Esztergom és Vidéke, 1934

1934-09-30 / 76.szám

nem állandóan foglalkoztatnak, baleseti dijat fizessenek. A hivatkozott ítélőtáblai Ítélet kimondja, hogy az ötnél több munkavállalót rendszerint nem foglalkoztató és elemi erővel hajtott gépet, vagy gőzkazánt számottevő termelési tényezőül nem használó munkaadók számára biztosított díjfizetési kedvezmény elbírálása szempontjából a rendszerint alkalmazott munkavállalók száma a havi 25 Másféléve húzódott már a vármegye életében a nagy probléma: ki legyen az új alispán. Nem volt könnyű a kérdés, súlyos és nehéz áldozatokat követelt Ma végre megoldódtak a problémák, Frey Vilmos dr.-t a kettős vármegye óriási lelkesedése küldte az alispáni székbe. Mi ismerjük Frey Vilmost, örülünk megválasztásának, üdvözöljük új méltóságában és bizalommal várjuk további működését. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyenlőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának 1934. évi szeptember hó 28-án délelőtt fél 11 őrakor tartott rendes közgyűlésén került a sor a régen húzódó alispáni szék betöltésére. A közgyűlésen, melyen Radócsay László dr. főispán elnökölt, a törvényhatósági bizottsági tagok csaknem teljes számban jelentek meg, a kettős vármegye előkelősége pedig zsúfolásig megtöltötte a karzatot és a nagyteremben lévő szabad helyet. A bizottsági tagok sorában ott láttuk gróf Eszterházy Móricot, gróf Zichy Ernőt, továbbá Fehér Gyula dr., Machovich Gyula dr., Lepold Antal dr., Csárszky István dr. és Drahos János dr. prelátus-kanononokokat, Számord Ignác c. kanokot, Schmidt Sándor dr. bányaügyi főtanácsost, Csanády László bányaigazgatót, báró Boothmer Alfrédot, Réhling Konrádot, Eggenhoffer Jenő tokod-üveggyári igazgatót, Túri Béla, Péntek Pál, Mátéffy Viktor országgyűlési képviselőket, Surányi Miklós komáromi apátplébánost, Torna István dr. tokodi esperes-plébánost és Trinkt Kálmán dorogi plébánost, Alapy Gáspár komáromi, Glatz Gyula esztergomi polgármestereket, Ghiczy Elemér, Löke Károly és Vida Jenő felsőházi tagokat, Gróh József dr., Ujszászy Imre és Horváth György dr. bizottsági tagokat, Bleyer Mór tüzérezredest és még igen sok közéleti nagyságot. Radócsay László dr. főispán megnyitja a közgyűlést, üdvözli a megjelenteket, majd szólásra emelkedik. — Mielőtt az elnöki indítványt megtenném — mondotta —, hazafiúi kötelességünk megemlékezni nemzeti hadseregünk 15 éves jubileumáról. Tizenötévvel ezelőtt indult útnak a nemzeti hadsereg élén Horthy Miklós fővezér Budapest felé, hogy megtisztítsa az országot és letörje a vörös forradalmat. Az ország rettenetes helyzetben volt, pusztulás, rablás, jogtiprás mindenfelé, olyannyira, hogy még ellenségeink is megborzadtak és csodálkozva mondták : „ily mélyre sülyedtek önök?"... Most rend van, csend, nyugalom. A jogrend helyreállt, a külhatalmak megbecsülik az országot. Mindez a kormányzó tizenötéves vezetésének az eredménye. Javasolja, hogy hódoló felirattal üdvözöljék a kormányzót jubileuma alkalmával. Azután Gömbös Gyula miniszterelnök üdvözlő levelét olvasta fel a főispán, majd az elnöki javaslatok munkanapon át elfoglalt munkavállalók teljesítményére átszámítva az egyes hónapokra vonatkoztatva veendő figyelembe. Ez az állaspont nem zárja ki, hogy amidőn az üzemidő rövidebb tartama alatt van csupán ötnél több alkalmazott, mégis meg állapítást nyerjen, hogy a rendszerint alkalmazottak száma az ötöt meghaladja, ha tudniillik az igy fenntartott rövidebb üzemidőre esik az egész után sör került az alispáni szék betöltésére. Megválasztották a kijelölő bizottság tagjait Machovich Gyula, Ghiczy Elemér, Réhling Konrád, gróf Eszterházy Móric, dr. Gróh József és dr. Garzuly József személyében. A bizottság rövid tanácskozás után dr. Frey Vilmost és dr. Reviczky Istvánt jelölte az alispáni székbe. Kinevezték a szavazatszedő bizottságot, melynek elnöke Fehér Gyula, tagjai gróf Zichy Ernő, Thaly Dezső, jegyzője Vizváry Viktor voltak. Azután a főispán elrendelte a szavazást, melynek eredményekép az egyesitett vármegyék alispánja 131 szavazattal 80 ellenében dr. Frey Vilmos volt országgyűlési képviselő lett. A hirt óriási lelkesedéssel fogadták, percekig zúgott a taps és az éljen. Tiz tagú bizottság Lepold Antal dr. prelátus-kanonok vezetésével hivta meg az új alispánt a gyűlés helyére. A karzaton megjelent édesanyját és feleségét hasonló lelkesedéssel fogadta a két vármegye közönsége. A lelkesedés és ünneplés tetőfokát akkor érte el, mikor dr. Frey Vilmos, az uj alispán belépett a közgyűlési terembe. Szűnni nem akaró taps és éljenzés fogadta. Radócsay László dr főispán kihirdeti a szavazás eredményét, majd az új alispánhoz fordulva üdvözli őt. — Szivem egész melegével üdvözlöm új állásában — mondotta — és személyében a harmonikus élet biztosságát látom a hatóságok, a főispán és a tisztviselői kar között. A kiváló kvalitások, a hivatali mult, a közéleti mult garancia arra, hogy nem tesz különbséget a két vármegye között és bizom, hogy az együttműködés Isten áldását vonja maga után. Azután a hivatali esküt mondta el az új alispán határozott nyugodt hangon. Az esküt ismét nagy taps és éljenzés követte. Azután átvette a hivatal jelvényét az alispáni pecsétet és szólásra emelkedett. — Mély megilletődéssel, Isten iránti fiúi hódolattal, a bizottság iránti hálával, jobb, szebb jövő reményével szivemben, foglalom el az alispáni széket — mondotta Frey dr. székfoglaló beszédében. Első szava azokhoz szól, akik idegen uralmak elnyomását szenvedik ; a huszadik század örök szégyenére jogfosztottan, letörve töltik a hazátlanság szomorú napjait. Az itteni magyarság sorsa is igen nehéz. Fokozott szeretettel gondolok tehát azokra, akik még nagyobb szenvedést viselnek. Szeretet, megértés, áldozatkészség, ezzel lehet megteremteni azt az összetartó erőt, amely rövidesen széftépi a trianoni határnak nevezett kulisszákat. Kegyelettel emlékezik meg két elődjéről Asztalos Béláról és Palkovics Lászlóról. A vármegye és az ősi tradíciókhoz való ragaszkodás jellemezte patinás egyéniségüket. Uj működésében két tanítómesterének Almássynak és Ghyczy Dénesnek a szelleme fogja vezetni. Szolgáljon megnyugtatásul, a Törvényhatóság üzem teljesítményének fontosabb része. Akik tehát ugy találják, hogy az emiitett ítélőtáblai itélet folytán nem esnek baleseti járulékok fizetése alá, az emiitett ítéletre való hivatkozással kérjék az OTI tói, hogy mentesítsék a baleseti járulékok fizetése alól és sorolják be a baleseti dijat fizetők közé. és a Közigazgatás, valamint a "vármegye iránti tisztelet, szeretet, keresztény alapon nyugvó szociális érzés és kötelességteljesítés fogja jellemezni működését. Az ősi alkotmányért, a vármegye autonómiájáért akar küzdeni. Igazság, felekezeti béke, harmonikus együttműködés alapja a lelki egység. Ezt akarja megteremteni működésével. Gazdasági, szociális, kulturális szempontból mindenre kiterjedő programot adni nem időszerű, egyrészt mert doktriner jelentősége lenne, másrészt pedig a kérdéskomplexumok állandóan új és új problémákat vetnek a felszínre. Nem embere a mindenáron erőszakolt és igen sokszor elhamarkodott cselekedeteknek. Mindent a legnagyobb gondossággal, bölcs mérsékléssel akar elvégezni. Ehhez a lassú, óvatos, de fejleszteni akaró munkához kéri a kettős vármegye támogatását. Azután a főispánnak köszöni meg a meleg szavakat. Izzó hazaszeretet, nagy tettrekészség jellemzik a főispánt, aki szavait tettre változtatja, minden igaz elgondolását a legmeszszebbmenőbben támogatja és eddigi bizalmához méltóvá akarja tenni magát. A közigazgatáshoz szólva kifejti, hogy bürokratizmus útvesztőin a közigazgatásnak megértő szívre, jóakaratra, emberszeretetre van szüksége, mert különben a hivatalos eljárás a társadalmi rétegekben nehezen reparálható károkat okozhat. Munkatársaitól is ezt és lelkiismeretes munkát kér, vár, ha kell követel. Bizalmáról biztosítja az összes tisztviselőket, kéri, támogassák becsületes törekvésében, hogy az egyetértő munka meghozza az eredményt vármegyénknek. Kéri a főispán további szeretetét a vármegye számára, legyen az ő bátoritója, hogy így Isten és ember előtt eleget tehessen vállalt kötelességének. Köszönetét fejezte ki azoknak, akik rászavaztak, de azoknak is, kik nem voltak mellette, mert meg van győződve, hogy eszmék és nem személyi okok voltak az alispánválasztás szempontjai. Köszönetét fejezi ki Reviczky István dr.-nak, aki mindig lovagiasan viselkedett a választások idején. Egymásrautaltságuk idején a személy nem lehet válaszfal, hanem összetartó kapocs. Támogassuk egymást megértő testvéri munkánkkal — mondotta — hisz verejtékünk közösen hullik a haza minden rögére, melyből reméljük, rövidesen felépül a régi Nagymagyarország. Komárom részéről Surányi Miklós apátplébános üdvözli az alispánt költői szárnyalású beszéddel. Bibliai hasonlattal frappánsan illusztrálja a helyzetet; Komárom és Esztergom szembenállását kibékíti az öreg Duna, a sorsközösség, a magyar fájdalom. Legyen ennek az egyformán kipróbált két vármegyének önzetlen alispánja, megváltásának előmozdítója. Szeretet, bízó várakozás, sok szép remény kiséri az alispán működését. Reviczky Gábor dr. másodfőjegyző a vármegyei tisztviselői kar nevében üdvözli leendő hivatali főnökét, Isten áldását kérve nehéz munkájára. Ezzel az impozáns ünnepség végetért. A vármegyében új élet indul, megértő, önzetlen, harmonikus együttműködéssel, új honmentés soha nem szünetelő önzetlen munka a vármegyéért és ezen keresztül a Hazáért. Őszre megkezdődik a telepítés A telepítési kérdésről eddig folyt tárgyalások alapján őszre már konkrét birtokpolitikai intézkedések várhatók. A kormány a széles körben tervezett nagy telepítési akciót nem tudja rövid idő alatt megkezdeni és végrehajtani. Ehelyett szűkebb körben mozgó birtokpolitikai intézkedésekettervez, amelyeknek végrehajtását már ősszel megkezdhetik. A nincstelenek és a törpebirtokosok elsősorban a közületi földekből jutnak ujabb termőterületekhez. A telepítés céljára a községek tulajdonában nagykiterjedésű földek vannak s ezeknek igénybevétele magától adódik. A gazdasági válság évei alatt a pénz intézetek tulajdonába is sok földbirtok került. Legalább 200.000 katasztrális holdra becsülik ezeket a pénzintézeti földeket. Az ősszel megkezdődő szű kebbkörű telepítési akció során a pénzintézeti földek egyrészét feltétlenül felhasználják. Különösen gondot fordítanak azonban a birtokpolitika elveinek megfelelő felhasználására. Ezzel kapcsolatban előre láthatóan megalakul a pénzintézetek által tervezett Birtokközpont, amelynek egyik feladata lesz, hogy az árverésre kerülő ingatlanokat megvásárolja és a telepítési akció céljaira rendelkezésre bocsássa. Telepítési célokra a kormány tízmillió pengőt fordít, de sokkal több földet kivannak az arra érdemes gazdák kezeibe juttatni, mint amenynyi különben kizárólag ennek az összegnek felhasználásával lehetséges volna. Az elgondolás ez: nem egyes gazdákat juttatnak földhöz, de az igénylőket szövetkeztbe tömörítik s a szövetkezet veszi át a telepítési célokra szánt ingatlanokat és a szövetkezet vállal kötelezettséget tagjai helyett. A földbérlő szövetkezet az ingatlanokért bért fizet, a bért beszedi tagjaitól, de gondoskodik arról is, hogy az évek során a föld értékének törlesztésére alap gyűljön össze, amelyből a földbirtokokat kifizethetik. Ötven felekezeti tanítót neveznek ki a VII. fizetési osztályba Az elemi iskolai tanítók státusszabályai szerint a tanítói összlétszámnak tiz százaléka nevezhető ki a VII. fizetési osztályba. Ezt a kulcsot újabban nem tartják be teljesen oly indokolással hogy amit igy megtakarítanak azt az állástalan fiatal tanítók ideiglenes elhelyezésére fordítják. A júliusi nagyobb kinevezések alkalmával az állami tanítók közül többen bekerültek a VII. fizetési osztályba, ha nem is olyan mértékben, amint várták. Annál feltűnőbb volt azonban, hogy a felekezeti tanítóknál júliusban egyetlenegy ilyen előléptetés sem történt, ami érthető nyugtalanságot és elkeseredést keltett az érdekeltek körében. Teljesen beavatott helyen érdeklődtünk aziránt, hogy miért mellőzték a felekezeti tanítókat s várhatóe rövidesen sérelmük orvoslása. Érdeklődésünkre azt a választ kaptuk mmmmmmmimmmmmmmmmwmmm mmmmmmmmmmmmmm Dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselőt 131 szavazattal 80 ellenében választották meg alispánnak