Esztergom és Vidéke, 1935

1935-03-17 / 22.szám

Gazdagyűlés Esztergomban A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara kiküldöttje folyó hó 10-én a Belvárosi Olvasókörben ismeret­terjesztő szakelőadást tartott. Erre nemcsak Esztergom varos, hanem az egész esztergomi járás gazda­közönségét meghivták. Az olvasókör hatalmas nagyterme zsúfolásig meg is telt az érdeklő­dőkkel. Szinte csodálkozni lehetett a megjelentek sokaságán. A vidé­kiek közül azonban kevesen jöttek el, csak a nagysápiak jelentek meg nagyobb számban. Ez volt az első eset, hogy a Felső­dunántúli Mezőgazdasági Kamara városunkban megjelent. Esztergom város polgármestere egyébirányú elfoglaltsága miatt ma­radt távol, képviseletében Schalkház Ferenc vett részt a sikerült előadá­son és fogadta a kiküldötteket, aki­ket meleg szavakkal üdvözölt fel­kérte a kamara titkárát az előadás megtartására. A Kamra titkára a hivatásos elő­adót betegségére való hivatkozással kimentette. Majd rátért arra, hogy mint semmisitik meg a kész termést azok, akik az árakat tartani kíván­ják, nehogy olcsóbbodás következ­zen be és a szegényebbek olcsóbb terményhez juthassanak. Ajánlotta a len termelését, mely azonban a mi száraz éghajlatunk alatt termelési lehetőséget nem nyújt­hat. Melegen ajánlotta a gazdasági biztosításokat. Kérdés vetődött fel, mely a szőlő és gyümölcstermelés kártalanítását célozta. Bebizonyosodott, hogy ez a legdrágább, mert ezt érheti a leg­hosszabb idő alatt a legtöbb káro­sodhatás, mely a jégverésjárta vi­déken százalékban még emelkedik. A gyümölcstermelésre vonatkozó­lag pedig megállapítást nyert, hogy csak a teljesen betegségmentes, hi­bátlan gyümölcs helyezhető el nagy tömegben való szállítás alkalmával. Befejezésül Schalkház Ferenc meg­köszönte a kiküldöttek előadását, ismertetését, de kérte, hogy más, legközelebbi alkalommal, a szőlő-, a bor- és a gyümölcstermelésről, értékesítésről, az olcsóbb szénkéneg, rézgálic beszerzéséről tartsanak elő­adást. A gazdagyűlésből tanulságokat vonhatunk le, melyeket a követke­zőkben tömörithetünk: Ha a gazdasággal foglalkozó né­pünk a termelési irányítás gondola­tát elfogadja, ha bizonyos egyönte­tűséget vezet be, úgy az értékesí­tés lehetőségét biztosithatja, fia pedig jövedelmét kivánja emelni, úgy a gazdasági összefogást kell kialakí­tania a szövetkezeti eszmében. Az egyéni önzést csökkentsük. Ne tartsa senki önmagát és terményét a leg­tökéletesebbnek. Van még javítani való. Hajoljunk meg a többség aka­rata -előtt. Ne higyje senki, hogy szövetkezés esetén nem lesz áringa­dozás. Ez lesz mindig, mert ezt a kínálat és kereslet állapítja meg. Egy másik tanulság a gyűlésből: Ha népünk oly érdeklődést tanúsí­tana sajátos termelési viszonyainak megbeszélésében, mint most meg­jelenésével mutatott be, úgy több gondtól szabadulna meg. Emleget­jük a hűtőhelyiséget, a konzerv­gyárat, a téli raktározást, az egyöntetű szőlő, bor, gyümölcs értékesítését, a selejtes gyümölcs felhasználását, a védelmi szerek, szénkéneg, rézgálic beszerzését és más egyebeket. Mind­ezek azért nem létesülhetnek, mert igen sokan hiányoznak a gazdakö rökből, s akik bent vannak, tandijat nem fizetnek. Népünk összefogni, egymást megérteni nem akarja. Polgártársak! Fogadjuk el az intő­szózatot, fogjunk össze és igy jö­vőnket megalapozhatjuk. Ss- Gy K. ^múlhatatlanok meghűl és nél.fájd almák A zsalazsoni utak kiépítését sürgették a megyei közigazgatási bizottsági ülésen A vármegyei kisgyűlés és köz igazgatási bizottság kedden, március 12-én délelőtt tartotta meg szokásos havi gyűlését dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt. A kisgyűlés dr. Darányi Kálmán m. kir. földmivelésügyi miniszter ki­nevezéséről szóló leirattal kapcsolat ban feliratilag biztosította a minisz­tert támogatásáról. Jóváhagyta Esz­tergom városnak a vásártéri szabály­rendelet módosítása és Komáromnak a fertőtlenítő intézet elhelyezése tár­gyában hozott határozatait és fog lalkozott Kecskemét és Székesfehér­vár város közönségének átirataival és vagy 50 községi képviselőtestü­leti határozattal. A vármegye területén nagymér tékben elszaporodott farkaskutyák á vadállományban nagy kárt tesznek és ennek következtében a vadászte­rületek értéke és haszonbére évről évre csökken. E nemkívánatos fo lyamat megakadályozása céljából a kisgyűlés javasolta a törvényható sági bizottságnak, hogy a vármegyei ebtartási szabályrendeletet egészítse ki oly rendelkezéssel, mely szerint farkaskutya nem lehet házőrző eb, tehát a farkaskutyák után minde­nütt a luxus ebekre kiszabott maga­sabb ebadó díjtételt, évi 10 P-t kell­jen fizetni. Foglalkozott a kisgyűlés az ebek veszettség elleni oltásának kötele­zővé tételével is, azonban arra való tekintettel, hogy az oltás eredménye még nem minden kétséget kizáró, nem nyújt teljes biztonságot a ve­szettség ellen, viszont költséges* amely költségeknek a vármegye ál­tal leendő átvállalására és viselésére ezidőszerint nem tartja lehetséges­nek és szükségesnek az oltás köte­lezővé tételét, annyival is kevésbé, mert a már érvényben levő rendé szeti szabályok, mint a fertőző be tegségre és fertőzésre gyanús ebek leölése az ebek zárva tartása ás megkötése, a pórázon vezetés és a szájkosár ezideig célravezetőknek mu­tatkoztak. A kisgyűlés kihirdette dr. Kordo­ványi Mihély bábolnai és Mórocz Sándor komáromi állatorvosok, dr. Kisbán Jenő és dr. Kerssék László orvosok oklevelét, Szálai Vince tor­vényhatósági útkaparó részere, aki hivatalos szolgálata közben sebesült meg, 180 pengő gyógykezeltetést se­gélyt és a honvéd lovas olimpiai bizottság részére 80 pengős verseny tiszteletdijat szavazott meg. A közigazgatási bizottság ülésén elnöklő főispán meleg szavakkal ün­nepelte az első izben megjelenő dr. Tóth Bálint budapestvidéki m. kir. pénzügyigazgatót. Az alispáni havi jelentés megem­lékezett a komáromi egyházközség nek február hó 25-én megtartott ér­tekezletéről, amelyben döntés történt a komáromi katolikus templom he­lyének kijelöléséről. Bejelentette az alispán, hogy a felsőgallai munka­nélküliek foglalkoztatása céljából so­ron kivül kiépítik a felsőgallai és a tarjáni utat, amely munkálatok fede­zetéhez szükséges 100 000 pengőt a MAK Rt. kölcsönzi a vármegyei út­alapnak. Az alispáni jelentéssel kapcsolat­ban Schmidt Sándor bányaigazgató Gyógyszertárakban kapható szóvátette az esztergomi határban el­terülő zsalazsoni városrész lakóinak azon régi kérését, hogy egyetlenegy kiépített útjuk sincsen, holott a Do rog és Esztergom közötti határon húzódó út építési költségeinek felét Dorog község vállalta és a dorogi határban elterülő és az útépítés cél­jaira szükséges területeket Dorog község már megszerezte. Sürgős in­tézkedést kér, amelyet az alispán ki­látásba is helyezett, de rámutatott arra, hogy Esztergom város nehéz anyagi helyzete az út kiépítése elé előreláthatólag nagy akadályokat gör­dít. örömmel értesült a közigazgatási bízottság arról, hogy f év május hó 15-étől kezdődőleg a fürdőidény tar­tamára a MA VART Budapest—Esz­tergom, Esztergom — Dunaalmás— Tata, Dunaalmás—Komárom—Kis­Szent Benedek fi a gimnáziumban Az esztergomi bencés gimnázium f. hó 24-én, vasárnap d. u. fél 6 órai kezdettel az intézet védőszent­jének tiszteletére Szent Benedek* ünnepélyt rendez az alábbi mű­sorral : 1. Szent Benedek himnusz. Előadja a gimn. vegyeskara Hajnali Kálmán énektanár vezetésével. 2. Mécs László: Tavaszi zsoltár. 3. Ünnepi beszédet mond Lepold Antal dr. prelátus kanonok. 4. Sík Sándor: Gyerekek az utcán SZÜNET. 5. Huszárélet. Bárdos Lajos nép dal feldolgozása. Előadja a gimn. vegyeskara. 6. Dancla : Kis szimfónia Előadja Raánai T. II o. és Ebergényi L. V. o. t. zongorakísérettel. 7. Cserkészélet. Bárdos Lajos nép­dalfeldolgozása. Előadja a gimn. vegyeskara. 8. Haydn : Gyermekszimfónia. Elő adja a vonószenekar Németh Döme bencéstanár vezetésével. 9. Demény: Szerenád. Előadja a gimn. vegyeskara. bér—Ászár között autóbusz járato­kat állit be s ezzel a vármegye régi kívánsága teljesül. Az alispán intéz­kedik aziránt is, hogy a MAVART­tól a kisbér—bánhidai vonalon men­tén fekvő községek részére a vár­megyei gyűlések napjára autóbusz­járatot eszközöljön ki. A közigazgatási bizottságon tudo­másul vették a szén közúti fuvaro­zása tárgyában a m. kir. kereskede­lemügyi miniszterhez intézett feliratra érkezett választ, mely szerint a szén közúton való fuvarozása tekinteté­ben már időközben megtétettek mind­azok a könnyítések, amelyek méltá­nyosnak látszottak. A tárgysorozatban szereplő ügyek letárgyalása és a jelentések tudomá­másulvétele után a gyűlés a főispán éltetésével véget ért. Lukács György nem lép vissza a jelöltségtől A fővárosi lapokban hirek jelen­tek meg dr. Lukács Györgynek, a független kisgazdapárt hivatalos je­löltjének az esztergomi mandátumért folyó harctól való visszalépéséről. Esztergo nban is hangzottak el kije­lentések erre vonatkozólag. A kisgazdapárt vezetősége felkérte lapunkat annak közlésére, hogy a hir nem felel meg a valóságnak. Dr. Lukács György vasárnap kezdi meg propaganda beszédeit városunk­ban. Az egyik programmbeszéden megjelenik a párt országos vezére, dr. Eckhardt Tibor is, aki feltétlen jövetelét jelezte a kisgazdapárt ve­zetőségének. Eckhardt, — mint ér­tesülünk — fontos kijelentéseket fog tenni az országos politika új fordu­latairól, melyek elé városunk közön­sége pártkülönbség nélkül nagy vá­rakozással tekint. Dr. Lukács György programmbe­szédeit vasárnap, 17-én d. u. 3 óra­kor a Táborban, szerdán, 20 án d. u. 3 órakor a Magyar Királyban, pénteken, 22 én d. u. 3 órakor a Fürdőben, szombaton, 23-án d. u. 3 órakor Szentgyörgymezőn Kapa Má­tyás házának udvarán tartja meg. A Nemzeti Egység Pártja Eszter­gomban nem állit jelöltet Megírtuk lapunk egyik legutóbbi számában, hogy a Nemzeti Egység Pártjának országos központja úgy látta helyesnek, hogy Esztergomot, a magyar katolicizmus központját — éppen sajátos helyzetéből adódó szempontokra való tekintettel — ma­gasabb érdekekből átengedi a Ke­resztény Gazdasági Pártnak, illetve Esztergomban a Nemzeti Egység Pártja jelöltet nem állit. Ebből a tényből természetszerűen következik az, hogy a Nemzeti Egy­ség országos vezetősége a Keresz­tény Gazdasági Pártnak engedte át az esztergomi mandátumot, így súlyt helyez a Keresztény Gazdasági Párt jelöltjének támogatására. A Keresz­tény Gazdasági Párt átiratban kérte fel a Nemzeti Egység Párjának hely­beli tagjait a csatlakozásra s jelölt­jük, Turi Béla prelátus-kanonok tá­mogatására, Ezt a Nemzeti Egység pártjának helyi vezetősége azzal teszi magáévá, hogy tagjait, nem mint párttagokat, hanem mint ma­gánszemélyeket szintén felkéri erre azzal, ha a szavazó polgárok egy­némelyikének ez politikai meggyő­ződésével ellenkezésbe kerülne, ugy legalább ne agitáljon a Keresztény Gazdasági Párt hivatalos jelöltje ellen. Esztergomban jelenleg a Függet­len Kisgazda Párt is állított jelöltet és megkezdte agitációs tevékenysé­gét. Mint illetékes helyről értesül­tünk, ez a körülmény semmiben sem változtatta meg a Nemzeti Egy­ség Országos Vezetőségének azon elhatározását és felfogását, hogy a Nemzeti Egység az esztergomi man­dátumot a Keresztény Gazdasági Pártnak engedte át. A Nemzeti Egység f. 14-én este 9 órakor tartott népes választmányi

Next

/
Oldalképek
Tartalom