Esztergom és Vidéke, 1935

1935-01-01 / 1.szám

A dec. 21-ikén tartóit utolsó megyegyűlésen bú­csúzott a főispán a régi tvh. bizottságtól Ez évben december 21-én ült ösz­sze utoljára a megyei kis- és köz­gyűlés, hogy letárgyalja a még hátra­lévő ügyeket és utolsó ténykedése­ként főjegyzőt válasszon Reviczky Gábor eddigi másodfőjegyző szemé­lyében. A folyó ügyek letárgyalása során a közgyűlés megszavazta az alispáni javaslatot, amely a vármegye kész­pénzfeleslegének gyümölcsöző elhe­lyezéséről gondoskodik. A határo­zat értelmében 40 °/o-ot az Eszter­gomi .Takarékpénztár, 30 %-ot a Kereskedelmi és Iparbank, 15 %-ot a Komáromi Hitelbank és 15 °/o-ot, Esztergom szab. kir. megyei vá­ros virilistáinak névjegyzéke, a leg több adót fizetők közül, az 1935. évre, az alábbi sorrendben állíttatott össze: Rendes tagok: Serédi Jusztinián dr. Boronkay Dénes dr. Schwach Sándor Brenner Antal dr. Csik József dr. Büchler Mór Kerschbaummayer Károly Frey Vilmos dr. Fehér Gyula dr. Machovich Gyu'a dr. Csárszky István dr. Krammer György dr. Drahos János dr. Szokolay Antal dr. Török Mihály dr. Takács István dr. Vitéz Matus Gyula Özv. Brutsy Jánosná Gróh Jó?sef dr. Lepold Antal dr. Turi Béla Nádler Rezső Kamenszky Gyula dr. Weisz Mór Toldy János A 14/ö. sz. „Holló" cserkészcsa­pat tagjai — a népszerű „öreg Hol lók" — dec. hó 23 án tartották a cSzéchenyi Kaszinóban évzáró össze­jövetelüket, amelyen egy eredmé­nyekben gazdag évről számoltak be a csapat parancsnoka dr. Eggen­hofer Béla és a tisztségesek. A csapat a belső cserkészmun­kán kivül, nemcsak azon program­ját harcolta végig sikerrel, hogy a társadalom elcserkésziesitése révén minden egyes megmozdulásával szol­gálja városunk társadalmának egye­sítésére törekvést, hanem ebben az évben végre valóra válthatta a cser­készgondolattól áthatott támogatók segítségével, régi kedves tervét: az otthonalapitást. Fészket raktak az öreg Hollók, akik fiatalos és nevü­ket meghazudtoló lelkesedéssel küz­döttek ezért az otthonért. A primás­szigeti vizicserkész házikó, amely szerényen húzódik meg a gesztenye­fasor árnyékában, nemcsak az öreg Hollók nyári otthona lesz, hanem Esztergom város vizi életében is fontos és hézagpótló szerepet fog betölteni, reméljük városunk egész társadalmának örömére és további jóindulatú támogatása mellett. Az évzáró összejövetelen tárgyal­ták meg a beszámolók után a csa­pat tagjai városunk fiatalságának nagy izgalommal várt két fontos farsangi eseményét: az öregcser­készbálokat, örömmel jelenthetjük, a Tatai Takaréknál helyeznek el. A főispán meleg szavakkal üd­vözölte a huszonötéves szolgálatát jubiláló Reviczky István dr. tatai fő­szolgabírót, aki meghatva mond kö­szönetet. Majd búcsút vesz a bizott­ságtól, különösen azoktól, akik a jövő évben már nem lesznek tagjai a bizottságnak. Kéri őket, ne kap­csolódjanak ki a megyei életből, bí­zik abban, hogy távolmaradásuk csak ideiglenes. Megköszöni az öt éven át kifejtett ügybuzgó és ered­ményes munkásságát a bizottságnak és a munkás jövő reményében ki­van boldog új évet a főispán. Kckay Kálmán Kiss Károly dr. Hirsch Izidor Csákváry Mihály Marosi József özv. Leitgeb Jánosné Szatzlauer Gyula Póttagok: Einczinger Sándor Weisz Sándor dr. Mike Lajos dr Glatz Gyula Farkas Jenő Özv. Viola Kálmánné Bekő János Szántó Géza Vitéz Zsiga János dr. Eckstein Lajos A rendes tagok közül Brenner Antal dr. tisztviselőként, Csákváry Antal pedig mint választott tagja a képviselőtestületnek, előbbi helyére feltétlenül, utóbbi helyére pedig az esetre, ha ezen jogát kívánja gya korolni, a sorrendben következő lesz behívandó. Kieslek : Einczinger Sándor, Far­kas Jenő, özv. Berger Hermanne. Uj tagok: Nádler Rezső, Kiss Károly, hogy az agilis bálrendezők 1935-ben is megrendezik hagyományos mu­latságaikat és pedig február hó lén az Öregcserkészbált és március hó 2-án a Farsangzáró álarcos jelmez­bált Talán mondanunk sem kell, hogy a febr. l.-i mulatság nagy eseménye lesz újra a farsangnak s növeli annak jelentőségét a kipróbált mű­kedvelői gárda szereplése is. Már­ciusi farsangzáró mulatságul ha­gyományaikhoz hiven ismét egy különleges jellegű jelmezbált ter­veznek az öreg Hollók s mindkét bálra olyan meglepetéssel fognak szolgálni vendégeiknek, amelyek biz­tosítják majd a legteljesebb és át­ütő sikert. A műkedvelői gárda, amely az elmúlt esztendőben az ország má­sodik legjobb vidéki egyesületének büszke cimét verekedte ki a IV. országos versenyen, 1935-ben indul a kétciklusos V. orsz. műkedvelői versenyen, amelynek első részén, mint előirt darabot, a „Tábornok" c. Zilahy színművet játsszák a ta­vasz folyamán. Ebben a verseny­ben együtt indul városunk ezen első műkedvelői együttese a legki­válóbb budapesti műkedvelőkkel s a Műkedvelő Szövetségtől nyert ér­tesülésünk szerint: az Írókból és színikritikusokból álló biráló zsűri már most nagy érdeklődéssel várja az öreg Hollók előadását. Szabad-e még?* Egy nyári esten találkoztak ők, Egy íjjá és egy éáes lány, Az égbolt kármin színében égett, S a szemük kérdés és talány, Az ajkakon ott, a csókok izztak, S egy el nem mondott gondolat, Ha már szive talán a másé. Szeretnem nem szabad. REFRAIN: Szabad-e szive még? Csak önt óhajtom rég, Ön volt az álmom, vágyam, Simuljon hozzám lágyan. Szabad-e szive még? Csak önt óhajtom rég, De ha a másé már rég, He mondja meg, ne még. Hadd álmodozzam tovább is önről, S higyjem, szeretnem tán szabad. A bánat csak az, mi végnélküli, S a boldogság csak pillanat, Hadd higyjem azt, hogy mindent feledve, Csak engem kedvel végtelen, De addig vágyva s önért epedve. Ezt kérdem szüntelen: REFRAIN: Szabad-e szive még ? Cak önt óhajtom rég, Ön volt az álmom, vágyam. Simuljon hozzám lágyan. Szabad-e szive még? Csak önt óhajtom rég, De ha a másé már rég, Ne mondja meg, ne még. izbégi Villám Margit * Izbégi Villára Margit január hó 12-én a Fürdő Szállóban tartandó szerzői estj ének egyik műsorszema. Zenéje, melyet szintén izbégi Viilátn Margit szerzett, januárban je­lenik meg nyomtatásban. iitnHiit»nminiii»»iM Megalakult a vármegyei adófelszólamlási bizottság Az egyesitett vármegye területére 1935—37. évekre az adófelszólam­lási bizottságok a következőkép ala­kultak meg : I. Esztergomi kerület. (Esztergom és esztergomi járás.) Rendes tagok: Mayer Mihály kisgazda Nyergesújfalu Herman Lajos iparos Esztergom Lenkei Emil kereskedő Esztergom Müller Ernő tvh. biz. tag. Süttő. Póttagok . Adolf Gusztáv középbirtokos Tát Schweiczer Vilmos iparos Esztergom Kovancsek Jenő keresk. Esztergom Divéky István dr. főügyész Esztergom Brutsy Jenő tvh. biz. tag. Esztergom II. Komáromi kerüiet. (Komárom és gesztesi járás.) Rendes tagok : Szalay Dezső nagybérlő Nagyigmánd Ács Lajos iparos Komárom Gyalókay Kálmán keresk. Komárom Tomanóczy J. dr. ügyvéd Komárom Ghyczy Elemér tvh. biz. tag Komárom Póttagok: v. Mészáros Pál gazd. Komárom Szenczy Mihály iparos Komárom Hajnal Oszkár kereskedő Komárom Nagy Antal dr. ügyvéd Kisbér Barcza Gy. tvh. biz. tag. Dunaalmás * III. Tatai kerület. (Tatai járás.) Rendes tigok : Stieber Antal bérlő Tóváros Láng Kálmán iparos Tata Weisz Herman kereskedő Tata Garzuly József dr. ügyvéd Tata Thaly Dezső tvh. biz. tag Póttag: Mihályi Endre földbirtokos Kömlőd Leopold József nagyiparos Tóváros Ballá György kereskedő Tóváros Virágh Zsigmond dr. ügyvéd Tata Troykó Béla tvh. biz. tag. Tóváros Ha o'csón akar jól öltözködni, forduljon bizalommal Garőhöz. Vö rösmarty u. 1. Legyen az újesztendő VIDÁMABB OLCSÓBB, mint valaha. Weisz Mór Posztóáruház Széchenyi-tér 15. Testvéri segítségre megjelenik közöttünk Szilveszter éj­jelén a persely, a könyörületesség, az adakozó sziv e szerény ékszer­doboza, hogy a boldog családi ott­honból kitaszitott, délvidéki mene kült testvérnek gyűjtsön néhány fillért. Megjelenik a persely, hogy az áldo­zatos magyar kéz testvéri igaz sze­retettel hullassa szerény filléreit azokért, akiknek örömtelen élete, réveteg jövőbelátása, de bizó remény­kedése kell, hogy a magunké legyen. Az uj esztendő küszöbén az első igazi érzésünk újra az áldozatkész­ség, az egymásért való önfeláldozás legyen, mert ennek az érzésnek cse­lekvő, alkotó ereje hoz közelebb a közös cél, a közös vágy eléréséhez. Adjatok, mert önmagatoknak adtok, a hazának a magyar feltámadásért. Esztergom, 1924 december 31. Glatz Gyula s, k. polgármester H1B K K Szilveszter és a Halál Az ember születik, él; bánt és csókol, verejtékezik és henyél, ölel és üt és azután meghal. Minden mozdulat, minden csók, minden ka­lapácsütés és minden elszunnyadás egy-egy továbbjuás az Időben, egy­egy lépés a Halálhoz vezető úton. Az emberek ezt legtöbbször nem érzik tudatosan. Talán ha az óra megállás nélkül rohanó mutatóját nézik, vagy ha a falinaptárakról sza­kítják le az elmúlt napot jelentő számot, akkor jut eszükbe a könyör­telenül múló Idő. És egyszer, Szil­veszterkor, mikor egy teljes év el­múlása szorítja össze a szíve­ket ; jaj, öregebbek lettünk megint egy esztendővel. Az emberek tudják ezt és ezért Szilveszterkor lármás mulatságokat rendeznek. Kávéházban, kaszinóban, egyesületekben, magánházakban gyűl­nek össze. Hogy ne az elmúlásra, hanem a jövőre gondoljanak, hogy ne a soha többé vissza nem térő órákat sirassák, hanem, hogy pezs­gős poharat ürítsenek a jövendő újévre. Kacagnak, zenét hallgatnak, tán­colnak, játszanak, huncutságokat me­sélnek egymásnak, hogy a jókedv ne fogyjon el az arcról s a mosoly ne fagyjon az ajakra. És úgy éjféltájt, halkan beköszönt a mulatozókhoz a Halál. Lakkcipöjén tükrözik a csillárok fénye, kifogás­talan frakk simul ösztövér termetére, de sápadt arcán ott van a temetők szomorúsága. És megáll az ajtóban. Nézi ezt a csinált jókedvet, ezt az akart mulatozást, hallgatja a pezsgő durrogást, a jókivánatokat és a ci­gánytusst. Valamit mondani akar. Valami ilyesfélét : „Hölgyeim és uraim, ismét elmúlt egy év, készül­jenek." De senki se veszi észre. Pár per­cig zavarodottan, tétován, fanyar mosollyal vár. Les egy feléje forduló arcra . . . Hiába Megrántja vállát és búcsúzóul meghajtja m<ígát . . . Nem fogadja senki. Hát lassan és észrevétlenül kisompolyog a ter­mekből. Esztergom város virilis képviselői 1935-re Nagyban készülődnek az öreg Cserkészek a farsangban rendezendő táncestélyeikre

Next

/
Oldalképek
Tartalom