Esztergom és Vidéke, 1934
1934-02-08 / 11.szám
azon lesz, hogy az össziparosságot összefogva kizárólag csak az iparosérdekek zászlóvivője lesz. Sajnos ez a remény nem vált valóra. Hermann Lajos nem hagyott fel támadó és békétlen magatartásával. Ennek következtében a komoly iparosság lassan-lassan elfordult tőle. Napirenden volt az összetűzés és a vihar sem maradt el. Jellemző Hermann Lajos elnöki működésére, hogy amig erélyes és támadó tudott lenni a harcokban, az elnöki székben erélytelenül és határozatlanul intézte az ügyeket. Erélytelenségének és ingadozó testületi politikájának tudható be az akkori titkár távozása is. A volt titkárral szemben előljárósági tagot használt fel a támadásra. A titkár bírálása mind erősebb lett Hermann Lajos elnöklete alatt, a vita minden előljárósági ülésen megújult és elmérgesedett. Az elnöknek köte lessége lett volna az ilyen heves és áldatlan vitákat csirájában elfojtani és azt a tisztviselőt, aki oly hosszú éveken át az ipartestület és az ipa rosság érdekeit szolgálta, a támadásoktól megvédeni. De Hermann erély telén volt és csak komolytalan meg jegyzésekkel akart figyelmeztetni. (Ugyan Józsi ne izélj) A titkár a támadások miatt eltávozott az elől járósági ülésről és végleg elhagyta állását. Az iparosság ekkor már megelégelte _ Hermann Lajos működését. Megelégelte az állandó összeütközé sek'et, az elnök erélytelenségér, megelégelte, hogy az ipartestületben min den történik, csak az iparosság ösz szetartására és békéjére irányuló munka nem. Ennek következménye volt, hogy Hermann Lajos einök ellen tavaly rendkívüli közgyűlés összehívását kérték és közel 300 aláírást gyűjtöttek ellene. Bizalmatlanságot akartak szavazni és eltávo litani őt az elnöki székből. Hogy ez nem törtónt meg, az csak az elől járósági tagok egy jó részének józan ítélőképességének köszönhető. Ezek a komoly előljárósági tagok nem az elnök személyét tekintették akkor, hanem a testület jóhirnevét, nem akarták, hogy idő előtt és ily körülmények mellett legyen változás az elnökségben. Hermann Lajos maga jelentette ki akkor, hogy csak a hátralévő időre akar megmaradni, azután úgyis távozni kivan. Igy sike rült leszerelni az elnök ellen irányuló akciót. Az új titkár megválasztása után az összetűzés, a békétlenség, a sok támadás újult erővel, tört ki. Ekkor az ipartestületi biztos is belekerült a támadásokba. Az elnök továbbra is gyenge és erélytelen maradt. (Ugyan Józsi, hagyd abba ! — ez volt az elnök szómegvonása.) Az iparhatósági biztos nagy jóindulattal volt a tes tületi ügyek iránt, de igyekezete és fáradsága eredménytelen maradt az elnök határozatlansága és ingadozása miatt. Semmiképpen sem tudta biztositani az ülések komolyságát, de nem tudta biztositani a békés tár gyalást akkor sem, amikor a polgár mester kiküldött képviselője is meg jelent egy ilyen viharos ülésen. A polgármester képviselője el is távo zott az ülésről. Szomorú testületi élet az ilyen iz galmakkal teli összejövetel. Amikor az elöljáró tagok ülésre mentek, már előre kérdezték, milyen izgalmak jönnek ismét. Tény az is, hogy az elnök az utóbbi időkben sohasem kereste az együttműködést az elöljáróság jó részével, nem vette figye lembe óhajtásukat és nem igyekezett a tagokkal összhangban dolgozni Példa rá az ipartestületi bál. Ekkor az elnök törekvését leszavazták. De ez nem az első eset volt, hogy Hermann Lajos kirivó kiseobségben maradt. Nem lehet elnöki tekintélyről ilyen esetekben beszélni. Gondolkozzék ezek felett Eszter gom iparossága és azután készüljön az elnökválasztásra. Hasson oda, hogy ismét a régi komoly tradíció jusson érvényre az ipartestületben és arravaló iparos kerüljön az elnöki székbe. Várakozáson felüli sikere voll az öregoserkószbálnak Az öreg Hollók kicsiny, de lelkes és tántoríthatatlan csapata elsejei báljával ismét döntő sikert aratott. Az első benyomás, amint a terembe léptünk, máris végtelenül kedves volt, mert a sárga falakat művészi ötletességgel díszítő pápaszemes, repülő, ágakra telepedett stb. fekete hollók — Einczinger Ferenc festőművész pompás ötlete és munkája — valami egészen újszerűen megkapó volt. Fokozta ezt a kellemes első benyomást a műkedvelő gárda egyedülállóan kitűnő szinielőadása, melynek folyamán egy olyan értékes, szép vígjátékot mutattak be fölényes művészettel, amelyet végigélvezni valóságos szellemi felüdülés volt A Szegény Mavrier a mindenható pénz bűvkörébe kerülő kisember tragikomédiája, melynek előadásával az Öreg Hollók valóságos kulturmissziót végeztek, amellett, hogy egy elsőrendű művészi teljesítményt nyújtottak. Az előadás két főhőse Marosi Manci drámai Ágnese és Jedlicska István komikus Gadarinje. Marosi Manci olyan abszolút átérzéssel játszotta nehéz szerepét, olyan kitűnően jelenítette meg a költő elképzelését, hogy bátran párhuzamot vonhatnánk az ő és a Nemzeti Színházban ezt a szerepet alakító Aczél Ilona játéka között. Jedlicska István ismét egy felejthetetlen emléket vésett lelkünkbe az ő istenadta humorával, kiváló alakításával. A hölgyek közül Varjas Ru dolfné a rutinirozott színésznő képességeivel hozta ki kis szerepéből mindaz', amit csak lehetett. Az egyre fejlődő Fuchs Emmi egy Vaszary szerepben voit abszolút jó és Klekker Irénke bájos és kedves Marieja ügyesen egészítette ki a hölgyszereplők kiváló galériáját. A férfiak is valamennyien a helyükön voltak Etter Kálmán dr. egyikét nyújtotta eddigi legjobb a ! akitásainak, Bárdos Miklós ismét egy jellemfigurát rajzolt meg pompásan, a rég látott Reusz József dr. pedig várakozáson felül jó volt, olyan otíhonosán és fesztelenül mozgott a gyönyörű színpadon — mely egyike volt az eddig látottak leg szebbikének — mint egy született színész, Magyarász Imre, kettős sze repet alakított nagy sikerrel, mert nemcsak a színpadon állotta meg könnyen a helyét, de ő készítette a kellekekül szolgáló festményeket. Ezt a nehéz színdarabot az Öreg Hollók olyan előadásban tálalták fel a kö zönségnek, amely méltó volt az ezüstkoszorús gárdához. Könnyek között kacagtunk és mosolyogva sírtunk s főleg a drámai feszültséget nagyszerűen kihozó végjeleneiben olyan valamit kaptunk, amiéit a derék Öreg Hollókat megilleti minden dicséretünk. Es aztán jött a bál. De milyen csodálatosan szép, elegáns, hangulatos mulatság?! Varosunk uri társadalmának minden számottevő tagja megjelent, hogy tanúságot tegyen az Ö.eg Hollók mellett, hogy együtt mulasson ezekkel a kedves, fáradtságot nem ismerő, ötletes és a vivámság léleküditŐ orvosságát olyan lelkesen kavargató öregcserkészekkel. De nemcsak Esztergom szépeit láttuk tündöklő szépségük és pompás toilettjeik ragyogásában, de ott voltak a vármegye összes vidéki szépei is és elküldte a székesfőváros is egy-két végtelenül bájos képviselőjét. A férfiak fekete estélyi eleganciája, az egyenruhák csillogó sujtásai ott kavarogtak a fényes, majd hangulatos világitású táncteremben egy olyan gyönyörű hölgykoszorú között, amelynek szépségét és eleganciáját megirigyelhette volna bármely világvárosi táncterem. Ezúttal először választotta meg az Öreg Hollók vendégserege az esztergomi farsang királynőjét s a büszke cimet megérdemelten nyerte el városunk legszebbje : Mike Bazsa urleány, akinek udvarhölgyei Marosi Mancika és Etter Sárika voltak, a további helyezettek Fuchs Emmike, Laping Rózsika, Mike Mária és Gálba Kálmánné. A bálkirálynő elegáns és meseszép diadémot és nyakéket, a többi hölgy pipere cikkeket és doboz bonbonokat kaptak. A karneváli évkönyvekben azért is szerepel aranybetűkkel az Öregcserkészbál 1934., mert itt választottak a bálok világtörténetének folyamán első kben bálkirályfit a mulatság egyik agilis rendezőjének Katona Gábor dr.-nak személyében, akinek udvaroncai Etter Kálmán dr. és Jedlicska István lettek, a további helyezettek Reusz József dr., Bárdos Miklós, Magyarász Imre és Vörös József. A bálkirályfi díszes üvegszervizt, a többiek pezsgőt és likőröket kaptak. A pompásan sikerült mulatságon már ott helyben kifejeztük elismerésünket a körültekintő rendezőknek, akik boldogan vették ezt tudomásul és kijelentették, hogy ez az általuk sem remélt nagy siker további ösztönzés a Matrózbál rendezésére, amellyel még ezt a sikert is tul akarják szárnyalni. Minden elismerésünk az övék és további jó munkát kivánunk. Társadalmi esemény volt a Katolikus Legényegylet ezidei nagybálja Csak az elismerés őszinte hangjával számolhatunk be arról a páratlan sikerről, mely a Kat. Legényegylet újabb célkitűzéseit koronázta meg a február 2-i hagyományos táncestély megrendezésével. Pompás és figyelmes rendezés, szerencsés műsormegválasztás volt a titka az idei farsangi estély sikerének. Nyolc órára pontosan érkeznek szebbnél-szebb toalettben a vendégek s az egylet fiatal rendezői jóleső figyelemmel vezetik helyükre az egylet tagjait és barátjait. Zsúfolt teremben szimpompás kép a ragyogó báli ruhákban díszelgő mosolygó arcú fiatalság. Az előkelőségek részére fönntartott széksorok kevésnek bizonyultak mert örvendetesen nagy volt az érdeklődés a társadalmi vezetők és az egylet barátai részéről. Mátéjjy Viktor c. prépost, országgyűlési képviselő, Glatz Gyula polgármester, dr. Brenner Antal főjegyző, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok, dr. Felber Gyula belvárosi plébános az első sorokban már előre szerencse kivánataikat fejezik ki Béres István egyházi és Jakobek Jenő világi elnöknek a bál előrelátható sikeréért. Fél kilenc órakor felgördül a színpadi függöny és pompás ragyogó összjátékkal pereg a darab, „Szuhay" cimű három felvonásos vígjáték. A darab főszereplője az öreg Szuhay: Csányi Ferenc, akiről már igen sok szépet és őszinte igazat irtunk őstehetségét illetőleg, de amit ebben a darabban adott, az az igazi magyar sziv és magyar jellem alakítása volt. Az egész vígjátékon át sugárzott belőle a minden módon jót akaró magyar szándék lélekbemarkoló ereje. Szmretyka Manci Stanci néni szerepében felejthetetlen karakter-alakitást nyújtott. Mojzses Ilonka Erzsike szerepében a bájosság és kedvesség elevenségével gyarapította a vígjáték sikerét, bliás István mint öreg Kolozsváry kabinet-alakitást adott, tökéletes hűséggel érzékeltette a régi idők gentry alakját. Jarisin Gyula a fiatal Szuhay szerepében remekelt, Schveiczer Ernő Kőszeghy báró alakjában mutatkozott be mint igazi tehetség. Reméljük még sokat fogjuk tapsolni kitűnően fölfogott alakítását. De mindnyájan: Szmretyka Kató, Sághi Rózsika, Horváth György, Stangl Lajos, Kovács Sándor, Bérces Lajos, Varga József, Róka József, Leigép György a tehetségük legjavát adták, hogy a siker teljes legyen. A közönség számtalanszor nyíltszíni tapssal jutalmazta a nagyszerű alakításokat, az előadás végén pedig percekig állva valósággal tapsviharral hivta függöny elé a kiváló együttest A bál ily fényes előhangulat mellett a legteljesebb jókedv és vigasság között a késő reggeli órákban végződött s a jelen voltak azzal távoztak el, hogy régen volt ily békebeli hangulat a Kat. Legényegylet fehér-termében. Minden dicséret és elismerés az egylet vezetőségének és rendező gárdájának. A példátlan sikerre a vezetőség közkívánatra február 18-án délután öt órai kezdettel megismétli a nagyszerű vígjátékot. Aki két órán át derülni és igazán jól mulati akar, okvetlen nézze meg a színmagyar, fordulatokkal és cselekményekkel remekbe állított darabot. A viszontlátásra. «EL .mSJtm fllB_Jfli JUBÄJW». Farsangi naptár: Febr. 10. Öreg Cserkészek álercosbálja a Fürdő Szállodában este 9 órakor. Febr 11 Kath Legényegylet álarcsosbálja saját helységében este 8 órakor. Febr. 11. Szentgyö gymezői Kath. Kör farsangi táncestélye saját helyiségében este 8 < rakor. Febr. 11. A benes gimnázium műsoros kacagó délutánja a gimnázium dísztermében fél 5 órakor. Febr. 11. Belvárosi Kat. Olvasókör szinielőadással egybekötött farsangi estélye saját helyiségében este 8 óra. Febr. 12. Polgári Egyesület és a Turista Dalárda műsorral egybekötött közös farsangzáró estje a Magyar Királyban terített asztalok mellett. Virág és Szántó árúi a legválasztékosabb izlést is kielégítik. Könnyen és jól cipőben táncolhat 1 Toldy Jánosné temetése. Nagy részvét mellett kisérték utolsó útjára Toldy JánOsnét. Nagyszámú közönség jelent meg a temetésen, a város polgárságának minden rétege, majd minden intézménye képviselve volt. A film vállalatok részéről is kiküldött jelent meg. Rengeteg koszorú halmozta el a ravatalt.
