Esztergom és Vidéke, 1934
1934-12-08 / 96.szám
2 ESZTERGOM it VIDBKE 1934. december 8 A biciklisták túlkapásainak megszüntetésében a közönségnek is közre kell működnie A napról-napra gombamódra szaporodó biciklisták túlkapásai és fegyelmezetlensége miatt sokat panaszkodik a gyalogosan járó közönség. A Belváros forgalmas és sűrű népességű utcáin: a Szent Anna, Jókai és Deák Ferenc utcáknak különösen a külső szakaszán, továbbá a fíoránszky-utcában is rendes és mindennapos szokása a biciklistáknak, a targoncával vagy kézikocsival járó inasgyerekeknek, napszámosoknak, hogy járműveikkel a gyalogjárók részére szolgáló járdán közlekednek, leszorítván a gyalogosan járó embereket, különösen a nőket, gyermekeket a kocsiút gödreibe, hol a gyalogosan járók — szerintük — testi épségük kisebb kockáztatásával járhatnak, mint a biciklisták. Ezekben az utcákban ugyanis az 50 %-os pótadó nagyobb dicsőségére a kocsiút kőburkolata annyira rossz, gödrös, kátyús, hogy a kocsik, persze nyáron az öntözőautó is, — ha csak lehetséges — messze elkerülik. A gyalogjárdán rohanó biciklisták azonban — a diákgyerekeknek érthetetlenül mindig sürgős a dolguk, — állandóan veszélyeztetik az arra járó közönségy különösen a nők és gyermekek, — kikkel szemben agreszszivebben is viselkednek, — testi épségét: A kapuajtón, vagy az utcasarkon kilépő egyén bármikor ki lehet így téve az elgázolás eshetőségének. Ezeknek az utcáknak kocsiút-burkolatát, különösen a Belvárosban, mihamarabb rendbe kell hozatni, hogy az esetleges balesetek lehetősége csökkenjen azzal, hogy a biciklistákat a kocsiúton való járásra kötelezzék, sőt kényszerítsék. Készségesen elismeri minden adófizető polgár a Széchenyi-tér, a Kossuth Lajos-utca, a Ferenc Józsefút, no meg a Lőrinc-utca (ez vezet a strandfürdőhöz!) mint idegenforgalmi szempontból előketőbb, helyesbitem : frequentáltabb voltát, de ez nem jelentheti egyúttal azt, hogy a többi utcák jelentősebb hátrányt szenvedjenek a jobb utcák lakóival szemben, esetleg testi épségük rovására. Ügy véljük, ebben egyetért velünk minden szülő is, aki félti gyermeke testi épségét a vigyázatlan, sokszor túlmerész biciklisták túlkapásaitól. A gyalogjárón csak egyetlenegy kocsinak szabad az üt: a gyermekkocsinak. A téli inségmunkák keretében javításra kerülő Siszler, Bárány, no meg Kaán-utak, — melyeket csak híréből ismer a város közönsége — jókarba hozatala után bizonyára ezeknek az utcáknak kell sorra kerülniök, bár úgy halljuk, hogy az 1838-i nagy árviz óta, — mikor is az ár az utcák kövezetét nagyon megrongálhatta, — már a fenn említett dunaparti utcákon is történtek jelentősebb útburkolat-javítások, de ez idő szerint — sajnos — mégis felettébb rossz állapotban vannak... A rendőrség igazán elismerésre méltó igyekezettel és jóakarattal iparkodik gátat vetni a biciklisták visszaéléseinek. Igazolja ezt a közlekedés korlátozása tárgyában egy hónappal ezelőtt kiadott s a kerékpározásra vonatkozó rendőrhatósági rendelet, továbbá a legutóbb megtartott biciklirazzia, melynek során 65 biciklistát igazoltattak. Különböző közlekedési szabálytalanságok miatt az 1933 évben 407, a folyó év eddigitizenegy hónapjában pedig már 461 esetben indítottak s folytattak le kihágási eljárást, amely számban valószínűleg tekintélyes sorral szerepelnek biciklisták is. A kihágási eljárások növekvő száma is igazolja a rendőrség ily irányú fokozott éberségét és készségét. A rendőrség azonban nem lehet minden időben és mindenütt jelen s az őrszemes rendőröknek sokféle más feladata is van. Nagy segítségükre lehet azonban a biciklisták, targoncások stb. túlkapásainak részbeni megszüntetésében a közönség azzal, hogy az ilyen eseteket a legközelebbi rendőrőrszemnek minden vonakodás nélkül jeljelenti. Ezt megkívánja a közlekedési szabályokat betartó, komoly és tisztes kerékpárosok érdeke is s ezzel tartozik mindenki saját maga s hozzátartozói testi épségének, meg a közrend fenntartásában való közreműködés polgári s erkölcsi kötelezettségének is. Eleinte talán emelkedni fog a feljelentés folytán a kihágási eljárások száma, de később ha ezek a — legtöbbször alkalmi, ügynevezett vasárnapi — biciklisták, tapasztalni fogják a közönség éberségét, mindenesetre rohamosan csökkenni fog úgy a biciklisták merészsége, mint az ily tárgyú panaszok száma is. tósági engedély kiadásánál tehát ugyanúgy kell kezelni a táncokat, mint a nyilvános táncmulatságókat. 113 millió pengd a magyar törvényhatósági városok adóssága Egyik fővárosi lapban olvassuk a következő érdekes sorokat: A ma gyar vidéki városoknak súlyos gondja a konjunkturális időkben felvett kölcsönök tőketörlesztésének és kamat fizetésének teljesítése. Az ország tiz törvényhatósági városának és pedig Szegednek, Debrecennek, Kecskemét nek, Miskolcnak, Pécsnek, Sopron nak, Győrnek, Székesfehérvárnak, Hódmezővásárhelynek és Bajának együttes kölcsöntartozása 113 millió pengőre rúg. A legnagyobb tartozása Debrecennek van, mért 1933. végén Debrecen város kölcsöneinek összege 31.2 millió pengőt tett ki. Szeged 24 millióval, Miskolc 15 millióvaltartozik. Kerek számban 10—10 millió pengőt tesz ki Kecskemét és Pécs tartozása, 7.8 millióval tartozik Győr, 5 6 millió pengővel Székesfehérvár, 3.7 millióval Hódmezővásárhely, 2.4 millió Baja és 1.2 millió Sopron tartozása. Érdekes összehasonlításra ad alkalmat a városok békebeli és mai adósságának összevetése. A tiz törvényhatósági várost 1908 ban 97 millió pengő tartozás terhelte, szemben a mostani 113 millió pengővel. A szóbanforgó idő alatt a városok lakossága 18 százalékkal szaporodott, s mig az adósság a békeidők óta csak 17 százalékkal nőtt, addig ennek évi terhe 64 százalékkal növekedett. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Önálló nyugdíjintézetet kapnak a gyógyszerészek Vitéz Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter a képviselőház multheti ülésén törvényjavaslatot nyújtott be a gyógyszerészi jóléti intézményről. A törvényjavaslat értelmében a gyógyszertárakban orvosi rendeletre készített és kiszolgáltatott gyógyszerek után a gyógyszertár felelős vezetője köteles a gyógyszerészek se gélyezésének és nyugdíjintézetük előkészítésének céljára járulékot fizetni. A járulék összegét és lerovásának módját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. A járulék összege gyógyszerenként 4 fillérnél több nem lehet és közadók módjára hajtható be. A törvényjavaslat felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a gyógyszerészek ellátását öregség és rokkantság esetére, úgyszintén özvegyeik és árváik ellátását az 1928. évi XL. törvénycikktől eltérően nyugdíjintézet megalkotásával megszervezze. A törvényjavaslat indokolása hangsúlyozza, hogy a javaslat a gyógyszerészek, de főleg a rendkívül nehéz viszonyok között élő alkalmazott gyógyszerészek nagy tömegének felsegítését célozza s oly alapot kíván létesíteni, amely a rendelkezésre álló összegekből egyrészt a gyógyszerészek önnálló nyugdíjintézetének pénzügyi megalapozását is biztositani fogja. Egyletek rendőrhatósági engedélye táncvigalom esetén A belügyminiszter 1914. évi 6887. szám alatt hozott határozata (Közig. Döntvénytár 9. kötet 179. old.) kimondja azt, hogy a kör által saját magánhelyiségében a kör alapszabá lyainak megfelelően a kör tagjai ré szere rendezett táncmulatság tartására rendőrhatósági engedélyt szerezni nem kell. Az ilyen táncmulatságnak nem ad nyilvános jelleget még az sem, ha azon a kör tagjain kivül mások is részt vesznek s csak akkor válna nyilvános jellegűvé, ha az nem a kör által, hanem a körnek helyiségeiben a körön kivül álló egyének által rendeztetnék táncmulatság. A 15.588—1903. B. M. számú rendelet pedig akkép intézkedik, hogy ha az egyesületnek kormányhatósá gilag lát f amozott alapszabálya van és a mulatságot kizárólag tagjai részére rendezi, akkor éjjel egy óráig engedély nélkül táncolhatnak, de csak az egyesület tagjai; ha azonban a mulatságon nemcsak a tagok vesznek részt és ott bármilyen formában dijat szednek (belépti dij, ruhatári dij, stb.) akkor már előzetes rendőrhatósági engedélyt kell kérni a mulatság megtartására. Minthogy a most ismertetett ren deletek egymástól eltérő módon intézkednek, a belügyminiszter 199.224 1934. szám alatt rámutatott arra, hogy az egyesületi táncok kérdését szabályozó 197.475—1927. B. M. számú rendelet kiadásával a fentebb megjelölt elvi jelentőségű határozat és jogszabály már hatályát vesztette A hivatkozott rendelet hatálybalépése óta az egyesületi helyiségekben rendezett táncokra csak abban az esetben kell külön rendőrhatósági engedélyt kérni, ha e táncokon az egyesületi tagokon és azok legközelebbi hozzátartozóin kivül mások is résztvennének, vagy ha e táncok a rögtönzött táncokra éjféli 12 órában megállapított zárórán túl tartanának, végül ha e táncokon bármiféle címen belépődíjat szednének. A rendőrha A vitézségi érinek ntán járó pótdíjak folyósítása A vitézségi érmek után járó pótdíjak folyósításáról szóló kormány rendelet már megjelent, amely szerint f. évi július 1-től kezdődőleg á legénységi arany vitézségi éremmel kitüntetetteknek havi husz pengő, — a legénységi I. osztályú ezüst vitézségi éremmel legalább háromizben kitüntetetteknek havi tiz pengő, — a legénység I. osztályú ezüst vitézségi éremmel kétizben kitüntetetteknek havi öt pengő érempótdij illetékes. Ezeknek az pótdijaknak folyósítását a honvédelmi minisztertől kell kérni. Az igényjogosultságot az eredeti, körbélyegzővel ellátott éremigazolvánnyal, ha ez nem áll rendelke zésre, a m. kir. hadilevéltár, esetleg a törvényhatósági testnevelési és népgondozó felügyelőség igazolványával kell igazolni. Akik igényüket 1935 április 30-ig bejelentik, f f évi július 1-től kezdődőleg, — mig akik igényüket a most jelzett határidőn tul jelentik, azoknak a csak a bejelentés havának 1től kezdve fizetik ki az esedékes érempotdijat. TÁRSASÁGBÓL Sűrű ködben, fellobogózva ünnepelte Horthy Miklós kormányzó névünnepét a város. Délelőtt a belvárosi kegyúri plébánia-templomban istentisztelet volt, melyen Radócsay László dr. főispán, Frey Vilmos dr. alispán, Glatz Gyula polgármester vezetésével résztvett a megye és a város tisztviselői kara, a helyőrség a tisztikarral, a nagyközönség és az összes alakulatok. Eggenhofer Béla dr., a Koloskórház igazgató-főorvosa az Ősz folyamán súlyos betegségen ment keresztül. Gyógyulása után Olaszországba utazott utókurára, majd Balaton üreden töltött pár napot. Esztergomba visszaérkezve átvette rendeléseit. Gyógyulása mind a kórházban, mind a közönség között osztatlan örömet kelt. Kemenes Illés dr., kir. tankerületi főigazgató e héten Esztergomban tartózkodott és a gimnáziumban végezte őszi látogatását. Hétfőn újra városunkba jön, mikor is a többi középiskolákat látogatja meg. A gimnáziumban nők és férfiak részére három napos lelkigyakorlat kezdődött, P. Hajnal András domonkosrendi egyetemi tanár vezetésével. A hallgatók közölt Radócsay László dr. főispánon kivül számos kiváló vezetőegyéniséget találunk Esztergom vezető társadalmából. Nagyszabásúnak Ígérkezik a gimnázium december 8-i ünnepsége. Nagyszerűen összeállitott műsor keretében a gimnázium ifjúsága előadja Sándor Dénes, a kiváló papköltő „Bencés sapka" c. színművét. Ez alkalommal szerepel első ízben a gimnázium vonós zenekara. Az ünnepséget Diósi Ákos bencés tanár rendezi. A vármegyei tisztviselői kar melegen ünnepelte a polgármestert lengyel kitüntetése alkalmából. A tisztviselők nevében Reviczky Gábor vármegyei másodfőjegyző üdvözölte Glatz Gyulát.
