Esztergom és Vidéke, 1934

1934-07-15 / 55.szám

ESZTERGQHJ/nCKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 55. SZÁM VASÁRNAP, 1934. JULIUS 15 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 Keresztény politikai ÓS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Pannonhalma jelentősége Lehetetlen megnem érezni a négy napos minisztertanács kivételes és szokatlan jelentőségét. A minisztereknek nincs nyári szünetük, mert a miniszterelnök tető alá akarja hozni mindama törvényeket, amelyek uj vágányra vezetik a csonka ország életét. Ezek hatásától nemcsak a csonka ország talpraállását, megizmosodását, gazdasági megerősödését várja és reméli, de egyben a zűrzavaros Duna-medencében egy olyan szilárd pontot akar létesíteni, amelynek élettől duzzadó ereje vonzerőt gyakorolhat a szomszéd országok felé is, elsősorban természetesen az elszakított területeket értve. Jól tudja a miniszterelnök, hogy mit lehet remélni a Népszövetségtől s ama szemfényvesztő 19. paragrafustól, amely képmutató ravaszkodással megengedi ugyan a revízió kérdésének a felvetését, de ugy, hogy a területek változása „egyhangú" határozathoz van kötve. Ez magyarul annyit jelent, mintha a törvény az elrabolt tárgyak visszaadását csak akkor rendelné el, ha ahhoz maguk a rablók is hozzájárulnak. Szükségtelen rámutatnunk, hogy mindez az igazi népszövetségi gondolatnak a kijátszása, mondhatjuk: megcsúfolása. Mit tehet az ellen ma a kijátszott fél, mikor egész Európa képe oly borzalmasan igazolja a régi latin igazságot, hogy Jaj a legyőzöttnek". Sohasem volt nagyobb a jaj, mint ma, a képmutatás e napjaiban, amikor mindannak az ellenkezője történik, amit hirdetnek és amit elvül felállítanak. Mi válasz lehet a Barthouék támadásaira, akik felelős állásukban tudatosan a történelmi igazságok célzatos meghamisításától sem riadnak vissza, csakhogy egyoldalú vonzalmaikat igazolhassák ? Mit feleljünk az esztelen fegyverkezésre, amely még ma is ujabb és ujabb milliárdokat követel ama határok védelmére, amelyeket Trianonban teremtettek és ama szövetségi politika fentartására, amely ma Európát a győzők és legyőzöttek táborába osztja? Mit felelhetnénk? A hangnak nincs ereje az arzenálok süvöltő ágyúival szemben. De van hangja a munkának. Van ereje a szociális igazságnak, amely a munkás kéznek munkát s ezzel kenyeret akar és tud biztosítani. Az egész világ a fejvesztettség, az ijedelem őrületében fegyverkezik. Pannonhalmán is fegyverkezéstörtént. Fegyverkezés, amely azonban nem a pusztulást, a rombolást szolgálja. Nem a halál munkája ez, hanem az életé. Nem egyesek javát szolgáló munka, amely a Barthou harci riadójával uj milliárdokkal tömi meg a hadigyárosok zsebét, nem. A kultúra, a szociális érzés, a nép és a nemzet dolgozó társadalmának igazi szeretetéből fakadó munka ez a panonhalmi miniszteri tanácskozás. Mintha csak érezte volna a miniszterelnök, hogy az eszeveszett nagy harci -készülődésben, amely ma lázban tartja a népeket: nekünk magyaroknak más védekező eszközhöz kell nyúlnunk. És ő keresve a menekülés útját, — megtalálta a szentistváni gondolatban, amely kilenc évszázaddal ezelőtt nyugat felé fordította tekintetét s ezzel meg is szabja a rokontalan magyarság életuntját az uj hazában. Ez a nyugati kultúra közvetítése kelet felé. Ezt az életcélt sohasem tagadta meg a magyarság s nem nézve kap-e hálát érte, avagy nem, teljesítette e szentistváni parancsolatot. Mikor Gömbös Gyula minisztereivel együtt Pannonhalma békés csendjet és nyugalmát kereste fel, amikor négy napon keresztül minisztertanácsot tart, hogy a megalkotandó reformtervek megvalósításának lehetőségeit keresse: voltaképen a magyar élet útjait egyengeti. Üzenet ez a pannonhalmi tanácskozás az országnak is, a külföld felé is. Az ország felé azt hirdeti: •— Mi nem háborúra készülünk, hanem az életre. Mi nem a fegyverek erejétől várjuk a mi igazságunk győzelmét, hanem a munkánktól, a verejtékünktől, a kultúránktól. A külföld felé pedig azt hirdeti : — Megcsonkitottak, kifosztottak, s körülzártak bennünket, hogy megfojtsanak s létünket lehetetlenné tegyék. Tizenöt év szenvedése nem tudott megtanítani bennünket se a lemondásra, se a gyűlöletre. Ezt a fegyvert mi nem használtuk ezer év alatt s nem akarjuk ismerni ezután sem. Dolgozni akarunk és dolgozni fogunk, hogy a béke jegyében harcoljuk ki igazságunkat. Ez a pannonhalmi tanácskozás jelentősége. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Tízezer emberre számítanak a nagyboldogasszonyban kiállításra Köztudomású már, hogy augusztus ll-én, Esztergom nagy ünnepének Nagyboldogasszony hetében kiállítás nyilik meg városunkban. A kiállítás augusztus 20 ig tart. Mint már jeleztük, a kiállítást a város a Pilis-Vértes Szövetséggel és a TESzszel együtt rendezi meg. A kiállítás intézősége élén Glatz Gyula polgármester áll és igy minden garancia meg van arra, hogy a kiállítás sikerüljön és, hogy nemcsak az erkölcsi, hanem az anyagi sikert is meghozza. Az előkészületek jól összeálliotí szakbizottságok utján történik. Kulturális, gazdasági, kereskedelmi és ipari vonatkozású lesz a kiállítás. A fősúlyt arra helyezzük, hogy az esztergomi kiállítás legalább is olyan legyen, mint más városok kiállítása. A megnyitás napján ismerkedési est lesz a Fürdő kertben. Ez alkalommal az esztergomi uri jazz-zenekar játszik. Ennek az estnek a fénypontja a vizikabaré és tűzijáték lesz. Az ünnepélyes megnyitás, az előkelőségek és az érkezők fogadása 12 én lesz. A következő napokra külön programmot állit össze a rendezőbizottság. Most csak annyit közölhetünk, hogy több nagy uradalom is részt vesz a kiállításon, így a Metternich hercegi uradalom és az Esterházyuradalom. Lepold Antal dr. irányítása mellett a történelem iránt érdeklődők Esztergom régi metszeteiben gyönyörködhetnek. Nagyjelentőségűnek ígérkezik a bányák kiállítása. Az intézőség kieszközölte, hogy a kiállítás tartamára 50 %-os vasúti és hajózási kedvezményt biztosítsanak. Sok filléres gyorsra is számithatunk. Tájékoztatás céljából közöljük az egyes szákosztályok intézőségét. A kiállítás tendezőbizoitsága: Glatz Gyula elnök, dr. Brenner Antal alelnök, Lenkei Emil igazgató, dr. Kőhalmy László és Bodor Zoltán titkárok. Bányák, gyárak és vállalatok szakosztálya : Dr. Schmidt Sándor elnök, Csanády László alelnök, Petz Lajos titkár. Kisipari szakosztály: Hermann Lajos elnök, Csákvári Mihály alelnök, Farkas Dezső titkár. Keresk. szakosztály: Schrank Ödön elnök, Schwach Sándor alelnök, Szántó Pál titkár. Gazdasági és kertészeti szakosztály: Jezierszky Mihály elnök, Mátyássy Gyula alelnök, Schalkház Ferenc titkár. Erdészeti, vadászati szakosztály: Hajdú Gyula elnök, Kómán Béla alelnök, dr. Földes Károly titkár. Halászati szakosztály: Szlabey Imre elnök, Kovács Miklós (Tata) alelnök. Apró háziállatok kiállítás szakosztálya : vitéz Pongrácz-Bárta Ede elnök, Reusz Ferencné alelnök. Régészeti és történelmi kiállítás szakosztálya: Dr. Lepold Antal, elnök, dr. Balogh Albin alelnök, dr. Závody Albin titkár. Fürdőügyi szakosztály: Etter Ödön elnök, Einczinger Ferenc alelnök, Bárdos Miklós titkár. Borászati kiállítás szakosztálya: Dr. Sántha József elnök, Tátus János és Lőrinczy Kálmán titkárok. Iskolaügyi szakosztály: Obermüller Ferenc elnök, Bartal Alajos alelnök, Bárdos József titkár. Háziipari szakosztály: Dr. Katona Sándorné elnök, v. Matus Gyuláné alelnök, Katona Andor titkár. Műszaki bizottság: Homor Kálmán és vitéz Dudás László. Szállás és közlekedési bizottság: Dr. Darvas Géza elnök, Bodor Zol • tán titkár. Gyümölcstermesztési bizottság: Szlabey Imre elnök, Holényi László alelnök, Raymann János titkár. Művészeti szakosztály: v. Bajor Ágoston elnök, Hellebrandt Béla alelnök, Magyarász Imre titkár. Iparos és kereskedelmi oktatási bizottság: Bárdos József elnök, Márkus Ferenc alelnök, Vértes Gusztáv titkár. Sajtóügyi szakosztály : Dr. Marczel Árpád elnök, Vitái István alelnök, Vécs Ottó titkár. A nagyboldogasszonyi kiállítás kulturális csoportja szombaton tartott ülésében megállapodott az egyes csoidenykiarusitas Nevetségesen olcsó egységárak!!! lúüas hó 14—28-ig