Esztergom és Vidéke, 1934

1934-04-12 / 29.szám

gényszerepekben: Treszler János, Beck József, Statmüller Pál, Keil Mihály*és Pédl Márton tűntek ki. Az előadás végeztével felszólalt Frey Vilmos dr. országgyűlési kép­viselő és a többi között ezeket mon­dotta : Távozzunk egy jól eltöltött esténk felejthetetlen örömeivel. Majd megköszönte a tátiak nevében az esztergomi közönség meleg pártfo­gását és a nagy megértést. A közönség zúgó tapsviharral ju­talmazta a táti műkedvelők sikerült! előadását. Meleg éljenzés és fel-fel | zúgó tapsorkán jutott a rendezőnek, Kostyál Jánosnak is, a tátiak „kis tanitó"-jának. Az a gyönyörű eredmény, amely a tátiak vendégszereplését lehetővé Esztergom városban kétszáz, Esz­tergom környékén lévő községek­ben pedig 120 gazdának ingatlanát nyilvánította „védettnek" az eszter­gomi kir. járásbíróság. Ha ez a Szám azt jelentené, hogy csak ennyi az egész városban és járásban az adós­ságokkal küzdő gazdák száma, ak­kor ez a gazdatársadalomra nézve igen biztatót jelentene. De az utó­lag jelentkezők és érdeklődők elő­adásából, panaszaiból ismeretes, hogy a védettnyilvánitásra rendel­kezésre álló határidőket az elmúlt év végén igen sokan tájékozatlan­ságból elmulasztották s igy a „gaz­daadósok" száma nem azonos a vé­dettényílvánitott gazdák számával. De azok közül a gazdák közül is, akik a járásbíróság végzése folytán „védettbirtokosok" lettek, már a kezdet-kezdetjén elvesztették a „vé­dettbirtok" neve alatt ismeretes ked­vezményeket, többnyire azért, mert tartozásaikat a fizetési határnapokon megfizetni nem tudták. A gazdaadósok betáblázott terhei, kölcsönei a hivatalos iratok szerint igen tekintélyesek. Sok van köztük, akiknek az ingatlanát (házát, földjét) a rendelet szerint „tulterheltnek" kell tekinteni. Hogy melyik ingat­lan van túlterhelve, arranézve az az irányadó, hogy mennyi a gazda ál­tal művelt föld jövedelme hivatalo san úgynevezett „kataszteri koronák­ban" kifejezve. Ha az adósság több, mint a védett birtok kataszteri ko­ronájának negyvenszerese, akkor ez a birtok tulterheltnek tekintendő. Például: ha egy gazdának csak más­fél hold földje van és ennek 54 ko­rona a „kataszteri tiszta jövedelme" az adóssága pedig mondjuk 4800 pengő, akkor ez az ingatlan tul van terhelve, mert a 4800 pengő több mint az 54 koronának negyvensze­rese, mert az csak 2160 pengő volna. Az Országos Szent Gellért Egye­sület Esztergomban és Budapesten nagypénteki kálváriajárásain Pro­hászka-stációimák elmondásával áldo­zott a nagy püspök emlékének. Ha­lála évfordulóján, f. hó 2 án pedig diszgyűlést tartott és leleplezte a Prohászka-emléktáblát. A diszgyű­lésen dr. Angyal Pál apátplébános, fővédő indítványozta, hogy Prohász ka Ottokár névéről nevezzék el a Szent Gellért szobor alatti parkot, a Szent Gellért-lépcsőnél pedig a püspök természetszeretetét reliefek­ben jelenítsék meg. Dr. Kamenszky K. Gyula örökös elnök a boldoggá­avatási adatok beszerzésével foglal­kozott és „Prohászka szónoki tanfo­lyamok" létesítését, továbbá azt in­dítványozta, hogy Prohászka gyö­nyörű irói alkotásait idegen nyelvekre fordítsák le. Törökné Kovács Hermin irónő szerint a nagy püspök nemes tette, a táti plébános, a tanítóság, de legfőképpen a „kis tanitó" ér­deme. Kostyál János még fiatal tanitó, hiszen alig pár éve került ki az esz­tergomi tanítóképzőből, de már eb­ben a korban is hivatása magasla­tán áll. Biztosak vagyunk abban, hogy Tát község lakosságát a táti tanítóság és Kostyál János kezei­ből a pángermanizmus nem tudja kiragadni, bármilyen hízelgő formá­ban, köntösben jelentkezzék is. Köszönjük a kedves estét a táti műkedvelőknek és Kostyál János tanítónak — a magunk és a város közönségének nevében — és kérjük őket, látogassanak meg a jövőben is, mi szeretettel várjuk! Azok a gazdák, akiknek védetté van nyilvánítva az ingatlanuk s nem tudják azt, hogy ingatlanuk hivata­losan is „tulterheltnek" tekinthető-e vagy sem, azok forduljanak az esz­tergomi m. kir. adóhivatalhoz, ott e tekintetben is felvilágosítást nyer­hetnek. Nem mindegy ugyanis az, hogy az ingatlan tulterheltnek te­kintendő-e, vagy sem, mert az úgy­nevezett „túlterhelt" ingatlanok tu­lajdonosai még további fizetési köny­nyitést élveznek, az esetben, ha ezt kérvényezik a „védett birtokok fe­lügyeletét ellátó helyi bizottságtól" mely itt van Esztergomban és a kir. adóhivatalban lehet a hozzá intézett kérvényeket benyújtani. Hogy milyen kedvezményeket élvezhetnek a tul­adósodott gazdák, erről is a kir. adóhivatalban nyerhetnek közelebbi felvilágosítást. Március 21-én megjelent egy mi­niszteri rendelet a 2600/1934 M. E. számú, mely a „védett birtokok tu­lajdonosának nyújtható termelési hitelről" is szól. Az a gazda, -aki kölcsönt azért vesz fel 1934. február 28-ika után, hogy a „mezőgazda­sági munkálatokat elvégezhesse, azaz, hogy földjét, szőlejét megmű­velhesse, akkor ezt az ujonan fel­vett kölcsönt be kell jelenteni a helyi bizottságnak. Ezt a bejelentést vagy a banknak kell megtenni, mely a kölcsönt adta, vagy a gazdának, aki a kölcsönt felvette, mert ha a bejelentés elmarad, akkor a végre­hajtási eljárás esetén — a rangsor tekintetében — zavarok támad­hatnak. A védetté nyilvánított gazdaadó­sok tehát a saját érdekükben, ér­deklődjenek a kir. adóhivatalban, nehogy tájékozatlanságból oly ked­vezményekből is kimaradjanak, ame­lyek pedig a rendelet szándékai sze­rint megillette volna őket. Dr. Urban Imre tetteit Íróinknak és költőinknek meg keU érdekelniük Úgy ez indítványokat, mint azo­kat, melyek a kiépítésre váró esz tergomi székesfehérvári és székes­fővárosi Prohászka lelki órák, s az egyesületi Prohászka-kultuszgyakor­latok közti kapcsolatok létesítésére tö­rekszenek, — egyhangú lelkesedés sei fogadták el, — s egyben az egye­sületi állandó Prohászka-bizottságon kivül nőbizottságot is szerveztek Kamenszky Gyuláné, Klebelsberg Jenőné grófné, Koronghy Csávossy Alice bárónő, Szőgyény György né és Törökné Kovács Hermin vezeté sével. Dr. Huszár Ferenc iró emlékbe­szédet mondott. Szabó Lajos és Mol­nár József költök pedig akallmi ver­seiket adták elő. A kuítuszest mű­vészi számai között Kiss Menyhér: „Magyar Miatyánk"-ját Cz Baán Jo­lán, Várady Antal: „Júdás"-át Szent­miklóssyné Beretvás Ilona adták elő a náluk megszokott átérzéssel, mű­vészettel és hatással. Hasonló módon érvényesült G. Kunosy Teréz, külföldi körútjain dia­dalokat aratott operaénekesnő és dr Szemere László opera énekes. Majd diszmagyarban lépett a pódiumra Dobákné Trozonyi Kató, ki Villám Margit és saját verseit zenésítette meg s adta elő oly hatással, hogy azokat többször meg kellett ismétel­nie. Vigh Endre a X. ker. Dalosszö­vetségi elnök, zeneszerző csellószá­maival remekelt. A műsorszámok zongorakiséretét Ballá Ignácné, D. Lórik Anci, Uray Margit látták el. A közreműködőket az elnökség felkérte, hogy az esztergomi aug. 14-iki egyesületi Nagyboldogasszony —Szent István ünnepségen közre­működjenek. Felhívás a város közönségéhez! Esztergom város szépetkedvelő kö­zönségének áldozatkészségéhez for­dul a „Virágos Esztergom" végre­hajtó bizottsága, mint minden évben, ezúttal is. A bizottságnak az a tiszteletteljes kérése, hogy ismert önzetlen mun­káját szíveskedjék a város közönsé­ge minden rendelkezésre álló esz­közzel támogatni. Igazi eredményt ugyanis nem az egyesek áldozat­készsége, hanem a város közönségé­nek együttes és közös munkája biz­tosithat csak. Igen sokat elérhetünk nagyon csekély anyagi áldozattal, sőt anélkül is, csak akarni kell. Kérjük a háztulajdonosokat, illetve a lakókat, hogy elsősorban a házak környékéről az utcai gazt kigyom­lálni s a sorfák között gyepszegé­lyeket (tányérokat) tétesíteni, továbbá az erkélyeket és ablakokat faládába ültetett virágokkal feldíszíteni szi veskedjenek. Mindezek a munkák olcsón és nagyobb költség nélkül keresztülvihető!*, csak szeretet kell hozzá városunk iránt. A szülőket és iskolák vezetőségét pedig arra kérjük, oktassák és ne­veljék gyermekeiket arra, hogy a vá ros közönségének áldozatkészségé­ből teremtett szépítéseket és virágo­sitásokat kíméljék és becsüljék meg, sőt ők legyenek .azoknak leggondo­sabb őrzői. A kihágásokat, mint eddig, a jö­vőben is a legszigorúbaan fogja a m. kir. államrendőrség megtorolni. Aki szereti városát, az nemcsak kritizálja az önzetlen munkásokat, hanem résztvesz a „Virágos Eszter­gom" közös munkájában isi Esztergom, 1934. április 7. én. Makkay Gyula s. k. a „Virágos Esztergom" végrehajtó­bizottságának elnöke. Szerenád a polgármester név­napja alkalmából. Ma, szerdán este 8 órakor Glatz Gyula polgár­mester névünnepe alkalmából a Tu­rista Dalárda szerenádot ad a város első polgárának, a helyi Turista Egyesület elnökének. Ugyanekkor a Legényegylet dalárdája és a levente zenekar is szerenáddal ünnepli a polgármestert. A szerenád után a Polgári Egyesület rendezésében a Magyar Király vendéglő nagytermé­ben ünnepies összejövetel lesz, hogy a polgárság is kifejezésre juttathassa szeretetét és tiszteletét az ünneepelt iránt. Ezen ünnepies összejövetelre ezúton hivja meg a város polgársá­gát az elnökség. Gyászhír. Palásthy István nyűg. igazgató tanító és főkántor f. hó 8 án hosszas betegség után 69 éves korában elhunyt. Temetése, melyre az érseki tanítóképző is kivonult és énekkara gyászénekekkel szerepelt, nagy részvét mellett történt kedden délután a belvárosi temetőben. — Kürschner Pál nyug. bányatisztvi­selő 79 éves korában elhunyt Te­metése kedden délután volt helyi izr. temetőben. — Békeffy Elek, a Felsődunántúli Mezőgazdasági Ka­mara számtartója a harctéren szer­zett betegségében, életének 43 ik évében f. hó 8-án Győrött elhunyt. Rekviem IV. Károly királyért. Boldogult IV. Károly király lelkiüd­veért kedden d. e. 9 órakor a fő­székesegyházban gyászistentisztelet volt, melyet dr. Szokolay Antal pre­látus-kanonok mondott. A gyász mi­sén Glatz Gyula polgármester a vá­ros, a vármegye, a katonaság, ren­dőrség képviselete és az érseki in­tézetek növendékei vettek részt. Horváth Anzelm előadása. A Tanult Férfiak Mária Kongregáció­jának f. hó 13-án (pénteken) este háromnegyed 7 órakor a gimnázium kongregációs termében Horváth An­zelm bencés tanár tart előadást. Az előadó — mint ismeretes — a kö­zel jövőben Délamerikába indul ot tani magyar testvéreink lelki gondo­zására, és ezzel az előadással vesz búcsút a kongregáció tagjaitól. Ta gok által bevezetett férfi vendégeket is szívesen lát a vezetőség. Vármegyei gyűlések. Kedden vármegyei kisgyűlés és közigazga­tási bizottsági gyűlés volt Lingauer Sándor dr. főispán elnökletével. Folyó ügyeket tárgyaltak. Karcsay Miklós alispán gyengélkedése miatt nem je­lenhetett meg a gyűléseken. A Takarék közgyűlése. A mult vasárnap tartotta idei közgyűlését az Esztergomi Takarékpénztár. Az el­nöki tisztséget Reviczky Elemér látta el. Különösebb eseménye volt a köz­gyűlésnek, hogy az alapszabályok több pontját módosították, majd is­mételten a következőket választot­ták meg az igazgatóságba: Etter Jenő dr. városi főügyész, Antóny Béla dr. ny. polgármester, Fehér Gyula dr. nagyprépost. Farkas Jenő gyáros, Hajdú István ny. jószág­kormányzó, Malus Gyula gyáros, Müller Ernő bányatulajdonos, Szatz­lauer Gyula nagyiparos, Tillesch Alfréd bányafelügyelő. Az Urileányok Mária Kongre­gációja rendezésében, f. hó 14-én, szombaton d. u. 6 órai kezdettel a vízivárosi zárda polgári iskolájának énektermében dr. Városi István theol. tanár előadást fog tartani a katho­likus modern magyar irodalomról. Érdeklődő hölgyvendégeket szivesen lát a kongregáció. Utolsó kulturest a Vízivárosi Körben. Az Esztergom-Vízivárosi Kat. Polgári Kör vasárnap tartotta befejező kulturelőadását. Az est mű­során egy Göre Gábor-jelenet és Péter a B-listán című egyfelvonásos vígjáték mellett szavalat, magyar nép­dalok, Hatsek és Sajó tréfás jelenet, továbbá a Fáni orvossága c. víg­játék szerepelt. A népdalokat özv. Müller Antalné énekelte a tőle meg­szokott kedves előadásban Eitler József alkalmi zenekarának kísérete mellett. Minden szám kitűnően sike­rült. A szereplők mind kitettek ma­gukért. A népművelési előadások folyamán az előadók által felölelt témákat a mindig nagyszámú hall­gatóság nagy figyelemmel hallgatta. A népművelési előadások eredménye Szenttamáson is a legszebb munkát muttatja és a legnagyobb erkölcsi siker jegyében könyvelhető el. Kelengye vásznak siffonok a legkiválóbb minőségben és nagy vá­lasztékban kapható Illés cégnél. Frontharcos közgyűlés Doro­gon. Az Országos Frontharcos Szö­vetség dorogi főcsoportja f. hó 15­én, tartja meg ünnepélyes keretek között a közgyűlését, amelyre meg­hívták az esztergomi bajtársakat is f A gazdaadósok figyelmébe Probászka emlékezés az Osztge-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom