Esztergom és Vidéke, 1935

1935-06-20 / 48.szám

tSZTERG (W „/l) ÖTVENHATODIK ÉVF. 48. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. JUNIUS 20 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10. vasárnap 16 fii. Szent István születésének 900-ik évfordulójára restaurálják az Árpádok várhegyi kastélyát Már az egész világot bejárta a hir: az esztergomi Várhegy Dunára néző oldalának eltemetett hallgatagságából gyönyörű világot tárt elénk csákánnyal markában az emberi kéz, a lelkesedés, a hozzáértés. A várhegy feltárt mélységeiben ma már előttünk áll a királyi, majd későbbi primási vár, amelyről beigazolódott, hogy egy régi római erőd falára épült és gyönyörű művészeti emlékeivel hirdeti a középkori Magyarország kultúráját. Ez a királyi vár nemcsak a város részére becses műemlék, hanem a világon az egyik legrégibb ilyen palota, mely a királyok hagyományait zárta évszázados némaságába. Az elmúlt hetekben rengeteg előkelő bel- és külföldi látogató után eljött Gömbös miniszterelnök is Hóman miniszter társaságában. Bejárta az első királyok várának felszínre került termeit, megcsodálta a földben konzervált művészeti emlékeit s a régi falakból kisugárzó szellem arra ösztökélte, hogy levelet irjon a hercegprímásnak esztergomi látogalása után, melyben bejelenti, hogy a kormány kötelességének tartja a vár restaurálását s erre a célra 300.000 pengő költséggel járul hozzá. A levél szövegét itt közöljük: Főmagasságú Bibornok Hercegprímás Úr! Jóleső érzéssel emlékezve vissza a pünkösdi ünnepek alkalmával Főmagasságodnál töltött kedves napra, meleg szívvel mondok köszönetet vendégszerető meghívásáért. Különös örömmel tölt el, hogy Eminenciád ilyképen módot adott nekem az esztergomi vár területén folyó ásatási munkálatok eredményének megtekintésére. Látogatásom során mély megilletődéssel tapasztaltam, hogy ez az ásatás a magyar föld mélyéből ujabban nagy számban előkerült értékes régészeti és történeti emlékeknél sokkalta jelentősebb leletet, nemcsak a régészeti és művészet-történeti szempontból kimagasló, hanem a magyar történet szempontjából is páratlan értékű építészeti emléket hozott napvilágra. Ezt a benyomásomat a velem volt szakértők, köztük a történetíró kultuszminiszter megokolt szakvéleménye alapján meggyőződéssé érlelte. A századok előtt reája borított földtömeg alól kiszabadított palota maradványai nemzeti történetünk két dicső korszakának művelődési színvonaláról, két nagy nemzeti dinasztiánk — az Árpádok és Hunyadiak — műveltségéről, művészi érzékéről, elhivatottságáról, fejedelmi és emberi nagyságáról tanúskodnak. Éppen ebben az évben lesz hétszázötvenedik esztendeje, hogy az ország akkori fővárosában pusztító tűzvész elhamvasztotta az ország főpapjának székesegyházát és első szent királyaink lakóházát. Jób érsek királya támogatásával tüstént hozzálátott az új székesegyház felépítéséhez. Maga III. Béla király pedig — a szentistváni patriarkális királyságnak az új kor pirkadása előtt utolsó nagy reprezentánsa — a székesegyház szómszédságában kezdett építtetni francia és magyar mesterekkel a királyság megnövekedett hatalmi állásához mindenben méltó, diszes új palotát, hova büszkén vezetheti majd be a második hitveséül kiszemelt Margit francia királyleányt, az angol trónörökös özvegyét. E palota IV. Bélának, Magyarország újjáépítőjének adományából az esztergomi érsek birtokába került és századok folyamán Főmagasságod művészetkedvelő elődeinek elgondolása szerint bővült és a cinquecento ihletett korában ékesíttetett fel a Hunyadi-korban nálunk iskolát teremtő olasz renaissance művészetének alkotásaival. Az Árpádok és Hunyadiak korának ez a sokatmodó emiéke föld alá rejtőzve kerülhette el nagy multunk sok más hasonló emlékének szomorú sorsát: a pusztulást s bár rombadőlve, de — hála a falak között töredezve föllelt maradványoknak — mégis helyreállítható állapotban újra napvilágra került. A magyar királyi kormány kötelességének tartja e kimagasló nemzeti műemlék teljes helyreállítását és előterjesztésemre elhatározta, hogy rendelkezésre bocsátja az árpádházi királyok esztergomi palotájának művészi helyreállításához szükséges hitelt és felkérte a kultuszminisztert, hogy a Műemlékek Országos Bizottságának e munkálat végrehajtására az utasításokat és felhatalmazást olyképen adja meg, hogy a helyreállítás munkálatai Szt. István király halálának kilencszázadik évfordulóján, 1938-ban lehetőleg befejezéshez jussanak. Amidőn a műemlékek fenntartásáról szóló 1881. évi XXX1C. tc. szellemében történt eme kormányelhatározást szerencsém van Főméltóságoddal tisztelettel közölni, méltóztassék a végrehajtásban eljáró hivatalos közegeket továbbra is eddig tapasztalt hathatós támogatásában részesíteni. Fogadja Főmagasságú Bibornok Hercegprímás Úr megkülönböztetett tiszteletem nyilvánítását. GÖMBÖS GYULA sk. miniszterelnök. A miniszterelnöknek az egész magyar közvéleményben, de különösen bennünk esztergomiakban osztatlan örömet keltő bejelentésére a hercegprímás a következő levélben válaszolt : Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr! Nagy örömömre szolgált szives sorainak bevezető soraiból arról értesülni, hogy Excellenciád jól érezte magát nálam, mert ez reményt nyújt arra, hogy a jövőben máskor is tiszj telhetni fogom székvárosomban, vagy az érseki javadalom szép erdőségeiben. Hogy ez a látogatás alkalmul szolgált Excellenciádnak egy nagy elhatározásra, amelynek eredményekép visszavarázsolható lesz részben az árpádkori Esztergom emléke, egy darabja annak a magyar dicsőségnek, amelynek ragyogását kegyetlenül elfojtotta a török hódoltság pusztító ereje, annak velem együtt örül mindenki, aki szeretettel csügg a Magyar Sionon. Excellenciádat a helyszínen kapta meg a régi dicsőségnek képe s a romok minden magyar lélekre szuggesztív hatást gyakorló ereje váltotta ki azt a nagy horderejű elhatározást, amely lehetővé teszi a régi magyar műemlékek méltó megőrzését. Elődeim az érseki széken századokon keresztül minden áldozatot meghozva fáradoztak azon, hogy az esztergomi várhegy megmaradjon a magyar kultúra kövekbe merevített hirdetője. A trianoni békediktátum engem megfosztott attól, hogy elődeimnek kötelességteljesitését ezen a téren olyan mértékben folytassam, amint az óhajtásom, volna. Annál inkább tartozom Excellenciádnak hálával a m. kir. kormány azon elhatározásáért, hogy a Várhegyen feltárt és a jövőben feltárandó romokat első szent királyunk halálának kilencszázadik évfordulójára méltóképen helyreállíttatja. Most még csak azért imádkozom, hogy ez a közelgő jubileum az ország sorsának jobbrafordulását is jelenthesse s a helyreállított ősi királyi palota szimbóluma lehessen Magyarország újjászületésének azoknak a szent magyar tradícióknak vonalában, amelyeknek szellemében éltek és dolgoztak a régi palotának urai és lakói. Kegyes elhatározását és az azt közlő meleghangú sorokat mégegyszer hálásan megköszönve, kérem Excellenciádat, fogadja őszinte tiszteletemnek nyilvánítását. SERÉDI JÜSZTINIÁN sk. blboros-hercegprimás, esztergomi érsek. Gerevich Tibor nyilatkozata értelmében a vár restaurálása 1938-ra, Szent István halálának 900 éves évfordulójára készül el. Az ásatások során igen sok művészeti bizonyítékot hoztak napvilágra. Rengeteg festett követ őriznek, ezek lehetővé teszik, hogy a magyar nemzet nagy ünnepére az első király szülőháza régi pompájában nézzen farkasszemet a túlsú oldal uraival. Gerevich Tibor nagy elismeréssel nyilatkozott Lux Kálmán egyetemi tanár és különösen Lepold Antal prelátus-kanonok kimagasló munkásságáról. A kiváló tudós óriási lelkesedéssel időt, anyagiakat nem kímélve, irányítja a munkálatokat, ismerteti az érdeklődőknek a feltárt részek történelmi jelentőségét magyar, francia, német stb, nyelveken és éjszakákon át nehéz gondokba merülve kutatja a vár ezeréves történetét ... A kormányelnök kellemesebb névnapi ajándékot nem is szerezhetett volna a kiváló főpapnak. Dr. Lepold Antal prelátus-kanonok véleménye szerint nemcsak a feltárási munkák fognak állandóan folyni, hanem a részleges restaurálás is. Elsősorban a kápolna tetejének végleges elkészítésére, valamint a királyi palota egyéb részeinek befedésére kerül a sor. A kőfaragó munkákat jövőre hagyják. A királyi palotának azonban csak egy kis része állítható helyre, mert maga a palota 170 méter hosszúságú és 140 méter szélességű területet foglal el. A török harcok alatt, valamint a bazilika építésekor szinte teljesen eltüntették a palota romjainak nagy részét s csak az maradt meg, amely a két legerősebb bástyafal közé szorult, amelyek azután feltöltéssel megőrizték a palotának ezt a részét. A kápolna, amelynek alkotórészei kivétel nélkül megvannak, teljesen helyreállítható lesz, ugyancsak a királyi palota három emeleti terme és valószínűleg a földszint három terme is. A kápolnának és a királyi palota három emeleti termének restaurálása egészen biztos, mert egyetlen részlete sem maradt homályban, annyi építészeti maradványra akadtak a feltárási munkálatok folyamán. Ittott elmállottak ugyan a kövek, amelyet azonban a hamisításnak minden vádja nélkül lehet majd pótolni, mert formájuk teljesen megállapítható. A festett részek helyreállítása már nehezebb dolog. Ott ahol maradványai vannak a régi festésnek, feltétlenül abba az állapotba kell helyezni, ahogyan most van. A földszinti helyiségek, amelyeket évszázadokon keresztül katonai kazamatáknak használtak, sajnos, meg vannak fosztva építészeti díszeiktől. Ezeket tatarozásuk és rendbehozásuk után előreláthatóan muzeális célokra lesznek felhasználva és a régi kő- és cserépmaradványokat helyezik majd el benne. A királyi várból a Dunára néz egy erkély, szembenéz Párkánnyal, a Kárpátok halkan szelídülő párkányaival, az egész Felvidékkel a magyarság ezeréves történelmével. Csendes éjszakákon visszajár szülőházába Szent István és a többi utódok szelleme, haditanácsot tartanak és fürkészve figyelnek egy távoli pont felé, mert nem lehet, hogy az első király feltámadt vára ilyen közeli ellenséggel nézzen farkasszemet... Ha olcsón akar vásárolni, keresse fel ILLÉS SÁNDOR céget Széchenyi-tér 21 sz.