Esztergom és Vidéke, 1935

1935-08-29 / 67.szám

ÖTVEN HATODIK ÉVF. 67. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. AUGUSZTUS 29 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Hol volt a zászló? Bizony, pirulnunk kellett Szent István király ünnepén. Pirulnunk az esztergomi háztulajdonosok nemtörődömsége miatt. Azt reméltük, azt várta a városnak minden hazafiasán érző és gondolkodó polgára, hogy első szent királyunk ünnepén zászlótengerben fog úszni a primási város. Hogy a trikolór megbecsülésével tüntetni fogunk magyarságunk mellett, s amellett a gondolat mellett, amelyet a maga bölcs intelmeivel, egész életével és uralkodásával Szent István fejezett ki. Azt hittük, hogy Európának mai vajúdó állapotában fokozottabb mértékben gondol minden esztergomi magyar István királyra, a szentre, az apostolira, aki a maga bölcsességével örökkévalóvá tette, amit Árpád kardja megszerzett. Hiú ábrándnak bizonyult azonban ez a feltevésünk, mert szerte a városban csak nagyon kevés magánházon sikerült zászlót felfedeznünk. Még a város szivében is hiába fürkészett tekintetünk a házak ormai felé, a három szinü nemzeti lobogóval csak elvétve találkoztunk. Pedig az ember azt hinné, hogy itt a határszéli városban fokozottabb mértékben él a lakosság lelkében a zászló iránti szeretet, Azt hinné, hogy minden ilyen alkalmat a legnagyobb készséggel ragad meg az esztergomi polgár arra, hogy házát zászlóval diszitse. S mennyire lehangoló, hogy nem igy van. Aki járt már egy-egy nemzeti ünnepen Szerbiában, Romániában, Német- vagy Franciaországban, Hollandiában vagy Olaszországban, szomorúan teszi meg az összehasonlítást az ottani népek zászlószeretete és a magyarság indolenciája között. Mert nem máson múlik ez, csupán nemtörődömségen. Hiszen lehetetlennek tartjuk, hogy hogy akadjon Esztergom városában egyetlen háztulajdonos, akinek ne teljen egy szerény kivitelű nemzeti szinü zászlóra. És ha a külváros szegény népét le is számitjuk, nyugodt lelkiismerettel tételezzük fel, hogy a Belváros házainak urai nincsenek még olyan nyomorúságos viszonyok között, hogy egy zászlót ne tudnának házuk legszebb ékességéül vásárolni. Itt tehát a jövőre való tekintettel feltétlenül hatósági beavatkozásra van szükség. A város polgármestere és tanácsa elsőrendű kötelességének tartsa olyan szabályrendelet megalkotását, amely minden háztulajdonost szigorú birság terhe mellett kötelez nagy nemzeti ünnepeinken a nemzeti zászló kitűzésére. Mert nemcsak a hivatalos épületeknél kell megvallaniok ezeken a napokon magyarságukat, hanem mindenkinek, akit a Gondviselés odasegitett, hogy egy darabot az áldott magyar földből s egy hajlékot, amely nyugodt és kényelmes otthont biztosit, sőt jövedelmet is ad, magáénak mondhat. Meggyőződésünk : mihelyt az első szigorú büntetéseket ki fogják róni, többé nem lesz István király ünnepén szintelen az esztergomi utca. zászlódisszel lesz ékes, amely hirdetni fogja, hogy a magyar nép ma is a kereszténység egyik legnagyobb uralkodóját: Szent István királyt vallja vezérének. Hirdetni fogja, hogy Esztergom magyarsága egy pillanatig sem tett le arról a gondolatról, hogy neki a Szent István által megkeresztelt országért kell egész életén keresztül küzdenie. Ez az ország pedig: csak boldog Nagymagyarország lehet. Dr. Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás szenteli fel Anglia első bazilikáját Serédi Jusztinián dr. biboros hercegprímás szeptember 12 én szenteli fel XL Pius pápa megbízásából az angolországi Downside új apáisági templomát. A felszentelési szertartás több mint hat óra hosszat tart és a reformáció óta Anglia legnagyobb szabású templomszentelése lesz. Ä főoltár szen telesét és a szertartás legnagyobb részét maga a hercegprímás fogja végezni, mig a templom 19 oltára közül egyet, amely a tizenhetedik szá zadban vértanúhalált halt Boldog Plunkett Olivér armaghi érsek nevét viseli, az írországi Armagh biboros érseke végzi. A szertartás alkalmával a két biborosérseken kivül hét érsek, tizenkét püspök, tizenöt apát gyűlik egybe a megszámlálhatatlan világi papon, szerzetesen és apácán, valamint Nagybritannia minden részéből egybesereglő zarándokokon kivül, A downsidei apátsági templom felszentelése Nagybritannia katolikus társaáalmának egyik legnagyobb eseménye lesz. A templomot, amely a nyugatangliai Somerset nevű vidék dombjain emelkedik, nem messze Bath hires tengerparti fürdőhelytől, majdnem ötven év óta építik a hivek adakozásából, 200.000font költségen. XI. Pius pápa pergamentre irott, latin nyelvű pecsétes okiratot küldött, amelyben a templomot a kisebb bazilikák rangjára emeli. Ilyenformán a downsidei apátsági templom Anglia első és egyetlen bazilikája lesz. Miért nem fogadták a kecskeméti kirándulókat? Vasárnap reggel, 9 órakor fellobogózott különvonat futott be az esztergomi pályaudvarra. A tiz kocsiból álló szerelvény közel hatszáz utast hozott Kecskemétről és környékéről Esztergomba. Kimentünk, hogy végignézzük, hogyan is fogadják Esztergomban az idegenforgalom ilyen nagyszabású megnyilvánulásait mert ugyebár senkisem tagadja, hogy hatszáz ember látogatása nem olyan jelentéktelen dolog, sem anyagilag, sem erkölcsileg. Az állomáson László István tanácsos és Bodor Zoltán, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője várta a vendégeket, rajta kivül még vagy öt vendéget váró esztergomi. Hivatalos fogadtatás, idegenvezetők — ez már a múlté. Gondoljunk csak vissza a soproni, egri, miskolci és szegedi fogadtatásokra és hasonlítsuk össze a vasárnapi esztergomival. Legutóbb, mikor a NEP fővárosi és vidéki tagjai érkeztek Esztergomba, igyekezett ott lenni mindenki. Miért nem jöttek ki most, hiszen most is ép olyan testvéri látogatásról volt szó, mint akkor. Beszéltünk Bodor Zoltánnal, aki a következőket mondotta: — Szombaton reggel kaptam hivatalos értesítést, hogy a filléres jön. Érintkezést kerestem a városi főjegyző úrral a hivatalos fogadtatás és a levente zenekar ügyében. A főjegyző úr lépéseket is tett, mire esti hét órakor levelet kaptunk a zenekar karnagyától, amelyben arról értesít, hogy miután a zenészek 31-ig szabadságolva vannak, a fogadtatáson részt nem vehetnek. Igy történt, hogy egyedül vártam a vendégeket. Idegenvezetők nincsenek, nincs rá fedezet. Volt nálam négy-öt karszalag, de nem volt, aki elvállalja a a kalauzolást, de ez természetes is, hisz azt senkitől sem kívánhatjuk, hogy egész napját ingyen az idegen vezetésnek áldozza ... Szomorú dolog, hogy egy olyan városban, ahol mindent az idegenforgalomra építenek, ilyen alkalomkor nincs 10 P fedezet arra, hogy az idegeneknek, akik először jönnek városunkba, valaki útmutatással szolgálna. Egy ember, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője egyedül nem láthatja el az előadódó feladatokat, hisz például az elmúlt vasárnap is a filléres utasokon kivül angolok, németek és más külföldi vendégek is érkeztek autókáron és két kiránduló hajó is jött Budapestről. Ettől a „kicsinység"-től eltekintve, a vendégek igen jól éreztek magukat városunkban. Csodálkozva beszéltek a bazilikáról, az ásatásokról, egyéb nevezetességről, a vonatból nyiló szép panorámáról, a strandról. Kellemesen szórakoztak, húzattak a cigánnyal, kiélvezték mindazt, amit Esztergom egy nap alatt nyújtani tud. Este féltízkor utaztak vissza, talán, sőt biztosan az itt töltött napról kellemesen emlékeznek meg, de a fogadtatást nem hisszük, hogy egyhamar elfelejtsék. Országos űszóhét A magyar úszás általánosítása és propagálása végett a Magyar Uszó Szövetség átérezve az úsznítudás népegészségügyi, életvédelmi és honvédelmi fontosságát, elhatározta, hogy Országos Uszóhetet rendez szeptember 1—8 közti időben. Ennek az Országos Uszóhétnek célkitűzése csupán az, hogy a tömegekben felkeltse az érdeklődést az úsznítudás fontossága iránt. Az Országos Úszóhét célkitűzése ennek folytán teljesen nélkülözi a versenysport jelleget, ami abban is kifejezést nyer, hogy a résztvevőknek csupán az úsznitudásukat kell igazolniuk olykép, hogy tetszésük szerinti úszásnemben leúsznak vagy 50 métert, vagy pedig leugornak egy fecskefejest, ami utóbbival nemcsak úsznitudásukat, hanem az ügyességüket is igazolni tudják. Minden résztvevő szép jelvényt kap. A Magyar Uszó Szövetség cirka 10.000 leány és fiú részvételét biztosította, Ez az Országos Uszóhét olykép fog lebonyolítást nyerni, hogy a mozgalomba bekapcolódó cirka 100 helység az Országos Uszóhét keretén belül egy-egy helyi úszónapot rendez a helybeli ifjúság bevonásával. Az Országos Oszohét a következő jelszóval indul: „Tanulj meg helyesen úszni, hogy egészséged megőrizzed 1 Hogy izmaidat fejlesszed ! Hogy életet menthess I Hogy kellemesen szórakozni tud] 1" Őstermelők figyelmébe. A városi adóhivatal figyelmezteti az őstermelőket, hogy az ezévi fényképes őstermelői igazolványok kiállításáért f. hó 30 ig bezárólag lehet jelentkezni. Nyomatékosan hangsúlyozza a hivatal, hogy ezen időn túl semmiféle jelentkezést nem fogad el, mert a főváros augusztus hó 30-ika után nem állítja ki az igazolványokat.