Esztergom és Vidéke, 1935
1935-09-22 / 74.szám
Hogyan járjunk az utcán? A belügyminiszter a közcsend és köznyugalom fokozottabb biztosítása érdekében a közutakon közlekedő gépjárművek hangjelzésének az eddiginél nagyobb mérvű korlátozását rendelte el. A rendeletnek az a része, hogy gépjárműveknek lakott területen éjjel 10 órától reggel 6 óráig kürtjelzést egyáltalán tilos használni, folyó hó 1-ével máris életbelépett. A többi része a rendeletnek, mely még nagyobb korlátozásokat tartalmaz, vagyis a gépjárműveket még ennél is zajtalanabb közlekedésre kötelezi, csak később, november hó l-én lép életbe. Ebből az a korlátozás, hogy a gépjárművezetőknek városokban a kézikürtön hivül csak a kézikürt hangjánál nem erősebb (tompított) hangú villanykürttel szabad hengjel zést adni, Esztergom város területén is érvényes lesz. A másik rendelkezés, hogy városokban a rendőrhatóság részéről megállapított főútvonalakon a gépjármű vezetőnek hangjelzést használni egy általán tilos, tehát úgy éjjel, mint nappal, Esztergomra egyelőre nem fog vonatkozni, Budapest és nagyobb városok főbb útvonalain azonban igen. Ezek a korlátozások azonban természetesen nem jelentik a gyalogosok és gépjárművezetők felelősségének csökkenését, hanem ellenkezőleg azt még fokozzák, mert az eddiginél nagyobb elővigyázatosságot és gondosságot kivannak a balesetek elkerülése érdekében. Ép ezért az emlékezetbe való felelevenítés végett a helybeli rendőrkapitányság felkérésére az alábbiakban közöljük a közlekedésrendészeti szabályoknak a gyalogosokra vonatkozó rendelkezést: A gyalogosok haladása A gyalogosok általában csak a részükre fenntartott gyalogjárón a közlekedés akadályozása nélkül közlekedhetnek. Ahol járda bármi okból nincs, ott az út a széle mellett az útnak legfeljebb egy méternyi széles sávján fokozott gondossággal kell járniok. Szembejövő gyalogjárónak lehetőleg balra kell kitérni, az elől haladót pedig jobbról kell előzni. A gyalogjárón csoportokban haladni, vagy ott csoportokban álldogálni tilos. A gyalogjárón nagyobb terjedelmű, továbbá a gyalogosok ruhájának beszennyezésére, a közlekedés zavarasára, a személy és vagyonbiztonság veszélyeztetésére alkalmas tárgyakat vinni tilos. Áthaladás az úttesten A járóművek közlekedésére szánt úttesten a gyalogosok védelme, a vezetők (kocsis, soffőrök) egyik legfőbb kötelessége ugyan, viszont azonban az úttestet igénybevevő gyalogosok is kötelesek az utcatesten a legnagyobb figyelemmel és körültekintéssel a járóművek, továbbá a szabadon hajtott, málhás, vagy nyerges állatok forgalmának zavarása nélkül áthaladni. Városokban és nagyobb forgalmú községekben a gyalogosoknak a járóművek számára fenntartott uttestén lehetőleg az utcasarkon vagy ott kell áthaladniuk, ahol közbiztonsági közeg teljesít szolgálatot, ennek útmutatásához a gyalogosok is alkalmazkodni kötelesek. Ha a gyalogos nem a kijelölt helyen halad át, előzőleg mindig meg kell győződnie arról, hogy az úttest igénybevételével a saját testi épségét nem veszélyezteti és a járművek forgalmát nem zavarja. Az úttesten mindig a legrövidebb átkelést biztositó derékszögben nagy figyelemmel és körültekintéssel kell áthaladni, Olyan főútvonalak kereszteződésénél, ahol a gyalogosok részére külön átkelőhely van, csak akkor szabad áthaladni, ha a közlekedési eszközök a gyalogosokkal párhuzamosan haladnak. Menetközben a testi épséget veszélyeztető magatartást tanúsítani és megállani tilos. Járdaszigetek igénybevétele Ahol járdák és járdaszigetek vannak, ott a gyalogosok a jároművekre csak azokon várakozhatnak, illetőleg csak azokon tartózkodhatnak. A járóművekről- fel és leszállás Mozgásban lévő bárminő járő műre felszállani, vagy erről leszállani tilos. Alió járóműre felszállani és arról leszállani általában csak az úttestnek a járóműhöz közelebb eső széle felől, a gyalogosok részére fenntartott oldalon (járda) szabad. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a járómű úgy van szerkesztve, hogy arra felszállani és arról leszállani csak az el lenkező oldalon lehet, ebben az esetben a fel- és leszállásnál fokozott gondosságot kell tanúsítani. Gyermekkocsik és kézi betegkocsik A járdákat a gyermekkocsik és a testi hibájuk miatt járni nem tudó egyének közlekedésére szolgáló kézi ülőkocsik is használhatják ugyan, de csak rendeltetésüknek megfelelően és a forgalom akadályozása nélkül úgy, hogy ily kocsik egysorban csak egyenkint halaáhatnak. Midőn mindezeket közö jük, felhivjuk a közönséget, hogy a szabályokhoz saját jól felfogott érdekében szigorúan alkalmazkodjék mindenki. Közölhetjük egyúttal azt is is, hogy az összes közbiztonsági (rendőr és csendőr) közegek az egész ország ban utasítást kaptak, hogy a szabályok ellen vétőket megfelelően és állandóan figyelmeztessék. Azért a közönség ezeket a figyelmeztetéseket vegye mindenkor komolyan, anvnyival is inkább, mert az ismételt figyelmeztetés ellenére is vétőket a szolgálatot teljesítő közegek feljelen tik és igy ezek büntetésben is ré zesülnek. Október 31-ig átmeneti rendelet védi a gazdaadósokat A hivatalos lapban már megjelent a kormánynak a gazdatartozásokra vonatkozó rendelkezésekben megállapított egyes határidők meghosz szabbitása tárgyában kibocsátott rendelete. Eszerint olyan esetben, amelyben a biróság a védettség törlésének elrendelését a gazdaadósnak az 1934. évi rendkívüli súlyos aszálykára miatt felfüggesztette, a felfüggesztés határa 1935 október 31-ig meghosszabbodik, hacsak a törlés elrendelésének tárgyában hozott határozat jogerőre nem emelkedett. A felfüggesztés kedvezményét tehát a felfolyamodási eljárás során is el lehet érni. Ha a gazdaadós hiteltérdemlően kimutatja, hogy a védettséggel kap csolatos fizetéseknek egyelőre azér nem tudott eleget tenni, mert az 1935. évi termésében fagy, jégverés szárazság, vagy más hasonló termé szeti csapás rendkivül súlyos káró sodást okozott, a biróság a védeti birtok feljegyzésének törlése iránti eljárásban az érdemleges határozat hozatalt ugyancsak 1935. október 31-ig felfüggesztheti. A gazdaadós bizonyos nélkülözhetetlen ingóságai, valamint az olyan ingatlan tekintetében, amelynek, vé dettségét az előirt fizetések elmulasztása okából felfüggesztették, a biróság az árverés határnapjának kitűzését az előirt előfeltételek fennforgása esetén az adós kérelmére 1935. október 31-ig függőben tartja. Ez a Fájdalmasan érintett mindenkit dr. Mattyasóvszky Kasszián rettenetes halála, de legjobban érintette az Ő cserkészeit a 14-es Hollókat. Valamennyien sok éven át voltunk a cserkészei, sok éven át sok cserkésztáborban hallottuk az Ő jóságos szavát este a tábortűznél, esti ima közben a lelkiismeretvizsgálásnál... Felemlítek néhány eseményt, amely az 0 cserkészélményei közé tartozott. Megismerjük belőle az Ő vidám, derűs, haragot nem ismerő és mindenkit szerető egyéniségét. Főparancsnok urunk kissé tájszólással beszélt. Az „ly" helyett mindig „l"-t mondott. Diákjait, cserkészeit mindig „komolságra" intette. Ezen mindig nevettünk. Ő azonban nem tudta, hogy miért nevetünk éppen akkor, amikor „komolságra" int. Oberauban tudta csak meg. Oberammergauban a passió-játékot néztük meg. Szállást azonban csak a szomszédos Oberauban kaptunk. Egyik nap esti imára gyülekeztünk. Valamelyikünk azt mondta, hogy ha ma este Főparancsnok urunk a „komolságról" beszél r egész biztosan elneveti magát. Éreztük ugyanis, hogy aznap nem voltunk komolyak. Esti ima közben Főparancsnokunk valóban a „komolságról" beszélt. Minden úgy történt, ahogy megjósoltuk. Főparancsnokunk azonban annál inkább is a „komolságra" intett, ami olaj volt a tűzre. Végül megkérdezte, hogy miért nevetünk. Nem mertük megmondani. Erre csendben otthagyott bennünket. Megijedtünk a történtek miatt. Azért felkerestem és elmondtam őszintén mindent. Nagyon megörült őszinteségünknek. Haragnak nyoma sem látszott az arcán, sőt boldog volt, hogy „hibájára" figyelmeztettük és végre húsz eV múlva megtudta, hogy miért nevettek a diákok. Azontúl igyekezett a „komol" szót komolynak kimondani, de a komolyan szó csak „komoljan" kiejtésre sikerült. Megrázó, hogy halála előtt négy nappal éppen az oberaui esetről beszélgettünk Vele, amire szomorúan mondotta : „Bárcsak még mindig ott tartanánk." Bakonybéli táborunkból Székesfehérváron keresztül jöttünk haza. Székesfehérváron Főparancsnokunk kalbászt és szalonnát vett vacsorára. Ő osztotta szét közöttünk a vacsorát. De úgy osztotta, hogy mire az utolsók kaptak, az elsők már rég megették és repetáltak. Végül is a Főparancsnok úrnak nem maradt más, csak kenyér, kalbász és szalonna nélkül. A diák, a cserkész kalbászt evett, a gimnáziumi igazgató, a főparancsnok pedig kenyeret evett vacsorára. És ennek örült legjobban. Tábori szakács művészünket néha néha meglátogatta a kozma is. Ilyenkor még a legéhesebb cserkészgyomor is csak egy-két villa kását tud bevenni. Főparancsnokunk e téren is különbözött tőlünk. Nemcsak, hogy megette a kozmás ebédet, hanem még repetáit is. Ha valaki ilyenkor távolabbról nézte Őt (közelről ugyanis a kozma szag érezhető volt) nem tudta elképzelni, hogy mi lehet az az izes falat csajkájában. Ugyanígy történt az angol Jamboreen. Az északi államok zabpehely különlegességei nem magyarnak valók. Főparancsnokunk olyan előszeretettel pártfogolta az angol eledelt, mintha egész életén át csak zabpelyhet evett volna. rendelkezés áll arra az esetre is, ha a biróság az adós részére már korábban engedélyezett ilyen, a védettséggel kapcsolatos szolgáltatások pótlásától és teljesítésétől függő árverési halasztást. Az angol Jamboreen sátrainkban nem volt szalmazsák, hanem csak vékony kukorica gyékény. Ez bizony nekünk is kemény volt, annál inkább Főparancsnokunknak. Ezért a bajon úgy segítettünk, hogy a gyepet kiemeltük, az alatta levő földet pedig minden este felástuk. Nagyon tetszett neki ez a cserkész „ágy-megvetés" s bizonnyára jobban aludt, mint az otthoni ágyban. Két derűsebb epizódra is emlékszem. Az egyik, Balatonon történt. Tihanyból vittük át Főparancsnokunkat Balatonfüredre „Visszhang" nevű balatoni csónakunkon. A balatonfüredi parthoz közeledve elhatározta, hogy megfürdik. Ki kellett tehát ugrania a csónakból. De hogyan ? Rövid tanakodás után, Főparancsnokunk javaslatára, mind a négyen a csónak bal oldalán helyezkedütnk el, jobb oldalán pedig egyedül maradt. Innen ugrott a vízbe. Mihelyt kiugrott az egyensúly felbomlott, mi pedig egy szempillantás alatt a vízbe fordultunk. Megmenteni csak a breviáriumát tudtuk, amely szerinte már (és azontúl is) sok viszontagságon ment keresztül. A másik derűs epizód Esztergomtábor mellett történt. A kesztölci öreg-szirthez jártunk ki taxival, mivel az országos jeladóversenyre készültünk és öreg szirt volt egyik állomásunk. Amikor a taxi a katonai lövölde mellett a kissé kiálló vasúti síneken áthaladt, azon . az oldalon, amelyen Főparancsnokuk ült, mindig gumidefekt lett. Legközelebbi utunknál már a sin előtt megállt a soffőr, s kért, hogy száljunk ki, mert nincs már pótgumija. Főparancsnokunk mosolyogva teljesítette a soffőr kívánságát. Kedves diák-cserkész élményét mesélte el nekünk, amikor a még nem renovált polgármesteri ház falán meglátta a cserkésztelefondrót maradványait. Tábori telefon kapcsolta ugyanis össze a cserkészeket a Főparancsnokkal. Éjfélkor megszólalt a telefon és egyik őrsvezetője jelentkezett. Nem tudták megcsinálni az algebra példát. Az őrsvezető elmondotta a példát, Főparancsnokunk pedig megmagyarázta a telefont hallgató cserkészeknek. Másnap csodálkozott az algebra tanár úr, hogy éppen csak a cserkészek tudták az algebra példát megoldani. Nagyon sokat tudnánk Róla beszélni. Az esztergomi cserkészet történetének minden lapja az Ő kiváló egyéniségét bizonyítja. Rajongásig szerette cserkészeit, de cserkészei is igaz szivvel-lélekkel szerették. Matytyasóvszky Kasszián teste itthagyta az ő cserkészeit, de a lelke nem. Mattyasóvszky Kasszián szelleme örökké él a 14-es Holló cserkész csapatokban ! Dr. Bády István Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó iroáája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Kádármunkákat vállal Mayer Sándor kádármester Esztergom, Csarnok-utca 4. szám (Borászati épület.) Cserkészélmények Mattyasóvszky Kassziánról