Esztergom és Vidéke, 1935

1935-08-01 / 60.szám

ftfTI Ml/If KE ÖTVENHATODIK ÉVh 60. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. AUGUSZTUS 1 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Á drágaság problémája Nap-nap után hangosabb lesz a fogyasztó közönség feljajdulása a piaci árak emelkedése miatt. Különösen az ország legnagyobb piacán, Budapesten növekedett meg alig pár nap leforgása alatt rég nem tapasztalt mértékben a drágaság, de panaszokat hallunk a vidéki piacok drágulása miatt is. A fogyasztó közönségnek ezt a feljajdulását nem hallgathatja süket fülekkel egyetlen hatóság sem, de nem maradhat érzéketlen ilyen dologgal szemben különösen minden jogos állampolgári érdek legfőbb őre: a kormány. Ezt tudja mindenki jól s ezért várja a gyors intézkedéseket. A panaszkodó megnyugtatására közölhetjük, hogy a szükséges intézkedések egyrésze már is megtörtént és a többi is kellő időben bekövetkezik. A kormány és az alája rendelt hatóság rövid időn belül gondoskodni fognak arról, hogy a drágulási folyamat ne legyen a kizsákmányolás eszköze. Ennek első jele a minap tartott ankét. Tudja mindenki jól, hogy mezőgazdasági termelésünk nem minden ágában es az ország nem minden vidékén volt az idén kielégítő eredmény. A kései fagyok és a tavaszi jégverések miatt éppen a legdúsabban termő helyeken alig termett valami a most fogyasztásra kerülő korai gyümölcs és főzeléktélékből. A nagy fogyasztó piacokra jóval kisebb tehát a felhozatal, mint szokott lenni, mint amilyen volt pl. a mult évben, igy tehát kisebb a kínálat és annál nagyobb a kereslet. Itt azonban a hatóságoknak legfeljebb arra kell figyelniük, hogy a termelői árak és a kereskedők által kért árak között ne legyen aránytalan nagy a különbség. Nem lehet tűrni például azt, hogy a termelőtől vidéken 40—50 fillérért megvett gyümölcs kilogramjáért a fővárosi, vagy más nagyobb városi piacokon az árus 1 pengő 20, vagy 1 pengő 50 fillért kérjen. Ez már olyan árdrágítás, amit a hatóságoknak, a kormánynak le kell törnie s meg kell torolnia. A kormány cselekedni is fog a legrövidebb időn belül. Marschall Ferenc a földmivelésügyi minisztérium államtitkára máris nyilatkozott ebbgp a kérdésben. Nyilatkozatának lényege az, hogy a kormány illetékes közegei már munkában vannak és éberen figyelik a piaci áralakulást. Ott, ahol a piaci drágulás nem természetes, ahol ennek a drágulásnak a fogyasztók kizsákmányolására irányuló jellegét fel lehet ismerni, a viszszaélők hamarosan el is veszik a büntetésüket. Az államtitkár nyilatkozatából megtudjuk azt is, hogy. a kormány még a kiviteli érdekek rovására sem fogja tűrni az árdrágítást, mert a magyar termőföld gyümölcseire első sorbin a magyar föld szülötteinek van jussa. — Egyetlen magyar gyerek jóllakottsága többet ér nekünk, mint a külföldről behozott arany, — mondja az államtitkár. A piaci árak szabályozása, a termelői és fogyasztói árak között mutatkozó aránytalanságok megszüntetése a Gömbös-kormány célkitűzéseinek ugy társadalmi, mint gazdasági szempontból egyik legfigyelemreméltóbb része, ezért a drágaság vagy annak letörése soha sem alakulhat át politikai kérdéssé. Ennek a kérdésnek megoldásához minden érdekelt tényező vállvetett, önzetlen közreműködése szükséges. Gömbös miniszterelnök kedden felavatta a dobogókői műutat meiybe Esztergom is bekapcsolódik Dobogókő jelentősége idegenforgalmi szempontból nagyot emelkedett a kitűnő makadám-autóút meg építésével, melyet kedden délelőtt adott át a közforgalomnak Gömbös Gyula miniszterelnök. A kilátóhoz vezető út Szentkeresztnél kezdődik és 7 2 km hosszú. Az ünnepségre érkezett autók az 1*3 kilométer kőig haladnak, a diadalkapuig, melyet cserfalombokból állítottak fel. A diadalkaput nemzetiszínű és kéksárga lobogók, valamint Magyarország és Pestvármegye címerei ékesitik. A vendégek már a kora délelőtti órákban érkeznek. Háromnegyed tíz körül jön Bornemissza Géza kereskedelemügyi miniszter feleségével, majd Petneházy Antal és Winkler István államtitkárok. Jelen van Benke István miniszteri tanácsos, a keres kedelemügyi minisztérium útépitési osztályának vezetője, Koós ölön, ez elnöki osztály főnöke, KarayKrakker Kálmán, Pestmegye főispánja, Erdélyi Lóránt, pestmegyei alispán és felesége, Frey Vilmos dr., vármegyénk alispánja; a fővárost Liber Endre és Lamotte Károly alpolgármesterek képviselik. Néhány perccel később érkezik Sztojakovics Döme tábrrnok, majd pontosan tiz órakor befut Gömbös Gyula miniszterelnök autója, aki turista ruhában száll ki felesége és Dóra leánya tár saságában. Erdélyi Lórántné virágcsokrot nyújt át a miniszterelnök feleségének, majd megkezdődik az ünnepség. Erdélyi Lóránt alispán üdvözli a miniszterelnököt, majd megemlíti, hogy ezt az utat Buda—Visegrád—Esztergom történelmet lehelő vidéke környékezi. — Legyen ez az út — mondotta — a remény útja, amelyen a nemzet százezrei látják meg a boldogabb jövőt. Beszéde után Gömbös miniszterelnök ollóval átvágta az utat elzáró nemzetiszínű szalagot és a következő jelmondattal adta át hivatalosan a közforgalomnak: — A magyar reménységek útját sok boláog magyar ember számára megnyitom. Becsülettel a hazáért. Azután autóra szállt a társaság és a kitűnő olajjal portalanított úton felhajtottak Dobogókőre. Útközben elgyönyörködtek a természet önfeled ten mutogatott gyönyörűségeiben, a csodás panorámában, amely szemük elé tárult. Fenn áthaladva az újabb diadal kapun a kilátóhoz mentek. A miniszterelnök messze nézett, majd megakadt tekintete a határtjelző, ezüstcsillogású Ipolyon. Zsitvay Tibor, aki a Turista Szövetség nevében volt jelen, megemlítette, hogy egy kőkilátótorony nagyon felfokozná a kilátást, ez pedig 20—25 ezer pengőbe kerülne. A miniszterelnök erre azt felelte, hogy ő inkább szálloáára gondol. Ennek itt Budapest közvetlen közelében idegenforgalmi szempontból is nagyobb jelentősége lenne. Frey Vilmos dr. elmondja, hogy a dobogókői útba Esztergom is bele kapcsolódik, a külföldiek tehát a bécsi úton Esztergom érintésével könnyen feljuthatnak a gyönyörű helyre. Gömbös Gyula miniszterelnök ezután koszorút helyezett a hősök emlékművére, amely előtt felemelt jobbkarral, némán tisztelgett. Villásreggeli után az előkelő társaság visszaindult Budapest felé. Nekünk, esztergomiaknak örömül szolgálnak az itt elhangzott kijelentések, a szálló felépítése nagy re menyekre jogosít. Az esztergomi út is rövidesen elkészül, a vendégek könnyen jöhetnek hozzánk szórakozni és ezzel a város idegenforgalmafcsak nyereséget könyvelhet el. Kesztyűk, harisnyák, olcsók, szépek, ILLÉSNÉL Takaréképület. megjelent a filmrendelet A belügyminiszter pénteken adta ki rendeletét a magyarnyelvű mozgófényképek kötelező bemutatásáról A rendelet, — mely augusztus elsején lép életbe — kimondja, hogy minden mozgófényképüzemengedélyes köteles az 1935—36 játszási évnek 1935. augusztus 1-től 1936. január 31-ig terjedő részében a műsornak 10 százalékát Magyarországon készült magyarnyelvű hangos mozgófényképekkel betölteni. Ennek a 10 százaléknak fele Magyarországon magyar nyelvre utólag áttett 1200 méternél hosszabb mozgófénykép is lehet, amelyet az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság erre alkalmasnak talál. A játszási évnek 1936. január 31-től augusztus l-ig terjedő részében a műsor 15 százalékát kell Magyarországon készült 1200 méternél hossszabb magyarnyelvű hangos mozgófényképekkel betölteni. Ebből a 15 százalékból kétharmadrész az Országos Mozgófényképvizsgáló Bizottság rézzéről e célra alkalmasnak talált Magyarországon magyar nyelvre utólag áttett mozgófénykép is lehet. Nő a posta forgalma, de csökken a kézbesítő személyzet A m. kir. Posta-, Távíró- és Telefonhálózat, mondhatjuk, az ország idegenrendszere s ennek a fejlődése örvendetes az ország élete, forgalma, kereskedelme és ipara szempontjából. A posta tevékenységéről összegyűjtött legújabb adatok szerint az elmúlt esztendőben közel háromezer postahivatal szolgálta a közönség érdekeit. Ezek között van 123 kincstári hivatal, 1732 postamesteri hivatal és 568 ügynökség. A forgalom is szépen növekedett. Ugyanakkor azonban az állami takarékoskodás jelszavát igen kíméletlenül alkalmazták éppen az alacsonyabb postai alkalmazottak és főként a kézbesítői személyzettel szemben. A postának 20.272 főnyi személyzete van. Ez a személyzet 534 fővel kisebb, mint az előző évben. 1930 óta 764 fővel apasztották a posta személyzetét, holott vidéken főként a tanyavilágban a gyorsabb, jobb postakézbesités több alkalmazottat igényelne. Még a városokban is a postai kézbesítő munkát az apasztott személyzet az igen szerényen fizetett postakézbesitő személyzet túlóráztatásával és csak minden szabad idejének igénybevételével tudja lebonyolítani. Az idegenforgalmi hivatal kéri a t. közönséget, hogy a kiadó bútorozott lakásokat, valamint akik ilyeneket már bejelentettek; s közben azokat kiadták, jelentsék be az idegenforgalmi hivatalnál (Magyar Király).