Esztergom és Vidéke, 1934

1934-05-13 / 38.szám

Az „Esztergom és Vidéke" körútja a vármegyében IX, TÁT A „repülő-plébános" falnia A kitűnő bécsi úton elrobogott a gyönyörű bécsi autóbusz, a levegőben pedi£ elhúzott a délutáni bécsi repülőgép. A szebbnél-szebb autók egymást követik. Bizony, így kezdődik ma már a falusi riport. Tatot nemcsak az országban ismerik, neve bejárta Európát is. A táti versenypálya tette közhirűvé. Több világrekord fűződik Táthoz. A történelem azt jegyzi meg, hogy a táti síkon verte meg Lotharingiai Károly a töri köt. Ezekkel a gondolatokkal nyitunk be a szép táti községházára, fiaim Antal a főjegyző. A község lakói németek. Derék, jóindulatú és szorgalmas nép. Azt mondja a főjegyző, hogy a Deutsches Volksbund gyakran próbálkozik szervező munkájával a faluban, tagokat azonban nem tud szerezni. Bár nyugodt élete van a községnek, mégis két veszedelem környékezi. Az egyik a német munka, a másik a kommunista agitáció. Választáskor kerülne sor az összeütközésre, azonban sem az egyik agitációnak, sem a másiknak nincs ereje, mert a nép azt cselekszi, amit a főbiró akar. Hallgat a nép a főbíróra. Az ismeretes választási erőszakosságok után kissé hihetetlenül hangzik ez, de nem kell semmiféle hatalmi túlkapásokra gondolni, ez a nép valóban hallgat főbírójára. A héten nyaraltatási akció kezdődött Taton. A lakóság hatvankét szobát ajánlott fel. Napi ára egy szobának egy pengő.- Tiszta szoba. Ebéd nyolcvan fillér. Egész napi étkezés két pengő. Már érintkezésbe lépett a község az idegenforgalmi szervezetekkel. A nép földmivelésből él. Az átlagbirtok tiz hold egy családnál, de jobban megélnek itt tiz holdból, mint az Alföldön harminc holdból. A tátiak mindent jól értékesítenek. Tejből, vajból, tojásból pénzelnek. Tokod és Dorog mindent felvesz. A gazdasági helyzet javulását érzi a község. Bizonyítja ezt az, hogy a lakóság Esztergom és Nyerges felé terjeszkedik. Földet vásárol. Idegen nem tud bejutni a községbe és határába. Nem adnak el idegennek földet. Ezzel szemben érdekes, hogy minden családban van bányász- vagy iparos fiú. A község fejlődését igazolja, hogy 1924 óta százhuszonnégy új ház épült. Egészen új falurész keletkezett. A községnek nincs jövedelme. Az utóbbi években sok költséget emésztett fel a községháza, a paplak, a kántorlak, a hősi emlékmű és a nagyvendéglő. E költségeket a pótadóból fedezték. Kevés magyar lakosa is van a községnek. Nem ritka a magyar benősülés. Igy van Pap- és Szabócsalád. A magyar benősülök azután lassan elnémetesednek. Végigsétálunk a községen. Tiszta utca, tisztán meszelt házak, rendes udvarok. Sok község példát vehetne a táti tisztaságról. A falu végén dunai strandfürdőt találunk szép vendéglővel. Igen kedves hely. Új bérlője van. A terraszon a Kisduna friss levegője csap meg, fülemile nótáz ide. A faluban az új papról beszélnek. Január óta Koch Róbert a plébános. Amerikából érkezett missziós szolgálatból. Odaát „repülőplébános"-nak hívták, mert mindig repülőgépen járta végig filiáléit. Kanadában, Regina városban volt a székhelye. Filiáléi kétszáz kilométeres körzetben voltak. Csak repülőgéppel tudta ellátni szolgálatát. Igen sok jót hallunk Koch Róbertről. Nagyszerű szervező ember, nagystílű egyéniség. Elsőrangú lelkész. Komolyan veszi a hivatását és amit tud, meg is csinálja. A község vallási életének él. Német fordításaiból is ismerik nevét. Csernoch prímásnak igen kedvelt embere volt. Mindezeket annak ellenére irjuk le, hogy Koch Róbert nevét ismerik az ominózus Sósfürdő-ügyből kifolyólag. Ráfizetés volt ennél a fürdőnél és azt mondják, ez kedvetlenítette el Kochot annyira, hogy Amerikába ment. Ez az ügy azonban semmiképpen sem zavarja meg Koch Róbertet mostani lelkipásztori munkájában. A községben szeretik és nagyrabecsülik. Kár, hogy nem tudtunk vele beszélni, mert nem volt otthon. Felkerestük Taton a kitűnő Adolf Ágostont. Kétszáz éves család Taton az Adolf-család. Valóságos kúriája van Adolf Ágostonnak. A magyaróvári gazdasági akadémiát végezte, ma százötven hold gazdája. Egyébként vármegyei első virilis. Adolf Ágoston a táti népről beszél. Azt mondja, hogy Taton nem tapasztalni úrgyűlöletet. Közkérdésekben bizalmatlan ugyan, de ehhez joga van a népnek. Sokszor ráfizettek már. Józan gondolkodás és gavalléria jellemzi általában a tátiakat. Politikáról is szó esik. Adolf Ágoston a Független Kisgazdapárt helyi elnöke. A pártról azonban az a véleménye, hogy a vidéken több vezetője megfelelőség szempontjából kifogás alá esik. Most várakozási állásponton vannak. Mig meg nem győződnek a helyes pártállásról, nem tesznek egy lépést sem. Se szegény ember, se munkanélküli nines a faluban — mondja Adolf Ágoston. Még arról is nevezetes Tát, hogy egységes búzatermelés szerint gazdálkodik a lakóság. A politikával kapcsolatosan arról nevezetes, hogy a községben született b. e. Molnár János, a néppárt megalapítója. Cseng a pohár az Adolf-kurián. Erről a csengésről juthat Adolf Ágoston eszébe, hogy Fráter Lorántról is megemlékszik. Sokat mulatott Fráter Lóránt a táti halászcsárdában. Emléktábla örökíti'meg ittartózkodását. Szép is az élet Taton. Kik pályáznak a komáromi főszolgabírói állásra? A gesztesi járás székhelyén, Komáromban, megüresedett főszolgabírói állást — mint megírtuk — a május 29,-i törvényhatósági gyűlé sen töltik be. Jeleztük azt is, hogy a vármegye közhangulata szerint a fő szolgabírói állásban a legszívesebben Mihályi Gézát, az eddigi helyettes főszolgabírót látják. Az is az értesülésünk, hogy a felettes hatóság véleményével és óhajtásával is egyezik Mihályi Géza fellépése és igy biztosra vehető, hogy Mihályi Géza lesz a gesztesi járás főbírája. Csütörtökön arról értesültünk, hogy Mihályi Géza mellett más pályázók is lesznek. Fellép Závody Albin vármegyei II. főjegyző és Prikkel Mi hály komáromi tb. főszolgabíró. Mindenesetre helyénvaló és jogos hogy mások is pályáznak a főszol gabirói állásra, azonban egy pilla natig sincs kétségünk afelől, hogy harcmentes lesz a választás. Amidőn azt irtuk, hogy Mihályi Géza sze mélyében a vármegye közhangulata találkozik, ez egyben azt is jelenti, hogy a törvényhatóság nagyrésze óhajtja Mihályi Gézát megválasztani. Mihályi Géza ezt a bizalmat a leg teljesebb mértékben meg is érdemli, mert eddigi munkássága a vármegyében általános elismerést, személye pedig közmegbecsülést váltott ki. Nyugodtan nézhetünk tehát a választóközgyűlés elé és hisszük, hogy ez a közbizalom Mihályi Gézát arra a helyre emeli, amelyre érdemes : a komáromi főszolgabírói állásra. Ezt azért jelentjük ki, anélkül, hogy a másik két fellépő személyét, vagy rátermettségét csak a legcsekélyebb mértékben is érintenők, vagy kiseb bitenők, — hangsúlyozzuk, ez távol áll tőlünk — mert éppen a legutóbbi rendkívüli közgyűlésen az alispánválasztással kapcsolatban világosan tapasztaltuk, hogy az ön kormányzat tiszteletben tartásával meg kell hajolnunk a törvényhatóság akarata és a vármegye érdekében tett intézkedése előtt. Az a meggyőződésünk, hogy az utóbbi időkben szerzett tapasztalatunk a vármegye érdekében érvényesülnek és hogy jó hosszú időre nem lesz sem harc, sem vihar az esztergomi vármegyeházán, mert nincs ellentét a közvélemény és a törvényhatóság között, nincs ellentét e kettő és a hivatalos tényezők között. Mondanunk sem kell, hogy ez szolgálja a legjobban a vármegye érdekeit és ez biztosítja legjobban a közbékét. Körzeti jelentés a szigeten végzendő szépítési munkáról Azt mondotta nekünk valaki a mult napokban, hogy annyiféle akció van Esztergomban, ezek közül azonban csak a szépitészeti akció tud eredményt felmutatni. Valóban igy van ez. Sem politikában, sem közéleti helyzetjavulásban, sem pedig más akcióban nincs előrehaladás, egyedül a szépitészeti munka tud kitűzött céljai felé közeledni. Ezt a munkát a legteljesebb mértékben példának kell állítani és elismerni. Esztergom szépítése terén azt a kívánságot kell teljesíteni, hogy a főútvonalak, a főterek kapják meg elsősorban a méltó külsőt. Emellett a fősúlyt a szigetre kell helyezni. Már sokszor megírtuk, hogy a sziget kedves sétahelye az esztergomiaknak és az idegeneknek. A sziget városparkot pótol. A sziget mindennapos sétahelye a biboros-hercegprimásnah. Tartozunk azzal tisztelettel is dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímásnak, hogy a sziget szépítését éppen a biboros-hercegprimásra való tekintettel sürgessük és állandóan szorgalmazzuk. A szigetet Primásszigetnek hívjuk, akkor tehát amikor itt szépítünk, ez a munka nyilvánulják meg a hercegprimás iránti tiszteletből és azért, hogy a Prímássziget méltó legyen szépségében is nevéhez. Sok tennivaló van a szigeten. Legelőször is portalanítani kell a Mária Valéria-utat és ennek a Koloshidig érő folytatását. Ezt az útat és a járdát meg kell tisztítani a gaztól. Ezután következik a hajóállomás környékének rendbehozatala. A Knorr-gépgyár melletti kocsiutat és az itt emelkedő domboldalt ki kell egyenlíteni. Portalanítani kell a Dunaparton, a nagyhid alatt vezető utat is, jobbról és balról. Gazt irtani és parkosítani. A hídfő mellett van a folyamőrség háromszög alakú kertje, ügy tudjuk, hogy ez a kert megszerezhető parkosítás céljára. Kérjük a várost, lépjen közbe. A nagyhidon túl a MFTR hajóállomásig, majd a dunaparton folytatódó út sürgős rendbehozatala szükséges. Reméljük, a Palkovics-pad felállítása maga után vonja az út rendezését. A Gőzhajó-útat feltöltötték, szép a gesztenyefasor, kész a járda helye, de még hiányzik a felkavicsolás. Az útrendezés itt azt kivánja, hogy a villanyducokat átültessük. Kérjük a Hungáriát, tegye meg ezt a városzépités érdekében. Több villanyduc az útba esik. Most már a Bíró-utat kell úgy rendbehozni, mint ahogy rendbehozták a Gőzhajó-utat. A két út keresztezésénél egy kis szabályozást is kell végezni. Igyekezni kell, hogy a Gőzhajó-út és a Biró-út találkozásánál egyenes legyen. A helyszíni szemle megmutatja a helyes vonalat. Végül nagy súlyt kell helyezni a Gróf Majláth-út és a Gróf Forgácsot állandó karbantartására. Ez a két út vezet végig a Kisduna-parton. Esztergom legszebb sétánya ez az út. Kevés a pad ezen az úton. Több padot kérünk. Mindent meg lehet oldani, csak egy kis jóindulat kell. A készülő új sajtótörvényben megrendszabályozzák a zngsajtót A legutóbbi sajtóreform Tisza István miniszterelnöksége alatt történt 1914-ben, s azóta a világháborún át a sajtótörvény változatlanul maradt. A kormányt különböző oldalról ostromolják a sajtó reformjáért és különösen a zúgsajtó megrendszabályozásáért. A közgazdasági élet állandóan panaszkodik azon, hogy nem tudja a komoly sajtóval a szükséges együttműködést fenntartani, mert a zugsajtó és az álhirlapirók tömege állandóan veszélyezteti a komolynak ismert lapok hitelét is. Ezirányban is azt kizánják a kormánytól, hogy csináljon végre rendet a mostani sajtóviszonyokban. Az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya komolyan foglalkozik is már az új sajtóreform előkészítésével. A sajtóreform elsősorban meg fogja változtatni az időszaki lapok iogalmát és az alaki formaságok helyébe azt a meghatározást teszi, hogy időszaki lapnak csak azt lehet tekinteni, amely valóságban tényleg hírszolgáltató újság, nem pedig néhanéha megjelenő röpirat, vagy pamflett. A modern judikatura következményeinek megfelelően megszüntetik a fokozatos felelősség elvét is, úgy hogy a sajtóban elkövetett bűncselekményekért az fog felelni, aki azt valóban el is követte. Természetesen az új satótörvényben gondoskodni fognak az újságírók szociális helyzetéről is és pedig az újságíró kamara felállítása útján és arról, hogy ezt a hivatást ne sajátíthassa ki magának akárki, hanem az újságírást csak valóban újságíró gyakorolhassa. Azsur, piissé, endlizés, előnyom tatás, gombkészités Keménynél.