Esztergom és Vidéke, 1934

1934-01-11 / 3.szám

ESZTERGOHJ/IDCKE Koncentráció vagy a mai rendszer? Az elmúlt karácsony a nyo­masztó gazdasági krizis dacára is szép ajándékokkal kedveske­dett. Az első revízió és integ­ritás gondolatainak megérlelő­dése a nagyhatalmak gondolat­világában, a másik a belpoliti­kai feszültség nagy enyhülése. Bethlen István gróf és Eck­hardt Tibor angliai útja felrázta a világ közvéleményét és a kis­antant minden mesterkedése cső­döt mondott. A turáni faj leg­nagyszerűbb nemzete, a japán, a maga erkölcsi felsőbbségében és katonai hatalmával sakkban tartja az orosz nemzet hóhérait, a világforradalmat, a valláso­kat és a szabad emberek tár­sadalmait elpusztítani készülő szovjeteket s itthoni kis csaho­sait. Hitler és ez letagadhatat­lan világtörténelmi érdeme, Eu­rópában vetett gátat a bolse­vizmusnak. Hiábavalónak bizo­nyult a soknevű Litvinov-Pol­lanszki-Pollak szovjet külügyi népbiztos elvtárs amerikai s eu­rópai turnéja, mert ahol luci­feri ábrázata feltűnt, másnap mint a gomba eső után, olyan helyeken, ahol gondolni sem merték, felütötte fejét a horog­keresztes mozgalom a polgári demokrácia legnagyobb rémü­letére. Hogy csak példaképen említsük: az északamerikai Unióban, Angliában, Svájcban, Irlandban, Ausztriában, Spa­nyolországban, nálunk, Romá­niában, Japánban, Kínában, Szi­bériában. A nemzetekben feléledt ä lét­fenntartás ösztöne és nem haj­landók semmifele világbolonditó frázis kedvéért magukat a mar­xismusnak kiszolgáltatni. Nem akarnak sem barommá sülyed­ni, sem egy fantasztikus kol­lektív-falanszterben gépalkat­résszé sülyedni. Ha a polgári liberalizmus és demokrácia a maga kényelmes nemtörődöm­ségében nem veszi komolyan a szovjetet, önkéntelenül is a Hitler szálláscsinálóivá válnak. S ez nálunk is igy van. He­tényi csak le-lefogatja időkö­zönkint a moszkvai futárokat izgatóikat és azt a pár elbo­londított magyar iparost és mun kást, — igy biztosítván a po­litikus urak álmait, — ám ez még nem elég. De a marxis­mus tovább bujkál és megérzi a nemzetet, szítja az elégedet­lenséget és uszítja egymás el­len a társadalmi osztályokat, felekezeteket, nemzetiségeket. Hiába harcolnak a jobb ügy­höz méltó buzgalommal a szov­jet és marxizmus ellen a libe­rálisok frontján Rassay Károly, a demokratáknál Fábián Béla, a kereszténypártban Wolff és Turi, az egységespártban is né­hányan, amikor hivatalos he­lyen nem mutatnak erélyt a szovjet és marxizmus ellen. Akkor ne csodálkozzanak a li­berális-demokrata fronton egy­részt a magyar nyilaskeresz­tes (horogkeresztes) mozgalom, másrészt az antiszemita irány gyors terjedésén. A szovjet és világboldogító tervei nem kel­lenek a turáni fajoknak s min­den nehézség nélkül átsiklanak a tömegek Hitler táborába. Ezt ilyen kényelmes módon fel­tartóztatni nem lehet. Láttuk Ausztriában. Olt is csak akkor íog megszűnni a koncentrációs táborok dacára a hitlerista nyo­más, ha Dolifuss a bécsi mar­xizmust véglegesen kiirtja. A szovjet-bolsevizmus természe­tes, megérthető reakciója : a horogkereszt. Már Japánban is oly érős a hitlerista mozgalom, hogy a kormány átvételére készülnek ott, ami egy ujabb katasztro­fális háborúra vezetne Moszkva és Tokió között, amelyben a szovjet abszolút biztossággal elbukna, mert a turáni fajok, az ázsiai mohamedánok, irá­niak és a csín-népek mind a japániak segítségére sietnének. Ettől retteg Sztálin és ezért dolgoznak gőzerővel a minden államban feltalálható marxisták, és kommunista sejtek a világ­proletáriátus forrodalmositásán, iem kiméivé sem pénzt, sem fáradtságot és azzal sem tö rődve, hogy azalatt a Szov­jetunióban az idei télen esetleg sok;;n éhenhalnak és szülők gyermekeiket eszik meg az éh ségtől. Nálunk mintha nem törőd­nének ezzel a világkatasztrófát előkészítő mozgalommal. Poli­tikusaink vacsorákon, hangza­tos beszámolókon frázisokat puffogtatnak, a sajtó könnye­dén siklik át a neki érthetően kellemetlen bolseviki témákon, csak neha-néha meri egy-egy baloldali lap a marxizmus ellen a tollat jobban megnyomni. Ta­lán nem akarják Büchler, Bu­chinger s egyéb jóhangzású nevű magyar képviselő urak esetleges érzékenységét sérteni. De erélyesen a marxizmus el­len csak igen kevés történik, ellenben a politikusok kisded pozícióikat védik, a pretoriánus gárda nyomban felszisszen, ha valaki önállóan mer gondol­kodni. Ha a gazdasági helyzet továbbra sem enged nyomasztó hatásából, akkor az egyik ol­dalon a titkos bolsevista izga­tás fog erősebben jelentkezni, a másikon pedig automatikus reakcióképen a magyar nyilas­keresztesek fognak nem várt erővel előretörni. Az ilyen megmozdulásokat pártfegyelmi eszközökkel, lapbetiltási fénye getésekkel nem lehet megszün telni. Talán ideig-óráig szinle ges nyugalmat lehet elérni, egyebet nem. Mi úgy látjuk a helyzetet, hogy koncentrációs kormány­zásnak kell jönnie, ha a par­lamentarizmus alapján állunk. Ebben a nemzeti koncentráció­ban helyet kell foglalnia min­den pártnak, mert nem lehet ilyen nehéz időkben a nemzet léte pártmonopolium. Azért ösz­szefogásra van szükség, nem a vérszövetségek statútumai alapján, hanem a nagy turáni vérszerződés szerint. A politika berkeiben már is pertraktálják a várható kor­mány-reorganizációt, amelyben hely jut minden pártnak, de a marxizmusnak nem. Ha ez a koncentráció meglesz, akkor esetleg felvirrad egy szebb kor­szak hajnala nemcsak a kül-, de a belpolitikában is. Ha ez meglesz — s ezt adja az Is­ten — akkor majd egy titkos, ajánlásokkal való visszaélések nélküli választáson kell meg­kérdezni a nemzetet, mit akar : turáni becsületes magyar kor­mányzást, nemzeti szocializ­must, vagy bolsevizmust ? A magyar nép egészséges turáni érzéke meg fogja adni a he­lyes választ. Ráférne már egyszer a tu­ráni népekre is egy boldog, nyugodt, krisztusi békével teli újesztendő ! dr. L. Z. Hagyományos formák között iktatták be az új győri püspököt Breyer [István dr., az újonan ki­nevezett győri megyéspüspök Víz­kereszt ünnepén foglalta el püspöki székét, ekkor iktatták be őt magas méltóságába a győri székesegyház­ban. Háromkirályok ünnepén vette egyházmegyéjét s amint a három napkeleti bölcs király tömjént, ara nyat és mirhát ajándékozott a kisded Megváltónak, Breyer püspök is aján­dékot vitt lelkének drága kazettája ban : főpapi arany szivében, hogy felnvissa hívei előtt és széláradjon belőle a legdrágább ajándék: a béke és szeretet nyomán fakadó boldogság. Pénteken délután háromnegyed négy órakor érkezett meg Győrbe az új megyés püspök. Fogadására a pályaudvaron megjelent felsőőri Nagy Pál főispán, Szauter Ferenc polgár­mester, Skultéty Miklós alispán, Török Károly r mdőrfőtanácsos és a papság Grősz József felszentelt püspök ve­zetésével. A vasúti állomástól a kö­rönség és az iskolás gyermekek sor­fala között hajtatott a püspök rezi­denciájába, a püspökvárba. Délután félőt órakor fogadta a kül­döttségek tisztelgését. Elsőnek a helyi j hatóságok, hivatalok és testületek i jelentek meg. akiket a püspök palo­I tájának vörös szalonjában fogadott. A tisztelgők nevében felsőőri Nagy t Pál főispán köszöntötte az új főpász­> tort, aki megköszönve az üdvözlést, többek között a következőkben vá­laszolt : — A békét szomjazom, azt aka­rom munkálni, mert tudom, hogy a béke a boldogság. Hármas felada­Jan. 13. ós 14.-én szombat, vasárnap 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor Sudermann Hermann világhírű regénye hangos filmen KULTUR MOZGÓBAN ÖTVENÖTÖDIK ÉV F. 3. SZÁM CSÜTÖRTÖK, 1934. JANUÁR 11. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai 6S társadalmi lap. Előfizetési ar 1 hóra: l pengő 20 fillér Megjelenik hetenként kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom