Esztergom és Vidéke, 1935
1935-07-11 / 54.szám
tSÍERfilW „/llt KE Muskátlis ablakok... muskátlis utcák... Van valahol egy város, gondokkal, prózai anyagi gondokkal teli. Szőke habú folyam partján épült, nagy mult áll mögötte, nagyon szegény, küzdelmes a jelene, de a jövője gyönyörű kontúrokban bontakozik ki. A várost csak jó emberek lakhatják, mert minden csupa virág. Virágosak az utcák, virágosak a sétányok, szép piros és fehér virágok pompáznak a az ablakokban. A város valóságos paradicsom. Az emberek boldogok és büszkék, esténkint, mikor a napi munka, a napi gond után rövid .magába feledkezés idegnyugtató pillanatait élik, csupa mosolygás a kisváros virágpompás korzója. A város büszke is kedves csinosságára, az idegenek, akik tömegesen keresik fel, rajonganak szépségéért. Ezért keresik fel, ezért pihentetik itt talán íáradt lelküket. A város gyönyörű jövője itt bontakozik ki. Fürdőváros, nyaralók ... A fürdővárosok minden bájával és romantikájával. „Herkules-íürdői" emlékeivel. . . S miért ne lehessen ez az elképzelt város, ez a földi paradicsom Esztergom ? Ahol a természet ofy bőven osztogatta szépségeit. Ahol a szépért lelkesedők az első lépéseket már oly régen megtettek. Itt a gyönyörű sziget, miért ne lehetne a mi virágos Margit-szigetünk? írók, művészek, akik vissza-visszatérnek Esztergomba, elragadtatással beszélnek virágos szépségéről. Mi volt a kisdunapart pár évtizeddel ezelőtt? Mi volt a Serédi-park, milyenek voltak az utcák ? Ma vannak édes kis tereink, helyes kis piros padjaink, szép virággal szegélyezett utcáink. Csak a polgárság ne hagyja abba a virágositást. A napokban észleltük, hogy egyik-másik helyen hervadni kezd a szép tavaszi virulás. Ne csüggedjenek el, ne hagyják abba ezt a nemes szépítő munkát. Csak hadd pompázzanak az utak szélén, az ablakokban azok a muskátlik, csak hadd viruljon a szépség ebben a városban. Virágosítani, szépíteni, folytatni vagy elkezdeni, hogy földi paradicsom legyen az otthon, a város, ha oly szegény, ha oly gondterhes is az élet, néha, egy röpke pillanatra, mikor a homlokon ott felhőzik a holnapi „mi lesz?", egy pillanatra elvonják a gondot a halkan susogó kis piros, fehér virágok... / Muskátlis ablakok, muskátlis utcák ... Gyönyörű, bolondító lesz Esztergom tavasszal, nyáron, a halk borulatú őszön és a hófehér télen egyaránt.. . A keddi kisgyűlés folyó ügyeket tárgyalt Kedden, f. hó 9-én tartott megyei törvényhatósági kisgyűlésen Radocsay László dr. főispán elnökölt. Napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt Tribolt László böködi kisgazda, aki a falu segélyezése ügyében intézett kérdést a főispánhoz és az alispánhoz. — A tavaszi jég Bókod községben négyszáz katasztrális holdat tett tönkre, azonkívül a szőlők és gyümölcsösök száz százalékig elpusztultak. Akkor a főispán a legmesz szebbmenő támogatást ígérte, azonkivül kilátásba helyezte a nagyobb arányú közmunkák megindítását is — mondotta. — Azóta — úgy halljuk — ezen közmunkák nagyobb akadályokba ütköztek, kérdést intéz a főispánhoz és a kettős megye alispánjához, hogy mikép akarnak segíteni a falun, a lakosság és a hatóság közötti eddigi harmónia megőrzése érdekében. Kéri, hogy Bokodot is kapcsolják be a Kisbér—Császár közötti útba. Adatokkal bizonyítja, hogy 1933-ban a község a megyében az első adófizető volt, 1934-ben pedig a második helyen szerepelt. Kéri a vezetőséget, hogy biztosítsanak a község keresetnélküli polgárainak kenyeret. Radocsay László dr. főispán válaszában emlékeztette a felszólalót arra, hogy a jégverés után azonnal személyesen kiszállt a községbe, intézkedésére már a kár után az ötödik napon megérkezett a vetőmag, s a jelentések szerint szép fejlődésnek indult az új vetés. A közmunkákra vonatkozólag kijelenti, hogy kisebb-összeg áll ugyan rendelkezésre, de ezt az őszi és téli munkákra tartalékolják, amikor már a mezei munkák is megszűntek. Az útépítésre vonatkozólag Frey Vilmos dr. alispán adta meg a választ. Kijelentette, hogy az Összes községeket ellátják bekötő utakkal, intézkedik, ha a többi községek sérelme nélkül lehetséges, a bokodi utat is mielőbb, sőt első helyen építsék meg. Tribolt László felszólalásához gr. Esterházy Móric bizottsági tag is csatlakozott. A felszólalások után vette kezdetét a tárgysorozat tárgyalása, melynek keretében több község szavatossági biztooitís kötése és kisebb ügyek, több nyugdíjaztatási kérvény szerepelt. A kisgyűlés köszönetet szavazott Zwillinger Ferenc dr. ügyvédnek, aki harminc drb különféle metszetet és képet adott a vármegyének. A kisgyűlés felkérte Frey Vilmos dr. alispánt, hogy a köszönetet személyesen is tolmácsolja. Elutasította a közgyűlés v. Kánya Antal fellebbezését a tokodi községháza épitése tárgyában, amelyet Pfalcz Tivadar kapott meg 36750 P erejéig. Jóváhagyta a közgyűlés Komárom szab. kir. megyei város határozatát, melynek értelmében a Komáromi Football Club strandfürdő-építkezéséhez 4000 (!) pengővel járul hozzá a város. A többi pontokról híreink között számolunk be. A hadirokkantak is egyenruhát kapnak Régi óhajtása valósult meg a HONSz-nak, a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák szövetségének: a belügyminiszter megengedte, hogy a szövetség tagjai formaruhát viseljenek, amely sapkábó 1 , kabátból, köpenyből és az egyenruhához használatos egyéb felszerelési tárgyakból áll. A sapka a régi huszársapkára emlékeztet, el^l a sebesülési éremsza lag színének megfelelő posztóalátétei, a HONSz jelvénnyel s alatta két csontgombbal, a felhajtás szélén pedig a kabát vállzsinórjával egvező sújtászsinór van. A zubbony kaki színű kamgarnból vagy posztóból készül, négy gombbal záródik, egysoros, háta hasított. A bal felső ka. ron tiz centiméternyi nagyságban aranysárga szinű anyagból hímezve a hadirokkant jelvényt kell hordani. A nadrág fekete posztóból készült sima tiszti nadrág, oldalpaszomány nélkül. A köpeny szine egyezik a kabátéval és szabása teljesen azonos a katonai köpenyével, de szegélyezést vagy hajtókát nem szabad rajta viselni. A bajtársi ruha kiegészítő ré sze tiszti állományú hadirokkantaknál barna bőrből készült derékszíj és aranysárga alátétposztóval ellátott vállszíj. Az igy* megtervezett új egyenruhához fehér ing, fehér duplagallér, fekete nyakkendő és fekete cipő viselnető. A vállzsinór szine tiszteknél és volt tisítiállomáayú egyéneknél arany, altiszteknél ezüst a legénységi állományba tartozottaknál barn i. A szövetség országos igazgatóságának és számvizsgáló bizottságának tagjai, továbbá a csoportok és fiókok elnökei a sapkajelvény alatt arannyal szegélyezett alátéteit viselhetnek. Az egyenruhát a HONSz tagjai csak akkor hordhatják, ha hadirokkant jelvényük és igazolványuk is megvan. Viselhető az egyenruha ünnepélyes alkalmakkor, továbbá, ha a helyi vagy az országos vezetőség erre utasítást ad. Egyenruhában a hadirokkantak egymást és HONSzjelvényt viselő hadiözvegyeket katonai tisztelgéssel tartoznak üdvözölni. Panaszok a Táborból. Ott kinn, a délfelé eső határunkban, ahol a katonai lőtér zárta le régebben városunk területét, a fejlődésnek értékes jelei mutatkoznak. Ragyogóan tiszta, szép új házak, jól ápolt, színpompás virágos kertek, kedélyesen sétálgatok tömege a topekás országúton, katonai egyenruhákkal tarkítva, mindezek azt bizonyítják, hogy Esztergom és Dorog között egészséges élet és fejlődés indult meg. A fin nevelő-intézet, a tábnri laktanya, a Csere és Matkovics-féle vendéglők és üzletek, élénk forgalomnak, valamint utóbbiak komoly kereskedelmi mozgásnak a megnyilvánulásai. Esténkint, különösen ünnep- és vasárnaponkint nyüzsgő emberár lepi el e helyeket és városunk, tőszomszédságában, közigazgatásilag idetartozóan és mégis külön és önálló keretek között, tőlünk független nyugodt élet folyik, amelylyel az ott lakók nagyobb vonásokban teljesen meg vannak elégedve. Dolgoznak vidáman, telve életerővel és energiával és főleg bizalommal a jövő iránt, pedig ők állítólag elhanyagoltjai városunknak, amely a legszerényebb kívánságok teljesítéséhez sem nyújt segédkezet. Az első nagy panasz az, hogy a közvetlen szomszédságban lévő Kenyérmezőmajorhoz csak öt kilométeres kerülő uton tudnak eljutni, noha egy kis áldozat mellett egy kilométeres utat lehetne építeni, amelynek révén idő- és munkamegtakarítás volna elérhető. A kenyérmezői uradalomtól nem kívánható, hogy saját területét bocsássa ingyen a járókelők szabad használatára. A másik panasz, hogy az egyik vendéglőstől 1200 pengőt kért a postaigazgatóság a telefon bevezetéséért, okul hozván fel, hogy a szóbanforgó hely a vámvonalon kivül esik! Hát bizony ez nagyon helytelen álláspont, mert a Tábor közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik és éppen úgy fizetik ott a községi pótadónkat, mint akár a Belvárosban. Aztán a posta ellen általában nagy a panasz, amelyről mindenki inkább tehet, mint maga a posta! Ha a tábori országúton lakó kereskedőhöz postacsomag érkezik, akkor be kell menni érte az öt kilométernyire fekvő postahivatalba, vagyis tiz kilométeres utat kell megtenni, ami ÖTVENHATODIK ÉVF 54 SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1955. JULIUS 11 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 Keresztény politikai éS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.
