Esztergom és Vidéke, 1935

1935-01-13 / 4.szám

Milyen eredménnyel zárultak a mult évi magyar ünnepi hetek? Most állították össze hivatalosan, hogy a vidéki városok 1935-ben mi­lyen eredménnyel zárták ünnepi he tűket. Az elmúlt évben a Debreceni Hét, a Sátoraljaújhelyi Hegyaljai Hét, a Kecskeméti Hirös Hét, a Szegedi Ün­nepi hét, a Keszthelyi Hét, az Esz­tergomi Nagyboldogasszony Hét, a Szombathelyi Ünnepi Hét, a Soproni Ipari Hét, a Kiskunfélegyházai Hét, a Bajai Columbus-előadás, a Tokaji Szüreti Hét és a Kaposvári Virágos Hét került megrendezésre. Lássuk most, hány személy ke­reste fel ezeket a városokat: Szeged 80.000 Esztergom 78 000 Debrecen 75.800 Kecskemét 68.000 Tokaj 65.000 Szombathely 50.000 Kaposvár 40.000 Miskolc 45.000 Sopron 34.000 Hegyalja 17.000 Keszthely 12.000 Kiskunfélegyháza 12.000 Baja 4.000 De nézzük meg aszerint, hogy a filléres gyorson hova és hányan mentek: Szeged 10.670 Debrecen 3.323 Kaposvár 2.922 Szombathely 2.205 Keszthely 2.012 Kiskunfélegyháza 1,531 Miskolc 1.413 Esztergom 1370 Hegyalja 1.212 Sopron 1.029 Baja 490 Nem érdektelen, ha megnézzük, hogy melyik város hány pengő for­galmat bonyolitott le az ünnepi he­tében : Debrecen 400.000 Szeged 350 000 Kecskemét 300.000 Szombthely 250.000 Miskolc 250.000 Kaposvár 240.000 Esztergom 200.000 Sopron 180.000 Tokaj 180.000 Keszthely 100.000 Hegyalja 90.000 Kiskunfélegyháza 40.000 Baja 18.000 Az ünnepi hét rendezésére ráfize­tett Debrecen 5000, Szombathely 2000 pengőt. Nem fizettek rá, de nem is kerestek rajta: Sátoraljaúj­hely, Hegyalja, Kecskemét, Miskolc, Szeged, Keszthely, Esztergom, Sop­ron, Kiskunfélegyháza és Baja. Egyetlen város keresett az ün­nepi héten: Kaposvár 5000 pengőt. Akadt volna még egy másik is, még pedig Szeged, itt azonban a jöve­delmet magánérdekeltség kapta meg s ez a jövedelem jelentős volt. P-vel több és a fényűzési forgalmi adónál 1000 pengővel kevesebb folyt be, mint 1933. decemberében. A komáromi m. kir. pénzügyigaz­gató jelentése szerint állami egye­nes adóknál 54.000 P-vel, a bélyeg­es jogilletéknél 8000 P-vel keve­sebb, az illeték egyenértéknél 1600 P-vel több, a közúti gépjárművek közúti adójánál 3000 pengővel ke­vesebb, az általános forgalmi adó­nál 314.000 P-vel több, a fényűzési forgalmi adónál 1000 P-vel keve­sebb folyt be, mint 1933 ban. Az államépítészeti hivatal jelen­tése szerint az állami és törvényha­tósági kezelésben lévő közutak de­cember hóban forgalomképes álla­potban voltak. Folyamatban vannak a Bajna —epöli, a Kisbér—császári és a Tarján—héregi vicinális-utak építése, az Esztergom—szomori, a Tóváros—felsőgallai utakra a kő szállítása és törése. Nagy érdeklődés mellett olvasta fel a vármegye árvaszéki elnöke 1934. évre vonatkozó jelentését, amelyből megnyugvással vette tu­domásul a közigazgatási bizottság, hogy az árvák és gondnokoltak ügyeinek elintézése, az árvapénzek kezelése és gyümölcsöztetése a leg­kifogástalanabbul történik. A törvényhatósági m. kir. állat­orvos bejelentette, hogy december hóban a vármegye területén veszett­ség és rühösség egy-egy községben, sertésorbánc 2 községben és sertés­pestis 14 községben fordult elő. Ausztriába kivittek 11 drb. vágó­marhát és 243 drb. vágósertést, Franciaországba 150 vágójuhot és Németországba 5 drb. tenyészlovat. A várm. gazdasági felügyelő be­számolt arról, hogy az elmúlt hó­ban az abnormisan enyhe idő foly­tán a korán meginduló fák és cser­jék rügyezésnek indultak, az őszi vetések erősen fejlődtek. Állat és rovarkárok nincsenek. A hosszú ősz enyhítette a takarmány ínséget, a legeltetési idény kitolódása folytán s ezért a vármegyében aligha lesz takarmányhiány, A magas abrakta­karmány árak veszélyeztetik az állat­hizlalás rentabilitását. Az állatállo­mány kondíciója jó. A mezőgazda­sági munkások munkaalkalma az időszaknak megfelelően igen csök­kentett volt. A törvényhatósági főorvos jelen­tése szerint az egészségügyi viszo­nyok általában kielégitőek voltak, csak könnyebb természetű meghű­léses eredetű megbetegedések for­dultak elő, a fertőzéses betegségek száma csökkent. A hatósági orvosi karban beállott személyi változás : a gesztesi járás tiszti orvosává dr. Gontz Zoltánt nevezte ki a főispán. Az esztergomi „Fekete Sas" reál­jogú gyógyszertár tulajdonjogát Ta­kács István eladta Schvarz Manó­nénak. A kir. tanfelügyelő jelentéséből értesült a közigazgatási bizottság a 69.500/1934. vallás és közoktatás­ügyi miniszteri rendeletről, mely az államsegélyes nem állami rendes tanítói állások betöltését szabá­lyozza. A tanfelügyelő bejelentette, hogy az összes községek népműve­lési munkája folyamatban van és eddig semmiféle akadály nem me­rült fel. Dorogon és Annavölgyi bá­nyatelepen gyakorlati és háztartási tanfolyam volt. Kérelem a madarak barátaihoz Az egyszerre hideggé vált időjá­rás szükségessé teszi, hogy gyü­mölcsfáink leghűségesebb és önkén tes őrseregéről, az éneklőmadarak­ról is gondoskodjunk. Sajnos ez a gondoskodás meg­szervezve semmiképen sincsen, pe­dig ha mások nem is, de legalább a gyümölcstermesztőknek kellene gondoskodniuk, hogy természetes szövetségeseik ne menjenek tönkre, kák etetésére szánt adományaikat még pedig faggyú, szalonna, olajos magvak (tört kukorica, kender, len, napraforgó, tökmag stb.) Nagyon kérjük, hogy kenyérmor­zsát ne tegyen a madáretetőkbe (azt szórja a földre a verebek számára) mert a kenyérmorzsa az éneklőma­darakra veszedelmes. Nagyon szükséges volna a mada­rak számára szalma búvóhelyek lé­tesítése és fészekoiuk felállítása is. Frontharcosok figyelmébe! Felhívjuk a helybeli főcsoport azon tagjait, akik még az igazolványaikat ki nem váltották, hogy e célból leg­sürgősebben keressék fel a főcso­port titkárát (Bauer Imre Gazdasági Bank), mert a jövőben a Szövetség csak az igazolvánnyal ellátott had­viselteket tekinti tagjainak. A Szövetség utján részesülhetnek a szövetség tagjai az osztrák há borús emlékéremben, melynek vált ságára a legénységi állománybeliek­nél 4 P 55 flí., volt tiszteknél 8 P 70 fillér és minden esetben 1 P 20 fillér kezelési költség. Hasonlóképen a porosz háborús érdemkereszt, tisz­teknek és legénységi állománybe­lieknek 15 P. Igénybejelentések dr. Zsiga János vezetőtisztnél Vármegye­ház. Felhívjuk a bajtársaink figyelmét arra, hogy főcsoportunk dalárdája minden hétfőn és szerdán a Magyar Király külön termében Ammer Jó­zsef karnagy vezénylete alatt próbát tart, tehát akik a dalárdában részt óhajtanak venni, fenti időpontban és helyen jelenjenek meg. A főcsoport tagjai részére Bárdos József ny. iskolaigazgató hétfő és csütörtök este 8 órakor a Katolikus Legényegyletben díjtalanul német tanfolyamot rendez. Jelentkezés a helyszínen. A főcsoport szentgyörgymezei tag­jai szorgalmasan készülnek a mű kedvelő előadásra, amely folyó évi február hó 2-án, vasárnap este ke­rül bemutatásra a Szentgyörgymezei Olvasókörben táncmulatság kereté­ben. Már most felhívjuk bajtársaink, figyelmét arra, hogy tartsak köte­lességüknek a műkedvelői előadás meghallgatását. örömmel értesült a főcsoport f. évi január hó 6-án megtartott tá­jékoztató gyűlésen arról, hogy a szentgyörgymezei frontharcosok a szentgyörgymezei templomban meg tartó t szentségimádáson formaruhá­ban diszőrséget szolgáltattak. A front­harcos szövetség vallásfelekezetekre való tekintet nélkül hívja és veszi fel tagjaiul a hadviselteket, megkí­vánja azonban, h gy tagjai a saját vallásfelekezetüknek lelkes és igaz hívői legyenek. A Vezetőségnek kü­lönös örömet szerzett a szentgyörgy­mezeiek eljárása, mely külön felhí­vás nélkül a saját iniciativájukból oly szemléltetőn demonstrálta azt, hogy ők nemcsak jó katonák és igaz magyarok, hanem egyházuknak is buzgó hívei. A legközelebbi tájékoztató össze­jövetel február hó 3-án lesz a vá­rosháza nagytermében, amelyen való megjelenés a főcsoport tagjaira nézve kötelező. A január hó 8.-i összejövetelen szerepelt először a frontharcos dalárda, amelynek fel­lépését a megjelentek legteljesebb el­ismerése és tetszése kisérte. A Ve­zetőség ezúton is kéri a dalárda agilis vezetőjét Ammer József kar­nagyott és a dalárda tagjait, hogy továbbra is támogassák a fronthar­cos eszméket művészi közreműködé­sükéi. Kedden tartotta utolsó ülését a kettős­vármegye törvényhatósági kisgyüiése Komárom és Esztergom egyesített vármegyék közigazgatási bizottsága és kisgyüiése folyó évi január 8-án tartotta meg jelen összetételében utolsó gyűlését, mert a legközelebbi gyűlésre már az ujonan alakuló tör­vényhatósági közgyűlésen megvá­lasztandó tagok vesznek részt. Az elnöklő dr. Radocsay László főispán ez alkalomból kifolyólag me­leg szavakkal emlékezett meg a bi­zottság tagjainak odaadó és önzet­len munkásságáról s amidőn a vár­megye közönsége és saját nevében a kisgyűlés és a közig, bizottság tagjainak eddigi működésükért kö­szöntet mondott, egyalkalominal azon reményének adott kifejezést, hogy a bizottság jelenlegi tagjait a törvényhatósági bizottság újból meg­tiszteli bizalmával és ennek folytán továbbra is folytatják közérdekű te­vékenységüket. A kisgyűlésen gróf Esterházy Mó­ric v. miniszterelnök szóvátette a „Berliner Tageblatt "-ban megjelent Esztergomra vonatkozó bántó és rá­galmazó közleményt. A kisgyűlés tagjai megnyugvás­sal vették tudomásul a főispán azon kijelentését, hogy a rectifikálás ér­dekében a szükséges lépések már előzetesen is megtörténtek. A kisgyűlés javasolja a legköze­lebbi törvényhatósági közgyűlésnek, hogy engedélyezze Alapy Gáspár komáromi polgármesternek a Komá­romi Hitelbank Rt.-nál igazgatósági tagság vállalását, annyival is inkább, mert a nevezett ezért semminemű ellenszolgáltatásban nem részesül, viszont mint igazgatósági tag a vá­ros érdekeit az intézetnél hatéko­nyabban képviselheti. A kisgyűlés jóváhagyta Esztergom városnak a Speyer-kölcsön tőketör­lesztésével elért megtakarítások fel­használása és Komárom városnak a vízvezetéki csőhálózat terveinek elkészítése tárgyában hozott határo" zatait. A 30 pontból álló tárgysorozat pontjai közül nagyobb érdeklődést váltott ki Danaalmás községnek üdü­lőhellyé való nyilvánítása, amellyel kapcsolatban vitéz Szivós-Waldvogel József azon reményének adott kife­jezést, hogy a buzdító példát a vár­megye más községei és Esztergom városa is fogja követni. A kisgyűlés elutasította dr. Zw il­linger Ferencnek, a reáliskolai ta­nárválasztás ügyében beadott feleb­bezését és kihirdette Lefkovics Miksa dr. orvosi oklevelét. A kisgyűlés végén Kolozsvári-Ró­zárt Kálmán a borfogyasztási adó csökkentését és a vármegyei ebtar­tási szabályrendelet egyes rendelke­zéseinek enyhébb alkalmazását szor­galmazta. A közigazgatási bizottsági ülésén felolvasott alispáni jelentés mély részvéttel emlékezett meg dr. Antal Géza dunántúli ref. püspök elhalá­lozásáról. December hónap legkimagaslóbb eseménye a december 21-én megej­tett vármegyei főjegyző választás és Esztergom városban vitéz jákfai Gömbös Gyula m. kir. miniszterel­nök díszpolgárrá választása volt. Az inségenyhítő bizottság kellő körülte­kintés és gondosság mellett előre­láthatólag a mult évihez hasonlóké­pen meg fogja oldani a várm. ínsé­gesek segélyezésének kérdését. A budapestvidéki m. kir. pénzügy­igazgató decemberi jelentése szerint az állami egyenes adóban a mult évihez viszonyítva 1800 P-vel ke­vesebb és 1934-ben 1933-hoz vi­szonyítva 42.700 P-vel kevesebb. Bélyeg- és jogilletékeknél 10.000 P­vel több, illeték-egyenértéknél 4000 P-vel kevesebb, közúti gépjárművek közúti adójánál 600 P-vel kevesebb, általános forgalmi adónál 100.000

Next

/
Oldalképek
Tartalom