Esztergom és Vidéke, 1934

1934-02-15 / 13.szám

ÖTVENÖTÖDIK ÉVF. 13. SZÁM Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenként kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap. CSÜTÖRTÖK, 1934. FEBRUÁR 15 Előfizetési ár 1 hóra: l pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 20 fii. A március 4-iki katolikus nap előkészítése Mint korábbi cikkünkben mondottuk, úgyis cselekszünk. Március 4-iki kat. gyűlésünket nem vehetjük le a napirendről. Azzal foglalkoznunk kell, hogy komoly kiinduló pontja lehessen az esztergomi, minden szélsőségtől mentes igazi katolikus közéletnek. Nem „seregszemlét" akarunk, hisz ez a szó le van foglalva a budapesti kat. naggyűlések részére. Mi, ha nem lesz máskép, beérjük akár „tiz igazzal" is, de azt szeretnők, hogy akik Esztergom társadalmából ott megjelennek, azok azzal a szándékkal jöjjenek oda, hogy Esztergom mai zátonyos és férges katolikus életét meg fogják reformálni. Nem durva erőszakkal, hanem a katolikus meggyőződés nemes eszközeivel. Ami között elsőnek kell szerepelni Esztergomban a multak eseményeiért való megbocsátásnak. Mi tehát nem seregszemlét akarunk. Különösen azért nem, mert irtózunk a seregektől, amelyek statisztikából állanak és amelyek hijján vannak minden erőkifejtés lehetőségeinek. De sekrestyéseket sem akarunk, akik azért jönnek oda, hogy kicsinyes erdekeik istápolására gyertyácskákat gyújtsanak. Bennünk egy eljövendő új katolikus elet hite él és mi azokat hivjuk oda, akik ebben hisznek, akik ezért lelkesednek s akikben ez a lelkesedés olyan erős, hogy a mai nyomoruk mellett is hajlandók évi állami adójuk c—3%-ának megfelelő összeget felajánlani Esztergom jövő kat. kultúrájának megalapozására. Megvalljuk őszintén, hogy mi március 4-ére három gyűlést szeretnénk látni. Egyet, amelyen mi leszünk, akik úgy gondolkozunk, mint ez a vezércikk ; — egyet, amelyet tartanának azok a katolikusok, akik velünk harcosan és megmegindokoltan nem értenek egyet; — és a harmadik gyűlésben szeretnénk látni a közömbösök nagy nagy „seregét", akikkel tele lenne a Széchenyitér, s akiknek közönye olyan, mint az ólomréteg, amely ráfekszik a katolikus közéletre, és csirájában megöl minden megnyilatkozást. Pedig mi a katolikus megnyilatkozás és érvényesülés útját keressük. Jogunk és okunk van ezt tenni. A világ új élet tüneteit, sőt már létének kialakuló jelenségeit mutatja. Az öngyilkosok nehéz ezrei, a nyomorgó társadalom, a magyar parasztnak és munkásnak határtalan nélkülözései, az önbizalmát vesztett teljesen erőtlen megjuhászodó magyar középosztály, az állásnélküliségnek egyre duzzadó félelmetes problémája, a kapitalisztikus rendszer kivénülése, a magyar katolikus egyháznak máról-holnapra való szinte teljes elszegényedése mind azt mutatja, hogy új életet vár a világ. Azt látjuk, hogy minden vérzik, csak úgy, mint amikor egy gyermek a világra jön. És azt is észleljük törődött önmagunkban, hogy sokat kell vérezni az egész emberiségnek, amig újra megújhodik Isten képére és hasonlatosságára. És hogy abban a munkában, amely kiformálja a jövőt, nemzetek, országok, vallásfelekezetek és társadalmi rétegek egyaránt vetélkednek a rendelkezésre álló egész fegyvertárukkal. Vájjon a magyar katolicizmus nem marad-e hátul ebben a küzdelemben ? Erre a kérdésre talán a legjobb, ha nem felelünk. Ámbár elismerjük, hogy a magyar katolicizmus a magyar közéletben nem foglalja el azt a helyet, amelyet múltjánál, műveltségénél, tagjai nagy számánál, tudásánál, erkölcsi tartalmánál, szóval egész fajsúly án ál fogva joggal megérdemel. Távol áll tőlünk minden politika most és ha sikerrel akarunk dolgozni, kell, hogy távol álljon ez tőlünk a jövőben is. De azt azért meg kell mondanunk, hogy ennek egyik oka az is, hogy a katolikus királlyal elvesztette a magyar katolikus társadalom egyik legnagyobb támaszát. Ezt az erő és tekintély fogyatkozást a magyar katolicizmus csak tagjainak öntudatos összetartásával tudhatja kiegyensúlyozni. Minden ellenkező magyarázatnak elejét veendő, egy szóval sem fenyegetjük tovább ezt a nagy horderejű, hosszan taglalható, de most nem aktuális kérdést. Annak a munkának, — amely hivatva van ezt az összetartást szolgálni Esztergomban, — lesz egyik része a március 4-iki katolikus gyűlés. Az lesz a célunk, hogy megbánva minden fájó eseményt, ami a múltban nálunk történt, öntudatra ébresszük és egy táborba hozzuk Esztergom katolikus társadalmát. Arra fogunk törekedni, hogy ne csak pillanatnyi lelkesedést lássunk az arcokon, amelynek félóra múlva már nyoma sincs, — hanem, hogy azokat a keveseket, akiknek katolikus élete nemcsak külsőség, reá igazítsuk a cselekvés terére és tőlük áldozatokat kérjünk. Március 4-iki gyűlésünket nemcsak ékes beszédek, de értékes cselekvések kiindulópontjává is szeretnénk avatni. Örömmel és cselekvő készséggel várjuk Bangha pátert és társait, akiknek megjelenése ünnep volna, akár hol jelennének is meg a föld kerekségén. De local patriotikus büszkeségünket emelné, ha a rendezőbizottság szerepeltetné azokat az értékes esztergomi férfiakat, akik előkelő vendégeink előtt hivatottak Esztergomot méltóan reprezentálni. Ilyen eredmény bele kapcsolná Esztergomot személyeiben is a magyar katolicizmus nagy munkájába. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmßmmmmm Az Actio Catholica nagygyűlése Budapesten Budapesten vasárnap, XI. Pius pápa koronázásának évfordulóján az Actio Catholica nagygyűlést tartott, amelyen részt vettek Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimással az élén a katolikus hitélet egyházi és világi előkelőségei. Huszár Károly elnöki megnyitója után Bangha páter ismertette a Quadragesimo anno kezdetű pápai enciklika célkitűzéseit. — A családi élet folytatása szinte lehetetlen — kezdte meg fejtegetéseit —, mert a gazdasági berendezkedés evangélium- és katolikus ellenes. — A válságnak az az oka, hogy mindent alárendelnek a tőke jövedelmezőségének. — Kell a pénz, de nem az ember van a pénzért, hanem pénz az emberért és nem lehet az, hogy minden jog és biztonság a pénzé legyen. — Olyan gazdasági rendet kell teremteni, amelynek keretén belül a magántulajdon tiszteletben tartásával mindenki emberhez méltó életet élhet, mert azt akarja a pápa, hngy szűnjön meg a proletár fogalma. — Nem lehet az, hogy minden törvénynek és intézkedésnek az legyen a tendenciája, hogy a 100 millióból minél előbb 150 millió legyen. A kapitalista világrendszer már a háború előtt is válságban volt, sőt a válság idézte elő a háborút is. — Új alapokon kell tehát felépülnie az egész gazdasági rendnek, mert a kapitalizmus válságba jutott és az emberiség jelentős részének nem tud megélhetést biztositani. — Nem az Isten adott kevés termést, hanem az emberek osztották be a meglévőt rosszul. Meg kell szüntetni azokat a túlzott előnyöket, amelyeket a tőke kap és meg kell szüntetni az osztályharcot is. Magánnyomozó iruda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magánnyomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányo kat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Azsur, plissé, endlizés, előnyom tatás, gombkészités Keménynél. Febr. 17. és 18.-án szombat, vasárnap 7 és 9 órakor 3, 5, 7 és 9-kor Egy é) Velencében Énekes, zenés, magyar vígjáték MOZGÓBAN