Esztergom és Vidéke, 1935

1935-01-13 / 4.szám

tS/TFRfi (H C

,/Hf KE ÖTVENHATODIK £Vh 4. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Eeresztény politikai és társadalmi lap. VASÁRNAP, 1935. JANUÁR 13 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Kire licitálunk? j megszervezett spekuláció rohama a I meg nem szervezett réteg ellen. Aki ma azt hiszi, vagy hirdeti,? hogy a normális viszonyok visszatérőben vannak, az álomvilágban él, vagy pedig oly ösztövér jó dolga van, hogy csupa mosolygó lombot lát és nem látja tőle az erdőt. Nézzünk bele kissé abba a bábeli zűrzavarba, amelyet gyűjtőnéven egyszerűen gazdasági válságnak nevezünk. Első pillanatra roppant bonyolult problémának látszik, pedig valóságos Kolumbusz tojása, csak éppen az a hiba, hogy senki sem meri a tojás végét behorpasztani. Ehelyett nevetséges próbálgatásokkal akarják a tojást az asztalon sértetlen állapotban megállítani. Lássuk csak? Termelünk, vagy fizetést kapunk mi, egyszerű emberek, akik a népi sokadalmat adjuk, sőt, mint adóalanyokat is szoktak bennünket emlegetni. Termelésünk eredménye, vagy a kisfizetésű osztály bevétele azonban a szervezkedési járvány következtében a szerencsés megszervezettek zsebébe vándorol anélkül, hogy érte megfelelő értéket kapna. Nem elég, hogy a cukorért, amelyet a külföldi 40—50 fillérért kap kilónkint, mi háromszor annyit fizetünk, nem elég, hogy a magyar gyáripar talpraállitását kerülő úton, az olcsóbb külföldi árú kizárása révén mi fizetjük, nem elég a piacok százféle szekatúrája, a forgalmat gátló, a nagyüzemeknek kedvező rendészeti intézkedések, helypénzdrágitás és százféle baj mely a kisembert sújtja és a nagyoknak kedvez, hanem a sok baj tetejébe a gyümölcstermelőknek is bekell állni a drágítok sorába és lehetetlenné tenni azt, hogy a szegényebb osztály is fogyasztóvá legyen és a magyar gyümölcsnek idehaza nagyobb forgalmat biztosítsunk. A Vásárlók ma nem tudják megfizetni a magyar gyümölcsöt. Elérkeztünk ugyanis az egymásra licitálás olyan fokára, hogy már csak egyetlen kategória van, amelyik nem tud senkire licitálni és ez a kiszabott fizetésű és a ki nem szabott bizonytalan jövedelmű fogyasztó. A szervezkedési lavinát megindította a marxi elvek alapján álló nemzetközi szociáldemokrácia, mely az ipari munkásnak jobb sorsot akart biztosítani, de csak nagyobb bért szerzett és igényeit felfokozta, miáltal egyrészt a gyáripart is szervezkedésre indította, másrészt a termelést megdrágítva, igényeinek terhét a fogyasztóra hárította. A gyáripar a bérdiktaturára árdiktaturával felelt. Ezt átvette mihamar a keres kedelem, drágított az állami intézmények minden faktora: a posta, a vasút, drágább lett az akta, az adásvétel, a tankönyv, az építőanyag, ruha, cipő, gyufa, a négyfilléres régi cipőfénymáz huszonnégy filléres pasztává avanzsált, a régi négyfilléres kékitő harminchat fillér, a világítás, tűz, víz, és minden egy óriási licitáció a fogyasztó bőrére. A Kézenfekvő lenne most már ez óriási versenyfutásban az, ha a meg nem szervezett réteg is nekiiramodna. Ámde ez lehetetlen és így megmarad egy egészen jelentékeny kategória, mely a tömeg gyűjtőnév fogalma alatt a lavina alá kerül. Ez a tömeg adja azt a fogyasztóréteget, amely mindent fizet. Ebben van a kishivatalnok, az ügyvéd, az orvos, a kiskereskedő, a kisiparos, a kistermelő és a mozgó napszámos, akit nincstelennek is szoktak nevezni. A termelők kategóriájából újabban ki akarnak ragadni egyes nagyobb individurnokat, hogy a szervezkedési lavinába gyömöszöljék. A termelők, hagymások, paprika és burgonyatermelők már kitermeltek magukból egy-egy szervezetet, mely az árdrágítás munkáját végzi anélkül, hogy a termelők hasznát látnák. Ámde ez akkor lenne megoldás a termelők javára, ha e termelőszervezetek ténylegesen használnának a szervezetek tagjainak, mert hiszen éppen ott van a válság gordiusi csomója, ahol a meg nem szervezettek tömege, mint minden kartel bői kimaradt kategória, a lavina alá került. Az állam polgára minden ember, akár szegény, akár gazdag, nem lehet tehát szervezni egyiket a másik ellen. A leghevesebb licitáció is egyszer bevégződik és az egészet az utolsó fizeti. Itt pedig egy őrült licitáció folyik az egész vonalon. „Javult a gabona ára" — mondja és írja örvendezve egy újság gazdasági irója. Mintha ez az árjavulás valódi lenne. Pedig hamis, mert tulajdonképpen ez csak kifejezője annak az utánkullogásnak, amilyen drágítás más téren már bekövetkezett, s amely elnyeli ezt a csekély, filléres eredményt. Ez az őrült licitáció az árakban súlyos kár a magyar gyümölcstermelésre. Mert tizedrész gyümölcs sem fogy ma, mint amennyi fogyhatna, ha olcsóbb lenne és a kispénzű fogyasztó is annyit vásárolhatna, mint amennyit normális körülmények között a régi időkben venni szokott. A piacon elért negyven és hatvan filléres alma- és körteár nem áll arányban a pengős és másfélpengős napszámmal, de még a nyolcvan és százpengős fizetéssel sem, aztán a gyér keresetű szabadpályák és iparosok keresetével sincsen arányban. Végeredményben tehát ez az utolsó kategória, amely az árfelhajtási lavina alá kerül. Hiszen a magyar alma kilója egy pengő körül mozgott, mig elsőrendű narancsot nyolcvan fillérért lehetett venni. Ez a téli alma katasztrófája. És ezt az ellentétet nem lehet erőszakos beavatkozással eltüntetni. A kereskedelemben minden erőszakos beavatkozás visszafelé sül el. Sem a narancs, sem az alma ellen nem kell semmi intézkedést tenni, hanem vissza kell állítani a kereskedelem mozgási szabadságát. A verseny aztán majd letöri a karteeket, s ha nem lesznek kartelek, nem lesz kénytelen az alma is megfizethetetlen primadonnaként hivalkodni. A válság tehát mindaddig tetőponton van, amig a szegény ember kenyerének drágítása árán akarunk mesterségesen, a piacra, külföldi kivitelre termelők javára látszatelőnyöket biztosítani, de figyelmen kivül marad az utolsó kategória, mely már az állam és a közületek nyakára tengeri kígyóként csavarodik s maholnap már alamizsnaminisztériumot is kell felállítani a nyomor kormányzására. Figyelmen kivül marad még a kapitalizmus kiváltsága, mely a vámvédelem kínai falán belül szabadon garázdálkodik. Ámde a zsiványokat sem úgy irtották ki, hogy újabb bandákat szerveztek zsivánnyá, minthogy itt sem az a teendő, hogy a kartelek ellen újabb karteleket, vagy szindikátusokat szervezünk. Ne licitáljunk, ne szervezzünk tehát, mert belefulladunk az adminisztrációba, hanem adjuk vissza a termelés és a kereskedelem szabadságát s a békjóiból felszabadult egyéni akarat új életet teremt a megkötöttség fojtogató levegője által letarolt mezőkön. így tudjuk csak biztosítani a mindinkább fokozódó gyümölcstermelés nagyobb fogyasztópiacát, a gyümölcsökre áhítozó réteg vásárlóképességét. legyen csemegeszölővesszö ás oltóvesszők direkt termo szolok átoltására A földmivelésügyi miniszter a racionális szőlőgazdálkodás érdekében, ahol a helyi szállítási és közlekedési visszonyok megengedik, a csemegeSZŐ15 termesztés fejlesztése érdekében a nem kívánatos direkt termő szőlők átoltásának céljaira (Nova, Delaváre, Százszoros stb.) ezévben is kora tavasszal csupán a szállítási és csomagolási dijak felszámításával ingyen fog megfelelő oltóvesszőket a szőlősgazda közönség részére kiutalni. Az ingyen csemegeszőlő oltóvessző kiutalása iránti kérelmet f. évi január hó 20 ig a M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium Szőlészeti és Borászati ügyosztályához Budapest, V. Kossuth L.-u. 11 keli benyújtani. Az igénylők a kiutalási kérelem ben kötelesek az átoltandó direkt termő szőlők tőkéinek darab számát, és fajtáját, nemkülönben azon terület telekkönyvi helyrajzi számát feltüntetni, mely az illetékes községi elöljárósággal a kérvényen záradék alakjában igazolandó. Ezen célra felhasznált anyag hivatalosan is ellenőriztetni fog. Végül megjegyezzük, hogy az elkésve beérkezett igénylések figyelembe nem vétetnek. HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Kállay Tamás földmivelésügyi miniszter lemondása folytán Darányi Kálmán lett a földmivelésügyi mi • niszter. — Imrédy pénzügyminisztert nevezték ki a Nemzeti Bank elnökévé — Tahy László genfi követ lett a miniszterelnökségi államtitkár. —" Diplomata vacsora volt Bécsben Eckhardt Tibor tiszteletére. — Lamotte Károlyt választották meg Budapest alpolgármesterévé. — Nyugalomba vonult Kárpáthy Kamilló, a honvédség főparancsnoka. — Kevés a rőm. katolikus hitoktató Budapesten. — Rablótámadás történt Budapesten a Váci úti postahivatal ellen. — Gyöngyös városa diszalbumot ajándékozott Eckhardt Tibornak. — Egerbe szállítják Aradról Lenkey tábornok hamvait. — A Nemzeti Zenedét beolvasztják a Zeneművészeti Főiskolába. — Nagy a havazás Dunántúlon és az Alföldön. Kánya és Eckhardt Genfbe utazott. — Hoyos M ksa gróf lemond a Mezőgazdasági Kamara elnökségéről. — Bartókot és Kodályt a Kisfaludy Társaság tagjaivá vá lasztották. — Felfüggesztették dr. Rimóczy József miskolci városi tanácsnokot. — A budapesti Rókuskórházat modernizálják. — Kner Izidor nyomdatulajdonos megvakult. — Megkezdődtek a magyar-román kereskedelmi tárgyalások KÜLFÖLD Ausztria megerősítette a bajor haiárt. — Megakarják gyilkolni Mihály román trónörököst — 53.000 menekültet várnak a fra iciák Saarvidékről. — Kisebb változás előtt áll az olasz kormány. — Csapatösszevonások történtek a francia határon. — Bécsben csökkent az öngyilkosok szama. — Felmentik a halálraítélt néger fiúkat. — Törökországban öt nap alatt 56 gyilkos földrengés volt. — Belgrád polgármes'erét elcsapta a regenstanács. — Tizenhárom óceánjáró nem tudja elhagyni a köd miatt a newyorki kikötőt. — Végképen megtörték a német rohamosztagosok hatalmát. — 15000 munkás éhségtüntetést rendezett a francia parlament előtt. — Négy és fél milliárd dollár hiánya van az Egyesült Államok jövő évi költségvetésének. — Meglátogatja a japán császárt a mandzsu császár. — Kínai parasztok kifosztották a császársirokat. — Villamos szavazógép működik a svéd parlamentben. — Ezerkétszáz éves oszlopfőket találtak a würzburgi székesegyházban. — Nincs többé egyetemi tanár Németországban. — Rómába akarnak utazni a kisantant külügyminiszterei. — Megtébolyodott a szo/jet főhóhéra. — Száz ötvenkét magyar gyereket német iskolába kényszeritett egy román tanfelügyelő. — Amerika 84 új bombavető repülőgépet rendelt. — Felújult Ausztriában a nemzeti szocialista mozgalom. — Kommunista forradalomtól fél Portugália. — As albán felkelés vezére menekült.