Esztergom és Vidéke, 1935

1935-09-22 / 74.szám

A vidéki pénzintézetek nagyobb betétkamatot fizethetnek mint a budapesti bankok vidéki fiókjai A Nemzeti Bank kamatleszállítá­sával kapcsolatban újból szabályozta az Országos Hitelügyi Tanács úgy a kölcsönök után birói uton érvé­nyesíthető maximális kamat, mint a betétek után a pénzintézetek által fizetendő legmagasabb kamat mérvét. Az Országos Hitelügyi Tanács kamatmegállapitása szerint szeptem­ber 1-től kezdve az adósságok után törvényesen érvényesíthető kamat legmagasabb határát a korábbi 8 százalékról 7 és fél százalékra szá­ntotta le. A betétek után fizetendő kama­tok legmagasabb határát ugyancsak félszázalékkal lejjebb szállította az Országos Hitelügyi tanács azzal a megállapítással, hogy a vidéki önálló pénzintézetek félszázalékkal több be­tétkamatot jogosítottak fizetni, mint a fővárosi pénzintézetek vidéki fiókjai. A vidéki önálló pénzintézetek ezek szerint a jövőben fél százalékkal több kamatot adhatnak betétes üzletfeleik­nek, mint a pesti bankok vidéki fiókjai és teljes 1 százalékkal többet, mint a fővárosban lévő pénzintéze­tek. Igen figyelemreméltó ez az uji­tás a betétek gyümölcsöző elhelye­zésénél. Ez a fél, illetve 1 százalé­kos betétkamattöbblet kétségtelenül éreztetni is fogja hatását a vidéki­gazdasági életben. Zsebtelefon bevezetését tervezi a posta A posta vezérigazgatósága a táv­beszélőforgalom minél jelentősebb emelése céljából — a legkomolyab ban foglalkozik a konektorokba bár hol bekapcsolható, hordozható zseb­telefonok bevezetésének gondolatá­val. Énnek a szerkezetnek a lényege a következő: A posta felszerelne — egyelőre Bpesten és egy két nagyobb vidéki városban — a nyilt utcákon kapu alatt, a nagyobb társulati ösz­szejöveteli helyeken (tőzsde, klubok stb.) nagyobb éttermekben, kávéhá­vakban, villamosmegállóknál, a vas­úti állomásokon, mindenféle középü­letekben stb., a falakra konektorokat, amelyekbe egy olyan kulcsrajáró, (zsebben vagy a kis fényképezőgé­pek mintájára mert az egész szerke­zet csak ekkora volna) vállszijjon hordozható telefonkészülékeket, ame­lyek kis tárcsával és beszélőhallga­tóval ellátva a felállítandó •többezer konektorba (a konektor fedelét a beszélőszerkezethez erősített kulcs­csal felnyitva) bárhol bekapcsolhatók volnának. A készülék egyben automatikus számlálőszerkezettel is el volna látvs, ily módon tehát a lefolytatott beszél­getéseket önmaga számlázná s a hó­nap végén a készülékkel a kézben kellene a díjbeszedő hivataloknál je­lentkezni s ott fizetni. Természetesen ilyen zsebbeszélő­előfizetők lehetnek, akiknél megvan a sok mindenféle szankció a pontos fizetésre. Az előfizetők a konektorok pontos helyéről rendes jegyzéket kapnának. Nagyszabású cserkészhadijáték lesz ma, vasár­nap Esztergom környékén A budapesti cserkészkerület min­den ősszel nagyszabású hadijátéko rendez csonka hazánk más és más vidékén. Ezévben Esztergom kör­nyéke került sorra. Pontosabb meg határozás szerint a játék a Kesztölc és Dorog közti területen fog lezajlani, a főhadiszállás a Kis-Strázsán lesz. A nagy hadijátékot a vezetőség a gyermekfantáziának megfelelően ro­mantikus keretbe állította be. Az ezévi hadjáték meséjében az angol­egyiptomi háború motívumait hasz­nálták fel. A feltevés szerint a der­visek már megszállták a dombokat, az angolok pedig igyekszenek azo­kat visszafoglalni tőlük. A beállítás és az egyes helyek elnevezése tel­jesen az egyiptomi jelleg szerint történt. Az előkészületek hatalmas arányo­kat mutatnak. Az összes résztvevők szá*ma 4—5.000 fő lesz, akik kü­lönvonatokon érkeznek Dorogra és Esztergom-táborba, ugyanott lesz­nek elszállásolva. A főhadiszállás a Kis-Strázsán magában foglalja az egész játék vezetőséget, a titkárokat, szállásmestereket, jegyzőket, hirszol gálatot teljesítőket, mert lesz tábori telefon, morse és küldöncszolgálat is. A kékek, az angolok a Táblahegy —Babos vonalában támadnak. A szombat este és az éjszaka előcsa­tározásokkal telik el, reggel 6 óráig. Nagyban szerepel majd a reflektor, a füstjelzés és a zseblámpa. Tizig fegyverszünet lesz, misehallgatással, áhítattal. Utána megint megújul a harc és teljes erővel tart egeszén a lefúvásig, délután kettőig. A sárgák, az egyiptomiak a Két­ágú hegyen helyezkednek el, a Ma­gas-szirten lesz a főhadiszállásuk, innen indítják és irányítják hadmű veleteiket. A játék menetét nagyszámú ren­dezőség kiséri figyelemmel, ők álla­pítják meg a küzdő felek érdemeit és hibáit, minősítésük és jelentéseik alapján hozza meg a játék vezető­sége a döntést és mondja ki az eredményt. A döntőbírói testület lét­száma 250 fő, ide tartoznak a tulaj­donképeni döntőbirák, továbbá a tá­bori rendőrök és a terepellenőrök. Ez utóbbiak az egyes fontosabb te­reppontokon állanak fel és a játék­nak ott lefolyó mozzanatait figyelik meg s jelentik a játékvezetőségnek. Lesz még fogolygyűjtő állomás is, itt gyülekeznek azok, akiknek szá­mát lekiáltották es ezzel harckép­telenné váltak a játék szabályai szerint. A hadijáték rendezésébe a buda­pestiek a helybeli csapatokat is be­vonták, ők fogják a terepeilenőrző szolgálatot ellátni, mig a harcosokat és a döntobirákat az I. Cserkészke­rület adja. Az esztergomi csapatok közül a gimnázium, a reáliskola és a ferencrendiek reálgimnáziumának csapata vesz részt. A játék területére csak meghívó­val lehet belépni. A cserkészhadijáték megrendező sével a cserkészvezetőségnek több célja van. Sokoldalú s változatos cserkészfeladatok megoldására nyújt alkalmat a résztvevőknek. Itt min­denki bőven alkalmazhatja mindazt, amit évközben az őrsi órákon és ki­rándulások alatt tanult. Emellett rop­pant sok élményt nyújt a fiuknak. Ily nagy tömegbe ritkán kerülnek bele, amely ennyire egységes és szer­vezett terv szerinti feladatokat, eny­nyire változatos formában nyújtana nekik ennyire sokoldalú élményeket. Itt önállóan kiélheti teljesen azt a gyermek romantikát, ami ebben az életkorban minden egészséges fiút eltölt és megtalálja megvalósított for­mában mindazt a sok nagyszerűt és izgalmasan megkapót, ami eddig csak olvasmányaiban és dús képzeletében ólt. A vezető pedig egy-egy ilyen já­ték keretében ezer alkalmat nyer, hogy meglássa a csapatának igazi formáját és értékeit, valamint az egyes fiúkra vonatkozóan ismerjen meg sok minden ujat, ami talán eddig rejtve volt előtte és amiről talán eddig nem is álmodott. Most még csak a játék sikeréhez az kellene, hogy az idő is kedvezzen nekik és jutalmazza meg azok fárad­ságát, akik annyi gonddal és szere­tettel fáradoztak az előkészítésén, valamint váltsa valóra azt a sok-sok szines gyermekálmot, amit a kis részt­vevők már oly hosszú ideje fűznek hozzá. ESZTERGOMI KÉRDÉSEK (E. F.) A „Dedalo" c. olasz mű­vészeti folyóirat három év előtti decemberi száma került a kezembe, melyben Elena Berti Toesca részle­tesen ismerteti Esztergom művé­szeti emlékeit és műkincseit. A dú­san illusztrált cikk behatóan foglal­kozik a székesegyház és a Bakócz­kápolna mellett a kincstár neveze­tesebb darabjaival, különösen Má­tyás király kálváriájával. Cikke leg­nagyobb része a Keresztény Múzeum olasz festményeinek ismertetését adja. A tanulmánynak ez a része több érdekes és új megállapítást igyekszik népszerűsíteni. Az isme­retlenvelencei festő Apostolát Duccio­nak jelzi. A felsőolaszországi ke­resztrefeszitést a umbriai Giovanni Boccati Fra Filippo Lippi Madonnáját Compagno di Pesellino művének tartja. Viszont Pisanello Szt. Jusz­tináját ismeretlen lombard mester­nek juttatja. Persze felelősség nélkül vitázhat, mert a képtár maga sem vállal még ma sem nyomtatott tárgymutatóban szavatosságot és a felírások „ismeretlen mesterét" a hozzáértő gyakorlott szem egyéni érzése szerint helyezheti iskolákba, korok és irányzatokba. A franciáknak van egy propa­ganda folyóiratuk a „Les Saisons et la Sport" mit mindenki megkap, aki kéri és aki nem kéri — ingyen. Osztrákok, németek, cseheknek sok ezer példányban közkézen forgó szi­nes, ízléses füzetei ismertetik orszá­guk nevezetességeit — ingyen. Nem lehet mondani, hogy magyar rész­ről — vagy, hogy közelebb nyúl­jak a tárgyhoz — Esztergom váro­sunk részéről eddig ilyen irányban nem történt semmi. Csak éppen, hogy édes-kevés. Kőrössy, Dvihally, Lepold—Homor, Vitái, Vécs kalau­zok és ismertetők derék munkát vé­geztek, de csak itt a város terüle­tén mozogtak. Nem sajnáltam sem Visegrádon, sem Tatán az ismer­tető füzetért a harminc fillért. De úgy gondolom, hogy jó néven venné a messziről ide utazott turista, ha gavallérosan kezeügyébe kerülne már az úton, egy rövid, ügyes ismer­tető füzet e városról. Készülődünk az 1938-as nagy ünnepségre, a vár­ásatások előtérbe hozták városun­kat, nem szabad megfeledkeznünk több nyelven megjelenő — ingyen — ismertetőkről. Be kell látnunk a külföld ilyenirányú befolyásának immár érésre alkalmas időpontja kö­zeledtét. Nem várhatjuk, hogy a mú­zsák, szállodás-szövetségek, vasúti pénztárak sugallatára szülessen ter­mékenyítő párává egy város ég­boltja felett, a propaganda. Annak itt kell gyökeret verni, innét kell vi­rágzó fává kinőni, mert ugye, mi akarjuk annak gyümölcsét leszedni. Öt évig elveti gondját, ha „Fő­nix" gallért vasáról. Egyedárusitó Illés divatárú üzlete, Széchenyi-tér. Afővidhullóm eddig a cádló gourmandjainak cse­megéié volt — az Orion 222-vel a kétlámpás hallgató mindennapi szórakozása lesz. ORION Minden Orion rádiókereskedőnél kapható Bemutatja: Szölgyémy Esztergom, Rákóczi tér Az Irredenták „Magyar Est"-jének műsora: A Magyar Irredenták /. hó 21-én, szombat este fél 9 órakor kezdődő Magyar Estje gazdag magyaros tár­gyú műsorával bizonyára sokakat fog ma vonzani a Fürdő Szállóba. Az est műsorán ünnepi beszédet mond : Takács István dr. v. fővárosi törvh. biz. tag. Az egyes számokat kiváló és a rádióból közismert konferanszié: Szentiványi Kálmán jelenti be. Rudolffy Erzsébet magyar opera áriából, Sándor József műdalokat, Komlóssy Emma magyar dalokat, Pártoss Dolly magyar táncokat és Vargha Imre cigányzenés népdalokat ad elŐ.J Az estet magyar vigazság követi a Fürdő Szálló összes termeiben, amelyben résztvesz az Irredenták magyar csoportja is, akik külön ha­jóval érkeznek szombaton délután és vasárnap hajnalban indulnak visz­sza a fővárosba. Az élelmiszerüzletek A m. kir. keresk. miniszter 23.227 —1935 sz. rendeletével f. évi júl. 14-től kezdődő hatállyal olyként intézkedett, hogy a fűszer és élelmi­szer üzletek a nyári hónapokban vasárnap reggel 7—8-ig, a téli hó­napokban pedig 8—9-ig tarthatnak nyitva és ezen idő alatt kizárólag kenyér, péksütemény, tej és tejter­mékek és zöldségárúk árusíthatók. A kizárólag ezen cikkekkel foglal­kozó üzletek ezen rendelet 2. pontja értelmében fenti cikkeket vasárnap reggel 7—10-ig árusíthatják. A tej­üzletek, melyek ezen cikkeken kivül hétköznap más élelmiszereket is áru­sítanak (szardínia, keksz, konzervek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom