Esztergom és Vidéke, 1935

1935-04-25 / 33.szám

Mit érezhetett itt a testvérgyilkos ? Nem látszott rajta megindulás. Másnap a rendőrség udvarán látta munkatársunk. Kihallgatásra kisérte az ügyeletes rendőr. Igénytelen ember, kissé borostás az álla. Még mindig nem látszik megtörtnek. A Vár-utca elcsendesült. Az emberek behúzódtak. Elnémult a suttogás, a beszéd. Visszanyerte az utca rendes képét. Csak egy ház, a tizes számú áll szégyenkezve a többi között. Mintha érezné homlokzatán a Káin-bélyeget. .. Bent pedig gyász, sirás... itt lakott a két haragos testvér. Most az egyik a hulla-házban (neki már jó ... megbékélt), a másik a rendőrségi cellában (mi lesz vele ? talán már tudatában van súlyos tettének), és a hátramaradót- j tak: az asszonyok, tudják-e, érzik e, hogy a két férfi-testvér szivéből nekik kellett volna a gyűlölet tüzét kiűzni, hogy helyébe a megértésen alapuló szeretetet lopják be ? Már késő ... de maguk között még mindig megteremthetik a békét, hogy a csapást közös erővel viselhessék. A húsvét dicső Feltámadottjának békéjét... és a gyerekek, az árvák és a bűnhődő apa gyermekei, szegénykék, tudják-e, hogy rájuk vár a legtöbb szenvedés, a halálos harag, a testvérgyűlölet miatt.' A Káptalan-téren két vérfolt egymás mellett... mintha azt kiáltaná az arra haladók fülébe: „Megemlékezzél róla, hogy ünnepet szentelj" — és „ne ölj I sem testvért, sem más embertársadat, hanem élj békében és szeretetben . . . (-) Csoportokban továbbítják a vidéki városokba a Nemzetközi Vásár külföldi vendégelt A Nemzetközi Vásár vezetősége a magyar városok forgalmának fejlesztése érdekében hármas akciót tett folyamatba. Az egyik a vásár külföldi vendégei számára Budapestről három vidéki utazást biztosit harminchárom százalékos kedvezmény mellett. A vásár vezetősége és ötvenöt magyar város polgármestere ugyanezt a kedvezményt kérte megadni a vidéki magyar látogatók számára is legalább egy utazásra abból a célból, hogy a vidéki magyar közönség a vásár alkalmából az ország egy más részében fekvő várost is felkereshessen. Ez a most emiitett akció a Máv. vezetőségénél még tárgyalás alatt áll, de mind a városok, mind a vásár vezetősége reméli, hogy a belső vándorforgalom fejlesztése érdekében a kereskedelmi miniszter ehhez az engedélyt meg fogja adni. A harmadik akció a vásárnak az a törekvése, hogy a Nemzetközi Vásárra Budapestre érkezett külföldieket és belföldieket csoportokban tömörítse azon vidéki városok meglátogatása céljából, a melyek az u. n. „idegenforgalmi napok" cimen rendezett utazások alkalmával történnék a vásár tartama alatt. A vásár mindezeket a lehetősége ket már jóval a vásár megnyitása előtt erőteljes propagandával hirdeti huszonhat külföldi államban, ahol a vásár közhírré teszi az egyes városok által szervezett idegenforgalmi napok programmját is. A magyar vidék népszerűsítését célzó munkába bekapcsolták a belföldi és a vásár idegenforgalmát külföldön szervező, négy kontinensre kiterjedő képviseleti hálózatát, valamint a nagy nemzetközi menetjegyirodákat is. Joggal számolhatunk tehát azzal, hogy a Budapesti Nemzetközi vásár május harmadikával kezdődő tizenegy napja a magyar városok idegenforgalmának is ünnepsorozata lesz. Csak természetes, hogy Budapest is kiemelkedő idegenforgalmi eredményt vár a jubiláris vásártól. Hiszen a Budapestre érkező tömegek nagyságától függ a többi magyar városba indítható utasok száma is. A vásár ezért minden eddigi méretet meghaladó külföldi propagandáján felül, különleges utazási kedvezményeket is nyújt, amelyek ezúttal huszonhat állam területére terjednek ki. Belföldiek Budapestre április hó 23-tól május 13-ának déli 12 órá! jáig, vagyis teljes húsz napig utazhatnak a vásár ötven százalékos utazási kedvezményével. Esztergom húsvéti idegenforgalma A húsvéti ünnepek alatt nagyobb külföldi kirándulócsoportok látogattak el városunkba. Bécsből húszon, öttagú társaság jött el az „ Überland" utazási iroda rendezésében. Megtekintették a város nevezetességeit, el ragadtatással nyilatkoztak a primási városról, sajnálkozásukat fejezték ki, hogy csak rövid ideig maradhatnak városunkban, de Ígéretet tettek, hogy kéthetenkint megismétlik igen jól sikerült kirándulásukat. A vendégeknek németül beszélő idegenvezető állt rendelkezésükre az Idegenforgalmi Hivataltól; a kirándulás veze tője, aki nemcsak Ausztriában, hanem Magyarországon is elsőrendű szakember, kijelentette, hogy nagy hibája a városnak, hogy nincs megfelelő propagandája külföldön. Esztergom nem is annyira fürdőváros — mondotta — inkább a történelmi kincseknek és emlékeknek egyik eldorádója. A társaság a Magyar Királyban ebédelt, ahol Sörös Ede konyháját*és kiszolgálását a legnagyobb elismerésben részesítették. Pénteken, 26 án hatvan tagú olasz vasutas kiránduló társaság jön Esztergomba, sajnos csak rövid pár órára, s igy értékeinket csak részben ismertethetjük velük, Az Idegenforgalmi Hivatal agilis vezetője intézkedett, hogy lehetőleg a korábui vonattal jöjjenek, hogy megismerhessék városunk nevezetességeit s ha futólépésben is, de minél többet láthassanak. Félhatkor indulnak viszsza hajón. Esztergom közönsége megjelenésével tüntessen a baráti nemzet hozzánk látogató fiai mellett. A húsvéti ünnepek alatt teljesen megtelt a Fürdő Szálló is, ahova angol, német, francia, dán és hol land kiránduló társaságok látogattak el, köztük a bécsi szállodások egy csoportja is. A külföldiek mellett a fővárosból is sokan jöttek. Igy a báró Kornfeld család több gépkocsival, báró esetei Herczogék, Weisz Manfréd, Sztankovics Szilárd BSzKRT igazgató, MASz elnök, Lázár Miklós, á „Reggel" szerkesztője családjával, Peáesko, Kálmán Henrikék az angolok társaságában, Szávozá Richárd, egy volt miniszterelnök, őrgróf Pallavicint György fiatal Károlyi grófékkal, Szeben Gyula és családja, Ritz-ből három autóval külföldiek, helybeliek közül Frey Vilmos dr. alispán, Glatz Gyula polgármester és sokan mások. Kutassy Lajos, a Fürdő bérlője, két fővárosi pincért hozott, akik bsszélik az angol, francia, német, olasz, orosz, török és perzsa nyelveket. A kirándulók a legkellemesebbsn nyilatkoztak Esztergomról, a kitűnő ellátásról, hangsúlyozva, hogy Esztergom nagy jövő előtt áll. „Virágos Esztergom" felhívása a közönségéhez Az arrahivatott tényezők ernyedetlen és áldozatos összefogó munkájával Esztergom külső képe olyan lényeges változáson ment keresztül, amelyet nemcsak városunk látogatói ismernek el, hanem arra még saját lakosságunk is büszke lett. Bármennyire jelentős is az eddig elért eredmény és jelentkeznek is annak gazdasági hatásai, a megkezdett munkát annál is inkább tovább kell folytatnunk, mert a magyar városoknak ezen a téren kifejtett örvendetes versenyében nem akarunk hátramaradni. Csak ugy érhetünk el számottevő eredményt, ha a városszeretettel, a szép megbecsülésével és védelmével összekötjük az áldozatkészséget és tevékenyen belekapcsolódunk a városszépítés munkájába. Ebben az évben különösen a Kossuth Lajos-utca, a Horthy Miklós-út és a külső Csernoch János-út háztulajdonosaihoz és lakosságához fordulunk azzal a kéréssel, hogy az uj útburkolásokkal kapcsolatosan járuljon hozzá az ottani virágositás és az öntözőcsapok létesítésének költségeihez. A város szükreszabott költségvetése nem nyújt módot ezen munkálatoknak közköltségen való végrehajtására s igy csak akképen lesz az lehetséges, ha a lakosság áldozatkészsége — úgymint az a Kossuth Lajos-utca első felében, a Bottyán .János-utcában és a Csernoch János-uton történt — azok megvalósítását elősegíti. Az ablakok és erkélyek virágosiA „Tábornok" mains 4. és 5-én a Fürdőben tása az utóbbi években egy kissé megakadt, sőt hellyel-közzel visszafejlődött. A város hölgyközönségének volna nemes hivatása, hogy ismerőseik és szomszédjaik körében buzdítással és rábeszéléssel elősegítsék a „Virágos Esztergom" mozgalom célkitűzéseit. Csekély költséggel mindenütt lehet eredményt elérni s a szépítéssel nemcsak magunknak, hanem polgártársainknak is szerzünk gyönyörűséget. Felkérjük a m. kir. államrendőrséget, hogy a kertesitések és virágositások fokozottabb védelméről gondoskodni szíveskedjék. Kívánatosnak tartanok, ha a mindenfokú iskolák tantestületei is nemcsak gyakori oktatást tartanának a különféle létesítmények védelméről, hanem „iskolai rendőrségek'

1 megszervezésével segítenének gátat vetni a gyermekseregek — sajnos, gyakran tapasztalható — kártevéseinek sőt éber és hangos tiltakozásukkal a nagyok rombolásainak is. Aki szereti a szépet és szereti városunkat, az nem fogja megtagadni tehetségéhez mért anyagi hozzájárulását sem a mindenkit gyönyörködtető munkához. Bármilyen csekély adományt szívesen fogadunk; kérjük azt „Virágos Esztergom" jelszó alatt az Esztergomi Takarékpénztárnak, vagy az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbanknak beküldeni. Virágos Esztergom végrehajtó bizottsága. Erős iramban folynak az előkészültek az Öreg Hollók műkedvelő gárdájában a „Tábornok" május 4 és 5-i előadására. A szombati elő adáson megjelenik a Magyar Műkedvelő Egyesületek Országos Szövetségének öttagú zsűrije is, mert a kitűnő műkedvelők ezzel az előadással startolnak az országos versenyen, amelyben a leghíresebb magyar műkedvelői együttesekkel kell megküzdeniök. A szereplők kiválasztása oly szerencsés, hogy a siker már is igen valószínű. P. Márkus Emilia parádés szerepét Fuchs Györgyné, Bajvjr Giziét pedig Michailich Erna játsza. Fuchs Györgynét örömmel üdvözöljük az öreg Hollók műkedvelői kö zött, mert — miként értesülünk — Fuchsné tagja volt a soproniak gárdájának, Michaiiich Ernát már előnyösen ismerjük a Bajor szerepkörben. Kornháber Samuné Rákosi Szidinek megkapó epizódszerepét alakítja. Két bájos új leányszereplő fog bemutatkozni: Heincz Éva, Szlabey Vali, akik bizonyára emelni fogják az előadás értékét. A kipróbált férfi gárda mellett sok új erő kapott szerepet a verseny-előadáson : a tábornokot Katona Gábor dr. alakítja, hálás szerepeket játszanak Etter Kálmán dr., Jedlicska István, Tornász Károly, Fekets Sándor, Vértes Gusztáv, Gábris Ödön és az aranyifjúság több reményteljes műkedvelő tagja. A színdarab meséje rendkívül érdekes és fordulatos s a háború egy igen érdekfeszítő problémáját tárgyalja, melyet Zilahy Lajos irói ru tinja pompásan old meg. Külön érdekessége lesz az előadásnak az egyik felvonás harctéri szine, mely a kitűnő rendezőnek nyújt érdekes feladatot, akinek e nehéz kérdést Jedlicska István — a gyakorlott szín padépitő — segít, bizonyára bravúrosan megoldani. A színielőadás iránt már is nagy az érdeklődés s mi az Öreg Hollók kérését is tolmácsoljuk akkor, amidőn felkérjük városunk közönségét, hogy az előadáson megjelenő zsűrire, valamint annak verseny jellegére való tekintettel, minél többen jelenvén meg az elő adásokon, hitet tegyenek a törekvő gárda mellett s erőt adjanak nekik az ugyancsak nehéz küzdelemre. Az ország legkiválóbb műkedvelői lesznek az ellen feiek, akikről e legutóbbi versenyen Bálint Lajos ismert színikritikus azt irta, hogy bármely budapesti színpadon megállnáK helyüket és felhívta a színigazgatókat, hogy ha társulatukat értékes művészekkel akarják felfrissíteni el ne mulasszák megtekinteni a műkedvelők versenyelőadásait. EGYRŐL-MÁSRÓL Vandália. Hol van ez az ország, talán Ázsiában, sötét Afrikában, vagy a pápuák földjén ? Oh! Koránt sincsen olyan távol tőlünk, ellenkezőleg nagyon is közel, itt nálunk Esztergomban. Valami érthetetlen vadság sorozatos rombolásokat végez mindenfelé s mintha azt tűzték volna ki maguknak feladatul, hogy megsemmisítenek mindent, amit a városszépítés érdekében nagy áldozattal alkottak. Kitördelik a kertecskék védőkerítésének oszlopait, eltördelik a felállítandó betonpadok lábait, letördelik a Csernoch János-út virágvázáit, derékban levágják a Palkovicspad mögötti jegenyefákat, lefűrészelik az alig kiültetett uj gesztenyefákat, letiporják a borostyánnal beültetett szigeti szegélyéket, befaragják az uj padok üléseit és támláit, legázolják az alig bevetett pázsitterületet. Keresztes hadjáratot kell hirdetnünk a rombolás szelleme ellen I Gyökerestül ki kell irtanunk a bol-