Esztergom és Vidéke, 1934

1934-11-18 / 90.szám

berg Ágost," Walter Károly 5—5, Jeszenszky Kálmán dr., a Kolos­kórház Főnöknője, Sokorópátkay Ti hamér, Schalkház Ferenc 3—3, Bo­rókay Rudolfné, Felber Gyula dr., Hamvas Endre dr., Lindtner Kál­mánné, Machovich János, Raufstein Antal, dr. Stockinger Jánosné, Szent Antal nevében, Takács Istvánné 2—2, Cznekker Károly, Frey Vilmos, Gar­day István, Gottmann István, vitéz Gyarmathy József, vitéz Lánghy Emil, Reviczky Gábor dr., dr. Székely Bé­láné, Schrank Ödön, Scheiber Gy. dr., N. N.. Ujjady Béla, Vizváry Viktor, Welmann Ernő 1.30—1.30, P. Hor­váth Péter, Horváth István, dr. Hor­váth Györgyoé, Pollák Miklós, N. N., Tillner N. né, Weisz Ferenc 1 — IP, N. N. 80 fillér, Meszes István, Ge­nersich EsztÍKe 60—60 fillér, N. N. 40 fillér. Bilfféhez élelmiszert küldtek: Csárszky István dr., Bartal Györgyi, Drahos János dr., dr. Etter Jenőné, Fehér Gyula dr., Hamza József dr., dr. Horváth Györgyné, Jeszenszky Kálmán dr., Klinda Károlyné, Kott­ler Gabi, Lepold Antal dr., Macho vich Gyula dr., Mike Marika, Riedli Gyuláné, Túri Béla, Schrank Ödön. Ajándéktárgyat küldtek: Buzárovits Gusztáv mesekönyv, Cserép Jánosné 1 tyúk, Esztergom szab. kir. város 1 bárány, 53 liter tej, Einczinger Sándor 100 kifli, Erzsi-szalon 1 női télikalap, Farkas Jenőné 1 női ruha, 3 pár harisnya, Giegler Ferenc babák, játékok, Hajdú Gyuláné 1 kocsi fa, Hamza József 50 kifli, Holop Mihály 2 cserép virág, Hepner Károly 2 cserép virág, dr. Katona Sándorné 2 szőnyeg, Kará­csonyi István 1 dinnye, Kornháber Samu 50 kifli, Kovancsek Jenő 3 kgr. cukor, 2 kgr. maláta, 1 kgr. pót­kávé, Korencsy Mihály 1 doboz cu­kor, özv. Marosi Ferencné edények, Meszes István parfüm, Müller Izidor 4 mesekönyv, Petz Lajosné 1 női ruha, Sumig N.-né 1 dinnye, Tata­rek József tolltartók, levélpapír, Wel ner Mórné szardínia. A Stefánia-szövetség hálás köszö­netét fejezi ki a nemeslelkű adako­zóknak, továbbá a hölgybizottság tagjainak, a közreműködő tanitónők nek, az Úrilányok kongregációjának és mindazoknak a. hölgyeknek és uraknak, akik a gyermeknap sikere érdekében fáradságot nem kiméivé közreműködni szívesek voltak. A várhegyi ásatások nyomán lassan kialakul a királyi vár képe és teljes pompájában elénk tá­rul a mult i . . A dolgozó szoba után a királyi nagytermet is megtalálták Már többször beszámoltunk az immár világhírre emelkedő eszter­gom-várhegyi ásatásokról. Hosszú hónapok lázas kutatásai után lassan­lassan kibontakozik és elénk tárul a mult. .. Nemsokára kialakul az egész vár képe. A várkápolna már kiásva, nyolc remek freskó, ..gyönyörű osz­lopfők és díszítések ékítik a haj­dani templomot. A jobb- és bal­oldali fülkékkel egyszszinten három lépcső vezet az aránylag igen nagy szentélybe, ahol még nyoma van a régi oltárnak. Az oltár mögötti fal­rész elpusztult, helyelte a durva várfalépités zárja be, a templomot. Jobboldali fülke hosszabb folyosóba torkollik, ahonnét a királyi dolgozó­szoba nyílik. Kis nyíláson átbújva megtaláljuk a beszakadt mennyeze­zet egy darabját, rajta még jól ki­vehető a Mérleg csillagkepének ábrá­zolása. A jobboldali fal teljesen ép. Majdnem embernagyságú freskók a négy sarkerényt ábrázolják, archi­tektonikus köríves fülkeelhelyezés­ben, oszlopokkal és fölötte tagozott párkányzattal. Az egyik alak lábá­nál ülő csuhás alakot látunk, a tér­déről leomló papírszalag UTER. AMISSA G. feliratot mutatja. Hortby-telepi szanatórium betegei lelkipásztort és misét kérnek Kérném a tisztelt Szerkesztő urat, legyen szives e levelemet lapjában közölni, hogy az illeté­kesek panaszunkat meghallgassák. Szívességét köszönve vagyok teljes tisztelettel A képek kivitele és stílusa külön­bözik a kápolna freskóitól, Fra Filippo hatása érzik rajta. Valószínű, hogy törvénytelen fiától, Fiiippino Líppitől származik a festés. A fal végénél hirtelen élesen elfordulva felfedezzük az eddig taiált legpom­pásabb bejáratot. Román-stílban ké­szült profilozott kaput találunk. Vitéz János reneszánszba átfesttette, élénk piros, kék, zöld, sárga, szürke színe­ket mutatnak. A profilt pálcatagok, lemezek és hornyok váltakozva díszítik.. A kapubejáró szélessége 168 cm, magassága 280 cm. Efölé még 70 cm magas diszítés emelke­dik, úgyhogy a kapu külső mérete 350 cm. A bejárat folytatása a freskós fal felé boltozatos, kazettás farozet­tás festésű. A kazetták akantus-levél­lel kitöltött reneszánsz kazetták. Ez a remek bejárat vezet a királyi nagy­terembe, ahol az írások szerint Árpád-királyaink képei várnak, hogy csodálatot és bámulatot keltsenek ... Toldy János mérnök, városunk fia, nagy szeretettel és hozzáértéssel ve­zeti az ásatásokat. Nagy szakava­tottsággal magyarázza a feltárt ré­szeket és szeméből sugárzik, hogy még sokat vár az ujabb munkála­toktól . . . A következő levelet kaptuk: Tisztelt Szerkesztő Ur! Újpestről írom ezt a levelemet, a Horthy telep szanatóriumának betegei érdekében. Ugyanis hosz­szabb ideig betegállományban vol­tam a Horthy-telepen. Azért for­dulok az „Esztergom és Vidéké "­hez, mert Horthy-telep közel esik Esztergomhoz, az esztergomi fő­egyházmegyéhez tartozik és igy talán könnyebben hallják meg pa­naszunkat. A szanatóriumban évenkint mari­nem 3000 beteget kezelnek. Szo­morú szívvel tapasztaltam, min­katolikus hivő, hogy a betegek nem részesülhetnek állandó lelki­pásztorkodásban, mise, vagy va­sárnapi ájtatosság nincs. egy fővárosi alkalmazott. Ennek a katolikus embernek a le veiét készséggel közöljük és legna­gyobb igyekezetünkkel kívánunk oda­hatni, hogy a főegyházmegye meg­hallgassa a Horthy-telep betegeinek kérését. Valóban jogos a betegek kíván­sága, hiszen látjuk a levélben, hogy közel 3000 beteget kezelnek a sza­natóriumban. És ezek valóban hétről­hétre mise nélkül lennének ? Ezek a betegek nem részesülhetnek kíván­ságuk szerint napról-napra vagy hét ről-hétre a gyónás és áldozás szent­ségében ? Munkatársunk kint járt a szana tórium igazgatóságánál, azonban azt a választ kaptuk, hogy az igazgató ság ebben a kérdésben nem adhat felvilágosítást, az ügy kizárólag az Egyház és az OTI elé tartozik. A mi felfogásunk szerint elsősorban az egyház elé tartozik, mert az egy ház kezdeményező lépése után b\z­tosan számítunk az OTI támogatá­sára is. Amint mi a helyzetet ismerjük, hiszen gyakran járunk vidéken, a szanatórium lelki életét könnyen meg lehet oldani. Nem volna lehet­séges beteg papok beutalásával a szanatórium lelki életét ellátni ? Nem hisszük, hogy a hatalmas telepen ne állana egy megfelelő helyiség ren­delkezésre kápolna céljára. De ha nem is lenne lehetséges a kérdést ilyenképen megoldani; Visegrádon vannak Szaléziánusok, akik szive­sen vállalkoznának vasárnaponként szentmisék tartására. A mai időkben rendkívül fontos a munkás osztály lelki vezetése. Ismé­teljük, ma az Actio Catholica korá­ban különöskép érdeke az egyház­nak, hogy megfelelő lelki vezetésben tartsa híveit. Ezeket a sorokat tisztelettel továb­bítjuk az egyházi főhatóságokhoz azon reményben, hogy a Horthy­telep betegeinek lelkiek után való vágyakozása mihamarabb teljesüni fog. Magyar alnmminmot gyár­tanak a jövő évtől kezdve Csonkamagyarország a nyersvas legnagyobb részét külföldről szállítja be, miután Nagymagyarország leg jelentősebb vasbányáit elrabolták tő­lünk. E réven évenként mintegy 30 millió pengő megy ki az országból az importált fémek és Inyersvas fe­jében, ami súlyos tétele a külkeres­kedelmi mérlegnek. Most aztán ezt az összeget lényegesen csökkenteni óhajtják úgy, hogy az országban alumíniumot szándékoznak készíteni s mindazt az iparcikket, amelynél ez lehetséges, alumíniumból előállítani. Aluminium készítéséhez két anyag szükséges szén és bauxit. Mindket­tőből bőségesen van az országban. A szén a bauxit alapanyag alumí­niummá való átdolgozásához kell, mig az átdolgozás maga ugy törté­nik, hogy a bauxitot aluminiumoxiddá dolgozzák át. Az alumíniumoxid fél termék a bauxit és a félaluminium között s ebből a féltermékből ugy lesz fém, hogy elektrolitikus uton átalakítják. Szakkörök nagy várakozással te­kintenek a hazai alumínium gyártás elé, amelyet a tervek szerint már a tavasszal megkezdenek. Ez esetben mindazokat a cikkeket, amelyeknek anyagául az aluminium is jó, alumí­niumból állítják elő. Bevezetik a filmoktatást az iskolákban Németországban 50.000 iskola fel van szerelve filmgépekkel és az is­kolai oktatás egy része filmek köz­vetítésével folyik. De más országok is mind nagyobb mértékben veszik igénybe a filmet az oktatásnál s most elhatározta a közoktatásügyi minisz­ter, hogy egyelőre próbaként 100— 200 magyar iskolában is bevezeti a filmoktatást. . A terv szerint a miniszter az is­kolákat keskeny filmmel dolgozó han­gos berendezéssel ellátott vetítőgép­pel szereli fel. Már az egyik magyar réqi rddidjQ fielyébe jobbot vQsdrolní 7 tökéletesen modern rádió ű 3 fiuildm­sdvon muRö­CJÓ'3+2 csöves 303 REFLEX­3UPEQ Hallgassa meg: SZÖLGYÉMY-nél Esztergom, Simor János-utca 1. Részletfizetés I Készülékcsere 1 gyár megkezdte a berendezést az ilyen gépek előállítására és a tervek szerint már a jövő iskolai évben a 100—200 iskolába bevezetik a film­oktatás. IJ^y értesülünk, hogy ezek között az iskolák között esztergomi és komárommegyei iskolák is lesz­nek. A lesiürt tapasztalatok alapján aztán egy-két évvel később fokoza­tosan ellátják a többi iskolákat is han gos filmberendezésekkel. A tisztviselők tisztelegnek a jövőben a csapatzászlók es a bősi emlékművek előtt A miniszterelnök kezdeményezé­sére az egyes miniszterek rendeletet intéztek a fennhatóságuk alá tartozó hivatalokhoz és intézményekhez, amelyben a 'honvédcsapatok zászlói, valamint a hősi emlékművek előtti tisztelgésre hívják fel a tisztviselők és alkalmazottak figyelmét. Megjegyzi a rendelet, hogy a pol­gári lakosság részéről még nyilvános ünnepségek alatt sem jut kellőkép pen kifejezésre az annyira szükséges tiszteletadás a zászlók és a hősi em­lékművek előtt, aminek egyik oka az, hogy a közszolgálati alkalma­zottak, megfelelő kioktatás hiányá­ban maguk is tájékozatlanok aziránt, hogy mily alkalomkor és miképpen történjék a tiszteletadás. Az alaki végrehajtásra vonatkozó­lag megjegyzi a rendelet, hogy tisz­telegni akkor kell, ha a zászlótól, vagy emlékműtől harminc lépésnél nincs távolabb az illető, akár álló helyben, akár mozgás közben jár­művön is, hacsak nem maga vezeti a járművet. A tiszteletadás mélyen levett kalappal és fővetéssel történik, úgyhogy a tisztelgő a kalapját há­romlépéssel a zászló, vagy emlékmű előtt leveszi és a tisztelet tárgyától három lépésre teszi megint fel. A tiszteletadást csak a honvéd­csapatok zászlói előtt kell teljesíteni akkor is, ha a zászlót hüvelyben viszik, vagy őrségen tűzik ki. Az országzászlók és a vidéki hősi em­lékművek előtt is tisztelegni kell. Fel­hívja a rendelet a közszolgálati al­kalmazottakat arra is, hogy a család­tagjaikat szintén oktassák ki a tisz­teletadásra. A tanulók tisztelgésére vonatkozóan a kultuszminisztérium még 1929-ben rendeletileg intézkedett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom