Esztergom és Vidéke, 1935

1935-07-04 / 52.szám

EVEERMt/lfKE Ii újság az esztergomi Ünnepi Hét körül ? Augusztus közepe, Nagyboldogasszony hete mindig jelentős volt Esztergomban. Nemcsak a fényes körmenete miatt, ezen héten ünnepségeket is tartottak a városunkban, ünnepi heteket rendeztek, az pedig fokozott idegenforgalmat jelentett. A tavalyi állítólag fényesen sikerült „Esztergomi Hét" után elhatározták, hogy ezután évenkint rendeznek ehez hasonló ünnepi hetet. A gondolat nagyszerű, hisz a beszámolókban mindenütt hatalmas erkölcsi és anyagi sikerről olvastunk. Az ilyen nagyszabású ünnepséghez nagyobbvonalú előkészület, precíz rendezés kell. Nálunk a rendezést az Idegenforgalmi Bizottság végzi. Kötelességünknek tartjuk, egy hónappal az ünnep előtt megírni, hogy mi is történt, hogyan készül a város eme jelentős hetére. Történni majdnem semmi, legalább is igen kevés történt. Hónapokkal ezelőtt volt egy gyűlés, melyen az egyik bizottsági tag tizenhárompontos indítványt terjesztett a bizottság elé. Az indítvány tárgyalását a következő ülésre halasztották. Azóta várjuk a következő ülést, írtunk is róla, hiába minden. Pedig a prograrnmban fontos javaslatok szerepeltek, melyek nem közönbösek Esztergomra nézve. És mégis azóta nem történt semmi. Egy hónap van már csak hátra és még nincs programm, nincs előkészület, kivéve a városházi toronyóra felszerelését. Vagy talán ez is elég? A Nyári Egyetem megnyitásán a bibornok hercegprímás hangsúlyozta, hogy az előkészítő munkálatok a következő évre a jelen egyetem befejezése után azonnal megkezdődnek. A fényes siker ilyen héroszi munka után —• természetes is. Miért nem követi az Ünnepi Hét rendezősége ezt a példát? Mire várnak ? A sült galamb meséje a naiv álmok világába tartozik, a komoly siker érdekében igen komoly munkát kell kifejteni. Egy hónap még áll rendelkezésre s most már az Idegenforgalmi Bizottság sürgősen álljon elő javaslatokkal és komoly előkészítő munkával. Az Orsz. Pázmány Egyesület irodalmi és művészeti matinéja Vasárnap délelőtt a legényegylet dísztermét zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség, amely a katolikus művészek matinéjára gyűlt össze. Egymás után jött Frey Vilmos dr. alispán és felesége, Reviczky Gábor dr. főjegyző és felesége, v. SzivósWaldvogel József és v. Borókay Rudolf ny. tábornokok, Dsida Ottó dr. tanker, főigazgató, Turi Béla országgyűlési képviselő, Lepold Antal dr., Drahos János dr., Meszlényi Zoltán dr., Jeszenszky Kálmán prei. kanonokok, Nádler István pápai kamarás, Tóth László a Nemzeti Újság főszerkesztője, Mihalovics Zsigmond, Aradi Zsolt iró, Városi István költő Kamenszky Gyula dr. Osztge elnök és sokan mások. Tizenegy órakor vonult be Serédi Jusztin ián dr. biboros-hercegprimás" kíséretével. Megnyitót mondott dr. Marczell Mihály, a Pázmány Egyesület alelnöke. Megemlékezik a katolikus sajtó jelentőségéről, úttörő munkásságáról. Gáspár Jenő a kitűnő író „Stella Matutina" c. kitűnő elbeszélését olvasta fel. mely Rákóczi Ferenc halálát örökíti meg. Az emlékezetes nagypénteki hajnal gyönyörűségét ecseteli írói talentumának százszinű ecsetével. Nyisztor Zoltán, a Magyar Kultúra szerkesztője a szociális irodalomról tartott magasszárnyalású előadást. Beszélt az irodalom hatalmáról, a szociális irodalom megteremtésének szükségességéről. — E téren első — mondotta — a szociális hangulat és légkör megteremtése. Kiirtani a túlzott individualizmus egész rendszerét és viszsza ültetni az emberek lelkébe és felelősségérzetébe a helyes kollektív vagy univerzális világszemlélet minden gyökerét. Elterelni és elhessegetni, ha kell, korbáccsal kiverni az embereket az egoizmus és önzés templomnak hazudott vásári piacáról s kinyitni újra éhes, didergő, s már-már kialudt életű embertömegek számára a szociáUs igazság termeit, pitvarait és kertjeit. Üldözni a szociális bűnt, feldicsérni, felmagasztalni a szociális önfeláldozást. Megbélyegezni az emberiség szociális rendje ellen elkövetett bűnt, megadni a földi szentség glóriáját minden emberbaráti tettnek és gondolatnak. Ledönteni büszke trónusokról a szociális igazságtalanságokból és a népek elnyomásából fakadt bálványokat, felmagasztalni a szociális rendért küzdő, megcsúfolt, vagy üldözött apostolokat, fia ezt elmulasztja az irodalom, a felelősség alól nem bújhat ki. Nagysikerű előadást Kiss Ferenc a Nemzeti Szinház örökös tagjának kiváló szavalata követte, katolikus költők, köztük Magasi Artúr költeményeiből adott elő. Németh Antal dr. a Nemzeti Szinház igazgatója a Szinház és a katolikus világnézet cimén tartott nagysikerű előadást. A szépen sikerült matiné keretében zene és énekszámok is voltak. Báthy Anna a Faust ékszeráriáját és Tosca imáját, ráadásul egy gyönyörű Kacsóh dalt tolmácsolt üde, szárnyaló szopránján remek kidolgozásban stílus tekintetében is tökéletesen, csupa finom árnyalat és öntudatos művészi munka csillogása volt minden frázisa. Laurisin Lajos Bánk bán nagy áriáját és Kacsóh : Rákóczi megtérését adta elő. Éneke az élmény barázdáit szántotta a lelkekbe és a lelkesedés véget érni nem akaró orkánja kisérte. A MÁV szimfonikus zenekarának kíséretétől nem voltunk elragadtatva. Szétfolyó nyersesség jellemzi játékukat, melyből a ritmikai biztosság és technikai kicsiszoltság hiányzik. Az alkalmi dirigens Koudela Géza hiába igyekezett mesteri kézzel ezen negatívumokat elfátyolozni, csak az úgy látszik jól betanult vérpezsdítő Rákóczi indulóval sikerült művészileg elfogadhatót produkálnia. Nem lett volna alkalmasabb egy jó zonsorakiséret ?! Szerintünk talán maradék nélküli művészi élvezetet szerzett volna azzal a rendezőség. N. D. Brilli Gyala síremlékének leleplezése A magyar Turista Egyesület esztergomi osztálya vasárnap délelőtt ! tartotta évi közgyűlését a Magyar I Király szálloda nagytermében, j Dr., Brenner Antal ügyvezető el, nök vezette a gyűlést, melyen KeI mény Miklós tartalmas titkári jelenI tésének és Németh Ferenc által felolvasott pénztári számadások és a költségvetési előirányzat elfogadása után a régi tisztikart egyhangúlag újból megválasztották, majd pedig Kemény Miklós titkár indítványára elhatározták, hogy az egyesület 25 éves jubile urnának előkészítésére egy bizottságot küld ki. A jubileum a jövő évben lesz megtartva. A gyűlés végeztével a megjelentek a belvárosi temetőbe vonultak, hogy az egyesület megalapítójának: Brilli Gyula volt ügyvezető elnöknek szépen sikerült síremlékét ünnepélyes keretek között gondozásra a családnak átadják. Dr. Brenner Antal a következő szép beszéddel hódolt az elhunyt emlékének: Eljöttünk Hozzád Brilli Gyula, haló poraidban is kedves turista Testvérünk. Eljöttünk Hozzád Egyesületünk egyik legérdemessebb alapitójához, vaskapui turista menedékházunk megalkotójához, hosszú éveken át volt ügyvezető alelnökéhez, aki Nekünk távozásod óta mindig kedves emlékezésünkben maradtál. Mi, akik a halottak birodalmába mindig csak szorongó, fájó érzésekkel lépünk, ma az emlékezés és hála mély és felemelő érzéseivel álljuk körül sírodat, amelyet igyekeztünk gyenge erőinkkel a késő utókor részére maradandóvá tenni és a hamar feledő emberi társadalom részére emlékedet vele megörökíteni. Régi tartozásunkat rójuk le és elismerésünk zálogát adjuk át családodnak és tisztelőidnek, úgy érezzük, hogy megigazult szellemed, ami jó szándékainkkal összeölelkezve pár pillanatra felidézi azokat a boldog magyar napokat, amikor még nem volt sóhajtás, panasz a magyar rónákon s amikor még vidám életkedvtől volt hangos erdő s mező. Ugy érezzük, hogy nemes egyéniséged, példát adó emberséged, ritka egyenes és becsületes gondolkozár sod, patinás jellemességed megelevenednek előttünk s nagy elhatározásokra, hasznos munkásságra s a szegény magyar társadalom sorsának előbbrevitelére sarkallnak minket. Itt állasz az örökkévalóságban megdicsőült szellemed tündöklő fényességével, itt szorongatod meghitt barátaidnak a boldog emlékezéstől hevített jobbját, megelégedéssel szemléled a magyar turista egyesület esztergomi osztályának soha nem lankadó igyekezetét és nemes törekvé5ciL 6 küSüiiöoen mint a hűséges férjnek és gondos családapának mintaképe körülöleled szerető gondosságoddal drága hitvesednek és kedves gyermekeidnek az évek múlásával sem csökkent szerető emlékezését. Földi élete csak annak volt" érdemes, akiről halála után sem felejtkeznek meg. Brilli Gyula Te nem éltél hiába! Büszkén gondolunk arra, hogy a miénk is voltál, hogy bennünket szerettél s az esztergomi turistaság érdekeit oly gondos- igyekezetedben tartottad, örömmel áldozta ezért az esztergomi osztály, akinek Te mindene voltál, filléreit, hogy síremléked álljon az idők végezetéig, múlandóságáig. Ha vándorutjaink erre visznek, nem kell keresnünk az emberideált, Benned rátalálunk arra, akinek példája a mai nehéz, sokszor kegyetlen embersorsban messze világit, mert Te a jó sorsban el nem bizakodtál, a roszban pedig, melyben bőséges részed volt el nem csüggedtél s aki jó és balszerencse közepette megingathatlan szilárdsággal eljutottál mindnyájunk végcéljához az édes Üdvözítőhöz. Élettelen kövek, [sugározzátok állandóan az esztergomi turista osztály múlhatatlan megbecsülését, hirdessétek a mulandó világnak, hogy érdemes élni a jó példaadásért, hogy érdemes dolgozni a közért, hogy érdemes jellemesnek, nemes és jó szivűnek lenni, mert mindez az emlékezés erejével a mulandóság fátyolán keresztül áttörve tündöklik s az embergyarlóság kiszikkadt tarlóján vigasztal s reménnyel telit egy szebb magyar jövendő iránt. Az elhangzott gyönyörű beszéd sokaknak könnyet csalt a szemébe, rnajd pedig a Turista Dalárda egy megható gyászénekkel rótta le kegyeletét a felejthetetlen „Gyula bácsi" emlékének. ÖTVENHATODIK ÉVI 52 SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1935. JULIUS 4 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 K6F8SZt6Hy politikai éS társadalmi läp. Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.