Esztergom és Vidéke, 1935

1935-09-22 / 74.szám

Hogyan járjunk az utcán? A belügyminiszter a közcsend és köznyugalom fokozottabb biztosítása érdekében a közutakon közlekedő gépjárművek hangjelzésének az ed­diginél nagyobb mérvű korlátozását rendelte el. A rendeletnek az a ré­sze, hogy gépjárműveknek lakott te­rületen éjjel 10 órától reggel 6 óráig kürtjelzést egyáltalán tilos használni, folyó hó 1-ével máris életbelépett. A többi része a rendeletnek, mely még nagyobb korlátozásokat tartalmaz, vagyis a gépjárműveket még ennél is zajtalanabb közlekedésre kötelezi, csak később, november hó l-én lép életbe. Ebből az a korlátozás, hogy a gépjárművezetőknek városokban a kézikürtön hivül csak a kézikürt hangjánál nem erősebb (tompított) hangú villanykürttel szabad hengjel zést adni, Esztergom város terüle­tén is érvényes lesz. A másik rendelkezés, hogy váro­sokban a rendőrhatóság részéről meg­állapított főútvonalakon a gépjármű vezetőnek hangjelzést használni egy általán tilos, tehát úgy éjjel, mint nappal, Esztergomra egyelőre nem fog vonatkozni, Budapest és nagyobb városok főbb útvonalain azonban igen. Ezek a korlátozások azonban ter­mészetesen nem jelentik a gyalogo­sok és gépjárművezetők felelősségé­nek csökkenését, hanem ellenkező­leg azt még fokozzák, mert az ed­diginél nagyobb elővigyázatosságot és gondosságot kivannak a balese­tek elkerülése érdekében. Ép ezért az emlékezetbe való fel­elevenítés végett a helybeli rendőr­kapitányság felkérésére az alábbiak­ban közöljük a közlekedésrendészeti szabályoknak a gyalogosokra vonat­kozó rendelkezést: A gyalogosok haladása A gyalogosok általában csak a ré­szükre fenntartott gyalogjárón a köz­lekedés akadályozása nélkül közle­kedhetnek. Ahol járda bármi okból nincs, ott az út a széle mellett az útnak legfeljebb egy méternyi széles sávján fokozott gondossággal kell járniok. Szembejövő gyalogjárónak lehető­leg balra kell kitérni, az elől hala­dót pedig jobbról kell előzni. A gyalogjárón csoportokban ha­ladni, vagy ott csoportokban álldo­gálni tilos. A gyalogjárón nagyobb terjedelmű, továbbá a gyalogosok ruhájának be­szennyezésére, a közlekedés zavara­sára, a személy és vagyonbiztonság veszélyeztetésére alkalmas tárgyakat vinni tilos. Áthaladás az úttesten A járóművek közlekedésére szánt úttesten a gyalogosok védelme, a vezetők (kocsis, soffőrök) egyik leg­főbb kötelessége ugyan, viszont azon­ban az úttestet igénybevevő gyalo­gosok is kötelesek az utcatesten a legnagyobb figyelemmel és körülte­kintéssel a járóművek, továbbá a szabadon hajtott, málhás, vagy nyer­ges állatok forgalmának zavarása nélkül áthaladni. Városokban és nagyobb forgalmú községekben a gyalogosoknak a járó­művek számára fenntartott uttestén lehetőleg az utcasarkon vagy ott kell áthaladniuk, ahol közbiztonsági kö­zeg teljesít szolgálatot, ennek útmu­tatásához a gyalogosok is alkalmaz­kodni kötelesek. Ha a gyalogos nem a kijelölt he­lyen halad át, előzőleg mindig meg kell győződnie arról, hogy az úttest igénybevételével a saját testi épsé­gét nem veszélyezteti és a járművek forgalmát nem zavarja. Az úttesten mindig a legrövidebb átkelést biztositó derékszögben nagy figyelemmel és körültekintéssel kell áthaladni, Olyan főútvonalak kereszteződésé­nél, ahol a gyalogosok részére kü­lön átkelőhely van, csak akkor sza­bad áthaladni, ha a közlekedési esz­közök a gyalogosokkal párhuzamo­san haladnak. Menetközben a testi épséget veszélyeztető magatartást ta­núsítani és megállani tilos. Járdaszigetek igénybevétele Ahol járdák és járdaszigetek van­nak, ott a gyalogosok a jároművekre csak azokon várakozhatnak, illetőleg csak azokon tartózkodhatnak. A járóművekről- fel és leszállás Mozgásban lévő bárminő járő műre felszállani, vagy erről leszállani tilos. Alió járóműre felszállani és arról leszállani általában csak az úttestnek a járóműhöz közelebb eső széle fe­lől, a gyalogosok részére fenntartott oldalon (járda) szabad. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a járómű úgy van szerkesztve, hogy arra felszál­lani és arról leszállani csak az el lenkező oldalon lehet, ebben az eset­ben a fel- és leszállásnál fokozott gondosságot kell tanúsítani. Gyermekkocsik és kézi betegkocsik A járdákat a gyermekkocsik és a testi hibájuk miatt járni nem tudó egyének közlekedésére szolgáló kézi ülőkocsik is használhatják ugyan, de csak rendeltetésüknek megfelelően és a forgalom akadályozása nélkül úgy, hogy ily kocsik egysorban csak egyenkint halaáhatnak. Midőn mindezeket közö jük, fel­hivjuk a közönséget, hogy a szabá­lyokhoz saját jól felfogott érdekében szigorúan alkalmazkodjék mindenki. Közölhetjük egyúttal azt is is, hogy az összes közbiztonsági (rendőr és csendőr) közegek az egész ország ban utasítást kaptak, hogy a szabá­lyok ellen vétőket megfelelően és állandóan figyelmeztessék. Azért a közönség ezeket a figyelmeztetése­ket vegye mindenkor komolyan, anv­nyival is inkább, mert az ismételt fi­gyelmeztetés ellenére is vétőket a szolgálatot teljesítő közegek feljelen tik és igy ezek büntetésben is ré zesülnek. Október 31-ig átmeneti rendelet védi a gazda­adósokat A hivatalos lapban már megjelent a kormánynak a gazdatartozásokra vonatkozó rendelkezésekben megál­lapított egyes határidők meghosz szabbitása tárgyában kibocsátott ren­delete. Eszerint olyan esetben, amely­ben a biróság a védettség törlésének elrendelését a gazdaadósnak az 1934. évi rendkívüli súlyos aszálykára miatt felfüggesztette, a felfüggesztés határa 1935 október 31-ig meghosszabbo­dik, hacsak a törlés elrendelésének tárgyában hozott határozat jogerőre nem emelkedett. A felfüggesztés ked­vezményét tehát a felfolyamodási eljárás során is el lehet érni. Ha a gazdaadós hiteltérdemlően kimutatja, hogy a védettséggel kap csolatos fizetéseknek egyelőre azér nem tudott eleget tenni, mert az 1935. évi termésében fagy, jégverés szárazság, vagy más hasonló termé szeti csapás rendkivül súlyos káró sodást okozott, a biróság a védeti birtok feljegyzésének törlése iránti eljárásban az érdemleges határozat hozatalt ugyancsak 1935. október 31-ig felfüggesztheti. A gazdaadós bizonyos nélkülöz­hetetlen ingóságai, valamint az olyan ingatlan tekintetében, amelynek, vé dettségét az előirt fizetések elmulasz­tása okából felfüggesztették, a biró­ság az árverés határnapjának kitű­zését az előirt előfeltételek fennfor­gása esetén az adós kérelmére 1935. október 31-ig függőben tartja. Ez a Fájdalmasan érintett mindenkit dr. Mattyasóvszky Kasszián rettenetes halála, de legjobban érintette az Ő cserkészeit a 14-es Hollókat. Vala­mennyien sok éven át voltunk a cserkészei, sok éven át sok cser­késztáborban hallottuk az Ő jósá­gos szavát este a tábortűznél, esti ima közben a lelkiismeretvizsgálás­nál... Felemlítek néhány eseményt, amely az 0 cserkészélményei közé tartozott. Megismerjük belőle az Ő vidám, derűs, haragot nem ismerő és mindenkit szerető egyéniségét. Főparancsnok urunk kissé tájszó­lással beszélt. Az „ly" helyett min­dig „l"-t mondott. Diákjait, cserké­szeit mindig „komolságra" intette. Ezen mindig nevettünk. Ő azonban nem tudta, hogy miért nevetünk éppen akkor, amikor „komolságra" int. Oberauban tudta csak meg. Oberammergauban a passió-játékot néztük meg. Szállást azonban csak a szomszédos Oberauban kaptunk. Egyik nap esti imára gyülekeztünk. Valamelyikünk azt mondta, hogy ha ma este Főparancsnok urunk a „ko­molságról" beszél r egész biztosan elneveti magát. Éreztük ugyanis, hogy aznap nem voltunk komolyak. Esti ima közben Főparancsnokunk valóban a „komolságról" beszélt. Minden úgy történt, ahogy megjó­soltuk. Főparancsnokunk azonban annál inkább is a „komolságra" intett, ami olaj volt a tűzre. Végül megkérdezte, hogy miért nevetünk. Nem mertük megmondani. Erre csendben otthagyott bennünket. Meg­ijedtünk a történtek miatt. Azért fel­kerestem és elmondtam őszintén mindent. Nagyon megörült őszinte­ségünknek. Haragnak nyoma sem látszott az arcán, sőt boldog volt, hogy „hibájára" figyelmeztettük és végre húsz eV múlva megtudta, hogy miért nevettek a diákok. Azontúl igyekezett a „komol" szót komoly­nak kimondani, de a komolyan szó csak „komoljan" kiejtésre sikerült. Megrázó, hogy halála előtt négy nap­pal éppen az oberaui esetről beszél­gettünk Vele, amire szomorúan mon­dotta : „Bárcsak még mindig ott tartanánk." Bakonybéli táborunkból Székes­fehérváron keresztül jöttünk haza. Székesfehérváron Főparancsnokunk kalbászt és szalonnát vett vacsorára. Ő osztotta szét közöttünk a vacso­rát. De úgy osztotta, hogy mire az utolsók kaptak, az elsők már rég megették és repetáltak. Végül is a Főparancsnok úrnak nem maradt más, csak kenyér, kalbász és sza­lonna nélkül. A diák, a cserkész kalbászt evett, a gimnáziumi igaz­gató, a főparancsnok pedig kenye­ret evett vacsorára. És ennek örült legjobban. Tábori szakács művészünket néha néha meglátogatta a kozma is. Ilyen­kor még a legéhesebb cserkészgyo­mor is csak egy-két villa kását tud bevenni. Főparancsnokunk e téren is különbözött tőlünk. Nemcsak, hogy megette a kozmás ebédet, hanem még repetáit is. Ha valaki ilyenkor távolabbról nézte Őt (közelről ugyan­is a kozma szag érezhető volt) nem tudta elképzelni, hogy mi lehet az az izes falat csajkájában. Ugyanígy történt az angol Jamboreen. Az északi államok zabpehely különle­gességei nem magyarnak valók. Fő­parancsnokunk olyan előszeretettel pártfogolta az angol eledelt, mintha egész életén át csak zabpelyhet evett volna. rendelkezés áll arra az esetre is, ha a biróság az adós részére már ko­rábban engedélyezett ilyen, a védett­séggel kapcsolatos szolgáltatások pótlásától és teljesítésétől függő ár­verési halasztást. Az angol Jamboreen sátrainkban nem volt szalmazsák, hanem csak vékony kukorica gyékény. Ez bi­zony nekünk is kemény volt, annál inkább Főparancsnokunknak. Ezért a bajon úgy segítettünk, hogy a gyepet kiemeltük, az alatta levő föl­det pedig minden este felástuk. Na­gyon tetszett neki ez a cserkész „ágy-megvetés" s bizonnyára job­ban aludt, mint az otthoni ágyban. Két derűsebb epizódra is emlék­szem. Az egyik, Balatonon történt. Tihanyból vittük át Főparancsno­kunkat Balatonfüredre „Visszhang" nevű balatoni csónakunkon. A bala­tonfüredi parthoz közeledve elhatá­rozta, hogy megfürdik. Ki kellett tehát ugrania a csónakból. De ho­gyan ? Rövid tanakodás után, Főpa­rancsnokunk javaslatára, mind a négyen a csónak bal oldalán he­lyezkedütnk el, jobb oldalán pedig egyedül maradt. Innen ugrott a vízbe. Mihelyt kiugrott az egyen­súly felbomlott, mi pedig egy szem­pillantás alatt a vízbe fordultunk. Megmenteni csak a breviáriumát tudtuk, amely szerinte már (és azon­túl is) sok viszontagságon ment keresztül. A másik derűs epizód Esztergom­tábor mellett történt. A kesztölci öreg-szirthez jártunk ki taxival, mivel az országos jeladóversenyre készültünk és öreg szirt volt egyik állomásunk. Amikor a taxi a ka­tonai lövölde mellett a kissé kiálló vasúti síneken áthaladt, azon . az oldalon, amelyen Főparancsnokuk ült, mindig gumidefekt lett. Legkö­zelebbi utunknál már a sin előtt megállt a soffőr, s kért, hogy szál­junk ki, mert nincs már pótgumija. Főparancsnokunk mosolyogva telje­sítette a soffőr kívánságát. Kedves diák-cserkész élményét mesélte el nekünk, amikor a még nem renovált polgármesteri ház falán meglátta a cserkésztelefondrót maradványait. Tábori telefon kap­csolta ugyanis össze a cserkésze­ket a Főparancsnokkal. Éjfélkor meg­szólalt a telefon és egyik őrsveze­tője jelentkezett. Nem tudták meg­csinálni az algebra példát. Az őrs­vezető elmondotta a példát, Főpa­rancsnokunk pedig megmagyarázta a telefont hallgató cserkészeknek. Másnap csodálkozott az algebra tanár úr, hogy éppen csak a cser­készek tudták az algebra példát megoldani. Nagyon sokat tudnánk Róla be­szélni. Az esztergomi cserkészet tör­ténetének minden lapja az Ő kiváló egyéniségét bizonyítja. Rajongásig szerette cserkészeit, de cserkészei is igaz szivvel-lélekkel szerették. Maty­tyasóvszky Kasszián teste itthagyta az ő cserkészeit, de a lelke nem. Mattyasóvszky Kasszián szelleme örökké él a 14-es Holló cserkész csapatokban ! Dr. Bády István Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó iroáája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Kádármunkákat vállal Mayer Sándor kádármester Esztergom, Csar­nok-utca 4. szám (Borászati épület.) Cserkészélmények Mattyasóvszky Kassziánról

Next

/
Oldalképek
Tartalom