Esztergom és Vidéke, 1935

1935-01-01 / 1.szám

A dec. 21-ikén tartóit utolsó megyegyűlésen búcsúzott a főispán a régi tvh. bizottságtól Ez évben december 21-én ült öszsze utoljára a megyei kis- és közgyűlés, hogy letárgyalja a még hátralévő ügyeket és utolsó ténykedéseként főjegyzőt válasszon Reviczky Gábor eddigi másodfőjegyző személyében. A folyó ügyek letárgyalása során a közgyűlés megszavazta az alispáni javaslatot, amely a vármegye készpénzfeleslegének gyümölcsöző elhelyezéséről gondoskodik. A határozat értelmében 40 °/o-ot az Esztergomi .Takarékpénztár, 30 %-ot a Kereskedelmi és Iparbank, 15 %-ot a Komáromi Hitelbank és 15 °/o-ot, Esztergom szab. kir. megyei város virilistáinak névjegyzéke, a leg több adót fizetők közül, az 1935. évre, az alábbi sorrendben állíttatott össze: Rendes tagok: Serédi Jusztinián dr. Boronkay Dénes dr. Schwach Sándor Brenner Antal dr. Csik József dr. Büchler Mór Kerschbaummayer Károly Frey Vilmos dr. Fehér Gyula dr. Machovich Gyu'a dr. Csárszky István dr. Krammer György dr. Drahos János dr. Szokolay Antal dr. Török Mihály dr. Takács István dr. Vitéz Matus Gyula Özv. Brutsy Jánosná Gróh Jó?sef dr. Lepold Antal dr. Turi Béla Nádler Rezső Kamenszky Gyula dr. Weisz Mór Toldy János A 14/ö. sz. „Holló" cserkészcsapat tagjai — a népszerű „öreg Hol lók" — dec. hó 23 án tartották a cSzéchenyi Kaszinóban évzáró összejövetelüket, amelyen egy eredményekben gazdag évről számoltak be a csapat parancsnoka dr. Eggenhofer Béla és a tisztségesek. A csapat a belső cserkészmunkán kivül, nemcsak azon programját harcolta végig sikerrel, hogy a társadalom elcserkésziesitése révén minden egyes megmozdulásával szolgálja városunk társadalmának egyesítésére törekvést, hanem ebben az évben végre valóra válthatta a cserkészgondolattól áthatott támogatók segítségével, régi kedves tervét: az otthonalapitást. Fészket raktak az öreg Hollók, akik fiatalos és nevüket meghazudtoló lelkesedéssel küzdöttek ezért az otthonért. A primásszigeti vizicserkész házikó, amely szerényen húzódik meg a gesztenyefasor árnyékában, nemcsak az öreg Hollók nyári otthona lesz, hanem Esztergom város vizi életében is fontos és hézagpótló szerepet fog betölteni, reméljük városunk egész társadalmának örömére és további jóindulatú támogatása mellett. Az évzáró összejövetelen tárgyalták meg a beszámolók után a csapat tagjai városunk fiatalságának nagy izgalommal várt két fontos farsangi eseményét: az öregcserkészbálokat, örömmel jelenthetjük, a Tatai Takaréknál helyeznek el. A főispán meleg szavakkal üdvözölte a huszonötéves szolgálatát jubiláló Reviczky István dr. tatai főszolgabírót, aki meghatva mond köszönetet. Majd búcsút vesz a bizottságtól, különösen azoktól, akik a jövő évben már nem lesznek tagjai a bizottságnak. Kéri őket, ne kapcsolódjanak ki a megyei életből, bízik abban, hogy távolmaradásuk csak ideiglenes. Megköszöni az öt éven át kifejtett ügybuzgó és eredményes munkásságát a bizottságnak és a munkás jövő reményében kivan boldog új évet a főispán. Kckay Kálmán Kiss Károly dr. Hirsch Izidor Csákváry Mihály Marosi József özv. Leitgeb Jánosné Szatzlauer Gyula Póttagok: Einczinger Sándor Weisz Sándor dr. Mike Lajos dr Glatz Gyula Farkas Jenő Özv. Viola Kálmánné Bekő János Szántó Géza Vitéz Zsiga János dr. Eckstein Lajos A rendes tagok közül Brenner Antal dr. tisztviselőként, Csákváry Antal pedig mint választott tagja a képviselőtestületnek, előbbi helyére feltétlenül, utóbbi helyére pedig az esetre, ha ezen jogát kívánja gya korolni, a sorrendben következő lesz behívandó. Kieslek : Einczinger Sándor, Farkas Jenő, özv. Berger Hermanne. Uj tagok: Nádler Rezső, Kiss Károly, hogy az agilis bálrendezők 1935-ben is megrendezik hagyományos mulatságaikat és pedig február hó lén az Öregcserkészbált és március hó 2-án a Farsangzáró álarcos jelmezbált Talán mondanunk sem kell, hogy a febr. l.-i mulatság nagy eseménye lesz újra a farsangnak s növeli annak jelentőségét a kipróbált műkedvelői gárda szereplése is. Márciusi farsangzáró mulatságul hagyományaikhoz hiven ismét egy különleges jellegű jelmezbált terveznek az öreg Hollók s mindkét bálra olyan meglepetéssel fognak szolgálni vendégeiknek, amelyek biztosítják majd a legteljesebb és átütő sikert. A műkedvelői gárda, amely az elmúlt esztendőben az ország második legjobb vidéki egyesületének büszke cimét verekedte ki a IV. országos versenyen, 1935-ben indul a kétciklusos V. orsz. műkedvelői versenyen, amelynek első részén, mint előirt darabot, a „Tábornok" c. Zilahy színművet játsszák a tavasz folyamán. Ebben a versenyben együtt indul városunk ezen első műkedvelői együttese a legkiválóbb budapesti műkedvelőkkel s a Műkedvelő Szövetségtől nyert értesülésünk szerint: az Írókból és színikritikusokból álló biráló zsűri már most nagy érdeklődéssel várja az öreg Hollók előadását. Szabad-e még?* Egy nyári esten találkoztak ők, Egy íjjá és egy éáes lány, Az égbolt kármin színében égett, S a szemük kérdés és talány, Az ajkakon ott, a csókok izztak, S egy el nem mondott gondolat, Ha már szive talán a másé. Szeretnem nem szabad. REFRAIN: Szabad-e szive még? Csak önt óhajtom rég, Ön volt az álmom, vágyam, Simuljon hozzám lágyan. Szabad-e szive még? Csak önt óhajtom rég, De ha a másé már rég, He mondja meg, ne még. Hadd álmodozzam tovább is önről, S higyjem, szeretnem tán szabad. A bánat csak az, mi végnélküli, S a boldogság csak pillanat, Hadd higyjem azt, hogy mindent feledve, Csak engem kedvel végtelen, De addig vágyva s önért epedve. Ezt kérdem szüntelen: REFRAIN: Szabad-e szive még ? Cak önt óhajtom rég, Ön volt az álmom, vágyam. Simuljon hozzám lágyan. Szabad-e szive még? Csak önt óhajtom rég, De ha a másé már rég, Ne mondja meg, ne még. izbégi Villám Margit * Izbégi Villára Margit január hó 12-én a Fürdő Szállóban tartandó szerzői estj ének egyik műsorszema. Zenéje, melyet szintén izbégi Viilátn Margit szerzett, januárban jelenik meg nyomtatásban. iitnHiit»nminiii»»iM Megalakult a vármegyei adófelszólamlási bizottság Az egyesitett vármegye területére 1935—37. évekre az adófelszólamlási bizottságok a következőkép alakultak meg : I. Esztergomi kerület. (Esztergom és esztergomi járás.) Rendes tagok: Mayer Mihály kisgazda Nyergesújfalu Herman Lajos iparos Esztergom Lenkei Emil kereskedő Esztergom Müller Ernő tvh. biz. tag. Süttő. Póttagok . Adolf Gusztáv középbirtokos Tát Schweiczer Vilmos iparos Esztergom Kovancsek Jenő keresk. Esztergom Divéky István dr. főügyész Esztergom Brutsy Jenő tvh. biz. tag. Esztergom II. Komáromi kerüiet. (Komárom és gesztesi járás.) Rendes tagok : Szalay Dezső nagybérlő Nagyigmánd Ács Lajos iparos Komárom Gyalókay Kálmán keresk. Komárom Tomanóczy J. dr. ügyvéd Komárom Ghyczy Elemér tvh. biz. tag Komárom Póttagok: v. Mészáros Pál gazd. Komárom Szenczy Mihály iparos Komárom Hajnal Oszkár kereskedő Komárom Nagy Antal dr. ügyvéd Kisbér Barcza Gy. tvh. biz. tag. Dunaalmás * III. Tatai kerület. (Tatai járás.) Rendes tigok : Stieber Antal bérlő Tóváros Láng Kálmán iparos Tata Weisz Herman kereskedő Tata Garzuly József dr. ügyvéd Tata Thaly Dezső tvh. biz. tag Póttag: Mihályi Endre földbirtokos Kömlőd Leopold József nagyiparos Tóváros Ballá György kereskedő Tóváros Virágh Zsigmond dr. ügyvéd Tata Troykó Béla tvh. biz. tag. Tóváros Ha o'csón akar jól öltözködni, forduljon bizalommal Garőhöz. Vö rösmarty u. 1. Legyen az újesztendő VIDÁMABB OLCSÓBB, mint valaha. Weisz Mór Posztóáruház Széchenyi-tér 15. Testvéri segítségre megjelenik közöttünk Szilveszter éjjelén a persely, a könyörületesség, az adakozó sziv e szerény ékszerdoboza, hogy a boldog családi otthonból kitaszitott, délvidéki mene kült testvérnek gyűjtsön néhány fillért. Megjelenik a persely, hogy az áldozatos magyar kéz testvéri igaz szeretettel hullassa szerény filléreit azokért, akiknek örömtelen élete, réveteg jövőbelátása, de bizó reménykedése kell, hogy a magunké legyen. Az uj esztendő küszöbén az első igazi érzésünk újra az áldozatkészség, az egymásért való önfeláldozás legyen, mert ennek az érzésnek cselekvő, alkotó ereje hoz közelebb a közös cél, a közös vágy eléréséhez. Adjatok, mert önmagatoknak adtok, a hazának a magyar feltámadásért. Esztergom, 1924 december 31. Glatz Gyula s, k. polgármester H1B K K Szilveszter és a Halál Az ember születik, él; bánt és csókol, verejtékezik és henyél, ölel és üt és azután meghal. Minden mozdulat, minden csók, minden kalapácsütés és minden elszunnyadás egy-egy továbbjuás az Időben, egyegy lépés a Halálhoz vezető úton. Az emberek ezt legtöbbször nem érzik tudatosan. Talán ha az óra megállás nélkül rohanó mutatóját nézik, vagy ha a falinaptárakról szakítják le az elmúlt napot jelentő számot, akkor jut eszükbe a könyörtelenül múló Idő. És egyszer, Szilveszterkor, mikor egy teljes év elmúlása szorítja össze a szíveket ; jaj, öregebbek lettünk megint egy esztendővel. Az emberek tudják ezt és ezért Szilveszterkor lármás mulatságokat rendeznek. Kávéházban, kaszinóban, egyesületekben, magánházakban gyűlnek össze. Hogy ne az elmúlásra, hanem a jövőre gondoljanak, hogy ne a soha többé vissza nem térő órákat sirassák, hanem, hogy pezsgős poharat ürítsenek a jövendő újévre. Kacagnak, zenét hallgatnak, táncolnak, játszanak, huncutságokat mesélnek egymásnak, hogy a jókedv ne fogyjon el az arcról s a mosoly ne fagyjon az ajakra. És úgy éjféltájt, halkan beköszönt a mulatozókhoz a Halál. Lakkcipöjén tükrözik a csillárok fénye, kifogástalan frakk simul ösztövér termetére, de sápadt arcán ott van a temetők szomorúsága. És megáll az ajtóban. Nézi ezt a csinált jókedvet, ezt az akart mulatozást, hallgatja a pezsgő durrogást, a jókivánatokat és a cigánytusst. Valamit mondani akar. Valami ilyesfélét : „Hölgyeim és uraim, ismét elmúlt egy év, készüljenek." De senki se veszi észre. Pár percig zavarodottan, tétován, fanyar mosollyal vár. Les egy feléje forduló arcra . . . Hiába Megrántja vállát és búcsúzóul meghajtja m<ígát . . . Nem fogadja senki. Hát lassan és észrevétlenül kisompolyog a termekből. Esztergom város virilis képviselői 1935-re Nagyban készülődnek az öreg Cserkészek a farsangban rendezendő táncestélyeikre