Esztergom és Vidéke, 1934

1934-02-11 / 12.szám

Magas nívójú volt az Országos Szent Gellért Egyesület kultusz-déiatánja A hazafias vallásos gondolatokat és terveket ápoló egyesületek között vezető helyet foglal el az Orsz. Szt. Gellért Egyesület Szent Gellért kul­tuszdélutánja. A gimnázium dísztermét ez alka lomra az egyesület a szentévnek megfelelőleg díszítette. A pódiumon levő elnöki asztal előtt a Szent Gel­lért szoborkereszt duplikátum hir­dette az „In hoc signo vinces"-t — épúgy mint évek hosszú során át a most reflektorral világított székesfő­városi Szt. Gellért szobornál. A pó­dium felett a Szt. Gellért látomási misekép, melyet Brey er István dr. püspök áldott meg — a vértanúság megjövendölését jeleníti meg. Ily su­galmazó környezetben zászlójuk alatt nyitotta meg K, Kamcnszky Gyula alapító elnök a diszgyűlést. A történetíró dr. Balogh Albin t. b. elnök ünnepi beszédjében beha­tóan foglalkozik Szent Gellérttel, ki­nek varázsereje a kereszténység meg­erősödésénél s viszont a magyar faj asszimiláló ereje az olaszországi ere­detű vértanú püspöknél ugy érvé­nyesül, hogy őt, mint az első ma­gyar vértanút ünnepeljük a magyar szentek között. A magasan szárnyaló beszédből a a szentévi Szt. Gellert kultusz nem­zetközi jelentősége emelkedik ki, mi­kor az ünnepi szónok a kultusz­nacionalizmusát ellensúlyozva a kül­földi kapcsolatokat jelöli meg szent­évi irányitónak. Dr. Kamenszky Gyula alapító orsz. örökös elnök kultuszismertetésében a velünk együtt érző nemzeteknél elért egyesületi eredményeket a ma­gyar-olasz és lengyel barátság te­rén részletezi, melyeket a Szt. Gel­lért kegyelethelyi emléktáblákon azzal a fogadással örökítettek meg, hogy azt a velencei és censztochovai za­rándoklásokkal teszik bensőségessé. A Szent István novecentennáriumra tervezett szentföldi zarándoklásukhoz az A. C. vezetése mellett .irányitóul veszik az esztergomi irókon kivül Bozóky Gyula v. k. ezredes Osztge agilitás „Szentföld lelke" c. munká­ját. Elhatározták, hogy a rodostói Rákóczi Patrona Hungáriáé kápolna restaurálásának mozgalmát megin­dítják. Dr. Magasi Artúr fővédő indít­ványai közül kiemelkedik az „ober­ammergaui zarándoklás", hogy az ottani passió előadások hatása alatt városunkban a szentév megörökíté­sére hasonló buzgalmi gyakorlatok honosuljanak meg. Az alapító elnök az indítvány örömteljes elfogadása után felkéri az indítványozót a Szentév himnuszá­nak megírására, Büchner Antal ze­neszerzőt pedig ennek megzenésí­tésére. Ezután dr. Magasi Artúr legújabb verseinek bemutatása következik. Kiss László, a gimn' VIII. o. egyik legtehetségesebb tanulója mély át­érzéssel s nagy hatás kiváltása mel lett Magasi A : „Fénysávok a Dunán" c. költeményét adta elő. Majd a szerzőnek zajos ünneplése után a költészete rajongói a személyes elő­adást érik el viharos tapsaikkal. En­nek eredménye pedig az volt, hogy az országszerte ismert költő egyik verssorozatát mutatta be nagy tet­szés kiváltása mellett. Hasonló lelkességgel találkozott dr. Kőhalmy László városunk előadóki­válósága egyesületi bemutatkozása saját költeményeivel és Gyuladiák „Magyar miatyánk "-jának előadá sával. Büchner Antalné szül. Nyárasdy Ilona és leánya Buchner Icu hang­versenyénekesnők operaáriákat, mű­dalokat és duetteket énekeltek nagy sikerrel. Buchnerné Mascagni: „A parasztbecsület" operából a „San­tuzza áriát" erőteljes drámaisággal, Sírausz Richárd: „Halottak napján" c. műdalt pedig komoly stílusban adta elő, valamint dr. Brennerné szövegére komponált Buchner mo dem műdalt és „A fiú mondta" gyors dalt énekelte. Szép, behízelgő s kulturált hangjával sok tapsot ka pott. Buchner Icu Verdi: „Trubadúr" c. operából a „Leonora"-áriát mély érzéssel és a nehéz, futamos részt könnyedséggel énekelte, valamint Volkmann : „Csalogánydalá"-ban a magas „c"-t csillogóan vágta ki, a nehéz „Gossec gavotte" staccatóit precízen juttatta kifejezésre és fel­tűnő nagy hangterjedelmű koloratur hangjával megérdemelt sikereket ara­tott. Azonkívül Buchnerné és Büch­ner Icu két A bt-duettet és Homor és Simándi szövegre komponált Büchner duetteket ­1 adtak elő szép össstanulásban, a közönség nagy tetszéssel fogadta. A zongorakisére­tet Büchner Antal a jubiláló karnagy látta el művészi alkalmazkodással, ki az elnökségtől egy szép babér­koszorút kapott. A novecentennáris ünnepségi ha­tározatok között érdekes és értékes­nek jelentkezik a nagy szinműalko­iás. E munkából a ssinműirók cso portjában egy jelenet megírására vállalkoznék Büchner Antal zene szerző. A szinmű jelenetek össze­foglalásából előállitandó Szent" Istváni nagy alkotás a Nemzeti Színházban a színház tagjai és az Öreg Hollók, valamint más esztergomi műkedve­ők részéről kerülne együttes elő­adásra. A többi indítványok előterjeszté­sét, megvitatását és a határozatho­zatalt az elnökség elhalasztotta az április masodiki szentévi közgyűlés kultuszestre, melyet a közéleti írói és művészi kiválóságaik közreműkö déséve! a székesfővárosi központban a Szent Gellért-szálló hangverseny­termében tartanak meg. Az ünnep­ség a Himnusszal fejeződött be. natkozólag azt a tervet fogadta el a bizottság, hogy minden évben sta­tisztikát készíttet a középiskolákból és egyetemekről kikerült ifjakról és arról, hogy a közhivataloknál, vala­mint a magánvállalatoknál, milyen utánpótlásra van szükség. A megüre­sedő helyeket a nyilvántartott diplo­másokkal töltik be, azokat pedig, akik még állásnélkül maradnak, a városok és közhivatalok, valamint a nagyobb bankok, biztosító társasá­gok és egyéb nagyvállalatok helye­zik el évről-évre meghosszabbítható ideiglenes állásokba. A városok és közhivatalok két évi próbaidőre ven­nének fel állástalan ifjakat havi 30 pengő kezdőfizetéssel, amit két év leteltével 40 pengőre emelnének fel. Az ilyen ideiglenes alkalmazás bár­mikor megszüntethető lesz és az el­bocsátott próbaidős tisztviselő fel­mondási időre nem tarthat igényt. Ezt a javaslatot is az illetékes kormányhatóság elé terjesztik. á háztulajdonos nem perelheti lakóját, ha a házbér le van tiltva Szomorú kilátások árnyékát veti előre az a birói Ítélet, mely eluta­sított egy háztulajdonost azzal a keresetével, hogy behajthassa lakó­ján a házbértartozást. A megokolás megállapítja, hogy a lakó tényleg tartozik, de mert a lakó elleni bérkövetelést az adó­hatóság letiltotta, igy annak behaj­tására már nem a háztulajdonos, hanem az adóhatóság jogosult. Mi az ítéletet — melyet a fővá­rosban hozott a bíróság — nem bí­ráljuk, de élünk azzal a jogunkkal, hogy foglalkozzunk azokkal a követ­kezményekkel, melyek előállanak, ha ez az Ítélet joggyakorlattá válik. Köztudomású, hogy az adóhivata­lok túl vannak halmozva munkával, már most, ha a lakó az adóhátralé­kot nem fizeti be az adóhivatalba, sok esetben, mire az adóhivatal be akarja rajta hajtani az összeget hült helyét találják a lakónak, de a háztulajdonos adótartozása to­vábbra is fennmarad. Van azután ennek még egy ér­dekes hajtása: A kétszáz pengőn aluli összegről szóló Ítélet nem fel­lebbezhető, az jogerőssé válik. Pe­dig a mai viszonyok között a ház­tulajdonos nem várhatja ki össze­tett kezekkel, míg kedves lakója kétszáz pengőn felül tartozik neki. Érdekes lavinává fejlődnék egy ilyen joggyakorlat Budapesten. Ott ugyanis 10 ezer háztulajdonos van, akinek lakbértartozását letiltották, fia min­den házra csak 10 lakót számítunk, akkor 100 ezer lakón kell behajtani a lakbért — ha van miből! Nem reálisabb a háztulajdonost elővenni, akinél valóban van fede­zet? Az ujabb tisztviselő-elbocsátásokról Minisztériumi körökben erősen szolgálatából nyugdíjazni, végkielé­Hogyan akarják elhelyezni az állástalan fiatalokat A Magyar Városok Országos Kon­gresszusának szociális bizottsága a napokban Budapesten ülést tar­tott, amelyen jelen voltak a nagy vidéki városok népjóléti tanácsno­kai is. A bizottság fontos népjóléti kér­déseket tárgyalt és több javaslatot dolgozott ki a legközelebbi jövőre. Először megállapitották, hogy a mun­kanélküliség az elmúlt évben ugyan­olyan arányban emelkedett, mint az előző esztendőkben. Az emelkedés sem csökkenő, sem növekvő ten­denciát nem mutat. A kormány erre az évre 800 ezer pengő segélyt adott a vidéki váro­soknak az inségmunkák céljaira. Ez az összeg 5 hónapi szükségmunka költségeihez volt elegendő támoga­tás, de a munkanélküliség most az év mind a 12 hónapjára kiterjed. Éppen ezért a bízottság elhatározta, hogy lépéseket fog tenni a kormány­nál, hogy a tavaszi, nyári és őszi szükségmunkálatokhoz , is adjon a városoknak támogatást. Fontos probléma az állástalan ifjúság elhelyezése, különös tekin­tettel a diplomás ifjakra. Erre vo­tartja magát az a hír, hogy a mult koriban elrendelt titkos minősítések folyományaként legkésőbb március 31-ig jogerőre kell emelkednie az első tisztviselői turnus elbocsátásá­nak, mert különben a július 1-vel kezdődő új költségvetési évben nem érvényesülhet az elbocsátással kap­csolatos megtakarítás. 1933. évi július 1-én a rendsze­res állandó illetményeket élvező ál­lami alkalmazottak létszáma 115,936 fő volt, a megállapított végleges lét­szám (normálstátus) pedig 115,239 fő, vagyis a normálstátussal szem­ben 697 fő többlet van, mely azon­ban azóta is csökkent, fia 2500 ál­lami alkalmazottat akarnak szabály­szerű elbánás alá vonni, akkor a normálstátussal szemben többleten elül még 1800 főt kell tényleges giteni, vagy elbocsátani. Az automa­tikus, fokozatos előléptetés, mint ismeretes, egy-egy fizetési osztályon belül mindig január és július 1-én történik. Aki július 1-én soron is lenne az egy-egy fizetési osztály valamelyik fokozatában való elő­lépésre, az, amennyiben elbocsá­tásra kerül, a kormány elhatározása szerint már nem lép elő. Mivel már­cius 31-ig rövid az idő, sürgősen elkészítették az egyes minisztériu­mokban a bizottságok felállítására és működésbe helyezésére irányuló tervezetet. Ezidőszerint a kormány intenciója a legrigorózusabb eljárásra irányul. Semmiféle összeköttetést vagy pro­tekciót nem szabad figyelembe venni és ha ez mégis megtörténnék, azt a legszigorúbban büntetik. Kik járultak hozzá a Stefánia Szövetség karácsonyi kiosztásához Az Esztergomi Stefánia Szövetség karácsonyi kiosztásához adakoztak : Ámon Károlyné 1 kg. cukor 2 kg. liszt. Austik N.-né 5 kg. liszt, Adamcsa Árpádné 1 kg. cukor, Bar tal Alajosné 1 kabát, Béres Gyuláné 1 kg. cukor, 3 kg. liszt, Francsik Gyuláné 8 kg. alma, 5 kg. dió, 2 kg. cukorka, Biebel N.-né 5 ruha, 3 ing, 3 pár harisnya, 1 sapka, 1 nad­rág, Bellovits Gyuláné 1 m. flanel, 1 kg. cukor, 1 kg. dara, 1 kg. liszt, Bekő Jánosné 1 kg. cukor, 3 kg. liszt, özv. dr. Bencze Győzőné 1 kg. cukor, 5 kg. liszt, dr. B enner An­talné 5 kg. alma, 2 és fél kg. dió, Baják Ferencné 50 fill., v. Barátossy Lajosné 2 kg. cukor, 2 kg. dara. Boldizsár Istvánné 1 kg. cukor, 3 kg. liszt. Baíló Zoltánné 3 ruha, 1 sa^ka, 1 kabát, 1 kg. cukor, 1 kg. dara. dr. Csárszky István 2 kg. cu­kor, 2 kg. dara. dr. Divéky Istvánné 2 pár cipő, 10 m. flanell. Einczin­ger Sándor 4 kg cukor, 20 kg. liszt* Einczinger Ferencné 2 P. Fodróczy Kálmá nné 4 kg. liszt. Farkas Jencné 10 m. flanell. Fenyves Lajosné 1 kg. cukor, fél kg. dara, 2 kg. liszt. Glatz Gyuláné 10 ruha. Guzli Sán­dorné 6 és fél kg. dara. György Lászlóné 5 P. Hajnali Kálmánné 1 kg. szaloncukor. Horváth Sarolta 2 és fél m. flanell. Özv. Horváth Zol­tánné 2 ruha, 2 harisnya, 3 kg. cukor. özv. Horváth Károlyné 2 P. Homor Kálmánné 2 ruha. özv. Hu­ber Lajosné 5 kg. cukor, 10 kg. liszt. Harangozó Mátyásné 4 m. flanel, 1 kg. cukor. Illés Sándorné 3 pár harisnya, 2 sapka, 14 és fél m. flanell. Jancsó Dezsőné 1 kg. cukor, 3 kg. liszt. Dr. Katona Sándorné 1 ruha, 14 m. kanavász. Kiffer Je­nőné 5 kg. liszt. Klinda Károlyné 1 ruha. Kemény Lajos 3 pár harisnya. Krizsán Istvánné 2 ruha. Kersch­baummayer Károlyné 2 pár ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom