Esztergom és Vidéke, 1935

1935-09-15 / 72.szám

ÖTVENHATODIK ÉVF. 72. SZÁM VASÁRNAP, 1935. SZEPTEMBER 15 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 Keresztény politikai és társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. füWHJI HMi il Ml i *Hh- ÉH •! 11 nfc IWN ^II^IIMIIIHI !• n 11 IIa ^ liln Mihi M l^ÉMI 'ill ^IM Mi^ i II» IH M'MPM M iil"l t iüi Ii MI H' MW 1MI1I II 1 11H i I • n IF IMPIMIIPI WWII ['É i Uli H .iHIIW IH IM III Magyar gyermek ­Régen megállapított és elfo­gadott igazság, hogy a nemzet igazi jövője, sorsának alaku­lása és mikénti boldogulása jelentős mértékben függ attól, miképpen védi, ápolja és oltal­mazza a nemzet terebélyes fá­jának legfrissebb, leggyengébb gyümölcseit: a gyermekeket. Mert a nemzet igazi jövője a gyermek, ez az a nagy kincs, amelyre minden nép és minden ország gondosan ügyel, mert jól tudja, hogy ez az ifjú nem­zedék saját jövőjét, a nemzeti élet folytonosságát és megerő­södését jelenti. Ezért van kü­lönös fontossága annak az ün­nepségnek, amelyen az egész magyar közvélemény, élén Ma­gyarország kormányzójával ő­szinte szeretettel áldozott a sokgyermekes magyar anyák­nak, azoknak a magyar asszo­nyoknak, akik a legtöbb gyer­mekkel, a szebb jövendő leg­több zálogával ajándékozták meg a házat. Ez a szép ün­nepség is tanúbizonysága an­nak, hogy a magyar nemzet féltő gonddal és aggódó szere­tettel veszi körül a magyar gyermekeket, igyekszik szá­mukra a trianoni sors keserű­ségeit enyhíteni s őket a jövő küzdelmei számára edzeni, erő­síteni. A magyar gyermek a nem­zet legnagyobb kincse! Ezt az igazságot ismerte tel és szol­gálja következetesen a kormány politikája is. Nagyon nagy szük­ségünk van a magyar gyer­mekre, a magyar gyermekek minél nagyobb számára, mert kétségtelen, hogy a magyar nép csak akkor szerezheti visz­sza a reáváró vezető szerepet a Kárpátok medencéjében, csak akkor vállalhatja súlyos törté­nelmi feladatait, amelyek ezer éven keresztül nemzetünk letét biztosították, ha a magyarság állandó szaporodás révén ele­gendő súllyal, tekintéllyel, hogy ugymondjuk : feszítőerővel ren­delkezik ahhoz, hogy a törté­nelem által számára kijelölt földrajzi kereteket kitöltse. Hiá­ba dúslakodik a legnagyobb jólétben és gazdagságban vala­mely nép, ha természetes sza­porodása csökkenést mutat, ha a halálozások száma megha­ladja az élveszületések számát s a körülötte levő nemzetek erősebb szaporodása állandó - magyar jövendő félelemben és rettegésben tartja. A legjobb példa erre a hatal­mas és gazdag Franciaország, amelynek népe mintha még mindig nem heverte volna ki a több mint száz év előtti na­póleoni háborúk rettenetes vér­veszteségeit s amelynek lakos­sága a háborúk óta úgyszólván alig mutat növekedést. Ez a gyenge szaporodási képesség a francia kormányok és a francia társadalom legnagyobb gondja, mert közben a szomszédok, el­sősorban Németország lakos­sága erősen szaporodott s a franciák méltán féltik nemzeti jövendőjüket e nagy népi be­tegségtől. Ezért képezi a Gömbös-kor­mány Nemzeti Munkatervének egyik legfontosabb részét a ma­gyar gyermekek védelme és különösen a harc a legvesze­delmesebb népbetegség: az egyke ellen. A kormány föld­birtokpolitikai elgondolásai a­melyek a hitbizományok reform­jával, a telepítéssel, paraszt hit­bizományok létesítésével szapo­rítani akarják az önálló és bol­dogulásra képes magyar föld­müvescsaládok számát, ezt a célt szolgálják. Erre a körül­Komárom és Esztergom várme­gyék kisgyüiése szeptember 10 én tartotta meg szokásos havi ülését dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt és a kisgyűlési tagok élénk részvétele meilett. A 43 pontból álló tárgysorozat tárgyalásának megkezdése előtt az el­nöklő főispán napirend előtti felszó­lalásokra adott engedélyt dr. Gróh József, Kolozsváry Kálmán és vitéz Szivós-Waldvogel József kisgyűlési tagoknak. Dr. Gróh József szóváteszi azon visszás helyzetet, hogy a közigazga­tás rendezéséről szóló 1929. XXX. tc. alapján járó (69. §. 14. pont) személyi pótléknak eredetileg teljes egészét beszámították a vármegyei tisztviselők nyugdijába, mert ez törzs­fizetés jellegével biró illetmény, mig 1930. év óta ez illetménynek csak 50°/o-a számitható be. Ez eljárás annyival is inkább méltánytalan, sőt igazságtalan, mert nemcsak szerzett jogokat érint, hanem azért is, mert 1931. év óta köztudomás szerint a vármegyei tisztviselők helyzete, köz­tük a nyugdijasoké is a különböző és igen nagymérvű fizetés és nyug­díjcsökkentések folytán erősen le­romlott. Indítványára és ár. Frey Vilmos al­ményre utalt a kormányzó is az anyák ünnepén elmondott gyönyörű beszédében. A kormány szociálpolitikája tehát, amely igazságossá akarja tenni a nemzeti jövedelem el­oszlását, könnyíteni kivan a dolgozó kisemberek terhein, biztosítani óhajtja a legszegé­nyebb családok megélhetését is, mind-mind a magyar gyerme­kek védelmét szolgálja, küz­deni kivan a nemzet jövőjét sorvasztó egyke ellen. Ugyancsak ezt a nagy nem­zeti célt szolgálják azok az intézkedések is, amelyek a ma­gyar falvak elhanyagolt szoci­ális viszonyait, a falusi egész­ségügyet óhajtják megjavítani. Ha ezek az intézkedések mind megvalósulnak, rendkívüli mér­tékben fognak hozzájárulni a csecsemők és kisgyermekek ma még igen nagy halálozási arány­számának csökkentéséhez. Ez a politika, amely a ma­gyar falvakba kultúrát, egész­séges ivóvizet, jó lakásokat és a modern élet közhasznú vív­mányait akarja meghonosítani, a magyar gyermekeket védi el­sősorban, s ezen az uton a szebb és boldogabb magyar jö­vendőt készíti elő. Sz-k. ispán felszólalása után elhatározta a kisgyűlés, hogy ezen rendelkezés módosítása érdekében felir a kor­mányhoz és megkeresi a társtör vényhatóságokat is, hogy ezen ak­ciót felirati jogukkal élve illetékes helyen támogassák. A felirat elkészi tésével a vármegye alispánját bizza meg, ki a megbízást elvállalta és egyalkalommal az indítványért és a kisgyűlés határozatáért az érdekelt vármegyei alkalmazottak nevében kö­szönetet mond. Kolozsváry Kálmán szóvátette azt, hogy egyes malomellenőrök olyan­kor és oly módon teljesítenek a mal­mokban szolgálatot, hogy ezzel az őrlésre odaküldött gabona átvételét hátráltatják, sőt megakadályozzák, minek folytán az amugyis súlyos helyzetben lévő és gondokkal küzdő gazdaközönség súlyosan károsod'k. Az elnöklő főispán és az ülésen jelenlévő Jánossy Károly pénzügy­igazgató kijelenti, hogy a malomel­lenőrök fent szóvátett eljárása nem felel meg az érvényben lévő utasi­sok rendelkezéseinek és szellemének, hogy azonoan a szabálytalanságokat megtorolhassák, konkrét adatokat kérnek, amit Kolozsváry megígért. Ugyancsak Kolozsváry Kálmán kifogásolja azt, hogy a tűzifa szal­HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD A velszi herceg Budapestre érke­zett. — 1946 ig ki kell irtani a si­lány szőlőtőkéket. — A keresztény­párt győzött Eleken. — Tizenkét­millió pengő vagyonuk van a bu­dapesti árváknak. — Pestmegye közgyűlése törölte a költségvetésből a kényszernyugdij ázásokra előirány­zott összeget. — Százezer Ínséges van jelenleg a fővárosbán. — 320 ezer pengővel csökkentették Pest­varmegye költségvetését. — Elitél­ték a győri kommunista mozgalom résztvevőit. — A debreceni hőfor­rásnak megadták a gyógyvíz és ás­ványvíz jellegét. — A közigazga­tási biróság megkezdte a választási petíciók tárgyalását. — Felemelték az egyetemekre felvehető hallgatók számát. — Ijesztő arányban visz­szaestek Szeged város bevételei. — Megkezdték a kihallgatásokat a Dréhr-ügyben. — Ötvenéves a bu­dapesti keleti pályaudvar. — 832 ezer pengő a fővárosi HÉV deficitje. — Hetvenkét vitézi telket adomá­nyozott a kormányzó. — Ferenc­város 2 : 1 aranyban legyőzte a cseh Spártát. — Tiltakoztak a pótadó­emelés ellen a pestmegyei közgyű­lésen. — Elpusztult Hajdúmegye tengeri termese. — Biirkózóink két Európa-bajnokságot szereztek Brüsszelben. — Fényesen sikerült a budapesti őszi Lakberendezési Vá­sár. — Rendezik a régi magyar­jugoszláv koronatartozásokat. KÜLFÖLD Munkatáborba viszik az auszt­riai dologkerülő csavargókat. — Pál szerb régens herceg király akar lenni. — Csehország katonai erősítéseket küldött a lengyel határra. — Le­mondott a litván kormány. — Az olasz vezérkar főnöke megkapta a francia becsületrend nagykeresztjét. — Tízmillió embert mozgósítanak az olaszok, — Long amerikai sze­nátort ellenfelei agyonlőtték. — A román ostromállapotot meghosszab­bították. — A szovjetet kibuktatták a népszövetségi közgyűlés tisztika­rából. — A szovjet titokban Olasz­ország ellen dolgozik. — Zsidó nép­iskolák felállítását rendelte el a né­met kormány. — Romániában ro­hamosan nő a drágaság. — Görög­ország a királykérdés miatt ismét forradalom előtt áll. — November­ben tartják meg az angol király har­madik fiának esküvőjét. — A lem­bergi ujságiróegyesület elnöke visz­szaKüldte cseh kitüntetését. — Na­pokon belül megkezdődik az olasz­abesszin háború. — Egész városo­kat foglalnak el a kinai banditák. — Leesett az első hó Szerajevő mellett. — Mozgósították az egész abesszin haderőt. — Megbukott az alkormányreform terve Svájcban. — 142 olasz hadihajó gyakorlatozik az Adrián. — A cseh repülők leszál­lásra kényszerítettek három német legnajót. — Nagy botrányok voltak a lengyel zsidós világnagygyűlésén. — A csehek nem adnak magyar is­kolát a pozsonymegyei Fórévnek, A kormány elengedte a városi épitési kölcsön 50 százalékát és a kamatokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom