Esztergom és Vidéke, 1935

1935-09-01 / 68.szám

rály korában is virágzott és Mátyás­nak egyetlen, részben még lakható állapotban fennmaradt kastélya, s amely az esztergomi királyi palota után az országnak legkiválóbb pro­fán műemléke, rossz állapotban van. A helyreállításról való gondoskodást Gerevich Tibor elnök a Műemlék Bizottság programjába vette. A bizottság behatóan megszemlélte Tatának barokk-korbeli műemlékeit is, köztük elsősorban a tatai plé­bániatemplomot, amely Fellenthali Fellner Jakabnak, a legkiválóbb ma­gyarországi barokképitésznek egyik legjobb alkotása. Fellner Jakab, aki többek közt a hires egri líceumot is építette, Tatán élt és ott is van eltemetve a templom kriptájában. Gerevich Tibor és kísérői megille­tődéssel időztek Fellner Jakab jel­telen sírjánál. A katolikns nagygyűlés programmja Rohamosan közeledik szeptember 28-a, amely napon Budapesten ösz­szeül az idei, sorrendben a XXVI. országos katolikus nagygyűlés. Az Actio Catholica országos elnöksége a közeli napokban küldi széjjel az ország minden részébe idei tájékoz­tató programját, amely már általá­nos képet nyújt a magyar katoliku­sok nagy táborbaszállásáról. Az idei katolikus nagygyűlés programja a következő: Szeptember 28-án, szombaton d. u. fél 4 órakor Pázmány féter bi­boros szobrát koszorúzzák meg az Apponyi-téren. Délután 4 órakor a katolikus leányifjúság tart díszköz­gyűlést a városligeti Iparcsarnok előtti hatalmas téren. Este 6 órakor ugyancsak az Iparcsarnok előtt a Credo egyesületek országos díszgyű­lése zajlik le. Este 7 órakor a Ka­tolikus Népszövetség tart diszgyűlést a Zeneművészeti Főiskola nagyter­mében. Este fél 8 órától 8 óráig az ország valamennyi templomának harangjai megkondulnak. Este 8 óra­kor dramatizált szentmisének, a „Missa Solemnis"-nek lesz a disz­bemutató előadása a Nemzeti Szin házban. Szeptember 29-én, vasárnap dél­előtt fél 10 órakor ünnepi szentmise és Veni Sancte, ezt követően fél 11 órakor az első nyilvános megnyitó ülés a Városligetben, az Iparcsarnok előtt. Délután 3 órakor szentséges körmenet a Szent István-bazilikától az Országház-térre. Este 6 órakor katolikus bányászgyűlés a Vigadó­ban. Szeptember 30-án. hétfőn reggel 8 órakor főpapi szentmise a feren­cesek belvárosi templomában. Dél­előtt 9 órakor eucharasztikus dísz­gyűlés az örökimádás-templomban. Délelőtt 11 órakor a második nyil­vános ülést tartják meg a székesfő­városi Vigadóban. Ez lesz az Actio Catolica szakosztályainak egyesített gyűlése. Délután 5 órakor ünnepi játék a városligeti Iparcsarnok előtt. Október l-én, kedden, az idei ka­tolikus nagygyűlés utolsó napján reggel 8 órakor főpapi szentmise az Egyetemi-templomban. Délelőtt 9 órakor az Actio Catholica igazgató­tanácsának ülése a Középponti Ka­tolikus Körben, majd ugyanitt dél­előtt 11 órakor az országos tanács tart értekezleteit. Délelőtt 9 órától a különböző egyesületek tartanak üléseket. Délután 4 órakor lesz a harmadik nyilvános, vagyis záróülés a székesfővárosi Vigadóban. Ennek befejezése után este 6 órakor a Vi­gadótól zárt sorokban vonul fel a nagygyűlés közönsége Pázmány Pé­ter bíboros szobrához, azt megko­szorúzza és onnan gyertyás körme­netben vonul át a Szent Gellérthegyi sziklatemplomhoz, ahol Te Deum és áldás fejezi be a nagygyűlést. HIBKK A kormányzó szózata A kormányzó harkányi beszéáe szózat volt a magyar társadalom­hoz. Hangos mementó ! Legelső­sorban a magyar anyákhoz szólt csonkahazánk bizonytalanul im­bolygó hajójának parancsnoka, az otrantói hős. Arról a helyről hangzottak el ezek a szavak, ahol hazaszeretetből jakadó kötelesség­tudásnak, az önfeláldozó hősi el­szántságnak erőskezű, keményaka­ralú bajnoka áll a kormánykerék­nél, hogy biztos révbe vigye nem­zete hajóját. Felelősségének tuda­tában vigyázó, éber szemmel lesi a tengert, a magyar tengert, me lyen hajója oly bizonytalanul hány kolódik és latja, hogy apaá, fogy körülötte a viz, egyre sekélyebb lesz: a tengerből csak tavacska s megfeneklik a hajó, Igen. Fogy a tenger vize. Fogy az ország népe. Pusztítja az „egyke." A magyarság önmagát pusztítja, önmagát gyilkolja az „egyke"-vei. Mi lesz velünk? Hova jutunk, ha tovább ez így megy ? Talán a franciák sorsára akarunk jutni, ahol kétségbeesetten állapították meg a statisztikusok, hogy az állam fennállását és továbbélését vészé lyezteti az „egyke" és a „semmiké." Mi még ennyire talán nem va­gyunk. Mégis azt kell látnunk, hogy körülöttünk a „hódítók" sza­porodnak, terjeszkednek, mi meg fogyatkozunk. Mert nem kell a gyermek. Hol vannak a Sokgyer mekes magyar kúriák ? Hol van­nak a magyar birtokok gyermek­áldásos vidékei? Meg lehetne ol­vasni, hogy az országban hány családnál kér hat-nyolc kis száj kenyeret. Idegen nyavalya ragadt ránk. Ez pusztítja, sorvasztja a nemzetet. Nem születik meg a gyermek, a haza reménye; arra az elkényeztetett „egykére" is alig számithatunk. Mert mi lesz az öregedő szülőkkel is, ha egyetlen gyermekük akkor hagyja itt őket, amikor támogatására rászorul­nának? Ha elragadja a halál ? A nagy bűn meghozza a bűn­hődést. Ez pedig keserves lesz. A sorvadó nemzet helyén idegen ná­ciók telepednek meg s ezeréves dicső történelmünk elvész velünk együtt. Elnyeli a bűn fertője . . . Magyar anyák! Ezért szólott hozzátok a kormányzó. Értsétek meg: a nemzet léte, jövő léte, di­csősége, nagysága fakad a szive­tekben, csak akarjátok, vagy pe­dig lehet temetője ezer eve's nem­zetünknek. Anyák ! Magyar asszo­nyok ! eddig életet hordozott a ma­gyar nő szive alatt, sok dicső hős életét.. . Nem lehet ott nemzetünk kriptája soha! Igy hangzott a szó : A család az a sejt, amelyen keresztül a nem­zet tovább fejlődik és ha a sejt beteg, a nemzet is elsorvad . . . Ne felejtsétek el a kormányzó szavát magyar asszonyok! A héten a Kerschbaummayer gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. Serédi Jusztinián szenteli fel Anglia első bazilikáját. Megemlé­keztünk már régebben arról, hogy XI. Pius pápa megbízásából Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprímás fogja felszentelni a downsidei bencé­sek új apátsági templomát. Ez a cemplom, melyet közel ötven év óta építenek a hivek adakozásából, két­százezer font költséggel, anglianak dső es egyetlen bazilikája. A fel­szentelési ünnepség Mária nevenap­ján, szeptember 12 én történik és Anglia katolikus társadalmának leg­nagyobb eseménye lesz. Zarándokok tömegeit várják Anglia minden ré­széből, sőt még külföldről is. Bíbo­rosok, püspökök, szerzetesek és sok világi pap és szerzetesnő jelenlété­ben történik a felszentelés, melyet Főpásztorunk végez. A templom 19 oltára közül csupán egyet szentel fel Armagh (Írország) biboros érseke : a XVII. században vértanú halált halt armaghi érsek nevéről elnevezett ol­tárt. A biboros-hercegprimás kedden (f. hó 3 án) indul angliai útjára. Kísé­retében lesznek Janoiha Cyrill, a ró­mai Anselmianum főiskola bencés tanára és Esthy Miklós világi pápai kamarás. Előkelő vendég városunkban. Husz István dr. tábori püspök a mult hét folyamán városunkban járt és megtekintette az ásatásokat. Lepold Antal dr. szentbeszéde a rádióban. A budai királyi udvari várplébánia-templomban ma, vasár­nap, a d. e. 11 órai szentmise alatt Lepold Antal dr prelátus-kanonok mondja a szentbeszédet, melyet a rádió is közvetít. A vizivárosi zárda új főnök­nője. Benkő M. Szeréna, a szatmári irgalmas nővérek magyarországi vi­caria generálisa, a hazai rendházak igazgatója, megvált az esztergomi anyaház igazgatói tisztétől, melyre most Kubovics M. Engelbertát ne­vezte ki a felsőbb hatóság. A vica­ria mellé assistensnek padig Huszár M. Polyxenát, a leányginázium h. igazgatóját nevezték ki. Személyi hir. Túri Béla váro­sunk országgyűlési képviselője kül­földi tartózkodásáról hazaérkezett. Ezúton értesitem a polgárságot, hogy szeptembertől kezdve a héifői fogadó­napokon délelőtt 10 órakor a Mui­kás Otthonban (Széchenyi-tér) talál­ható. Adomány. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat* számára a Salgótarjáni Koszénbánya Rt. dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos útján 150 pengőt, a Ma­gyar Általános Kőszénbánya Rt. Csanády László bányatanácsos útján 100 pengőt, az Esztergomi Takarék­pénztár Rt. pedig 30 pengőt adott, mely adományokért ezúton is hálás köszönetet mond a társulat Elnök­sége. Üj vivótanárok. Boromissza (Wer­ner) Gyula bencésgimnáziumi és Ke­menes Antal ferencrendi reálgimná­ziumi testnevelőtanárok a m. kir. „Toldi Miklós" honvéd sporttanár és vivómesterképző intézet vivótanfo­lyamát sikeresen elvégezték, igy a tőr és kardvívás tanítására az ujabb rendeletek szerint is jogosultak. Igazgatói kinevezés. A biboros­hercegprimás Salamon Imre dorogi kántortanítót érdemei elismeréséül igazgató-tanítóvá nevezte ki. Oltáregyesüli szentségimádás Az Esztergomi Oltaregyesütet f. hó 8 án tartja szokásos havi szentség­imádását a vizivárosi zárdatemplom­ban. Délután 5 órakor szentbeszéd és szentségbetétel. Cserkészszemle a Hollók tá­borában. A 14 es „Holló" cser­készcsapat előkészítő táborozását f. hó 26-án megtekintette Witz Béla országos elnök és a legnagyobb meg elégedését fejezte ki a csapatnak. Agyonsújtotta a villanyáram. Szerdán délben borzalmas szeren­csétlenség történt Piszkén, a Mis kolczy-féle pala- és papírgyárban. Csermák Vencel dorogi lakos, a Hungária Rt. műszaki segédtisztje szerelési munkát végzett, miközben megérintette a 15.000 voltos veze­téket, amely őt halálra sújtotta. A vállalat kiváló, szorgalmas és köte­lességteljesítő főszerelőjét felesége és kisleánya gyászolják. Temetése pén tekén délután volt óriási részvét mel­lett. Megjelent Schmidt Sándor dr. bányaügyi főtanácsos, továbbá a Hungária Rt. budapesti központjának küldöttsége, valamint az esztergomi üzemfőnökség teljes számú tisztvi­selői kara és műszaki személyzete. Credo-gyülés. A Credo Egyesü­let szept. 8-án d. e. 11 órakor tartja rendes havi ülését a Belvárosi Olvasó­körben. Teljes számú megjelenést kér a Vezetőség. A Katolikus Leányok Orszá­gos Szövetsége vezetőképző kur­zusának résztvevői ma, vasárnap f. évi szeptember hó l-én, délután 4 órai kezdettel nyilvános mű­soros délutánt rendeznek melyre Esztergom város közönségét tiszte­lettel meghivják. Halálozás. Sárgái János a Petz­gépgyár művezetője, aug. hó 28 án, 34 éves korában elhunyt. Pénteken temették el nagy részvét mellett a szentgyörgymezői temetőkápolnából. Temetésén megjelent a Petz-gyár teljes tisztviselőkara és munkás sze­mélyzete, akik osztályonkint koszorú­kat és virágokat helyeztek a rava­talra. Kapisztory Ferenc gyári tiszt­viselő búcsúztatta megható beszéd­del a korán elhunyt törekvő mun­kást, aki a gyárban tanult és szor­galmával, tudásával egész fiatalon a gyár művezetőjévé küzdötte fel ma­gát. Koporsóját munkástársai vitték a sirhoz. A Levente-zenekar gyász ­indulóval kisérte utolsó útjára Sárgái Jánost, özvegye, kis árvája siratja és kiterjedt rokonsága gyászolja. Nyu­godjék békében ! Az Öreg Hollók nyári lakának avatása. Az Öreg Holló cserkész­csapat értesíti tagjait és azok hoz­zátartozóit, hogy a vizitelepen a na­pokban elkészült nyárilak családias jellegű felavató estjét f. hó 31-én, szombaton este fél 9 órai kezdettel tartja meg. Kedvezőtlen idő esetén vasárnap lesz az avatás. A Magyar Irredenták estélye Esztergomban. Egy minden ma­gyar pártnál magyarabb párt látogat el f. hó 7-én a sorstól végvárrá csú­folt városunkba. Ennek a pártnak egyetlen program-pontja van csupán, de ez a programm szent és minden magyar ember szivének leghőbb vá­gya és célja; Nagy-Magyarország. Ezért küzd a felvilágosító propaganda minden eszközével a sors mostoha­sága által már-már letargiába sülyedt magyarságnak nagy feladatára éb­resztésevei. Ezért jön el ez a párt — a minden magyarok pártja — Esztergom végvárába és rendez Magyar Estét szeptember 7-én a Fürdő Szálló színháztermében. Az est műsorán Komlóssy Enma, Pár­tos Dolly, Rudolffy Erzsébet, Sán­dor József, Szentiványi Kálmán és Vargha Imre fővárosi művészek sze­repelnek, A helyi rendezés munká­jára az öreg Hollókat kérték fel az Urmánczy Nándor diszelnöksége és Nyíri Pál ny. vezérkari ezredes ügy­vezetése mellett működő irredenták. Az estélyre külön hajó indul Bu­dapestről szombaton délután, mely­nek utasai a város megtekintése után részt vesznek a műsoros estét köve­tő táncestélyen is és vasárnap dél­ben indulnak vissza Budapestre. Arra a nagy érdeklődésre, amely a fővá­rosban megnyilvánul az estély után jellemző, hogy a lapok első híradá­sára már is félezer ember jelentke­zett, aki jelen akar lenni Esztergom városának irredenta estjén. A napok­ban Esztergomba érkezett Cserhalmy Kiss Ernő ny. alezredes, aki a hely­beli rendezőkkel karöltve több na­pos ittartozkodása alatt szintén a hazafias ünnepség előkészítésén fog dolgozni. Felkérjük városunk közön­ségét, hogy az ünnepségen való megjelenésével adja tanújelét annak a szent meggyőződésnek, hogy Esz­tergom végvári jellege csak átmenet az eljövendő boldog Nagy-Magyar­ország felé. Flanel, sifon, divat bárzsony és düftin legolcsóbban Keménynél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom