Esztergom és Vidéke, 1934

1934-07-29 / 59.szám

nagyira adminisztrációs tudásá­val, roppant nagy pedantériájával, ügybuzgóságával és hivatásszerete­tével. Példás az a rend és tisztaság, mely intézetében uralkodik. A szülői értekezletek új lendületet kapnak, az osztályok benépesednek a szülőktől, egy-egy közös szülői értekezlet pe­dig valóságos ünnepélyszámba megy. E munkásságáért és az eredményért, külön főispáni elismerésben része­sül. Társadalmi munkálkodásában jelentós részt kap a Kaszinóban is. 1929-ben a Wodianer díjjal tünteti ki a miniszter, 40 éves tanitói mun­kálkodásának ez a legszebb elis­merése. Bárdos József iparostanonciskolai igazgató, a Szent Imre fiúiskola ta­nítója 44 éves szolgálattal vonul nyugalomba. Bárdos József Esztergomban szü­letett 1872-ben. A gimnázium négy osztályának elvégzése után az ér­seki képző növendéke lett és 1891­ben képesítőzött. Az iskola elvég­zése után a barsvárrnegyei Lédecen kap segédkántortanitói állást. A kö­vetkező évben Epölre kerül, itt már mint önálló kántortanító működik. 1895-ben igazgató-tanítói minőség­ben az annavölgyi iskolához választ­ják. Itteni működése alatt a Bajót­vidéki Tanítóegyesület vilÉgi elnöke. Esztergomba 1908-ban kerül. A leg­tevékenyebb iskolánkivüli munkál­kodást fejti ki. Szentgyörgymezőn átveszi a faiskola kezelését, karveze­tője lesz a Belvárosi Olvasókör da­lárdájának, titkárnak választják az Állatvédő Egyesületben, kezdemé­nyezésére 1910-ben a Vármegyei Gazdasági Egyesület baromfitelepet létesít, Működésében csak a háború szakítja meg. Két évig teljesít ka­tonai szolgálatot. Hazajövetele után a Ripáriát telkesiti, először 20, később 40, végül 160 család telepszik meg ebben a városrészben. Bárdos Jó­zsef konyhakertészetre tanítja a bér­lőket és ez a munka igen hasznos­nak bizonyult, mert ezek a családok élelmiszerben nem szenvedtek szük­séget. A kommün alatt hazafias mű­ködésével szerez érdemeket. A Tűz­oltó Egyesületben is tevékeny sze­repet vállalt, tiz évig titkár és se­gédtiszt volt. Bárdos József nem hiányzik egyetlen társadalmi egye­sületben és nemcsak adminisztrá­ciós, hanem oktató munkát is ki­fejt Számos előadásával igen emelte az egyesületekben folyó kultur­munkát. Elemi iskolai és társadalmi mun­kája mellett 1915-ben átveszi az iparostanonciskola vezetését. Bár az iskola mostoha viszonyok között áll, annál eredményesebb belső munka érvényesült. 1917-ben a kereskedő­tanonciskola igazgatója is. Tevé­kenysége és munkaköre a női ke­reskedelmi szaktanfolyam vezetésé­vel is bővül. Az utóbbi években, mint az intézet igazgatója igen ered­ményes munkát fejt ki. Bárdos Jó­zsef igen sokoldalú ember, működé­sében rátermettség, alapos tudás és törhetetlen szorgalom jellemzi. Mint tanitó iskolája tanulóinak megma­gyarositásáért és érdemes működé­seért három ízben elismerést és dísz­oklevelet kapott. Szakműködésére vonatkozólag az iparostanonciskolá­ban a közismereti és a szaktárgyak előadója. A női kereskedelmi s ak­tanfolyamon a német nyelv és a kereskedelmi levelezés előadója. A kereskedő tanonciskolában az egy­szerű és a kettős könyvitelt tanítja. Az előadásokra számos tanfolyam elvégzése képesítette. Volt ideje Bár­dos Józsefnek arra is, hogy tanu­lóival külön is foglalkozzék. 1929­ben megalakítja a 810. sz. Bottyán Jánosról nevezett iparoscserkész csa­patot Mint parancsnok a Legény­egyletben cserkészei részére német nyelvi, bőr, fa, fém és iparművészeti tanfolyamokat szervez. Társadalmi munkálkodásának elismeréseképpen 1930-ban József Ferenc főherceg a Társadalmi Egyesületek Szövetsége nevében diszes jelvénnyel tüntette ki. Mindezek azt bizonyítják, hogy Bárdos József a 44 évi működése alatt soha meg nem szűnt dolgozni és fáradni, egész ember volt a ta­nitói katedrán és egész ember volt az igazgatói állásokban és mindenütt ahol rá szükség volt. * Neményi Károly és Bárdos József a rendes szolgálati éven felüli hosszú működéssel távozik a jól megérde­melt nyugalomba. Amikor mindket­ten megállnak a nyugalmas évek utjának kezdetén, gondoljanak arra, hogy Esztergom közönsége, sok-sok tanítványai és tisztelői a hála sza­vaival köszöntik őket. „Nemzett Figyelő" a magyar cserkészekről A TESz hivatalos lapja „Uj ma­gyar közszellem" cimen zalai Fodor Gyula tollából érdekesen világítja meg azokat az elveket, amelyek hí vatottak kialakítani az új magyar, a külföldi mintától mélységesen kü­lönböző, ízig-vérig magyar közszel­lemet, melynek elemei a magyar nemzeti Öntudattól áthatottság, er­kölcsösség, önzetlenség és lelkiisme­retesség. Cikkének végén igy ir: „Nagyon természetes, hogy mind­ezek a jellemvonások beojtása az összességbe ideáils elgondolás és roppant feladat. A többségbe azon­ban lehetséges s ennek élő bizonysá­gai a cserkészek, akiket éppen Göm­bös kapcsolt össze vigadói nagy­gyűlésükön az újtipusú magyarok fogalmával. Az újtipusú magyarok tehát szá­mottevő tömegben már itt vannnak, részben még a cserkészetben, rész­ben már a cserkészeten túl, az élet­ben. Várják a szerepüket. Mert egyenlőre még elfoglalják helyüket az öregek, a protekciósok és a kis ügyesek. De már kétségtelen, hogy ez az a töneg, amely az újtipusú magyarok magvát képezi." Ezek a sorok, melyeket a „Nem­zeti Figyelő" bői vettünk át, bizo­nyára meg fogják győzni álláspont­juk helytelenségéről azokat, akik még ma is ellenségei ennek az or szagos és helyi viszonylatban egy­aránt immár a legkomolyabb ered­ményeket felmutatott mozgalomnak. M. A héten a Rochlitz-gyógyszer­tár tart éjjeli szolgálatot. Csernoch hercegprimás halá­lának évfordulója. F. hó 25 én, szerdán volt hetedik évfordulója dr. Csernoch János hercegprimás halálá­nak. A évforduló alkalmából szoká­sos engesztelő szentmiseáldozatot f. hó 28-án, szombaton mutatta a ba­zilikában nagy papi segédlettel dr, Serédi Jusztinián biboros hercegpri­más, aki nyári pihenőjének megsza­kításával tért vissza erre a napra székvárosába. A rekviemen a ható­ságok is képviseltették magukat. P. Bangha Béla ezüstmiséje. Csütörtökön volt 25. évfordulója an­nak, hogy P. Bangha Béla jézustár­sasági házfőnök a jeles egyházi szó nok, publicista és szervező, első szent­miséjét bemutatta. A jubiláns az év­fordulón távol van ^a fővárostól és hazájától, amennyiben Délameriká­ban jár missziós úton, hogy a kíván dorolt magyar katolikusokat vallási vigasztalásban részesítse. A főispán Komáromban. Dr. Radócsay László főispán a héten Vécsey Kálmán dr. titkár kíséreté­ben hivatalos látogatásokat tett Ko maromban. A vasútállomáson Alapy Gáspár polgármester fogadta. A fő­ispán meglátogatta az egyházi és katonai hatóságokat és a főbb hiva­talok vezetőit. Házasság. Bán fi Károly és Kál­%ay Angela házasságot kötöttek. Ujabb pesti vendég. Szabó Sán­dor, a székesfővárosi Elektromos Művek főfelügyelője Esztergomban­nyaral. Dr. Darányi István városunk­ban. Az olimpiai súlydobó, dr. Da­rányi István főhadnagy — mint ér­tesülünk, — az esztergomtábori hely­őrséghez nyert beosztást. Tréningjeit városunkban, a Move sporttelepén végzi. A komáromi tizenkettesek ez­rednapja. Komárom nagymultú há ziezredének, a legendás hírű 12-ik gyalogezrednek vitéz bajtársai szep­tember 23-án nagyszabású ezredna­got rendeznek Komáromban. Uj építési vállalkozó. A Szent Imre-utca 18. számú ház falán egy új cégtáblát látunk „Fazekas Kálmán építész, magasépítési vállalata, ter­vezés, kivitelezés, sztatikái és vas­beton számitások" olvasható a táb­lán. Fazekas Kálmán esztergomi születésű, építészi munkálatairól már régebben ismerjük, Esztergomban és a vidéken több évig különböző munkáknál működött. Műszaki tevé­kenységét már a háború előtti idők­ben kezdte Esztergomban, mint technikus a folyammérnökségnél tel­jesített szolgálatot. A Kisduna part szabályozási és a csatornázási, ké­sőbb pedig a vízvezetéki munkála­toknál vett részt, majd tisztán az építkezések foglalkoztatták. Irodája jól van felszerelve, telefonnal is ren­delkezik, száma ö7. Reméljük, hogy Fazekas Kálmán, mint városunk fia, ambíciójával és tudásával hozzájárul Esztergom fejlesztéséhez és szépí­téséhez. Komárom a hontalanokért. A megszállott Komárom városi tanácsa egyhangúlag elhatározta, hogy em­emlékiratot juttat el a prágai belügy minisztériumhoz és az országos hi­vatalhoz az állampolgári ügyek álta lános rendezése érdekében. Az em­lékirat szerint egyedül Komárom vá­rosában több mint ezerre tehető azoknak a száma, akik magyar ál­lampolgárságukat elvesztették, a cseh állampolgárságot pedig nem kapták meg. Ezért a városi tanács arra kéri az illetékes hatóságokat, hogy mind­azokat, akik az államfordulat idején, vagyis 1918 október 28-án a jelen­legi cseh-szlovák területen laktak, automatikusan ismerjék el cseh-szlo­vák állampolgároknak. Szeptemberben Halason is le­telepednek a Pálos szerzetesek. A halasi római katolikus egyházta-; nács mivel a Pálosok számára Bu-| dapesten a Gellérthegyi uj rendház szűknek bizonyult, ahol nem tudják elhelyezni a rend tagjait és •növen­dékeit teljes számban, felajánlotta az ottani zárdaépületet. A Pálosok kii tűnőnek találták a felajánlott zárdát és azt a munkaterületet, amely reá­juk Halason várni fog. Már szeptem^ bérben Halasra érkezik két Pálos páter, megfelelő laikus testvérek és 15 novicius, akiknek itt lesz az újonc házuk is. Új telefonszám. Dr. László György ügyvéd irodájába a telefont bevezetette. Hívószáma : 55. Balesetek a bányavidéken. Györgyi István 42 éves tatabányai bányászra egy csille rázuhant és lá­bát összezúzta. — Bsrecz Károly bányász, felsőgallai lakos lezuhant egy tárnába és súlyos belső sérü­léseket szenvedett. — Hugyecz La­jos tatabányai bányász kőrakodás közben mindkét lábát összezúzta. — Hartmann Mihály felsőgallai munkás este egy meszesgödörbe lépett és súlyos égési sebeket szenvedett. Va­lamennyi sérültet kórházba szállítot­ták és a balesetekről értesítették a győri ügyészséget, amely megindí­totta a vizsgálatot. Parasztlakodalom — az Esz­tergomi Hét keretében. Akárkinek jutott is az eszébe, de a Nagyboldog­asszony ünnep hetében rendezendő Esztergomi Hét programmjába kife­jezőbb, s erősebben esztergomi vo­natkozású témát nem állithatott volna be senki, mint az esztergomi paraszt­lakodalmat. Végre egy okos gondolat. A nagyboldogasszonykor idesereglő idegeneknek, a már itt nyaraló ven­dégeinknek nagyszerű és örökké felejthetetlen élményben lesz részük. A parasztlakodalom néprajzi szem­pontból is igen értékes, mert abban az esztergomi földmivesnép lelki vi­lága, mélyen vallásos érzése dombo­rodik ki. Szentgyörgymező kisgazdái és kisgazdaifjai adják elő augusztus 13-án a Belvárosi Kat. Olvasókörben a parasztlakodalmat, melyet a rádió is közvetíteni fog. Szentgyörgymező népe őrizte meg ugyanis legtisztáb­ban az ősi, szép lakodalmi szoká­sokat s előadásuk a felkérésektől a tyúkverőig felölel minden mozzana­tot. A násznagyok, a bokrétás vő­félyek, a nyoszolyóslányok, öröm­szülők, menyasszony, vőlegény, az egész násznép, a táncok, beköszön­tők, a zenészek, a szakácsné, stb., a valóságos lakoma, a sült malac, a torta, mind-mind valódi, eredeti . . . Nem színpadi beállítás, hanem az igazi szines, népies szellemű és tiszta levegőjű parasztmennyegző lesz lát­ható. A sikert biztosítja az a körül­mény, hogy a rendezésre Nyáry Jó­zsef tanítót, a szentgyörgymezői nép­művelési előadások népszerű, agilis rendezőjét kérték fel. Hat felvonás­ban, kb két óra hosszán át pereg le előttünk a legtisztább magyar lako­dalom minden mozzanata. Helybeliek, vidékiek és rádión keresztül a csonka­ország népe, sőt még a megszállt részek magyarjai is lelki gyönyörű­séggel élvezhetik az esztergomi pa­rasztlakodalom minden szépségét, s vele egy darabot a háború előtti boldog béke világából. Elcsatolták Komáromot az esz­tergomi OTí tói. Esztergom váro­sát egy érthetetlen intézkedéssel is­mét súlyosan megrövidítették. Mint értesülünk Komáromot elcsatolták az az esztergomi OTI tói és ezzel Esz­tergom elvesztette a nagyobb gyára­rakat és üzemeket. Esztergom már eddig is sokat veszített, a mostoha­sors ^most Komárom elcsatolásával még jobban észrevehető. Nem tud­juk megérteni, hogy miért volt szük­ség az elcsatolásra és hibáztatjuk az intézkedést, most az OTI szervezet semmit sem nyert'az elcsatolásával, viszont ártott Esztergomnak. Bűz a Szent Anna-utcában. A Szent Anna-utcai lakók panaszkod­nak, hogy a folyókban a szennyvíz megreked és a meleg napokban el­viselhetetlen bűzt fejleszt. Kérjük az illetékes hatóságok intézkedését. Találtak f. hó 27. én d. u. 5 órakor a Hévíz utcától a strandfürdő bejáratáig egy arany Jézus-érmet. Igazolt tulajdonosa átveheti a ki­adóhivatalban. Ingyen rendelés a szegény tü­dőbetegeknek. A Tüdőbeteggon­dozó intézet (Szent Imre utca 24. sz) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 óráig ingyen rendel a szegény tüdőbetegekneknek. Megszökött fiatalkorú bűnöző. F. M. budapesti lakost Esztergomból a budapesti büntető törvényszék fia­talkorú bíróságához kisérte egy rendőr. Angyalföld és Rakosrendező között a megrögzött suhanc kiugrott a robogó vonatból és megszökött. Körözik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom