Esztergom és Vidéke, 1934

1934-10-07 / 78.szám

1084. októjC ESZTERGOM és VIDÉKE 3 A mezőgazdasági cselédek szolgálati-, felmondási- és szerződési idejének megállapítása A vármegyei törvényhatósági bizottság szept. 28 án megtartott közgyűlésén behatóan foglalkozott a fenti kérdéssel, amely azért került a közgyűlés elé, mert több bizottsági tag a jelenleg kötelező időpontok megváltoztatását kérte. Az 1930 ban alkotott és 1931-ben életbeléptetett vármegyei szabályrendelet értelmében ugyanis a juhászok szegődési ideje augusztus 1, a költözködési idő pedig október 1. A kertészeknél és vincelléreknél a szegődés november 1, a költözés január 1. A többi mezőgazdasági caelédeknél és alkalmazottaknál a szegődés február 1, a költözés pedig április 1-i időpontban volt megállapítva. Ezen időtől eltérnek a szomszédos Győr- és Fehérmegyékben érvényben lévő időpon tok és ez zavarólag hat a cselédek és egyéb munkások elhelyezkedése körül, mert nem mehetnek, át, de hozzánk sem jöhetnek az eltérő idő megállapítások miatt. A törvényhatósági bizottság már több izben kérte a kormánytól, hogy ezen időpontokat az egész országra nézve egyöntetűen állapítsa meg. Az 1931. évi és a pannonhalmi minisztertanács leszögezi, hogy a kormány az errevonatkozó intézkedést rövidesen megteszi. A közgyűlés ép ezért nem változtat az eddigi időpontokon, hanem feliratilag szorgalmazza a korKAPHATÓ MINDEN OR ION-RÁDIÓKERESKEDŐNEK mmmmmmmmmmmmm^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm mányintézkedést. Péntek Pál országgyűlési képviselő azonnali módosítást követelt, dr. Zsiga János vm. aljegyző jelentése után azonban elfogadta a kisgyűlés javaslatát, annál is , inkább, mert mig a módosított időmegállapitások jóváhagyása megérkeznék, már a kormány is megteszi a szükséges intézkedéseket. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm megállapították a vármegyei virilisek névjegyzékét Már megírtuk, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok felének mandátuma lejár s igy azok a jövő hónapban választás alá esnek. A közigazgatási törvény érteimében a törvényhatósági bizottsági megbízatás tiz évig tart, de az első választáson (1929-ben) bekerült bizottsági tagok felét ki kell sorsolni és helyüket újra be kell tölteni. A ki nem sorsoltak további öt évig tagjai maradnak a törvényhatóságnak és mandátumuk akkor automatikusan megszűnik. A sorsolást a vármegyeházán nemsokára megejtik és akkor 84 választott és 84 virilis törvényhatósági tag választását fogják elrendelni. Választás alá fognak esni az érdekképviseleti tagok és a póttagok is. A kisorsoltak december 31-ig gyakorolhatják tagsági jogaikat, de újra jelölhetők és újra választhatók. A többiek 1939. december 31-ig maradnak benn a törvényhatósági bizottságban. A vármegye a virilisek névsorát 252-ben már megállapította, melyből saját maguk közül 84-et fognak választani. Ezen legtöbb adót fizető névsorban az esztergomiak közül ott találjuk: Serédi Jusztinián dr.* 36.695 P Schwach Sándor 4.451 „ Szokolay Antal dr.* 4.413 „ Török Mihály dr.* 4.413 „ Lepold Antal dr.* 4.157 „ Brenner Antal dr.* 3.504 „ Csárszky István dr.* 2.339 „ Drahos János dr.* 2.339 „ Fehér Gyula dr* 2.339 „ Machovich Gyula dr.* 2.339 „ Krammer György dr.* 2.339 „ Büchler Mór* 2.254 „ Túri Béla* 2,083 „ Kerschbaummayer K.* 2.056 „ Frey Vilmos dr.* 1.995 „ Takács István* 1.872 „ Kiss Károly dr.* 1.775 „ vitéz Matus Gyula* 1.689 „ Gróh József* 1.650 „ Nádler Rezső 1.442 „ Kamenszky Gyula dr.* 1.408 „ Weisz Mór 1.406 „ Toldy János 1.374 „ Kókay Kálmán 1.350 „ Jeszenszky Kálmán dr.* 1.315 „ Meszlényi Zoltán dr.* 1.315 „ Mészáros János dr.* 1.315 „ Hirsch Izidor 1.287 „ Csákvári Mihály 1,276 „ Marosi József 1.274 „ Szatzlauer Gyula 1.228 „ Einczinger Sándor 1.180 „ Weisz Sándor dr* 1.131 „ Mike Lajos dr.* 1.110 „ Farkas Jenő 1.000 „ Glatz Gyula* 1.054 „ Bekő János 983 „ Szántó Géza 972 „ vitéz Zsiga János dr.* 942 „ Eckstein Lajos 922 „ Zwillinger Ferenc dr.* 883 „ Schwartz Lajos 873 „ Balog László 851 „ Molnár József dr.* 840 „ Brutsy Jenő 825 „ Id. Jalkóczy István 814 „ Kubányi Sándor 792 „ vitéz Zsámbéky Pál 714 „ Kornháber Samu 634 „ Az esztergomi járás tegtöbb adót fizetői: Schmidt Sándor dr.* Radvánszky György* Csanády László* Gácser János* Selényi Vilmos* Perl József* Thoma Imre dr.* Szabó Vilmos Czechner Antal Róth Kálmán* Remenyik Ernő* Kosztics Milán* Mosonyi Albert dr.* Wagensommer Ferenc Müller Ernő Lukács Lajos* Kompolthy Ődön* 6.137 P 4779 n 3.928 ), 1.823 n 1.677 1.435 » 1.342 » 1240 1.666 n 1.052 » 956 V 914 n 902 889 i) 885 844 » 791 Berber ich Jakab báró Róhr Dezső* Székely László vitéz Sághy Antal* Földessy Tibor dr. Grósz Dezső dr.* Adolf Ágoston* Rogrün Jenő dr.* 763 740 725 700 695 666 657 649 Wech János (alsó) Ghimessy Lajos* Tilesch Zoltán dr.* Ehrenfeld Mór Koralek Sámuel A 635 627 619 602 561 -gal jelzetteknek adója kétszeresen van számítva. Túri Béla prelátus-kanonok, orszgy. képviselő választójogi javaslata A titkos választójogot — ami ma tényleg minden modern állam életéhez tartozik, még ha sok országban csúfosan visszaélnek is vele — meg kell valósítani. Da a titkos választójoggal járó, kétségtelenül fennálló veszedelmeket — ami különösen áll nálunk, hol a legsúlyosabb időkben vezettetnék be — nem szabad különböző választási vagy kerületbeosztási trükkökttel ellensúlyozni próbálni, mert akkor a kérdés nem fog nyugvópontra jutni. Politikailag nem lesz megoldva, még ha bele kerül is a törvénytárba. Új rendszerre van tehát szükség, amely amikor demokratikus, egyben igazságos és elvi alapokon nyugszik, — irja Túri Béla prelátus-kanonok, országgyűlési képviselő, a kereszténypárt alelnöke a Katolikus Szemlében. Uj parlament kell — ez észszerűen következik az előbbi fejtegetésből, kérdés csak az, hogy miként. Elgondolásom a következő: Az országgyűlés alsó (képviselő)házát titkos szavazás útján megválasztott képviselők alkotják. A képviselők száma Csonka-Magyarországhoz mérten lényegesen kevesebb lehet. Számukat 120—160 közt állapítanám meg. Nyolcmillió lakos mellett 160 képviselő azt jelenti, hogy 50.000 lakosra, tehát körülbelül 20 000 választóra esik egy-egy képviselő. A képviselőknek azonban csak egy részét választanák az országos titkos választójog alapján választójoggal birok. Másik részét az ugyancsak titkos választójog alapján megválasztott törvényhatóságok küldenék be a parlamentbe — de utasítási jog nélkül. A képviselők harmadik részét az érdekképviseletek választanák, vagy ha hivatásrendi alapon szerveznők meg az új társadalmat akkor a hivatásrendi képviseletek. Igy érvényesülne a reformnál az érdekképviseleti gondolat. A törvényhatóságok képviselőválasztási jogával pedig több kapcsolatot nyerne az általános titkos választójog alapján összeült parlament a törvényhozási élettel, ami a magyar fejlődésnek megfelel. Az egyes kategóriákban a képviselők arányszámát úgy vélném megállapítani, hogy a képviselőknek kétötöde (de legfeljebb fele) választatnék az országos választási törvény alapján. A fenmaradó háromötöd (illetve kétnegyed) felét a törvényhatóságok, másik felét az érdekképviseletek választanák. Ily módon az országos törvény és a kimondottan pártok alapján megválasztott képviselők nem volnának abszolút majo. ritásban. Ellenben, minthogy a törvényhatóságok által választott képviselők úgyis vagy forma szerint vagy annélkül is szintén valamelyik politikai párthoz fognak tartozni, a parlamentben a tulajdonképeni politikai elem a parlament 70 százalékát fogja alkotni. Így 30 százalék marad az érdek-, illetve hivatásrendi kép viseletekszámár a. Ezzel a parlament annélkül, hogy elveszítené politikai jellegét, bőven szóhoz juttatja a szakembereket, aminek eddig úgyis nagy akadályát képezte a választásokkal járó harc és agitáció. Az országos választójogi törvény alapján végbemenő választás körzetenkint, lajstromos lista alapján történik. A pártok jelölik *ki a listára kerülő neveket. A törvényhatóságoknál és érdekképviseleteknél azonban egyénekre történnék a szavazás [pártállás megjelölése nélkül. A képviselőséget olyan tisztségnek kell tekinteni, mely nem megélhetést biztosit. Igy csak tiszteletdíj állapitható meg az ülések után. Ez a képviselői tekintélyre, függetlenségre és a politikai erkölcsre is jó hatással lesz és ki fogja irtani a mandátum öncélúságát, ami sok korrupciónak és 'demagógiának a melegágya. A szerintünk elgondolt új parlament tehát semmivel se lenne kevésbbé alkotmányos, kevésbbé demokratikus, csak alkalmasabb volna a gyorsabb munkára. Remélhetőleg a