Esztergom és Vidéke, 1935

1935-01-20 / 6.szám

meg tudtak erősödni és a nemzeti eszme a magyar állameszme rovására ki tudott fejlődni, annak az oka az volt, hogy Bécs mindig jó szemmel nézte a szerb megmozdulást és ezzel sakkban tudta tartani a magyarokat — dédelgette és kedvezett nekik, pedig, ha előre láthatott volna és nemcsak az önző érdek vezette volna a felelős politikusokat, akkor tudták volna, mit jelent a nemzetiségek megerősödése a magyarság rovására. Azonban az agitáció tovább folyt. A görögkeleti szerb és a görögkeleti román egyház szította a propagandát olyan mértékben, hogy 1912-ben — közvetlenül a háború kitörése előtt — a szerb egyházi autonómia fel lett függesztve. Mennyire távol állt a görögkeleti szerb egyház a magyar állameszmétől, eleinte mennyire az autonómia kérdése volt a cél, később pedig az önálló délszláv állam, annak á bizonyítéka, hogy a „bajai háromszög"ből szerb papok és általuk felizgatott és félrevezetett parasztok mentek ki Párizsba kérni a konferenciát, hogy a bajai háromszöget is csatolják a szerbek, horvátok és szlovének királyságához. A legkeserűbb csalódása a magyarságnak, amikor befogadta a török elől menekülő balkáni hordát, akik csak ideig-óráig akartak megtelepedni, amig szülőföldjükre visz sza nem térhetnek ; ellátta az osztrák császár minden beneficiummal, azok azután a nyakunkra ültek és jóllehet számbelileg kisebbségben voltak, mégis meg tudták téveszteni azokat, akik a világtörténelmet csinálták a zöld asztal mellett Trianonban és kaptak olyan vegyes lakosságú területeket, aminek a birtoka után sohasem is mertek gondolni. Igaz, evés közben jön meg az étvágy. Szerbia megelégedett volna még 1916-ban Bosznia-Hercegovinával és egy adriai kikötővel, esetleg Durazzoval vagy Katarroval. Nagyszerbia sohasem ért túl a Dunán és a Száván. A görögkeleti szerb egyház sütkérezve a bécsi udvar melegében, mint valami féltve őrzött üvegházi növény, terjesztette mohó gyökereit, a föld alatt folytatta a magyarellenes nemzetiségi propagandát. Pedig Magyaorországon az összes szerbek száma az 1910. népszámlálás adatai szerint 461.000 volt, az összes népesség 2.5 %-a, tehát kevesebb szerb élt Magyarországon, mint amennyi magyar él a mai elszakított, úgynevezett Vajdaságban, a Bánátban, Bácskában, Baranyában és a Muraközben. Bács-Bogrog megye lakosságából csak 18.6 % a szerb, mégis a Tria nonban kötött békediktátum majdnem az egész megyét a szerbeknek juttatta. Ahol a legfelsőbb hatalom kedvez egy egyházi szervezetnek, ott nyomát kell találnunk donációknak és vagyoni juttatásoknak, mert a pánszláv propaganda nem ment ingyen. Az agitátorokat, a pópákat és szerb ucsiteljeket, a tanítókat, vagy a közkedvelt köznapi nyelven az „ucsokat" fizetni is kellett. Erre való volt az egyház nagy vagyona. Lipót gavallér volt a dályai 22 ezer holdas birtok egészen tekintélyes bázist nyújtott a görögkeleti szerb autokefal egyházmegyének. Az 1868 augusztus 10-ről kelt, Bécsben kibocsájtott legfelsőbb rendelet, amely a mai napig is érvényben van és szabályozza a görögkeleti szerb egyház szervezetét és vagyoni viszonyait. Csonkamagyarországon megmaradt a görögkeleti szerb budai egyházmegye. A budai egyházmegye két esperességre oszlik: a budaira és a mohácsira. Az élen áll a budai püspök, aki egyébként Szentendrén székel, de miután minden szál Szremszki Karlovcihoz köti, mert ott székel az önálló egyháztartomány feje, a pátriárcha, így tulajdonképen a magyarországi görög keleti szerbek felettes egyházi hatósága külföldön van, mert az autokefal egyháztartomány, aminek a budai egyházmegye kiegészítő része, a szremszki karlovcii patriarchátus alá tartozik. Egyébként ott is vannak az egyházi alapok. (Folytatjuk.) dr. Csányi Tibor. Az igazoló választmány elfogadta az érdekképviseletek megyebízottsági tagjainak listáját Az új törvényhatósági bizottság hatásköre január elsejével kezdődött. A bizottsági tagok többségét a virilis és választott tagok adják, azonban a bizottságban helyet foglalnak a különböző érdekek képviselői is. A kedden, f. hó 15-én tartott igazoló választmány a következő érdekképviseleti tagok megyebizottságát hagyta jóvá : Az Ügyvédi Kamara részérő! : Rendes tag: Dr. Mattyasóvszky Béla Eszterg. Póttag: Dr. Mocsy Aba Komárom. A közjegyzői karrészéről: Rendes tag: Dr. Paár Lajos Tata. Póttag: Dr. Mike Lajos Esztergom A mérnöki kar részéről : Rendes tag: Körmendy Károly Esztergom Póttag: Mezei Rezső Tatabánya. Az Orvos Szövetség részéről : Dr. Eggenhofer Béla Esztergom Póttag: Dr. Balassa Sándor Kisbér. Keresk és Iparkamara részéről: Rengés tagok: Eggenhofer Jenő Tokod Láng Kálmán Tata Korpitsch Rezső Tata Dukász Jenő Tata Weisz Hermann Tata Hermann Lajos Esztergom Póttagok: Hajnal Oszkár Komárom Lenkei Emil Esztergom Riedl János Nyergesájfala Petőcz János Komárom Mezőgazd. bizottság részéről: Rendes tagok: Kreisz Gyula Sárisáp Harcsa János Nagyigmánd Csorna Lajos Komárom ifj. Szűcs Mihály Dad vitéz Mészáros Pál Komárom Klausz József Vértestolna Schalkhász Ferenc Esztergom Szijj Mihály Ete Kosztics Milán Piszke Bóday Imre Kisigmánd Póttagok: Török László Héreg Pifkó János Esztergom Katona Ferenc Mogyorósbánya Kardos Kálmán Tata Dr. Meszlényi Zoltán Esztergom A Vitézi Rend részéről: Rendes tag i vitéz Pongrácz-Bartha Ede Eszt. Póttag: vitéz Zankó Ede Tóváros A Községek és Körjegyzők Egyesülete részéről: Rendes tsg: Morva Izidor Dorog Póttag: Csorna Gyula Piszke Ismeretes, hogy a kereskedők megyebizottsági tagválasztását technihai hibák miatt megpeticionalták, az igazoló választmány ezért megsemmisítette. Erről értesítette az érdekelteket, akiknek két hét áll rendelkezésre a felebbezéshez a közigazgatási bírósághoz. Ha felebbezés nem lesz, rövidesen sor kerül az új választásra s akkor az esztergommegyei kereskedőknek alkalmuk nyílik, hogy az összetartás hiánya miatt szenvedett vereséget jóvátegyék. Ez azért is fontos, mert a Kereskedelmi és Iparkamara érdekképviseletének megválasztott 10 tagja között csak 2 esztergomi. mm I MMN WMWM t lÜMMPiPM VÉN megrendszabályozzák a zagsajiót Politikai körökben mar hosszabb idő óta beszélnek a zugsajtó meg rendszabályozásának szükségességéről és beszéltek arról is, hogy a kormány rövidesen komoly lépéseket tesz ebben az ügyben. Különböző terveket emiegeinek : ezek közölt leg ujabb elgondolás két fontos intézkedést tartalmaz. Az egyik szerint megváltoztatják az „időszaki lap" fogalmát. Az érvényben lévő sajtótörvény értelmében időszaki lapnak kell tekinteni azt a sajtóterméket, amely évenként 12-szer jelenik meg. Ezért előfordul, hogy egyes sajtótermékek évenként csak tízszer, vagy tizenegyszer je lennek meg, hogy ne legyenek so rozhatók a sajtótörvény idevonatkozó rendelkezései alá. A terv az, hogy a jövőben időszaki lapnak tekintenek minden oiyan terméket, amely időszaki lap benyomását teszi. A másik szerint azt tervezik, hogy felülvizsgálat tárgyává teszik az eddig kiadott lapengedélyeket. A felülvizsgálat alapján azután egyes lapengedélyeket esetleg megvonnak. Harisnya, kesztyű legnagyobb választékban Keménynél. Kötött gyapjú blúzok és ruhák Keménynél. Állandóan emelkedik az iparosok száma A statisztika szerint 1920-ban Magyarországon az iparosok száma 1.522 309 volt, míg tíz évvel később ez a szám 1.884.688-ra emelkedett. Az 1930-iki statisztika óta eltelt négy év s ma már — dacára a nehéz gazdasági helyzetnek — az iparosnépesség száma állandó emelkedés sei elérte, sőt túlhaladta a kétmilliót. Miután az iparosnépesség számának emelkedése évenként 2'3 százalékot tett ki, ez figyelembe véve, 1935. január elsején kb. 2.050.000 iparos lehet Csonkamagyarországon. A statisztika adatai szerint az iparosnépesség eloszlásában 4—5 szőrös mennyiség a kézmű és kisiparosok száma, az év elején kb. félmillió embert foglalkoztat és eltart a gyáripar, mig a másfél millió ember foglalkoztatása és eltartása a kézmű és kisiparosság kötelessége. Híreink a báli frontról Megdöbbenve vettünk a mai napon egy „Ultimátum" jelzésű levelet s nagy megnyugvásunkra szolgált, mikor felfedeztük rajta Karnevállá nagyhercegség postabélyegzőjét, így aztán módunkban áll a legvidámabb háború manifesztumát leközölni : Őfensége Karnevalia hercege a következő legfelső kéziratot méltóztatott legkegyelmesebben kiadni: „Indíttatva éreztem Magamat leghívebb csatlósaimat, az öreg Hollókat megbízni, hogy Karnevalia nagyhercegség és a Kishitűség, Rosszkedv, Gond, Kedélytelenség és földalatti gyászbirodalma közötti hadiállapot beálltát a fenti birodalmak kormányainak hozza tudomására. E nagyjelentőségű órában szükségét érzem annak, hogy kacagó és minden megpróbáltatás ellenére vidám hűbéres népeimhez forduljak. Megbízom ennélfogva önöket, hogy a mellékelt „Manifesztum" kihirdetése iránt intézkedjenek. Kelt Karneváliában, 1935. farsangelső hó 15. napján. Karnevál herceg sk. Gondűző miniszterelnök sk. Népeimhez! Legfőbb vágyam volt, hogy életem hátralévő évszázadjait békében szenteljem a farsangi vidámságnak és kacagásnak, ám az ellenáramlatok gyűlöletes üzelmei kényszerítenek, hogy nyirettyűt ragadjak s meghúzva a tánc alá valót, szerpentin és konfetti ütegeimet, tizenkilenc és feles hólabdavetőimet ime, rendelkezésiekre bocsátva, harcba hívjalak, hűséges népem, hogy a gondtalan vidámságot visszahelyezzétek régi. pezsgővel és borral öntözött trónusára, hogy az ifjúság arcára a zene és tánc szívviditó örömei között visszavarázsoljátok a boldogság rózsapiros mosolyát. A kishitűség, rosszkedv, gond, reménytelenség, kedélytelenség és sanyarúság egyre. fenyegetőbb és