Esztergom és Vidéke, 1935
1935-05-09 / 37.szám
ESmRGOOnfKE ÖTVENHATODIK ÉVF. 37. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1935. MÁJUS 9 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Vasárnapi közgyűléssel as átszervezett MOVE újra megkezdte működését Hiit adtunk arról, hogy Darvas Géza dr., a MOVE-nak tizenöt éven át volt ügyvezető elnöke megvált tisztétől Az átszervezett sportegylet most újra az aktiv munka terére lépett, hogy a helybeli sportélet fejlesztésén túl nemzetnevelő hivatásának eleget tegyen. A közgyűlésről tudósítónk a következők ben számol be. Vasárnap délelőtt 11 órára gyűlt össze a városház nagytermébe az esztergomi MOVE-egyesület vezetősége és sok érdeklődő, hogy megtartsák tizenötödik évi rendes közgyűlésüket. Jelen voltak Glatz Gyula polgármester, Reviczky Gábor dr. vm. főjegyző a főispán képviseletében, vitéz Szivós-Waldvogel József nyug. I tábornok, az egyesület örökös elnöke, Gróh József dr., az Iparbank igazI gatója, £^^Öd^^Jjaj^arikpénz j í tár elnök-igazgatója, Brenner Antal j dr. városi főjegyző, Horváth György ***' dr. rendőrtanácsos, Darvas Géza dr. orvos, vitéz Zsiga János dr. vm. aljegyző, Sántha József dr. városi tanácsnok, Ruáolf Béla dr. ny, járásbírósági elnök, vitéz Dudás László városi mérnök és sokan mások vá rosunk vezető társadalmából azonkívül igen sok érdeklődő. Vitéz SZÍVÓS- Walávogel József nyitotta meg a közgyűlést, vázolva tizenöt év munkáját, az egyesület eredményét, a mutatkozó lanyhulást, a mindenek felett álló célt: Becsülettel a hazáért. Üdvözölte az országos kiküldöttet, Demjén József ezredest, majd v. Marton Béla és Sze áer János képviselők üdvözletét tolmácsolta az újjászervezett egyesü létnek. A megnyitó után az egyes szakosztály vezetők ismertették tartalmas munkáról beszámoló évi jelentésüket. Boánár László mérnök, a MOVERO titkára, az esztergomi sportrepülők kétéves munkájának máris remek eredményéről számolt be. Ezek az eredmények lassú és kitartó munka nak a gyümölcsei s ez a kitartó munka tette lehetővé azt, hogy vá rosunk fiai első helyen állanak a sportrepülők között. Nagy tervei vannak a MOVERO-nak, produkálni akarnak, hogy igy méginkább kivívják az itthoni társadalomnak sokszor nélkülözött támogatását. A terep kitűnő, planirozással lehetővé kell tenni, hogy motoros repülőkkel is le- és fel lehessen szállni, Budapestről ígéret van, hogy kiváló pilótáink minden héten meglátogatják az esztergomiakat. Gépeket építenek, dol goznak, községeket kapcsolnak be a mozgalomba, bekapcsolódtak a leventék ; valószínű, rövidesen a kö zépiskolák is részt vesznek a nagy munkában. Az egyesület vezetése kitűnő kezekben van, az eddigi nagy támogatásokon kivül a város közönségének nagyobb bekapcsolódásával Esztergom repülősportja a leg kiválóbb lehet az országban. Ezért küzd a MOVERO. A nagyszerű beszámoló után Fazekas József titkár a lövészek évi munkájának eredményeit ismertette nagyvonalú beszámolójában. Szomorúan ecsetelte a háború utáni nincstelenséget, mely úgy a társadalmi, mint a sportegyesületek életét meg bénította és hálával emlékezett meg a nemes pártfogásról, mely a csapat működésének elismeréseként a vármegye, a város, a két helybeli pénzintézet és a polgárság részéről megnyilvánult. A lövészcsapat erejéhez képest működött és az elmúlt évben több versenyen, úgy a kerületi, mint az országos MOVE-versenyen, a megyei és országos polgári lövész versenyen, majd helyi versenyeken vett részt, több első és második helyezést, kerületi és országos bajnokságokat nyerve. Örömmel jelentette továbbá a lövészsport szép fejlődéséi, melyhez nagyban hozzájárult a helybeli postások és a középiskolások lövészcsapatának eredményes működése, melyet a mult évi versenyük keretében mutattak be. Majd Margó István az úszók intézője, a szakosztály mult évi működését ismertette. A Futball az év nagyrészében szünetelt. A beszámolók után Schönw'áláer Károly pénztáros a mult évi zárszámadásokat, majd az 1935. évi 4320 P-ős költségvetést ismertette, melyet a közgyűlés elfogadott és a felmentvényt megadta. Vitéz SZÍVÓS-Walávogel köszönetet mondott Darvas Géza dr.-nak, aki tizenöt éven keresztül vezette az egyesületet, ott volt annak bölcsőjénél és talán annak egyik ringatója volt. Érdemeit jegyzőkönyvi megörökítésre ajánlotta, melyet a köz gyűlés lelkes éljenzéssel fogadott. Utána választásra került a sor, melynek során Darvas Géza helyére egyhangú lelkesedéssel dr. Horváth György rendőrtanácsost választotta meg a közgyűlés. A többi tisztvi selő megtartotta eddigi tisztségét. Reviczky Gábor dr. vármegyei főjegyző a főispán üdvözletét tolmácsolta, bejelentette, hogy a főispán elvállalta a diszelnökséget, örömmel vesz részt mindazon munkában, mely a nemzetnevelést tűzi ki feladatául. Ügybuzgó szeretete, bekapcsolódása az újra induló sportmozgalomba, nagy súlyt ad az egyesületnek. Saját személyében is a Mindenható áldását kívánta a főjegyző a MOVEnak. Vitéz SZÍVÓS- Walávogel József üdvözölte meleg szavakkal az új el nököt, akinek működésétől sokat vár. Horváth György dr. elfoglalta az einöki széket és üdvözlések után meleg hangon köszönte meg a bizalmat. — Hálatelt szívvel mondok köszönetet — mondotta — a kitüntető bizalomért, amellyel engem megtiszteltek. Fiatal koromban magam is aktív sportember voltam, „az akkori sportszeretetemet igy akarón kiélni és gyümölcsöztetni. Az egyesület érdekében minden lehetőt megteszek, s az összes tagok harmonikus működésével hiszem, hogy elérjük, hogy a mi egyesületünk országos viszonylatban is az elsők közé fog felfelemelkedni. Az új elnököt hosszan megtapsolták és meleg ünneplésben részesítették. Végül Darvas Géza dr. búcsúzott az egyesülettől: — 1919 december 31-től dolgoztam — mondotta — a mai napig. Voltak szép idők, a felemelkedés és lanyhulás egymást váltotta, jött a gazdasági válság, nem tudtam tel jesiteni kötelességem úgy, ahogy szerettem volna, de kötelességet teljesítek akkor, amikor félreállok és átadom helyemet. Uj hajtások keletkeztek, a fa lombosodni, terebélyesedni fog, biztosíték erre az új elnök személye is. Emeld fel — fordult Horváth Györgyhöz — a zászlót, lobogtasd, vidd diadalra, olyan diadalra, amilyet én álmaimban elképzeltem. Ha ezt eléred, az én lelkiismeretem is nyugodt lesz, teljesititek a végső célt: Becsülettel a hazáért I A közgyűlés sokáig melegen ünnepelte a búcsúzó elnököt s ezzel a közgyűlés véget ért. Utána villásreggeli volt a Fürdő Szállóban. n Lanyhulás és felemelkedés egymást váltották az egyesület életében* — mondotta az egyik szónok. — Hullámhegy és hullámvölgy, az erők működésének természeti megnyilvánulása. Most újra hullámhegyre jutott az egyesület, vállvetett, szívós munkával, soha nem lankadó lelkesedéssel — ha lesznek is hullámvölgyek —, az egyesület teljesítheti magas hivatását a trianoni határszélen. (p-1.) Szivünkben benn ülő, libbenő, ringató nótaszó... A Legényegylet nagy fehértermében haik záoiigái) közben gyülekezik a város válogatott, művészetkedvelő úri közönsége a vakok budapesti Homeros énekkarának hangversenyére. Az énekkarnak országos jóhire van, többször szerepeltek már nagy sikerrel a rádióban, az országos Zeneművészeti Főiskola pódiumán is nyilvános hangverseny keretében s most az Esztergomi Zeneegylet meghívására eljöttek Esztergomba is. Művészetüket az országos sajtókritika a legteljesebb elismeréssel fogadta minden alkalommal, több dalosversenyen előkelő dijakat nyertek s az 1933. évi országos dalosversenyen megnyerte az énekkar a kormányzói első díjat és az aranyérmet. Az egyforma ruhát viselő énekesek mellén ott is díszlenek a kitüntetések másolat-érmei. Kettesével, hármasával, kart-karba öltve otthonosan sétálgatnak a Legényegylet udvarán, vagy csoportokban állva beszélgetnek, nevetgélnek, örülnek, ha sikereiket említjük előttük s örülnek a szép tavaszi időnek. Azt mondják, hogy voltak délelőtt a bazilikában s hogy „a dóm gyönyörű". A közönség feszült érdeklődéssel várja a hangverseny kezdetét. Föl is libben nemsokára a színpadi függöny s ott állnak — mintegy 40 nő és 30 férfi — négy-ötszörös félkörben az énekesek. Felcsattan a szokásos taps, előlép Schnitzt Gusztáv is, a dalosok kitűnő karnagya, az énekesek ajkán szelíd mosoly játszik, a karnagy a harmóniumon megadja a hangot, eléjük áll, néhány rövid pillanat, semmi jeladás, semmi taktus, kotta sincs, s a kar olyan egyszerre vág bele az énekbe, mintha gombnyomásra jönne a hang. A vakok tehát énekelnek. Pompás hanganyag, csodálatos fegyelem, művészi dinamika, tömör összhang s a polifonikus részleteknél is páratlan precizitás. Karnagyuk persze nem dirigál, csak hol az egyik, hol a másik hang felé hajlik, vagy lép, úgylátszik besúgja néha a taktust : egy, kettő, — és szárnyal a teremben „a zendülő, csendülő, szivünkben benn ülő, libbenő, ringató, nótaszó ..." A közönség feszült csendben hallgat, érzi a helyzet különleges voltát s az arcokon valami meleg meghatódottság, a lelkek derűjén egy röpke, átsuhanó árnyék vonul át, mint „tavaszi felhők az égen..A pódiumtól jobbra ülnek az Esztergomi Turista Dalárda tagjai. Az öreg fiúk szemében is ott csillog néhány szikrázó lelki kristály, néhány ^őszinte meleg kritika-könnycsepp. És persze a nők is... Hát ez a legszebb kritika, meg a sok-sok, minduntalan felviharzó taps. S a vakok szelid, diszkrét mosolylyal köszönik meg a sok tapsot. Műsoruk a legkiválóbb szerzőktől, változatos és nívós. Bach, Bachner, Hollósy, fiaszka, Kodály, Liszt, Mikas-Csák, Palestrina, Schumann és Verdi műveiből adnak elő motettát, 6 szólamú vegyeskart, női kart. Minden műsorszám előadása tökéletesen művészi, fegyelmezett s a polifonikus részletek precizitása, az előadás ritmikája nagy művészi teljesítményt s élvezetet nyújt. A közönségnek különösen tetszik Büchner Antal „Esti harangok" és „Magyar rapszódia" c. műve, melyért zajosan megtapsolják a szerzőt is. Közben Jármer Lajos vak zongoraművész zongorán ad elő Liszt-Verdi „RigoIetto"-jából egy parafrázist. Bámulatos művészi technikával és dinamikával játszik a vak művész. Játékával valósággal lebilincseli a közönséget. Nagyon hosszan tapsolnak érte s a művész kedves mo-