleg élő gyermeknemzedék testi erőinek gya­rapodását és feljavítását célzó intéz­kedésekről az iskola szempontjából. Hajdanában nem igen törődtek a gyermek testi erőinek fejlesztésével, inkább a lelkiekre fektették a fő­súlyt. Pedig a hagyomány szerint Jézus arra intett: „Vigyázzatok tes­tetekre, hogy a lélek lakozhassék benne." Az új iskola már megszív­leli ez intelmet és programmjába veszi a test-kultusz ápolását. A testnevelés előkelő helyet fog­lal el az oktatás tantervében. A já­ték, a torna, az úszás, a vívás, a cserkészet és még számos sport űzése szolgálja a fenti célt. Ezt alá­támasztja a gyermekek oktatása az erdei iskolákban, a gyermek ebédel­tetési-akciók és a gyermeknyaral­tatás is. Ámde mindez intézkedések a tömegnevelést szolgálják. Nézetem szerint azonban szüksé­ges volna a gyermeket egyénenkint istápolni, ahogy hajdan a spártaiak minden egyes gyermek életképessé­gét vizsgálgatták. (Persze nálunk a Taygetos-hegy mellőzésével.) Ezt ma már nagyobb városokban meghono­sított iskolaorvosi intézmény szor­galmazza, azonban ez is csak fél­munkát végez, mert az iskolaorvos csak vizsgál, de nem gyógyít. Nem pedig azért, mert a részére meg­szabott díjazásért nem élhet csupán az iskolának. Ha tehát igazán egészséges nem­zedéket óhajtunk nevelni, akkor a gyermek egészségét előmozdító in­tézkedéseinket gyökeresen meg kell változtatnunk. A népes iskolákhoz legalább két, a kisebb, különösen a falusi iskolákhoz, egy orvost kell kinevezni, ki ne csak megállapítsa, hanem gyógyítsa is a bajt. Ily radi­kális intézkedés ma annál inkább is kívánatos, mert a városi szülő ke­nyeret adni gyermekének még tud, de orvosra és patikára nem jut neki A falusi nép pedig — mint tudjuk — a beteg tehenéhez hív orvost, de gyermekéhez nem, amiért az azután elcsenevészedik, elsatnyul és elpusztul. Az iskolához kinevezett orvosnak módot kell nyújtani, hogy hivatását teljesen az iskolának szentelhesse. Ez esetben rendelőjét az intézetbe kell elhelyeznie. Minden egyes gyer­mekről egészségi katasztert fektet fel. Ez azért is fontos, mert esetleg egy­kor nagy szolgálatot tehet katonai vagy polgári büntető biróság által hozott végzetszerű ítélet elhárításá­ban. Ebbe bejegyzi a gyermek egészségi állapotát. Nevezetesen an­nak testi súlyát, tüdőjéről, szivéről, hátgerincéről, nyakmirigyeiről, man­duláiról, érzékszerveiről és fogazatá­ról nyert tapasztalatait. Serdültek egészségi állapota nem gátolja-e az általuk megválasztott pályán való boldogulásukat. A gyermekkel való elbeszélgetés során annak szellemi képességeivel ismerkedik meg az orvos. Bepillantást nyer szociális életviszonyaiba. A városi és falusi gyermek pénzkeresetre tesz szert, megtudja az orvos: mily munkát végez ez és mire fordítja pénzét ? Lakviszonyai után érdeklődve: váj­jon kivel osztja meg a gyermek az ő fekhelyét? Használ-e fogkefét és miként? Hogy táplálkozik? Ismeri-e a gyermek a dohányzás és szeszes italok káros voltát? A felmerült jelentősebb testi ba­jokról azután jelentést tesz az iskola­orvos az iskola igazgatójának. Együt­tes munkálkodásukkal felhívják a szülők figyelmét az orvosoltatásra. A gyógyszereket a módosabb szülők maguk szerzik meg, a szegényebb gyermekekét a nyilvános betegpénz­tárak, vagy az iskola födözi. A szociálhigiénia ily radikális meg­reformálásával nevelhetünk igazán egészséges nemzedéket. Ez nagy anyagi áldozatokat igényel ugyan, de érdemes a gyermekért minden áldozatot meghozni, mert csakis ily módon valósíthatjuk meg a nemzet jövőbeni nagyságát és hatalmát. Az orvostársadalom sorsán pedig na­gyot lendítünk. Sa. S. Vármegyénk 1936. évi költségvetése Komárom és Esztergom közigaz­gatásilag egyelőre egyesitett várme­gyék jövő évi költségvetését a leg­utóbb tartott törvényhatósági köz­gyűlés az alábbiakban hagyta jóvá: Háztartási alap: szükséglete . 268.416 P . fedezete 24.042 „ hiánya 244.374 „ Nyugdíj alap : szükséglete 292.352 P fedezete 28.752 „ hiánya 263.600 „ Különféle alapok: szükséglete 2.000 P fedezete 400 „ Az Öreg Hollók és a város fiatalsága a Stefánia Szövetségért „A cserkész, ahol tud, segíti" írja elő a legszebb cserkész törvény, a harmadik. Énnek a törvénynek pa­rancsoló szellemében cselekedtek az Öreg Hollók akkor, amikor a Stefánia Szövetség helyi csoportjának felké­résére október hó 12. és 13.-ára színdarab rendezését vállalták el. Az előadások tiszta jövedelmét a hely­beli csecsemővédelem javára fordít­ják. Városunk nagyszámú férfi fiatal­sága lelkesen csatlakozott az öreg Hollókhoz a nemes cél érdekében. Ugyanis az előadandó színdarab Her­ceg Ferenc örökszép hazafias tárgyú színműve a „Fekete lovas", mely­nek igen sok férfi szereplője van. A női szerepeket az Öreg Hollók mű­kedvelő gárdájának kiváló és kipró­bált hölgytagjai vállalták. A próbák már megkezdődtek és a siker biztató reményét vetik előre. Érdekessége lesz az előadásnak, hogy több, ma még ismeretlen mű­kedvelő szinész fog bemutatkozni, akiknek szereplése, mint a próbák­ból már is megállapítható, igen kel­lemes meglepetést fog szerezni a közönségnek. A „Fekete lovas" kosztümös da­rab — az 1848—49 es szabadság harc idején játszódik — s mint ilyennek látványosságát nagyban fog­ják emelni a korhű ruhák is. hiánya 1.600 „ Összes szükséglet: 562.768 P fedezet 53.194 „ hiány 509.574 „ Adó alap: megyei városokban 394.521 P községekben 1,747.753 „ összesen 2,142.274 „ Javasolt vm. pótadó; a városokat terhelőleg 141 % a községeket „ 26"2% Előző évi pótadó a városokban 13% volt, tehát emelkedett 11 «Vo­kal, a községekben pedig 243% volt, itt az emelkedés 1'9%. A pótadó emelkedés oka az adó­alapnak 10.888 pengővel és a bevé­teleknek 6.000 pengővel való csök­kenésén kivül az alábbi kiadási té­telek okozták: 1. épület átalakításra 6.416 pengő, 2. Revíziós Ligának szóló adomány 1.500 pengővel való emelése és 3. a tűzrendészeti fel­ügyelő 7.593 pengős illetményének beállítása. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. A héten a Kerschbaummayer­gyógyszertár tart éjjeli szolga latot. Esküvő. Baumgartner Ilonka és Sólymost Ferenc f. hó 29-én, vasár­nap d. u. 5 órakor tartják esküvő­jüket a dorogi plébániatemplomban Halálozás. Tyehlár György volt dági biró f. hó 18 án 73 éves korá­ban Dágon meghalt. Hősi emlékmű leleplezése Mo­gyorósbányán. Mogyorósbánya la kossága vasárnap délelőtt fogja ün­nepélyes keretek között felavatni a világháborúban elesett hőseinek em­lékművét. A felavató beszédet Re viczky Elemér fogja mondani, mig annak megáldását Koller József sza lézi igazgató végzi. Utána társas­ebéd lesz Oláh Béla vendéglőjében. Az esztergomi Credo Egyesü­let Felber Gyula dr. belvárosi plébá nos, elnök vezetésével résztvesz £ szombaton, f. hó 28-án d. u. 6 óra­kor Budapesten a Kat. Nagygyűlés keretében rendezendő országos Cre do diszgyűlésen. Akik részt akarnak venni e diszgyűlésen, azok jelenje nek meg pontosan a szombaton dél után az 1 órakor induló vonatnál. Kurták a pályázatot a vlzivá rosi plébániára. Dr. Serédi Jusz .tinián bibornok hercegprímás a Ke knényfy K. Dániel halálával megüre jsedett vizivárosi plébániai javada iomra a pályázatot legutóbb kibo |csátott körlevelében közzétette. A pályázat határideje október 31. A plébánosi állást, mint kegyúr, a her cegprimás tölti be. Lelkigyakorlatok a Szent Anna templom híveinek. Bayler István, a Szent Anna-templom és zárda agi­lis lelkésze rövid esztergomi tartóz kodásával kivívta a hivek tiszteletét és megbecsülését. Mult héten fel­hívták figyelmünket arra az újfajta lelkigyakorlatra, amelyet Számord Ignác utóda dr. Felber Gyula belvá rosi plébánossal karöltve rendezett Vasárnap volt ugyanis a szivgárda tagfelvétel, azt előzte meg a három napos lelkigyakorlat, amelyet a Szent Anna és Szent István iskolák nö­vendékei részére tartott P. Polgár S. J. a gyermeki lélek nagy isme­rője. De nemcsak a gyermekek, ha­nem a szülők is lelkigyakorlatoztak ebben az időben. A Belvárosi Olvasó­kör nagytermében délelőtt a gyer­mekek, este pedig a szülők részére volt szentbeszéd, melyen igen sokan vettek részt Különösen a gyerme­kek részére tartott lelkigyakorlat volt teljesen újszerű mese és példák sűrű közbeiktatásával fogták meg a fogé kony gyermeki lelkeket. A tél folya­mán ismét ellátogat Esztergomba a kiváló jezsuita páter, amikor a Szent Imre és a többi iskolák gyermekei szivében gyümölcsözteti majd a gyer­meki lélek ismeretét és szeretetének apostolkodását. Október elején megalakítják a felvidéki püspökséget. A Li­dove Noviny értesülése szerint ok­tóber elején megkezdődik a Vati­kánnal kötött modus vivendi vég­rehajtása. Addigra befejeződik az egyházi javak gazdasági állományá­nak felülvizsgálása s október elején a közoktatásügyi minisztérium meg­bízottai és Jantausch nagyszombati püspöki adminisztrátor aláírják a felülvizsgálat eredményéről, valamint az egyházi javak átadásáról szóló jegyzőkönyvet. Ezután megjelenik majd a pápai bulla az uj püspöksé­gek határmegvonásáról is. A bulla elvben kimondja majd a felvidéki érsekség felállítását. A lap szerint sző van arról is, hogy a görögka­tolikus egyház külön püspökséget alkot, melynek székhelye Huszt lesz. Az ipariskolákat áttették a kultuszminiszter hatáskörébe. A hivatalos lap tegnapi száma közli azt a kormányrendeletet, amely sze­rint a felsőipariskolák, ipari szakis­kolák és ipariskolák igazgatása és felügyelete az iparügyi miniszter ha­tásköréből a vallás és közoktatás­ügyi miniszter hatáskörébe ment át. Újra szabályozták a szarvas­tehénvadászat tilalmi idejét. A szarvastehén tilalmi idejét a legu­tóbbi vadászati tilalmi rendelet feb­ruár 16-tól szeptember 30-ig terjedő időben állapította meg. A rendelke­zés szerint a szarvastehenet október 1-től február 15-ig volt szabad lőni. Mivel azonban az utóbbi hetekben beérkezett jelentések országszerte sú­lyos szarvastehénokozta mező- és erdőgazdasági károkról számolnak be, amelyeket a takarmányhiány és a gyenge terméskilátás még elvisel­hetetlenebbé tesz, a földmivelési miniszter a szarvastehén tilalmi ide­jét megváltoztatta. A tilalmi idő vé­gét ez évben szeptember 9 ében, a következő években pedig augusztus 31-ében állapította meg. Ezek sze­rint szarvastehenet ez évben szep­tember 10-től február 15-ig, a kö­vetkező években pedig szeptember 1-től február 15 ig szabad vadászni. A kisiparosok inségjárulék fi­zetés alóli felmentése. Az ipar­testületek országos központja kérte a belügyminisztert, hogy a száz pen­gőn aluli keresetiadót fizető iparoso­kat mentse fel az inségjárulék, fize­tése alól. Ezt a kérelmet most meg­ismételték azzal az indokolással, hogy ez idén az elemi csapások miatt az iparosok helyzete még rosszabb lett, hiszen a falusi nép nem igen vásá­rolhat, úgy hogy a rendes adójukat sem tudjak megfizetni, sőt maguk is inségmunkára vannak utalva. Való­ban az inségjárulék megalkotói nem gondoltak arra, hogy ennek térhetve 1 sújtják azokat, akik maguk is ínsé­get szenvednek és segítségre szorul­nak. Változatlanul emelkedőben a hazai széntermelés. Most tették közzé a július havi és az év első hét hónapjára vonatkozó szénterme­lési és szénfogyasztási adatokat. A statisztikai kimutatás szerint az or­szág szénbányái július havában ösz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom