Esztergom és Vidéke, 1935

1935-09-01 / 68.szám

ESnERGOUBfKE ÖTVENHATODIK ÉVF. 68. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u.20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, m5. SZEPTEMBER 1. Előfizetési ár 1 hóra : 1 oengő 20 fillér Csütörtökön 10. vasárnap 16 fii. Mindenkin ek meg kell tennie kötelességét fajával szemben... 1 Kormányzó harkányi beszéde az anyák finnepén Mélyen átérezve ennek a szép ünnepségnek nagy erkölcsi je­lentőségét, az egész ország tiszteletét, megbecsülését és há­láját kívánom tolmácsolni azok­nak a magyar anyáknak, akik hiven és önfeláldozóan megte­szik a maguk kötelességét a ma oly nehezen küzdő család­dal, a sorsüldözött hazával és a válságoktól megviselt társa­dalommal szemben. Azoknak a magyar anyáknak, akik tud­ják, hogy az életnek ma foko­zottabb szenvedéseiért is bőven kárpótolják őket az anyai sziv mélységes örömei és különösen azoknak, akik nem tévesztik szem elől, hogy az Isten áldását nem szabad elhárítani maguktól. Szomorúság tölt el, ha arra gondolok, hogy as országban sok helyen és különösen ezen a vidéken egész községekben mintegy járványszerűen pusztít egy erkölcsi betegség. E rom­boló irányzat hatása alatt van­nak, akik azt képzelik, hogy elég, ha egy gyermekük van, az majd tovább folytatja fajtá­jukat. Elfelejtik, hogy az em­beri élet sorsa Isten kezében van s igen szokszor megesik, hogy az egyetlen gyermek el­hal s a szülőket öregségükre nem veszi körül a gyermekek és unokák szeretete és gondo­zása s nem marad egyebük egy puszta fakeresztnél a teme­tőben, házuk es földjük pedig idegen kézre jut haláluk után, mert nincs, aki nevüket fentar­taná és családjukat tovább vinné. Mindenkinek meg kell tennie kötelességét fajával szemben, ha nem akarja, hogy ősei temp­lomának tornyában elnémulja­nak a harangok, hogy apáinak házában idegen jövevények üs­senek tanyát és hogy a föld, amelyet nemzedékeken át az ő családjának verejtéke öntözött, a jövőben másnak hozza a gyü­mölcsöt. Az egész társadalom életé­nek alapja a házasság s annak gyümölcse, a gyermek. A csa­lád az a sejt, amelyen keresz­tül a nemzet tovább fejlődik és ha a sejt beteg, a nemzet is elsorvad. Valamikor a magyar nagy­sága egyenlő volt a ma hatal­mas nyugati népekével. A mi nemzetünk azonban itt, a né­pek országútján, a hatalmi tö­rekvések ütköző pontján, ne­héz történelmi feladatot telje­sített, testével fedezte az utat, amelyen keresztül kelet hódító vágya a művelt nyugatot pusz­tulással fenyegette-. Évszázado­kon át tizedelték a magyar né­pet a hősies küzdelmek és faj­tánk egyre vérzett. Számban kis nemzetté lettünk. Ha ma mi magunk ritkítjuk sorainkat önzésből, vagy erkölcsellenes, káros irányzatnak hódolva, könnyen támadhat az a veszély, hogy a pusztulásnak kitett he­lyeken csupán történelmi em­lékké válik a magyar név, amely­nek pedig fajunk belső értekei, katonai erényei és politikai te­hetsége nagy megbecsülést szer­zett világszerte. Aki elbukik a küzdelemben, az hős, de aki önmaga itéli pusztulásra saját fajtáját és engedi át másnak ősei örökét, az sem szánalomra, sem megbecsülésre nem tart­hat számot. A kormány programjába vette azokat az intézkedéseket ame­lyek a népesség megfelelő sza­porodása érdekében az azt aka­dályozó káros irányzatok le­küzdésére, továbbá a gyermek­egészségügy es nevelés fejlesz­tésere szükségesek és ma meg­valósíthatók. Első helyen á!l ezek közt az a törvényjavaslat, amely lehetővé kivánja tenni a kisbirto <-hitbizományok létesí­tését, hogy a kisbirtokosoknak ne kelljen félniök további gyer­mekáldás esetén földjük felap­rózódásától, viszont a többi gyermek, aki nem örököl föl­det, még mindig elhelyezked­hetne akár más pályán, amely hajlamainak, vagy tanulmányai­nak megfelel, akár a közép- és nagybirtok mezőgazdasági üze­mében. Mindez azonban egy­magában nem elég, szükség van az egész magyar társada­lom közreműködésére. Ahol többen kérnek enni otthon, oda könnyebben kerüljön a kenyér es nagyobb darab jusson be­lőle. Mindenkinek, nemcsak az államnak és a köztestületeknek, hanem a vállalatoknak és a magánoknak is kötelessége, hogy egyenlő alkalmasság ese­tében annak adjanak munkát és azt alkalmazzák, akinek na­gyobb családja van. Ma ami­kor a családalapítás nehézsé­gei egyre fokozódnak, mindent meg kell tenni a házasságkö­tések megkönnyítése, továbbá a gyermekágyas anyák megse­gítése érdekében és viszont meg kell nehezíteni a válást. Az egész társadalom fordítson minél nagyobb gondot a gyer­mekek gondozására, a gyermek­egészségügy minél intenzivebb fejlesztésére, a nevelés meg­könnyítésére,^ tehetséges gyer­mekek felkarolására, bárhol rin­gott bölcsőjük, bármily kicsiny kunyhóban, hogy a magyarság tájának fiatal hajtása nemcsak minél dúsabb, de minél élet­erősebb is legyen. Az egész magyar társada­lom lelkiismerete elé kívántam idézni mindezeket a kérdéseket, hogy ezekkel minél szelesebb körökben foglalkozzanak és hogy ezeknek felKarolása és megoldása körül tegye meg mindenki a magáét, azt, ami módjában áll. Mindnyájunk szivében ott él a gondos és önfeláldozó anyai szeretet emieke, az édesanya soha cl nem halványuló képe. Mindenki csak megbecsülést és tiszteletet érezhet a magyar anyák iránt. Elérkezett a vég­ső ideje annak, hogy ezt az érzést tettekre váltsuk. Még egyszer az állampolgárságra való nevelés kérdéséről „Esztergom és Vidéke" a közel­múltban ismertette kivonatosan a legújabb középiskolai tanterv kom­plexumát. Az olvasóközönség be­pillantást nyert az oktatásanyagnak ama újításába, amely az ifjúság állampolgárságra való nevelési kér­dését magában foglalja. E princípium megvalósítására vo­natkozó metódusát egyik cikkemben kritika tárgyává tettem, fejtegetvén hogy a cél elérésére nem elég az elméleti tudás, hanem szükséges a gyakorlati eszközök alkalmazása. Vájjon mi az oktatási újításnak inditó oka? Általánosan ismert ama jelenség, hogy az államok alkot­mányi életében új politikai szellem van kialakulóban. Ez elől a magyar állam sem zárkózhatik el. Megnyitja tehát kormányszerkezetének zsilip­jeit az új áramlatnak, ez itassa át első sorban az iskolák tanügyi ta­laját, sugározzanak belőle ama esz­meáramlatok, amelyek az ifjúságot HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Fertőszentmiklóson új templo­mot szentelt Breyer István győri me­gyéspüspök. — Egyhangú lesz a miskolci polgármesterválasztás. — Tífuszjárvány dühöng Debrecen­ben és környékén. — Nagy részvét mellett temették el Lovas Istvánt, a tragikusvégű szolnoki vitorlázórepü­lőt. — Wallace Beery repülőgépen elhagyta Magyarországot. — Apja fogta ki kisleánya holttestét a Tiszá­ból. — Leégett a váli műmalom. — Elgázolt egy autót a balatoni gyors­vonat. — Adókegyelmet kér a mi­niszterelnöktől Hódmezővásárhely ve­zetősége. — Kilakoltatták a szen­tesi görögkeleti „önpüspököt". — Sopronban leégett a város faisko­lája. — Elfogták a győri komu­nisták röpiratraktárosát. — Takarék­betétkönyv hamisító bandát leplez­tek le Szegeden. — 20 000 pengőt sikkasztottak a győri tisztiorvosi hi­vatalban. — ítéletidő volt kedden Gyöngyösön és környékén. — Ön­gyilkos lett Budapesten egy bécsi színigazgató testvéröccse. — Vizs­gálatot rendelt el az iparügyi mi­niszter a debreceni és kecskeméti pékkartel ellen. — Tízévi fegyházra ítéltek egy gyújtogató kőművest. — Pálos kolostor épül Kőszegen. — Félszázalékkal leszállították a ka­matlábat. KÜLFÖLD Autószerencsétlenség áldozata lett a belga királyné, a király súlyosan megsebesült, — Megalakult az új jugoszláv kormány. — Menekül az abesszin főváros lakossága. — El­fogták Kínában a tengeri rablók királynőjét. — Földművessztrájk fenyeget Franciaországban. — Fél­millió katona vett ré>zt az olasz hadgyakorlatokon. — Tiltakozik az az amerikai kormány % szovjet lazí­tása ellen. — Indiában súlyos össze­tűzések voltak a hinduk és moha­medánok között. — Borzalmas vihar pusztított az északamerikai Uj fundlandon. — Lazítással vádol­nak 210 autonomista szlovákot a csehek. — Izgalnas államtanács volt szerdán Parisban. — Német­ország kormányrendelettel száhtotta le az élelmiszerárakat. — Tájfun pusztított Japánban. — Ausztria is nagyszabású hadgyakorlatot rendez. — Megkezdődött a kisantant kon­ferenciája. — Éheztetik a városo­kat a litván föld nűvesék. — Orvul agyonlőttek egy osztrák földbirtokost. — Tömeges halálos ítéletet .hoztak az albán lázadók ügyében. — Fey osztrák miniszter állapota javul. — Nagyarányú fegyvercsempészet fo­lyik az abesszin határvidéken. — • Kommunista összeesküvést lepleztek le Görögországban. — Mussolini kijelentette, hogy nem akar nézet­eltérést Angliával. — Megkezdődött * a bécsi nagy hazaárulási per tárgya­lása. — Értekezletet tartottak az északi államok külügyminiszterei. — Indiánfőnökké váfasztották Jack Dempseyt, a volt nehézsúlyú box­világbajnokot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom