Esztergom és Vidéke, 1934

1934-08-05 / 61.szám

FMBtGfttMKE ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 61. SZÁM VASÁRNAP, 1934. AUGUSZTUS 5 Szerkesztőség,kiadóhivatal:Simor-u.20 Keresztény Politikai ÓS társadalmi lap. Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. Nem politikai Ket közeli országban forra­dalmak próbálkoztak az ural­kodó kormányrendszer ellen, mindkét helyen leverték a lá­zadókat. Mindkét országgal jó­viszonyban vagyunk s ezért nem szabad beleszólnunk abba, ami ott történt s hogy milyen belső kérdések és gondok ráz­zák lakosságukat. A mi viszo­nyunkat hozzájuk elvégre, amig reánk is nem veszedelmes, egé­szen immorális uralom nem kerül náluk uralomra, nem az szabja meg, melyik párt kezén van ott a kormányzás. A poli­tika nem engedi meg, hogy politikájukat szóvá tegyük. De hát mind politika az, ami ott történt? Van ott bőven po­litikán tul is mélyen emberi vo­natkozás is, amit nem lehet emberi szimpátiával vagy anti­pátiával nem kisérni. Jó ezeket az emberi érzéseket elhallgatni ? Jó ezeket világosan ki nem mondani, jó megakadályozni, hogy ezekben a mély érzések­ben sokan, mindnyájan együtt lehessünk s megtisztító erejük­ben tétova és ingadozó lelkek is részesedjenek ? A tényeket minden újság közölte s azok mint valami fiataloknak tilos grand guignol, borzalmak filmje, peregtek le szenzációra éhes fiatal és felnőtt előtt. Senki sem akadályozta, hogy kíváncsi, té­tova és félig már fertőzött lel­kek fantáziája politikai iskolá­ját járja benne. Ha ehhez a filmhez nem lenne szabad be­csületes emberi érzés kíséretét adni, ki felei arról, hogy min­den, ami ott történt, ne politi­kának tapadjon meg a lelkek­ben s hogy a politika s min­den, ami igy politika lehet, ne magasztosuljon éretlen elmék­ben az embriség s az Isten tör­vényei fölé ? Ki felel arról, hogy nyugtalan és fegyelmezetlen lelkű fiatalok nem jártatják-e azután fantáziájukat is hasonló „politikán" ? Válasszuk szét a két dolgot világosan. Ha a forradalom győzött volna egyik vagy má­sik helyen, ez politika kérd.se. Az, hogy a forradalmat forra­dalommnak járó eszközökkel fojtották el, politika. De ha va­lahol, bármelyik oldalról, ezen a eélon túlmenő embertelen­séggel, egészen a pogány gyű­lölet szenvedélyességével jártak volna el, erre ne mondjuk már, hogy politika, hanem engedjük meg szivünknek az őszintesé­get: emberségünket mélyen meg­alázó dolgok! Hogy Dollfuss igaz ember volt s halála széles e világon minden igaz emberre gyász és veszteség: mondjuk ki világosan! Hogy őt egy párt féltetolni akarta s hogy ez si­került-e vagy nem: ez poli­tika. De hogy őt alattomos módon meggyilkolták s hogy a haldoklóhoz sem orvost sem papot nem engedtek: ez gya­lázat ! — sa. — ló osztályozást értek el a postások a vasárnapi lövészversenyen A sportszeretet, amely a magyar nemzet erejét, nagyságát, élniakará­sát a mai nehéz magyar sorsban ki magaslóvá teszi a nagy nemzetek közű', méltóképen mutatkozott be az esztergomi postások lövészcsapa­tának július 29-iki lövészversenyén. Az alig két év óta működő csa­pat Németh Ferenc postafőtiszt ve­zetése alatt, csendben, de annál na­gyobb lelkesedéssel dolgozott s ime két év után a porondra lépett, hogy összemérje erejét egy meghívásos háziverseny keretében nem kisebb csapattal mint az Esztergomi Szent István Lövészcsapat, mely tobbszö rös országos bajnok és dicséretére legyen mondva, derekasan megállta a helyét. Jövője lesz e csapatnak, mert lelkes vezető vette kezébe az irányítást és egy szál virággal gaz­dagodott Csonka-Magyarország virá­gos kertje, melynek nagyságától és erejétől várható Nagy-Magyarország feltámadása. E verseny eredménye megmutatta, hogy egy kis akarattal, összetartás­sal és lelkesedéssel nagy célokat le­het elérni, tömöríteni lehet a ma­gyar lelkeket, megszüntetni a szét­húzást és viszálykodást, eggyé és naggyá tenni a magyar nemzetet. A verseny, melyet az Esztergomi Szent István Lövészcsapat tagjai ve­zettek, a legnagyobb rendben, teljes szakértelemmel és megelégedéssel folyt le. A verseny egyéni volt osz­tályozás szerinti beosztással, mert a postások csapata osztályozást még nem nyert, igy tehát csak a kezdő­számokban indultak, de oly szép eredménnyel, hogy többen közü­lök IL, III. és IV. osztályozást értek el. A verseny reggel 8 órakor kez­dődött, mely este 6 óráig tartott. Részt vett 56 versenyző. A versenyt megtekintette Brenner Antal polgár­mesterhelyettes, ki egyúttal a dijakat is kiosztotta szép, hazafias és buz­dító beszéd kíséretében. Megjelent még és érdeklődéssel figyelte a ver­senyt huzamos időn keresztül Pod hradszky Károly őrnagy, testnevelési felügyelő és teljes elismerését fe­jezte ki a postások derekas mun­kája felett. Ott volt még Laping Mik­lós postafelügyelő, a postás lövész­csapat elnöke, és vitéz Matus Gyula, a Szent István Lövészcsapat pa­rancsnoka, ki maga is résztvett a versenyen és a legnagyobb ered­ményt érte el. A verseny eredménye a követ­kező: I. Aranyjelvényes mesterlövők (60 lövésből): 1. vitéz Matus Gyula 528 találat (vármegye tiszteletdija), 2. Si­monidesz Imre 484 (Brutsy Jenő tiszteletdija), 3. Mártsa István 481 (ezüst érem). 77. Ezüstjelvényes m esterlövők (30 lövésből): 1. Szűcs János 261 talá­lat (Iparbank tiszteletdija), 2. Faze­kas József 252 (ezüst érem), 3. Kár­páthy Kálmán 248 (nagy bronzérem). Fölövészek (30 lövésből) : 1. Madarász Gyula 265 találat (Einczin­ger S. tiszteletdija), 2. Kuglits Imre 258 (Ámon tiszteletdija), 3. Szűcs Béla 231 (ezüst érem). IV. Lövészek és kezdők (20 lövés­ből): 1. Babai József 265 találat (város tiszteletdija), 2. Németh Fe­renc 251 (Petz tiszteletdija), 3. Ajtay János 249 (Marosi tiszteletdija), 4. Bognár János 245 (Vörös József tiszteletdija), 5. Salek József 242 (Schrank tiszteletdija), 6. Mellen Fe­renc 240 (Buzárovits tisztelet dij a), 7. Hajnali Gyula 239 (Vermes tisztelet dija), 8. Kiss Jenő 229 (ezüst érem), 9. Etter Kálmán dr. (nagy bronz), 10. Szőnyi Ferenc 222 (kis bronz). V. Postások (30 lövésből): 1. Ba­bai József 265 találat (Takarékpénz­tár tiszteletdija), 2. Németh Ferenc 251 (Hungária tiszteletdija), 3. Salek József 242 (Del-Ka tiszteletdija), 4. Hajnali Gyula 239 (Schwach Sándor tiszteletdija), 5. Szőnyi Ferenc 222 (nagy bronzérem), 6. Kalmár Dénes 188 (kis bronz érem). VI. Kapáslövés (10 lövésből): 1. Németh Ferenc 6 találat (téglagyár tiszteletdija), 2. Szűcs János 5 (Schrank Ö. tiszteletdija), 3. Szűcs Béla 5 (v. Zsámbéky tiszteletdija), 4. Mellen Ferenc 5 (Friedlender tisz­teletdija), 5. Etter Kálmán dr. 4 (nagy bronz érem), 6. Ajtay János 3 (kis bronz), 7. Mártsa István 3 (nagy bronz), 8. Babai József 2 (Virág és Szántó tiszteletdija). A sok és értékes dij, melyet ki­osztani láttunk, Esztergom vármegye, Esztergom város és közönségének, a helybeli pénzintézetek és magáno­sok lelkesedésének tanúbizonysága, hogy megértéssel támogatják a spor­tot, ha ott tevékenységet és életet látnak. Legyen buzditója e fiatal és törekvő lövészcsapatnak az az elis­merés, mellyel az adakozók lehetővé tették e verseny lebonyolítását, a további kitartó és még eredménye­sebb munkához. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes ter mészetű ügyekben nyomoz, okmányo­kat beszerez, ismeretlen helyen tar­tózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Beszélgetés Dr. Csonkás Mihály reáliskolai tanárral Csókás Mihály dr., az esztergomi reáliskola tanára arról nyilatkozott lapunknak, hogy a városfejlesztés elősegítésére adódó gondolatok miért csak gondolatok maradnak. — Sok gondolatot vetünk fel Esztergomban — mondotta — azon­ban ezek a gondolatok nem folyta­tódnak cselekedetekben, finnek oka az, hogy a gondolatok, tervek nem az életből valók, azokat nem az élet követelményei hívják elő. Azért nem folytatódnak cselekedetekben a gondolatok, mert azokat nem kívánja semmi. A gondolatnak ott kell kez­dődnie, ahol életrevalóság van. Egy eset: a nyaralást igen felkapták Esztergomban, tehát ezt kell kifej­leszteni. Esztergom azonban drága. Egerben például nagyobb kényelem­ben van részünk sokkal olcsóbb el­látás mellett. A Korona-szállóban egy napra hat pengő a penzió, fia több napig nyaralunk, az ellátás olcsóbb. Esztergomban nyolc pengő a penzió és amellett külön felszá­mítják a reggeli-zsemlyét. Abaúj­váron a Ferdinándi-kastélyban négy pengő 50 fillér a teljes és kitűnő ellátás. Sátoraljaújhelyen hat pengő a szállodai napi penzió. Több napi ottartózkodásnál olcsóbb. Miért drá­gább Esztergomban ? Sátoraljaújhelyen kapott meg, hogy utcái mennyire kellemesek. Eszter­gom poros és napsütötte. Az újhelyi utcákon szép és lombos hársfákat, nálunk gömbakácokat találunk, me­lyek azonban nem adnak árnyékot. Hiányzik Esztergomban a park. Ami van, az kicsi. Egyetlen hely a kis­dunaparti fasor, ez azonban nem parkjellegű. A sziget eleje, ahol hármas fasor vonul, kedvező feltéte­leket nyújt, felfelé azonban már csak egyes fasort találunk, sőt egy da­rabon semmi sincs. A hiányzó faso­rokat pótolni kell, hogy idővel szép, kellemes és hosszú sétánya legyen Esztergomnak. Megfelelő helyen par­kokat kell létesíteni, a széles utcák és terek lombos fákat kapjanak. A strandfürdő biztos alapja a nya­ralásnak, azonban a fürdő drága. Strandunk egyhangú. A debreceni fürdő pl. harminchat hold parkterü­leten épült, háromféle hőfokú me­dencével. A medencék között pázsit, virágok, és dísznövények. Mi kabi­nok közé vagyunk préselve. A homok­strand kicsi és nem a medence mellé való; a homok porzik. A kabinok mö­götti térséghez kerülővel juthatunk. A történelmi látványosságot is domborítsuk ki. iiasenauer tanár­nak a gondolata, hogy a vár kaza­matáit múzeummá kell átalakítani. A keresztény múzeum és kincstár hatalmas anyagával négy kápolnát: egy román-, egy gót-, egy barokk­és egy empire-stilű kápolnát tölthet­nénk meg a megfelelő korok mű­kincseivel. A vár érdekességét nö­velné az ép állapotban lévő, most zárt várkapu megnyitása és hozzá Vízi­városból járható, kényelmes útépítése. Ezek életből való gondolatok, ide­genforgalmi szempontból hasznosak és megvalósíthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom