Esztergom és Vidéke, 1935

1935-03-10 / 20.szám

13- án, szerdán: reggel fél 7 órakor szentbeszéd, szentmise és a lányok áldozása. 9 órakor a felnőtt ifjak oktatása és gyónása. Este 6 órakor szentbeszéd, litánia és áldás. 14- én. csütörtökön: reggel fél 7 órakor szentbeszéd, szentmise és ez ifjak áldozása. 9 órakor asszonyok és anyák oktatása és gyónása. Este 6 órakor szentbeszéd, litánia és áldás. 15- én, pénteken : reggel fél 7 órakor szentbeszéd szentmise és az asszonyok áldozása. 9 órakor a férfiak oktatása és gyónása. Este 6 órakor szentbeszéd litánia és áldás. 16- án, szombaton: reggel fél 7 órakor szentbeszéd, szentmise és a férfiak áldozása. Ezen napon gyóntatják meg a betegeket és a járni nem tudó öregeket. Este 6 órakor szentbeszéd, litánia és áldás. 17- én, vasárnap : reggel fél 9 órakor szentbeszéd és nagymise. Délután 2 órakor a kisgyermekek megáldása. Este 6 órakor befejező szentbeszéd, litánia és Te Deum, melyet dr. Serédi Jusztinián biboros hercegprímás tart. Csütörtökön egész nap Szentségimádás és kedvező idő esetén este a liánia után körmenet lesz. Túri Béla az esztergomi választókerület hivatalos jelöltje A közelgő képviselőválasztással kapcsolatos mozgalmak Esztergomban is éreztetik hatásukat. A közvélemény általában nyugodt fegyelmezettséggel készül a fontos alkot mányos aktusra, gondosan mérlegeli .a helyzetet és nem téveszti szem elől azokat a magasabb szempontokat, amelyek városunk sajátos helyzetéből természetszerűen adódnak. Nemcsak tudomásul veszi ezeknek a magasabb szempontoknak érvényesítését, hanem azt minden vonatkozásban teljesen átérti és magáévá teszi. Gömbös Gyula miniszterelnöknek a. minden nemzeti erőt összefogó és a pártpolitikai kereteken felülálló törekvése eredményezte azt, hogy a Nemzeti- Egység pártja úgy látta helyesnek, hogy Esztergomot, a magyar katolicizmus központját átengedje a Keresztény Gazdasági Pártnak,, amelynek rég kiépített tradíciói vannak országszerte és itt Esztergomban is. A Nemzeti Egység esztergomi szervezetének városi nagyválasztmánya csütörtökön este a pértheLyiségében tartott gyűlésén megnyugvással vette tudomásul ezt a magasabb szemponttól vezetett elhatároz Zást. Törekvéseinek érvényesítését várospolitikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseinek megvalósításában fogja keresni. Azzal a körülménnyel szemben, hogy a Nemzeti Egység Pártja átengedte az esztergomi kerületet a Keresztény Gazdasági Pártnak, kettős megyénk területén két kerületet megszerzett, még pedig Dorogot és Tatabányát, ahol viszont a Keresz tény Gazdasági Párt nem állit je lőttet a Nemzeti Egység Pártjának jelöltjével szemben. A jelöltek személyének kérdésében Komárom-Esztergom vármegye kerületeiben a helyzet péntek estig már meglehetősen kialakult képet mutatott. Pénteken délben aztán állásfoglalás történt, este pedig két értekezletet is tartottak, melyeken már Túri Bélát hangoztatták, mint a primási város jövő emberét a parlamentben. Délben a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a Magyar Királyban tartott szűkebb értekezletet, melyen Túri Béla, a Keresztény Párt alelnöke elnökölt. Felszólalásában azt kérte,, hogy amennyiben a város a pártból óhajt képviselőt, a pártok vezetői, akik az értekezleten részt vettek, határozottan foglaljanak állást. Az első felszólaló Hermann Lajos, ipartestületi elnök volt, aki Túri Béla személyét óhajtotta megnyerni az esztergomi mandátum részére. Hangok hallatszottak, hogy lehetőleg ne pap képviselje újból a várost, a népi hangulat ezt kivánja. Hangsúlyozták azonban, hogy Esztergom primási város lévén, a képviselő személye a hercegprímás intencióitól függ. Hamvas Endre dr. primási titkár kijelentette, hogy a primás teljesen megnyugszik a Keresztény Párt je lölésében, kérte, hogy a legnagyobb közjogi méltóság személyét kapcsolják ki a választási harcokból. Lenkei Emil volt a következő felszólaló. Hangsúlyozta, hogy Esztergom mostoha gyermeke a kormánynak, mig mindenütt fejlődés látszik, egyedül Esztergom az, ahol folytonos visszafejlődés észlelhető. Gyakorlati embert kivan a város képviselőjének, — ha már fővárosi jelölést nem kapunk — mondotta — olyan személyt kell megszereznünk, aki méltóan képviseli a város érdekeit. A felszólaláshoz Glatz Gyula szólott hozzá. Kijelentette, hogy a kormány igenis gondol Esztergommal, hisz a legutóbb is nagy beruházások történtek. Most pedig gyors cse lekvésre van szükség, azért neveket hozzanak elő, akiket szeretnének megnyerni a megbízatásra. Nááler István kijelenti, hogy vo'na jelölt, azonban az eddigi véleményekkel szemben szöges ellentétek állanak fenn. Az egyik szempont, ami a felszólalókat vezette, az volt, hogy lehetőleg esztergomi legyen a kép viselő. Aki velünk érez — mondotta — akinek fáj minden, ami nekünk is fáj, ha akad olyan civil egyén, aki múltjánál és közéleti szereplésénél fogva méltó arra, hogy a primási várost képviselje, természetesen mellette foglalnak állást. Azonban itt van Túri Béla, aki egyéniségénél és politikai szereplésénél fogva egyaránt alkalmas az esztergomi képviselőségre, még ha pap és prelátus is — fejezte be felszólalását Nádíer István igazgató. Még Zruillinger Ferenc dr. mondott hatásos szavakat, amelyek indokolttá teszik Turi Béla jelölését. Obermüller Frenc igazgató három nevet emlit, ha nem papot kérnek fel a képviselőségre, gróf Zichy János gróf Esterházy Móric, vagy dr. Gróh József személyét emliti. A to vábbi megnyilatkozások mind Túri Béla jelöltsége mellett szóltak. Igy alakult ki a közvélemény Túri Béla személye mellett, aki pedig Esztergomba érkezésekor nem is gondolt arra, hogy esztergomi kép viselő legyen. Az esti órákban két értekezlet is volt, az egyik Belvárosban a másik Szentgyörgymezőn. A Belvárosi Olvasókörben Hor váth Mihály világi elnök nyitotta meg a népes értekezletet. Rámutatott arra, hogy Esztergom mást, mint Keresztény Gazdasági pártbelit nem választhat képviselőjévé. Olyan emberre van szükség, aki ismeri a gazdák sérelmeit és azon segiteni is tud. Esztergom közönsége — mondotta — csak megelégedéssel veheti tudomásul, hogy ily magasméltóságú és nagyképzettségű embert jelölhet mandátumára, mint Túri Bsla. Felber Gyula dr., a kör egyházi elnöke Túri Béla érdemeit méltatta, Obermüller P'erenc igazgató eddigi működését ismertette. Hangsúlyozta, hogy a parlamentnek milyen nagytekintélyű tagja volt közéleti szereplése óta. A A helyi hangulatot akarja megismerni, kéri hogy nyilvánítsák akaratukat. Kiffer János a kisgazda társada lom nyomorúságát olyan emberrel akarja képviseltetni, aki tudja, hogy itt az utolsó óra, ha most nam kapnak segitséget, az állam veszti el alappilléreit. Obermüller Ferenc felteszi a kérdést: akarják e Túri Bélát? Egyhangú helyeslés következett: jöjjön Túri Béla, hallatszott mindenünnen. Végül Schalkház Ferenc mutatott rá Túri Béla kapcsolataira a kormánykörökkel és a Független Kisgazdapárttal. Szentgyörgymezőn száz százötven választó jött össze, akik előtt Nádler István igazgató vázolta a helyzetet. A felszólalás általános tetszéssel találkozott. Nádler István kifej tette, hogy Túri személye mind a miniszterelnök, mind a kisgazdapárt, Eckhardt Tibor bizalmát bírja. Ez elég volt arra, hogy Túri neve, mint hivatalos jelölt szerepeljen Szentgyörgymezőn. Vodicska felszólalásában a kisgazda sérelmeket hangsúlyozta, olyan képviselő jöjjön — mondotta —, aki az állam támaszainak a súlyos helyzetét akarja javítani. Nem kérünk az államtól semmit — folytatta —, csak tisztességes piacot, ne kelljen mindent harmadkézből megvenni. Ha Túri Béla ezt a politikát képviseli, Szentgyörgymező 1080 szavazatával egyhangúan mellette áll. Az értekezlet Ottó Eckhardt és Túri Béla éltetésével ért véget. Szombaton délelőtt félti zenkét órakor a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt népes értekezletet tartott a Magyar Királyban. Az értekezletről tíztagú küldöttséget menesztettek Túri Béláért s meghívták őt is az értekezletre. A terembe lépő Túri Bélát lelkes éljenzés fogadta, akit Obermüller Ferenc üdvözölt s felajánlotta neki az esztergomi mandátumot. A bizalom egyhangú megnyilvánulására Túri Béla kijelentté, hogy a jelöltséget elfogadja, s az öttevényi kerületről lemond. Hétfőn d. u. 3 órakor a Fürdőben, kedden d. u. 3 órakor a Magyar Királyban, Szerda d. u. 3 órakor Szentgyörgy mezőn a Mitter-vendéglőben, vasárnap d. e. fél 12 órakor a Táborban, a Csere vendéglőben mond Túri Béla program-beszédeket Túri Bélát Esztergomban mindenki jól ismeri, képességeit és értékeit mindenki elismeri. Mindenütt ismeretes az a buzgalom, amellyel mint az öttevényei kerület képviselője, kerülete 42 községének minden ügyes-bajos dolgát felkarolta s választóinak érdekében, ahol csak lehetet, eljárt. Ez, továbbá országos vonatkozásban is nagyértékű munkássága egyik oka volt annak, hogy az utóbbi időben keveset fordulhatott meg Esztergomban. Megválasztatása esetén azonban ezt az értékes munkásságát a maga teljes egészében Esztergom érdekében birná és fogja is kifejteni. Hogy Túri Béla neve országos viszonylatban mit jelent, azt pedig igazán felesleges dolog bővebben fejtegetni. A Keresztény Gazdasági Párt ezekután csatlasozásra fogja felkérni a többi pártokat, igy elsősorban a Nemzeti Egység pártját, illetőleg támogatásukat fogja kérni jelöltje számára. A kormányrendelet az aranykészletek bejelentéséről és forgalmának korlátozásáról A kormány az aranykészletek be jelentése és az aranyra vonatkozó jogügyeletek korlátozása tárgyában rendeletet adott ki. A rendelet f. hó 20 áig terjedő határidővel bejelentési kötelezettséget állapit meg minden Magyarországon levő természetes személy és Magyar országon székhelyei biró jogi személy és cég részére a tulajdonában vagy birtokában levő mindennemű aranyra (színaranyra, aranyötvözetre, aranyérmékre, törött aranyra, arany vegyületekre), kivéve az aranyból készült ékszereket, műtárgyakat és hászálati tárgyakat, valamint a 20 grammot meg nem haladó súlyú tört arany készleteket. A bejelentést a Magyar Nemzeti Bank főintézeténal, kell benyújtani a Magyar Nemzeti Bank által megállapított szövegű nyomtatványon, amely Budapesten a bank főiatézeténél, vidéken pedig a bank fiókintézeteinél díjtalanul rendelkezésre áll. Nem kell bejelenteni az aranyat, ha tulajdonosa azt f. hó 20-áig a Pénzintézeti Központnak a Penziité zeti Központ által megállapított ároi eiadja. A Pénzintézeti Központ e határidő letelte után is vehet át aranyat, de akkor már az eladónak nevét, foglalkozását és lakását is be kell jelenteni. A rendelet szerint tilos a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül pénztartozást arany szolgáltatásával teljesíteni, továbbá olyan jogügyeletet kötni, amelynek tárgya arany szolgáltatása, kivéve, ha az ügyelet vételi igazolvány alapján történik. Tilos továbbá aranyat , valamely kötelezettség biztosítására zálogba átadni, vagy letétbe helyezni.. Végül tilos olyan jogügyeletet kötni, amelynek tárgya aranynak át- vagy feldolgozása kivéve, ha az ügyeletkötő felek azzal iparszerűen foglalkoznak. Az arany adásvételét a rendelet a Budapesti Nemesfém- és DrágakőCsarnokban történő ügyeletkötésekre korlátozza. Megállapítja, hogy aranyat csak az vásárolhat, akinak iparához vag/ foglalkozásához arra szüksége van és ez alapon vételi igazolványnyal rendelkezik. A vételi igazolványt az erre alakított bizottság állítja ki. Bejelentési kötelezettség alá helyezi a rendalet nz aranynak öröklés, hagyomány vagy ajándékozás utján történő szerzését is. Ilyen eset-